sorsol

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈʃorʃol]

Ige

sorsol

Származékok

• sorsolás

Etimológia

sors +‎ -ol

Fordítások

Tartalom

német: verlosen (de) spanyol: sortear (es)

Ragozás

sorsol ragozása

Főnévi igenév			sorsolni
Befejezett melléknévi igenév			sorsolt
Folyamatos melléknévi igenév			sorsoló
Beálló melléknévi igenév			sorsolandó
Határozói igenév			sorsolva
Ható ige			sorsolhat
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	sorsolok	sorsolsz	sorsol	sorsolunk	sorsoltok	sorsolnak
		Tárgyas	sorsolom én téged/titeket sorsollak	sorsolod	sorsolja	sorsoljuk	sorsoljátok	sorsolják
	Múlt idő	Alanyi	sorsoltam	sorsoltál	sorsolt	sorsoltunk	sorsoltatok	sorsoltak
		Tárgyas	sorsoltam én téged/titeket sorsoltalak	sorsoltad	sorsolta	sorsoltuk	sorsoltátok	sorsolták
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	sorsolnék	sorsolnál	sorsolna	sorsolnánk	sorsolnátok	sorsolnának
		Tárgyas	sorsolnám én téged/titeket sorsolnálak	sorsolnád	sorsolná	sorsolnánk	sorsolnátok	sorsolnák
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	sorsoljak	sorsolj vagy sorsoljál	sorsoljon	sorsoljunk	sorsoljatok	sorsoljanak
		Tárgyas	sorsoljam én téged/titeket sorsoljalak	sorsold vagy sorsoljad	sorsolja	sorsoljuk	sorsoljátok	sorsolják
Főnévi igenév ragozása			sorsolnom	sorsolnod	sorsolnia	sorsolnunk	sorsolnotok	sorsolniuk