Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

„Apró Antal” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kép: ki. Gyatrább még nem volt a Wikipédiában!
Nincs szerkesztési összefoglaló
14. sor: 14. sor:
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
|házastárs = Kovách Klára
|házastárs = Kovách Klára
|gyermekek száma = 3
|gyermekei = <!-- Wikidata: p40 -->
|gyermekei = <!-- Wikidata: p40 -->
|alsablon={{Személy infobox/Vezető
|alsablon={{Személy infobox/Vezető
|típus= politikus
|típus= politikus
|becsukva= nem
|becsukva= nem

|ország = A [[Magyar Népköztársaság]]
|ország = A [[Magyar Népköztársaság]]
|megnevezés = [[A magyar Országgyűlés elnökeinek listája|Országgyűlésének elnöke]]
|megnevezés = [[A magyar Országgyűlés elnökeinek listája|Országgyűlésének elnöke]]
29. sor: 27. sor:
|típus = politikus
|típus = politikus
|becsukva= nem
|becsukva= nem

|párt = [[Kommunisták Magyarországi Pártja]]<br>[[Magyar Kommunista Párt|MKP]], [[Magyar Dolgozók Pártja|MDP]], [[Magyarországi Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]
|párt = [[Kommunisták Magyarországi Pártja]]<br>[[Magyar Kommunista Párt|MKP]], [[Magyar Dolgozók Pártja|MDP]], [[Magyarországi Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]
|választókerület =
|választókerület =

A lap 2018. január 6., 17:17-kori változata

Apró Antal
Született1913. február 8.
Szeged
Elhunyt1994. december 9. (81 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKovách Klára
Gyermekeihárom gyermek:
Apró Piroska
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1945. április 2. – 1945. november 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1989. március 8.)
  • Magyarország építésügyi minisztere (1956. október 26. – 1956. október 31.)
  • Magyarország könnyűipari minisztere (1956. november 4. – 1957. május 9.)
  • Magyarország vegyipari minisztere (1956. november 4. – 1956. november 12.)
  • Magyarország vegyipari minisztere (1956. november 12. – 1956. december 31.)
  • az MSZMP KB tagja (1957. június 29. – 1988. május 22.)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető
A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke
Hivatali idő
1971. május 12. 1984. december 19.
ElődKállai Gyula
UtódSarlós István
Politikai pályafutása
PártKommunisták Magyarországi Pártja
MKP, MDP, MSZMP
A Wikimédia Commons tartalmaz Apró Antal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Apró Antal (Szeged, 1913. február 8.Budapest, 1994. december 9.) kommunista politikus.

Életrajza

Szegeden született, Apró Piroska, mindszenti születésű 19 éves, római katolikus vallású szakácsnő törvénytelen gyermekeként.[1] A házasságon kívül született gyermekekre akkoriban vonatkozó szokás szerint anyja vezetéknevét kapta meg, aki nem tudván ellátni, lelencházba adta.

Az elemi iskola elvégzése után Makón, majd Budapesten szobafestőként (mázolósegéd) dolgozott. 1930-tól tagja volt a Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetségének (MÉMOSZ), 1931-től pedig a Kommunisták Magyarországi Pártjának. 1935-től egyik szervezője volt az építőmunkások sztrájkjának. 1938. május 8-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a pélyi születésű, elvált, római katolikus vallású Kovách Klárát, Kovách István és Varga Mária lányát.[2] 1938-ban beválasztották a MÉMOSZ országos vezetőségébe. Többször letartóztatták és internálták. 1944 szeptemberében a Békepárt Központi Bizottságának tagja lett, megbízták az ellenálláshoz szükséges fegyverek beszerzésével.

A második világháború után

1945. január 22-étől a Magyar Kommunista Párt (MKP) Központi Vezetősége Szakszervezeti Osztályának a vezetője, februártól a KV Tömegszervezetek és Tömegmunka Osztály irányítója lett, majd az 1945. április 13-án létrehozott KV Szakszervezeti Bizottság élére került. 1946 májusától az MKP Politikai Bizottságának (PB) pót-, majd rendes tagja, októbertől részt vett a Szervezőbizottság munkájában. 1948-ban tagja az MKP-SZDP (Szociáldemokrata Párt) Közös Szervezőbizottságának. 1945-től országgyűlési képviselő.

Tevékenysége a Rákosi-korszakban

1948 és 1951 között a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) főtitkára volt. Rákosi Mátyás és Gerő Ernő bírálta „szindikalizmusa” miatt, a Kádár-perben pedig majdnem vádlottá tették.

„Az imperialisták utasítását követve 1949 decemberétől hozzáláttam pártellenes csoport szervezéséhez...Apró Antal PB-tagra azért gondoltam, mert gyenge jellemű, pártellenes beállítottságú embernek ismertem... láttam, hogy Apró a Rajkot leleplező KV-ülésen sírva fakadt.”

– Kádár János 1951. július 9-i vallomása Pünkösti Á.: Rákosi a csúcson

1949 augusztusától 1952. január elejéig, valamint 1953 júliusa és novembere között az Elnöki Tanács tagja. 1952 elején építőanyag-ipari miniszter, majd a minisztériumok összevonása után 1953 júliusától az építésügyi miniszter első helyettese lett.

