Zichy József (kormányzó)

Gróf Zichy József (Pozsony, 1841. november 13. – Vedrőd, 1924. november 11.) politikus, főispán, miniszter.

Zichy József
Született	1841. november 13. Pozsony
Elhunyt	1924. november 11. (82 évesen) Vedrőd
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Odescalchi Ilona (1878. április 25. – )
Gyermekei	Zichy Gyula Zichy Klára Mária
Szülei	Zichy Ferenc
Foglalkozása	politikus felfedező
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1870. október 22.) Fiume kormányzója (1870. július 30. – 1872. december 5.) Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere (1872. december 5. – 1875. március 21.) magyarországi parlamenti képviselő (1873. január 15. – 1875. május 24.) Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztere (1873. december 19. – 1875. március 2.) a magyar főrendiház tagja (1894. január 11. – 1918. november 16.)
Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő 1872. december 5. – 1874. március 21.
Előd	Szlávy József
Utód	Bartal György
Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztere
Hivatali idő 1873. december 19. – 1875. március 2.
Előd	Tisza Lajos
Utód	Péchy Tamás
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Zichy Ferenc főispán, tárnokmester fia. Bécsben szerzett jogi doktorátust. Nagy utazásokat tett Európában, Ázsiában és Amerikában, többek között testvérével Zichy Ágosttal a Góbi-sivatagon keresztül. Hazatérte után előbb a királyi Kúriánál helyezkedett el, majd 1867-1869 között földművelésügyi, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium tiszteletbeli osztálytanácsosa, 1868–1870 és 1872–1875 között országgyűlési képviselő.

1870-től az első fiumei kormányzó, majd 1872. december 5. és 1874. március 21. között földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint részben egyidejűleg 1873. december 19. és 1875. március 2. között közmunka- és közlekedésügyi miniszter a Szlávy- és Bittó-kormányban. 1889–1893 között Pozsony vármegye és város, 1891–1893 között ideiglenes minőségben Trencsén vármegye főispánja is. Tisztségeiről az egyházpolitikai törvényjavaslatok ellenzése miatt lemondott. Főrendiházi tag, de ezt követően távol tartotta magát az aktív közszerepléstől.

Állítólag írásban elismerte Samuel Zoch főispán és a csehszlovák kormány hatalmát.

Irodalom

• Hazánk s a Külföld, 1872.
• Magyarország és a Nagyvilág, 1872.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]