Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

„Apró Antal” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 188.142.246.98 (vita) szerkesztéséről InternetArchiveBot szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
33. sor: 33. sor:


==Életrajza==
==Életrajza==
Szegeden született, Apró Piroska, [[mindszent]]i születésű 19 éves, zsidó vallású szakácsnő törvénytelen gyermekeként.<ref>Szeged I. ker. polgári születési anyakönyvek, 1913. év, 309. folyószám.</ref> A házasságon kívül született gyermekekre akkoriban vonatkozó szokás szerint anyja vezetéknevét kapta meg, aki nem tudván ellátni, lelencházba adta.
Szegeden született, Apró Piroska, [[mindszent]]i születésű 19 éves, római katolikus vallású szakácsnő törvénytelen gyermekeként.<ref>Szeged I. ker. polgári születési anyakönyvek, 1913. év, 309. folyószám.</ref> A házasságon kívül született gyermekekre akkoriban vonatkozó szokás szerint anyja vezetéknevét kapta meg, aki nem tudván ellátni, lelencházba adta.


Az elemi iskola elvégzése után [[Makó]]n, majd [[Budapest]]en szobafestőként (mázolósegéd) dolgozott. [[1930]]-tól tagja volt a Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetségének (MÉMOSZ), [[1931]]-től pedig a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|Kommunisták Magyarországi Pártjának]]. [[1935]]-től egyik szervezője volt az építőmunkások sztrájkjának. [[1938]]. [[Május 8.|május 8]]-án Budapesten, a [[Budapest VI. kerülete|Terézváros]]ban feleségül vette a pélyi születésű, elvált, római katolikus vallású Kovách Klárát, Kovách István és Varga Mária lányát.<ref>Budapest VI. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1938. év, 689. folyószám.</ref> [[1938]]-ban beválasztották a MÉMOSZ országos vezetőségébe. Többször letartóztatták és internálták, 1942-ben letartóztatták és [[Rajk László (politikus)|Rajk Lászlóval]] együtt [[Kistarcsai Központi Internálótábor|Kistarcsára]] került, ahonnan több, mint egy évi internálást követően megszökött, és Budapesten folytatta az illegális kommunista mozgalom szervezését.<ref>{{Cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/KulfBelfHirek_1948_10_szakszervezeti_kongr__001-123/?pg=101&layout=s |title=Apró Antal életrajza |accessdate=2018-09-30 |date=1948-10-20 |work=Külföldi-Belföldi Hírek |language=magyar}}</ref> [[1944]] [[szeptember]]ében a [[Békepárt]] Központi Bizottságának tagja lett, megbízták az ellenálláshoz szükséges fegyverek beszerzésével. 1949-ben munkát keresett, s dr. Lovassy Stürmer Aurél, zsidó főorvos munkát ajánlott neki, mondván; gyere az érdi barackosomba, s szed a gyümölcsöt. Ezért szállást és teljes ellátást biztosított neki. 1949-ben, a termést kivitte a piacra, és árulta. Jött, egy Bakos nevű piacfelügyelő, s kérte tőle az őstermelői igazolást. Válasz; az nincs, de valamiből élni kel, mivel a gazdám nem fizetett ki! Jelentsd fel! Megtörtént. Dr. Lovassy Stürmer Aurélt, 4080 Forintra büntették, 1949-ben, melyet kifizetett.
Az elemi iskola elvégzése után [[Makó]]n, majd [[Budapest]]en szobafestőként (mázolósegéd) dolgozott. [[1930]]-tól tagja volt a Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetségének (MÉMOSZ), [[1931]]-től pedig a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|Kommunisták Magyarországi Pártjának]]. [[1935]]-től egyik szervezője volt az építőmunkások sztrájkjának. [[1938]]. [[Május 8.|május 8]]-án Budapesten, a [[Budapest VI. kerülete|Terézváros]]ban feleségül vette a pélyi születésű, elvált, római katolikus vallású Kovách Klárát, Kovách István és Varga Mária lányát.<ref>Budapest VI. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1938. év, 689. folyószám.</ref> [[1938]]-ban beválasztották a MÉMOSZ országos vezetőségébe. Többször letartóztatták és internálták, 1942-ben letartóztatták és [[Rajk László (politikus)|Rajk Lászlóval]] együtt [[Kistarcsai Központi Internálótábor|Kistarcsára]] került, ahonnan több, mint egy évi internálást követően megszökött, és Budapesten folytatta az illegális kommunista mozgalom szervezését.<ref>{{Cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/KulfBelfHirek_1948_10_szakszervezeti_kongr__001-123/?pg=101&layout=s |title=Apró Antal életrajza |accessdate=2018-09-30 |date=1948-10-20 |work=Külföldi-Belföldi Hírek |language=magyar}}</ref> [[1944]] [[szeptember]]ében a [[Békepárt]] Központi Bizottságának tagja lett, megbízták az ellenálláshoz szükséges fegyverek beszerzésével.


