Korai művei a szecesszióhoz közelítő gobelinek magyar népművészeti motívumokkal. Pierre Puvis de Chavannes hatása fedezhető fel olyan szecessziós jellegű festményein, mint a Bizánci Madonna, Aranykor. Később visszatért a realista-naturalista megfogalmazású életképekhez. (Részes aratók, 1901; Szolgalegény, 1902; Aranykor, 1897–98). Sokat utazott. Az 1900-as évek első évtizede második felében a francia impresszionizmus hatása érződik képein (Álarcos bál, 1907; Tatai strand, 1909), majd Raoul Dufy és Kees van Dongenfauvisták hatása alá került.
Az 1905-ben már beérkezett festőművész, a „Részes aratók” című festményét Ferenc József a budai vár részére vásárolta meg.
1905 nyarát jövendőbeli felesége, Rosenbach Mária (Mimi) megyéjében, Nógrádban, Rétságon töltötte. Két impresszionista festménye készült ekkor: a „Nógrádi parasztasszonyok” és a „Pihenő nógrádi búcsúsok”.
1905. november 6-án Budapesten feleségül vette Mimit, Rosenbach Sándor és Strahler Anna leányát.[2]
Vaszary János
Az ezt követő években a Rosenbach-birtok eladásából vették meg a tóvárosi telket, ahol a Toroczkai Wigand Ede által tervezett és 1911-ben megépített tóvárosi műtermes házban (Művész köz 1.) az 1910-es évektől gyakran tartózkodott haláláig. A villa a székely lakóház épületelemeit tartalmazza, mint a székely fafaragó művészetnek díszítő elemeit. Az 1916–1919 közötti esztendőkben Vaszary ki sem mozdult Tatáról. Számos művét festette villájában és a városban (pl. „Tatai strand”, „Tatai park”, „Lovasok a parkban”). 1920-ban hagyta el Tatát.
Katonák egy kárpáti faluban (1915)Katonák a hóban (1916)
Az első világháború alatt drámai hatású képeket festett a frontokról (például Katonák egy kárpáti faluban, 1915; Katonák a hóban, 1916), ezen művein érezhető legjobban a németexpresszionisták hatása. Röviddel a háború után még uralkodott festészetében a drámai hangvétel (lásd Golgotha c. képét). Azonban hamarosan ismét Párizsba utazott, s visszatért a francia piktúra hagyományaihoz. Gyors, laza, könnyed ecsetvonású képei készültek ekkor, talán legjellemzőbb a Parkban című és a Női portré.
A pesti Duna-korzóAz élet forrása (1899)
„A természetből csak kiindulni, vagy arra szuggesztív erővel emlékeztetni is elég.” – vallotta az 1920-as években. Temperamentumos festészetére ez az elv mindvégig jellemző maradt, lényegében a magyar avantgárd felé nyitott.
Már húszéves kora előtt kiállító művész volt a Nemzeti Szalonban (1898, 1902, 1906, 1912), 1912-ben a Művészházban is volt kiállítása. 1916-ban mint hadi festő állította ki képeit a sajtóhadiszálláson. 1909, 1920 és 1924-ben az Ernst Múzeumban volt kiállítása. 1922-ben a Helikon Szalonban volt gyűjteményes kiállítása. 1928-ban az UME által rendezett kiállításon vett részt.
Aranykor (1898)
Az 1928. évi XVI. Velencei biennálé nemzetközi kiállítás magyar anyagának elrendezését Vaszary szervezte, munkája elismeréseképpen olasz állami díjjal tüntették ki, ugyanitt Virágcsendélet c. képét megvásárolta az olasz állam. 1929-ben a magyar művészet nürnbergi bemutatkozásán vett részt, a nürnbergi múzeum Strand c. képét vásárolta meg. Az UME genovai bemutatkozásán aranyéremmel jutalmazták, Tengeri fürdő c. képét a nervi Galleria d'arte moderna vásárolta meg. 1933-ban a debreceniDéri Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása.[3]
Művészeti elveiről 1922-ben jelent meg könyve Természetlátás és képszerűség címmel. Az Est-lapok számára számára grafikákat és illusztrációkat készített, egyben itt e lapoknál is publikálta művészetfelfogását, amely a művész és a művészeti stílus megválasztásának szabadságáról szólt, s a századforduló festészeti irányzatairól nyújtott értékelést.[4]
Korzó (1934)
Nyugalomba vonulása után sem pihent: nappal festett, este a szakirodalmat tanulmányozta. Amikor szívbetegsége jelentkezett, elhatározta az 1930-as évek végén, hogy a budapesti, Attila körúti lakásából végleg Tatára költözik. Váratlan halála – 1939. április 19-én – ezt megakadályozta; itt, a Tabánban hunyt el. Farkasréten ravatalozták fel, majd Tatára vitték, ahol április 22-én az Almási úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Felesége, aki élete végéig hűséges ihletője volt, 1942. július 4-én halt meg. Holttestét július 5-én helyezték férje mellé. Nyughelyüket a temetőben hatalmas emlékkő őrzi. A rajta levő kiemelt véset szövege:
Vaszary János festőművész lánglelkének porhüvelye.Menj a szívemre, s légy az enyém újra, mint egykor, május idején.
