Zöld tea
A zöld tea (kínaiul: 绿茶, pinyin: lǜchá) a szó szigorú értelmében vett tea, mely a Camellia sinensis nevű növényből készül, minimális oxidációval. Alapvetően Ázsiában népszerű ital, de napjainkban, köszönhetően többek között kedvező élettani hatásainak, egyre kedveltebb nyugaton is, ahol korábban a fekete teát részesítették előnyben.
Előállítása
szerkesztésA fekete teával ellentétben a zöld tea egyáltalán nem erjesztett. Ennek eléréséhez nem sokkal a szüret után gőzöléssel vagy melegítéssel lebontják a tealevelekben található polifenol-oxidáz enzimet, így az erjedési folyamatok leállnak. Ezután a leveleket formázzák (például összesodorják), majd kiszárítják és a minőségtől függően válogatják. A legmagasabb kategóriájú teák feldolgozását kézzel végzik.
Hatóanyagai
szerkesztésA zöld tea tartalmaz többek között:
- polifenolokat: katechineket, flavonolokat
- ásványi anyagokat (alumínium és réz)
- vitaminokat (C, B2, D, K)
- illóanyagokat
- koffeint (amit korábban teinnek hívtak), és kis mennyiségben teobromint és teofillint
Élettani hatásai
szerkesztésA zöld teának sokféle kedvező élettani hatást tulajdonítanak. Ezek némelyike már tudományosan is bizonyított, más hatásokat hosszú múltra visszatekintő tapasztalati tények igazolják:
- az immunrendszer erősítése
- fogszuvasodás, fogínybetegségek elleni védekezés
- rákmegelőző hatás
- szív- és érrendszeri betegségek megelőzése
Ezen felül fontos tény, hogy fogyasztásának nincs ismert kedvezőtlen hatása. A zöld tea az állóképesség fokozásában is segít, mivel a zsírsavak oxidációját serkenti.[1]
Fontosabb termelő országok és az ott előállított fajták
szerkesztésKína
szerkesztés- Longjing tea: az egyik leghíresebb és legjobb minőségű tea
- Gunpowder tea: kis golyókká gyúrt levelekből készített népszerű fajta
Japán
szerkesztés- Aracsa (japánul: 荒茶), nyers zöld tea
- Bancsa tea, Bancha („közönséges tea“, japánul: 番茶), hasonló, mint a szencsa (csak idősebb levelekből), alacsony koffeintartalom, sok kalcium, Japánban mindenütt ugyanazon növényről szüreteli, mint a sencsát, viszont azzal ellentétben a negyedik-ötödik-hatodik levelet szedik le (a sencsánál a friss levélhajtást ill. az első két levelet). Ezért ez egy egyszerűbb tea, ami kevesebb koffeint tartalmaz, mivel a fiatalabb levelek magasabb koffeintartalmúak és jobb minőségűek.
- Fukamusicsa (erős, gőzölt sencha)
- Funmacucsa (instant őrölt tea, japánul: 粉末茶)
- Gabalong, magas gamma-aminosav tartalom, amit speciális, természetes feldolgozással érnek el
- Genmaicsa tea, Genmaicha (japánul: 玄米茶), pörkölt rizsszemekkel kevert zöld tea
- Gjokuro („nemes harmatcsepp“), árnyékos tea, fűillatú, magas koffeintartalmú
- Hódzsicsa, (japánul: 焙じ茶) pirított sencha/bancha
- Kabuszecsa (félárnyékot adó háló alatt növő tea), egy sencha, ami a vad teacserjéhez hasonló fényviszonyok közt nő
- Kamairicsa (sült tea, japánul: 窯煎茶)
- Konacsa (japánul: 粉茶)
- Kukicsa (japánul: 茎茶), magas a levélszár és levélerezet tartalma, fűillatú, tű formájú levelekkel, enyhe és koffeinszegény
- Maccsa („őrölt tea“, japánul: 抹茶), por alakú, árnyékos tea a tencsa, mint bázis felhasználásával, magas koffeintartalmú
- Mecsa (japánul: 芽茶)
- Szencsa („gőzölt tea“, japánul: 煎茶), a leggyakrabban fogyasztott tea Japánban, három eltérő szüreti időben szedve különböző minőségben készül, (április/május-első szüret, június/július-második szüret, augusztus/szeptember-harmadik szüret). Minél korábbi a szüret, annál magasabb minőségű a tea.
- Sincsa („új tea“, japánul: 新茶)
- Tamarjókucsa (japánul: 玉緑茶)
- Tencsa (japánul: 碾茶)
- Jonkon, kicsi, sodort levelekből készül
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Ha a nagymama lecsóját eszik, nem kapják meg az érmet. Index.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)