===A második világháború után===
===A második világháború után===
56. sor: 56. sor:
=== Az 1956-os forradalom során ===
=== Az 1956-os forradalom során ===


[[1956-os forradalom|1956. október 23-án]] éjszaka az [[Magyar Dolgozók Pártja|MDP]] KV Katonai Bizottság tagjává választották. Másnap egy belső utasításban „fasiszta csőcseléknek” nevezte a forradalomban résztvevőket, s közölte, hogy ő eltünteti a "csőcseléket", de a jelenlévők egyetértését kérte, hogy mindenki írja alá, hogy ezért a cselekedetéért, senki, élete végéig felelősségre nem vonhatja! Aláírták! Október 25.-én, a Földművelődésügyi Minisztérium tetejéről, igen "intelligens, korrekt" módon, hátulról belelövetett a békésen tüntetőkbe!. Na mit kapott ezért az áldásos tevékenységéért 1958.-ban? Nos azt a Szemlőhegy utcai villát, mely tulajdonosa, dr. Lovassy Stürmer Aurél főorvos volt! S, Klein , akkor már Apró Antal, kivel költözött ebbe a villába? Azzal a Bakos nevű piacfelügyelővel és feleségével, aki a forradalom leverését követően egy olyan ítélkező bizottság tagja volt, "akik" hozták a halálos ítéleteket a forradalmárokra! [[október 27.|Október 27-étől]] [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imre]] nemzeti kormányában a Minisztertanács elnökhelyettese és építésügyi [[miniszter]]. [[október 28.|Október 28-án]] bekerült a párt irányítására létrehozott elnökségbe. Az 1956-os forradalom után kinevezték a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnökének.
[[1956-os forradalom|1956. október 23-án]] éjszaka az [[Magyar Dolgozók Pártja|MDP]] KV Katonai Bizottság tagjává választották. Másnap egy belső utasításban „fasiszta csőcseléknek” nevezte a forradalomban résztvevőket. [[október 27.|Október 27-étől]] [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imre]] nemzeti kormányában a Minisztertanács elnökhelyettese és építésügyi [[miniszter]]. [[október 28.|Október 28-án]] bekerült a párt irányítására létrehozott elnökségbe. Az 1956-os forradalom után kinevezték a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnökének.


{{idézet|
{{idézet|

A lap 2019. augusztus 3., 20:00-kori változata

Apró Antal
Született1913. február 8.
Szeged
Elhunyt1994. december 9. (81 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKovách Klára
Gyermekeihárom gyermek:
Apró Piroska
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1945. április 2. – 1945. november 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1989. március 8.)
  • Magyarország építésügyi minisztere (1956. október 26. – 1956. október 31.)
  • Magyarország könnyűipari minisztere (1956. november 4. – 1957. május 9.)
  • Magyarország vegyipari minisztere (1956. november 4. – 1956. november 12.)
  • Magyarország vegyipari minisztere (1956. november 12. – 1956. december 31.)
  • az MSZMP KB tagja (1957. június 29. – 1988. május 22.)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető
A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke
Hivatali idő
1971. május 12. – 1984. december 19.
ElődKállai Gyula
UtódSarlós István
Politikai pályafutása
PártKommunisták Magyarországi Pártja
MKP, MDP, MSZMP
A Wikimédia Commons tartalmaz Apró Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Apró Antal (Szeged, 1913. február 8. – Budapest, 1994. december 9.) kommunista politikus.