1953 júniusában kikerült a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Politikai Bizottságából (PB), de novemberben visszaválasztották és ekkor a Minisztertanács elnökhelyettese is lett. A jogtalanul elítélt volt párttagok rehabilitálásával kapcsolatos határozat végrehajtását irányító bizottság, majd 1955 márciusa után a koncepciós perek áldozatainak rehabilitálásával foglalkozó bizottság tagja.

1956. június 16-án a Hazafias Népfront (HNF) Országos Tanácsának elnökévé választották. Ezt a funkcióját 1957-ig töltötte be. 1956. október 6-án beszédet mondott Rajk László és kivégzett társai temetésén.

1971-ig Magyarország állandó képviselője a KGST tanácsában.

Az 1956-os forradalom során

1956. október 23-án éjszaka az MDP KV Katonai Bizottság tagjává választották. Másnap egy belső utasításban „fasiszta csőcseléknek” nevezte a forradalomban résztvevőket. Október 27-étől Nagy Imre nemzeti kormányában a Minisztertanács elnökhelyettese és építésügyi miniszter. Október 28-án bekerült a párt irányítására létrehozott elnökségbe. Az 1956-os forradalom után kinevezték a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnökének.

„ Ungvári rádió - 1956. november 4., 5:05

Nyílt levél a dolgozó néphez

Honfitársaink, munkás és paraszt testvéreink!

Az alulírottak: Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc miniszterek, Nagy Imre kormányának volt tagjai bejelentjük, hogy 1956. november 1-jén megszakítva ezzel a kormánnyal minden kapcsolatunkat, kiléptünk a kormányból és kezdeményeztük a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását.”

– A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kiáltványa

Pályája a Kádár-rendszerben

1956. november 2-án a tököli szovjet parancsnokságra menekült, majd Szolnokra vitték. November 4-étől a Kádár-kormányban az iparügyek felelőse. 1956. november 7-étől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Ideiglenes Intézőbizottságának (IIB) tagja, decembertől a Gazdasági Bizottság vezetője. 1957-ben a Minisztertanács elnökhelyettese.

Személyesen felügyelte Nagy Imre és mártírtársainak koncepciós perét; 1958. június 17-én ő jelentette be a Parlamentben Nagy Imre és három társa kivégzését, amelyet a „nép jogos elégtételének… az ellenforradalom méltó megbosszulásának” nevezett.[3] Az MSZMP KB határozata alapján ezen érdemeiért a budapesti Szemlőhegy utcában kiutalták részére a nagypolgári Lovassy-Stürmer orvoscsalád volt villájának nagyobbik lakrészét. A nép körében az 1956 utáni keményvonalas megtorló politikát támogató fellépése miatt vált hírhedtté, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány másik két vezető személyiségével együtt, mint "Kádár-Apró-Dögei"-t emlegette a pesti közbeszéd.[4]

Apró Antal és feleségének sírja Budapesten. Farkasréti temető: 12/2-1-40.

1958. január végétől 1961 szeptemberéig a Minisztertanács első elnökhelyettese volt. 1961-ben a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának élére helyezték. Magyar részről ő írta alá a „Barátság I.” kőolajvezeték megépítésének szerződését és az atomerőmű-programmal kapcsolatos dokumentumokat.

„Rafinált kópé lehetett Apró Antal is, mert a nagy borozás utáni reggelre tette a szakértői egyeztetést és a szerződés szövegezését, valószínűleg így kevesen akarhattak még az utolsó pillanatban módosítgatni. Ha egyáltalán felkelt erre bárki is, ugyanis a rutinos magyar rókák aznapra még az ebédet se fixálták le.”

– Index.hu[5]

1971. május 12-én felmentették addigi tisztségeiből, az Országgyűlés elnökévé választották. Ezt a pozíciót 1984 decemberéig töltötte be, 1978-ban Cyrus Vance, az Egyesült államok külügyminisztere neki adta vissza a Szent Koronát.[6]

1980-ban kimaradt a Politikai Bizottságból (PB), majd az 1988. májusi pártértekezleten a Központi Bizottságból (KB) is. 1989. május 8-án lemondott a képviselői mandátumáról, és visszavonult a politikától.

Családja

Három gyermeke született, két fiú (Antal és János) és egy lány. Lánya, Apró Piroska közgazdász. Unokája, Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felesége.

Források

  • Életrajza az 1956-os Intézet honlapján
  • Életrajza az 1945-1947-es országgyűlési almanachban, Budapest, 1999

Jegyzetek

  1. Szeged I. ker. polgári születési anyakönyvek, 1913. év, 309. folyószám.
  2. Budapest VI. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1938. év, 689. folyószám.
  3. http://www.radio.hu/read/157193
  4. http://www.kortarsonline.hu/0501/szig.htm Diktatúra, tejszínhabbal (megtorlás és kádári konszolidáció '56 után)
  5. Paks: újra 1966. Index.hu, 2014. január 16.
  6. http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_szent_korona_hazaerkezese

További információk