Szászrégen

	Szászrégen (Reghin, Sächsisch-Regen)
; Szászrégen címere	; Szászrégen zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Rang	város
Községközpont	Reghin
Beosztott falvak	Abafája; Radnótfája;
Polgármester	Márk Endre (RMDSZ)
Irányítószám	545300
Körzethívószám	0x65
SIRUTA-kód	114809
	Népesség
Népesség	24 274 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság	5607 (19%, 2021)
Község népessége	29 742 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	408,43 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	350 m
Terület	72,82 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 46′ 33″, k. h. 24° 42′ 30″46.775833°N 24.708333°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 33″, k. h. 24° 42′ 30″46.775833°N 24.708333°E
	Szászrégen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szászrégen témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.

Fekvése

Marosvásárhelytől 32 km-re észak-északkeletre a Maros két partján a Maros és a Görgény összefolyásánál fekszik. A város az 1926-ban egyesített Magyar- és Szászrégenből, valamint az 1956-ban hozzácsatolt Abafájából és Radnótfájából tevődik össze.

Földrajzi adatok, közlekedés

A Maros folyó átlaghozama Szászrégenben 28–37 m³/s, mélysége 1–3 m között váltakozik. Szászrégenen áthalad a 15-ös országút (Marosvásárhely–Szászrégen–Maroshévíz), a 16-os országút (Szászrégen–Kolozsvár), a 16A országút (Szászrégen–Beszterce), valamint Görgényszentimre, Laposnya, Görgénysóakna, Alsóidecs, Dedrád, Bátos felé vezető megyei utak. A vasúti közlekedés a Székelykocsárd–Déda vonalon valósul meg.

Nevének eredete

Neve a német Ragino személynévből ered.

Története

1228-ban II. András király egyik alapítólevelében, Regun néven említik először, habár a város stratégiai fekvése, és védelmi rendszerei azt valószínűsítik, hogy sokkal régebben, I. László idejében alapították. A város már a 13. század második felében a Tomaj és Kacsik családok központja, és a Magyar Korona által nekik adományozott földekre kezdődik meg a Tomaj nemzetségbeli Dénes által a szász kézművesek betelepítése. A 13. század második felében már uradalmi központ, 1330-tól esperesség székhelye. A 14. században felépül gótikus evangélikus temploma, mely a legnagyobb templom a környéken. A 15. század elején mezővárosi státust kapott. 1427-től vásártartási joga van, évente négy országos vásárral. 1564-ben a császáriak, 1603-ban Basta hadai, 1661-ben a török-tatár seregek pusztították. Magyarrégenben létesült 1725-ben a legrégebbi magyar református iskola.

Itt választották erdélyi fejedelemmé 1661. január 1-jén Kemény Jánost. 1848. november 2-án a helyi székelyek és szászok közt kitört harcokban a város a lángok martaléka lett. A város a 20. században egykori szász jellegét teljesen elvesztette, a kivándorolt szászok helyére románok telepedtek.

1910-ben 7310 lakosából 2994 német, 2947 magyar és 1311 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegyéhez tartozott.

1992-ben 24 601 román, 12 471 magyar, 1790 cigány, 346 szász lakosa volt.

1994-ben municípiummá nyilvánították.^[5]

2002-ben 36 126 lakosából 24 051 román, 10 546 magyar, 1305 cigány, 192 szász lakosa volt.

2011-ben 33 281 lakosából 21 337 román, 8552 magyar, 1320 cigány, 129 szász, 50 egyéb anyanyelvű. 1893 fő nem nyilatkozott hovatartozásáról.^[6]

Látnivalók

Evangélikus temploma 1330-ban épült Mária tiszteletére. 1708-ban és 1848-ban tűzvész pusztította, melyek után átdolgozva építették újjá.
A magyarrégeni református templom a 13. században épült, 1910-ben teljesen átépítették.
A szászrégeni római katolikus templomot 1781-ben szentelték fel, a református templom pedig 1890-ben épült.
A magyarrégeni görögkatolikus templom 1744-ben épült, ma ortodox templom.
A szászrégeni görögkatolikus templom 1811 és 1813 között épült, ma ortodox templom
Az 1990-es években ortodox székesegyház épült a városban.
Híres állattani szertára és néprajzi múzeuma van.

Képgaléria

Képgaléria Szászrégenről a www.erdely-szep.hu honlapon

Híres emberek

Itt született 1822-ben Josef Haltrich szász történész;
Itt született 1828-ban Kós Ferenc író;
Itt született 1849-ben Harrach József zeneesztéta, a budapesti Zeneakadémia tanára;
Itt született 1877-ben Bochkor Mihály egyházjogász, jogtörténész, a nagyváradi, a pozsonyi és a kolozsvári egyetemeken egyetemi tanár;
Itt született 1903-ban Rudolf Wagner-Régeny zeneszerző;
Itt született 1907-ben Georg Maurer író;
Itt született 1910-ben Perényi László színművész (Predics László néven);
Itt született 1922-ben Kohl István ornitológus;
Itt született 1923-ban Márk Gergely világhírű rózsanemesítő;
Itt született 1925-ben Jutta Pallos-Schönauer festő;
Itt született 1942-ben Hencz József zeneszerző, karmester, zenekritikus;
Itt született 1951-ben Sárosi Csaba grafikus;
Itt született 1952-ben Szedlacsek István vegyészmérnök, kémiai szakíró;
Itt született 1975-ben Tamási Zsolt történész, történeti szakíró;
Itt született 1982-ben Gidró Katalin színművésznő;
Itt született 1985-ben Szabó Előd zeneszerző, szövegíró, előadóművész.

Jegyzetek

↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
↑ LEGE Nr. 104 din 24 noiembrie 1994 privind declararea ca municipii a unor oraşe. Monitorul Oficial, 328. sz. (1994. november 28.)
↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)

Kapcsolódó szócikkek

Szászrégen és Vidéke

További információk

Bethlen (61 km)	Beszterce (43 km)	Maroshévíz (53 km)
Nagysármás (42 km)	Szászrégen	Gyergyószentmiklós (69 km)
Marosvásárhely (29 km)	Nyárádszereda (28 km)	Szováta (35 km)

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS

[9acf9c848482bb2e5efc03856417a87e6828bb45-2] 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet

[b82298bb67b6c9008f8e5bea7addcc991fc25ba8-3] 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)

[4] 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

[5] LEGE Nr. 104 din 24 noiembrie 1994 privind declararea ca municipii a unor oraşe. Monitorul Oficial, 328. sz. (1994. november 28.)

[6] Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)

[1]

[3]

[4]

[2]

[5]

[6]