Életrajza

Szegeden született, Apró Piroska, mindszenti születésű 19 éves, római katolikus vallású szakácsnő törvénytelen gyermekeként.[1] A házasságon kívül született gyermekekre akkoriban vonatkozó szokás szerint anyja vezetéknevét kapta meg, aki nem tudván ellátni, lelencházba adta.

Az elemi iskola elvégzése után Makón, majd Budapesten szobafestőként (mázolósegéd) dolgozott. 1930-tól tagja volt a Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetségének (MÉMOSZ), 1931-től pedig a Kommunisták Magyarországi Pártjának. 1935-től egyik szervezője volt az építőmunkások sztrájkjának. 1938. május 8-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a pélyi születésű, elvált, római katolikus vallású Kovách Klárát, Kovách István és Varga Mária lányát.[2] 1938-ban beválasztották a MÉMOSZ országos vezetőségébe. Többször letartóztatták és internálták, 1942-ben letartóztatták és Rajk Lászlóval együtt Kistarcsára került, ahonnan több, mint egy évi internálást követően megszökött, és Budapesten folytatta az illegális kommunista mozgalom szervezését.[3] 1944 szeptemberében a Békepárt Központi Bizottságának tagja lett, megbízták az ellenálláshoz szükséges fegyverek beszerzésével.

A második világháború után

1945. január 22-étől a Magyar Kommunista Párt (MKP) Központi Vezetősége Szakszervezeti Osztályának a vezetője, februártól a KV Tömegszervezetek és Tömegmunka Osztály irányítója lett, majd az 1945. április 13-án létrehozott KV Szakszervezeti Bizottság élére került. 1946 májusától az MKP Politikai Bizottságának (PB) pót-, majd rendes tagja, októbertől részt vett a Szervezőbizottság munkájában. 1948-ban tagja az MKP-SZDP (Szociáldemokrata Párt) Közös Szervezőbizottságának. 1945-től országgyűlési képviselő.

Tevékenysége a Rákosi-korszakban

1948 és 1951 között a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) főtitkára volt. Rákosi Mátyás és Gerő Ernő bírálta „szindikalizmusa” miatt, a Kádár-perben pedig majdnem vádlottá tették.

„Az imperialisták utasítását követve 1949 decemberétől hozzáláttam pártellenes csoport szervezéséhez...Apró Antal PB-tagra azért gondoltam, mert gyenge jellemű, pártellenes beállítottságú embernek ismertem... láttam, hogy Apró a Rajkot leleplező KV-ülésen sírva fakadt.”

– Kádár János 1951. július 9-i vallomása Pünkösti Á.: Rákosi a csúcson

1949 augusztusától 1952. január elejéig, valamint 1953 júliusa és novembere között az Elnöki Tanács tagja. 1952 elején építőanyag-ipari miniszter, majd a minisztériumok összevonása után 1953 júliusától az építésügyi miniszter első helyettese lett.

1953 júniusában kikerült a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Politikai Bizottságából (PB), de novemberben visszaválasztották és ekkor a Minisztertanács elnökhelyettese is lett. A jogtalanul elítélt volt párttagok rehabilitálásával kapcsolatos határozat végrehajtását irányító bizottság, majd 1955 márciusa után a koncepciós perek áldozatainak rehabilitálásával foglalkozó bizottság tagja.

1956. június 16-án a Hazafias Népfront (HNF) Országos Tanácsának elnökévé választották. Ezt a funkcióját 1957-ig töltötte be. 1956. október 6-án beszédet mondott Rajk László és kivégzett társai temetésén.

1971-ig Magyarország állandó képviselője a KGST tanácsában.