Halála után Farkas Zoltán emlékezett meg róla a Nyugatban.[5]
Vaszary János síremléke a tatai Almási úti temetőben
A tataiVaszary-villa homlokzatán 1940 körül elhelyezett emléktábla szövege:
„E házat építtette. Itt élt és alkotott Vaszary János Festőművész 1912-től 1939-ig. …Olyan, mint a termőfa, mely az ő gyümölcsét megadja, melynek levele meg nem hervad… Zs.I. 3.”
2007 őszén műveiből újabb tárlat nyílt, s 2008 februárjáig volt látogatható. Erre a kiállításra külföldi és hazai magángyűjteményekből is érkeztek festmények.
2016-ban az intézmény alagsori raktárában negyven, korábban ismeretlen művét fedezték fel; ennek huszonnégy válogatott és restaurált darabjából 2022 szeptemberétől 2023 januárjáig Vaszary. Az ismeretlen ismerős címmel rendeztek időszaki kiállítást.[9][10]
Vaszary népszerűségét jól mutatja, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel a Magyar Nemzeti Galériának az eddig lappangó műveket először a művészetkedvelő nagyközönség elé táró kiállítását fél évvel meghosszabbították.[11]
A kaposvári képtárat róla nevezték el (Vaszary Képtár). A festő szülőháza ma Vaszary Emlékház.[12]
1971. augusztus 20-án a kaposvári Színház parkban mellszobrot avattak emlékére, amit 1992-ben a Zárda utca déli végén található Vaszary kávéház mellé helyeztek át.[13]
Tatán a II. számú Általános Iskolának 1961 óta: Vaszary János Általános Iskola a neve.
Tata kertvárosi részén 1961-ben az egyik utcát róla, Vaszary János utcának nevezték el.
A Vaszary János Általános Iskola előcsarnokában helyezték el az 1988–1989-es tanévben a festőművész mellszobrát.
Vaszary Kolos hercegprímás portréja (1895)
Balatonfüred egyik legszebb épülete, a felújított Vaszary-villa 2010-ben reprezentatív Vaszary János-kiállítással nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A kiállításon a Vaszary-életműnek elsősorban azokból a darabjaiból válogattak, amelyek a festőművész nagybátyjához, Vaszary Kolos esztergomi érsekhez kötődnek. Ezek mellett a Balaton vidékét megörökítő műalkotások kerültek fókuszba.[14]
Vaszary János fontos szerepben tűnik fel Lajta ErikaEcsetem a fegyverem című színdarabjában. A Derkovits Gyula festőművészről szóló darabban Vaszary János Derkovits támogatója, egyszersmind színgazdag piktúrája és örömelvű életfelfogása okán Derkovits szöges ellentéte.[15][16]
Vaszary János és Vaszary Kolos. A festőművész és az egyházfő találkozása az egykori prímási nyaralóban. A Magyar Nemzeti Galéria és a Vaszary Villa közös kiállítása. Balatonfüred, Vaszary Villa, 2010. május 29–október 31.; kiállításrend. Gergely Mariann, Plesznivy Edit, katalógusszerk. Gergely Mariann, Plesznivy Edit, Veszprémi Nóra; Balatonfüred Kulturális Nonprofit Kft., Balatonfüred, 2010
.jpg)
_Katon=25C3=25A1k_a_h=25C3=25B3ban,_1916.jpg)
,_J=25C3=25A1nos_VASZARY_(1867-1939),_La_cl=25C3=25A9_de_la_vie,_1899.JPG)
.jpg)
_fest=25C5=2591m=25C5=25B1v=25C3=25A9sz_s=25C3=25ADrja,_2008_Tata.jpg)
