Shuvuuia

Shuvuuia
	Evolúciós időszak: késő kréta, 75 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
	A Shuvuuia rekonstrukciója
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Öregrend:	Dinoszauruszok (Dinosauria);
Rend:	Hüllőmedencéjűek (Saurischia);
Alrend:	Theropoda;
Család:	Alvarezsauridae;
Nem:	Shuvuuia; Chiappe, Norell & Clark, 1998
Fajok
	S. deserti Chiappe, Norell, & Clark, 1998 (típus);
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Shuvuuia témájú kategóriát.

A Shuvuuia (jelentése 'madár', a mongol шувуу / suvuu szóból) a madárszerű theropoda dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta korban élt Mongólia területén. A kis coelurosaurusok csoportjába, az Alvarezsauridae családba tartozik, melynek tagjai rövid, de erős, az ásásra specializálódott mellső lábakkal rendelkeztek. A típusfaj (az egyetlen ismert faj) a Shuvuuia deserti (jelentése 'sivatagi madár').^[1]

Anatómia

A Shuvuuia kis termetű, könnyű felépítésű állat volt. 60 centiméteres hosszával a legkisebb ismert dinoszauruszok egyikének számít. A könnyű felépítésű koponyához hosszú, keskeny állcsontok és apró fogak tartoztak. A Shuvuuia a madarak közé nem tartozó theropodák között egyedinek számít amiatt, hogy a koponyája mozgatható, azaz a felső állcsont az agyüregtől függetlenül is képes elmozdulni.

A Shuvuuia hosszú és vékony hátsó lábai rövid lábujjakban végződtek, ami nagy sebességű futásra utal. A mellső lábak pedig, annak ellenére, hogy szokatlanul megrövidültek, erős felépítésűek voltak. Bár eredetileg úgy gondolták, hogy a Shuvuuia és a többi alvarezsaurida mellső lábán csak egyetlen lábujj volt, az újabb példányok megmutatták a korábban ismertté vált, jelentősen megnagyobbodott hüvelykujj melletti elcsökevényesedett második és harmadik ujjat.^[2] A Shuvuuia a többi alvarezsauridához hasonlóan feltehetően a mellső lábai segítségével nyitotta fel a rovarok fészkeit, ezután pedig keskeny és szokatlanul mozgékony állcsontjaival felkutatta a zsákmányt.^[3]

A Shuvuuia fosszíliái jelenleg a Djadochta-formáció két pontjáról, az Ukhaa Tolgod és a Tögrögiin Shiree lelőhelyről ismertek. Ezeket a területeket 75 millió évesnek (késő campaniai alkorszakbelinek) tartják. A Shuvuuia kortársai közé tartozott a Velociraptor és a Protoceratops.

Tollak

A Shuvuuia volt a negyedik nem madarak közé tartozó nem, amely közvetlen bizonyítékkal szolgált a tollakra vonatkozóan. A típuspéldányt apró, üreges, csőszerű, a modern madarak tollszáraira emlékeztető struktúrák vették körül.

Bár a fosszília nagymértékben megrongálódott és rosszul őrződött meg, a későbbi biokémiai elemzés kimutatta, hogy ezek a struktúrák a béta-keratin fehérje bomlástermékeit tartalmazzák, továbbá, hogy még inkább jellemző rájuk az alfa-keratin hiánya. Míg a béta-keratin a hüllők és a madarak összes testtakaró (bőr és toll) sejtjében megtalálható, az alfa-keratin csak a madarak tollaiból hiányzik teljes mértékben. Ez a lelet rossz állapota ellenére megmutatta, hogy a Shuvuuia valószínűleg tolltakarót viselt.^[4]

Popkulturális hatás

A Shuvuuia látható a Discovery Channel Dinoszauruszok bolygója című dokumentumfilm-sorozatának első részében, melyben egy Velociraptor által üldözött példány egy Oviraptor áldozatává válik.

Jegyzetek

↑ Chiappe, L.M. (1998). „The skull of a relative of the stem-group bird Mononykus”. Nature 392 (6673), 275–278. o.
↑ Suzuki, S., L. Chiappe, G. Dyke, M. Watabe, R. Barsbold and K. Tsogtbaatar (2002). „A new specimen of Shuvuuia deserti Chiappe et al., 1998, from the Mongolian Late Cretaceous with a discussion of the relationships of alvarezsaurids to other theropod dinosaurs”. Contributions in Science (Los Angeles) 494, 1–18. o.
↑ Longrich, Nicholas R., Currie, Philip J. (2008). „Albertonykus borealis, a new alvarezsaur (Dinosauria: Theropoda) from the Early Maastrichtian of Alberta, Canada: Implications for the systematics and ecology of the Alvarezsauridae”. Cretaceous Research online preprint, 239. o. DOI:10.1016/j.cretres.2008.07.005.
↑ Schweitzer, M.H., J.A. Watt, R. Avci, L. Knapp, L. Chiappe, M. Norell & M. Marshall (1999). „Beta-keratin specific immunological reactivity in feather-like structures of the Cretaceous alvarezsaurid, Shuvuuia deserti”. Journal of Experimental Zoology (Mol Dev Evol) 285, 146–157. o.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Shuvuuia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Shuvuuia. The Dinosaur Encyclopaedia. [2009. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 20.)
'Shuvuuia'. Dino Directory. The Natural History Museum. [2007. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 20.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[chiappe98-1] Chiappe, L.M. (1998). „The skull of a relative of the stem-group bird Mononykus”. Nature 392 (6673), 275–278. o.

[suzukietal2002-2] Suzuki, S., L. Chiappe, G. Dyke, M. Watabe, R. Barsbold and K. Tsogtbaatar (2002). „A new specimen of Shuvuuia deserti Chiappe et al., 1998, from the Mongolian Late Cretaceous with a discussion of the relationships of alvarezsaurids to other theropod dinosaurs”. Contributions in Science (Los Angeles) 494, 1–18. o.

[LC08-3] Longrich, Nicholas R., Currie, Philip J. (2008). „Albertonykus borealis, a new alvarezsaur (Dinosauria: Theropoda) from the Early Maastrichtian of Alberta, Canada: Implications for the systematics and ecology of the Alvarezsauridae”. Cretaceous Research online preprint, 239. o. DOI:10.1016/j.cretres.2008.07.005.

[schweitzer1999-4] Schweitzer, M.H., J.A. Watt, R. Avci, L. Knapp, L. Chiappe, M. Norell & M. Marshall (1999). „Beta-keratin specific immunological reactivity in feather-like structures of the Cretaceous alvarezsaurid, Shuvuuia deserti”. Journal of Experimental Zoology (Mol Dev Evol) 285, 146–157. o.

[1]

[2]

[3]

[4]