Az 1956-os forradalom során

1956. október 23-án éjszaka az MDP KV Katonai Bizottság tagjává választották. Másnap egy belső utasításban „fasiszta csőcseléknek” nevezte a forradalomban résztvevőket. Október 27-étől Nagy Imre nemzeti kormányában a Minisztertanács elnökhelyettese és építésügyi miniszter. Október 28-án bekerült a párt irányítására létrehozott elnökségbe. Az 1956-os forradalom után kinevezték a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnökének.

„ Ungvári rádió - 1956. november 4., 5:05

Nyílt levél a dolgozó néphez

Honfitársaink, munkás és paraszt testvéreink!

Az alulírottak: Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc miniszterek, Nagy Imre kormányának volt tagjai bejelentjük, hogy 1956. november 1-jén megszakítva ezzel a kormánnyal minden kapcsolatunkat, kiléptünk a kormányból és kezdeményeztük a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását.”

– A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kiáltványa

Pályája a Kádár-rendszerben

1956. november 2-án a tököli szovjet parancsnokságra menekült, majd Szolnokra vitték. November 4-étől a Kádár-kormányban az iparügyek felelőse. 1956. november 7-étől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Ideiglenes Intézőbizottságának (IIB) tagja, decembertől a Gazdasági Bizottság vezetője. 1957-ben a Minisztertanács elnökhelyettese.

Személyesen felügyelte Nagy Imre és mártírtársainak koncepciós perét; 1958. június 17-én ő jelentette be a Parlamentben Nagy Imre és három társa kivégzését, amelyet a „nép jogos elégtételének… az ellenforradalom méltó megbosszulásának” nevezett.[4] Az MSZMP KB határozata alapján ezen érdemeiért a budapesti Szemlőhegy utcában kiutalták részére a nagypolgári Lovassy-Stürmer orvoscsalád volt villájának nagyobbik lakrészét. A nép körében az 1956 utáni keményvonalas megtorló politikát támogató fellépése miatt vált hírhedtté, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány másik két vezető személyiségével együtt, mint "Kádár-Apró-Dögei"-t emlegette a pesti közbeszéd.[5]

Apró Antal és feleségének sírja Budapesten. Farkasréti temető: 12/2-1-40.

1958. január végétől 1961 szeptemberéig a Minisztertanács első elnökhelyettese volt. 1961-ben a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának élére helyezték. Magyar részről ő írta alá a „Barátság I.” kőolajvezeték megépítésének szerződését és az atomerőmű-programmal kapcsolatos dokumentumokat.

„Rafinált kópé lehetett Apró Antal is, mert a nagy borozás utáni reggelre tette a szakértői egyeztetést és a szerződés szövegezését, valószínűleg így kevesen akarhattak még az utolsó pillanatban módosítgatni. Ha egyáltalán felkelt erre bárki is, ugyanis a rutinos magyar rókák aznapra még az ebédet se fixálták le.”

– Index.hu[6]

1971. május 12-én felmentették addigi tisztségeiből, az Országgyűlés elnökévé választották. Ezt a pozíciót 1984 decemberéig töltötte be, 1978-ban Cyrus Vance, az Egyesült államok külügyminisztere neki adta vissza a Szent Koronát.[7]

1980-ban kimaradt a Politikai Bizottságból (PB), majd az 1988. májusi pártértekezleten a Központi Bizottságból (KB) is. 1989. május 8-án lemondott a képviselői mandátumáról, és visszavonult a politikától.

Családja

Három gyermeke született, két fiú (Antal és János) és egy lány. Lánya, Apró Piroska közgazdász. Unokája, Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felesége.

Főbb művei

  • Munkásegységgel – a magasabb életszínvonalért . Farkas Mihály, Kossa István, Apró Antal felszólalásai a Magyar Kommunista Párt 3. kongresszusán; Szikra, Bp., 1946
  • Szakszervezeti feladatok. Apró Antal előadásai alapján; MKP Országos Oktatási Osztálya, Bp., 1947 (Oktatási füzetek. Városi tanfolyam. Gyakorlati ismeretek)
  • Szakszervezetek a szocializmus építéséért; Szakszervezeti Tanács, Bp., 1948
  • A Hazafias Népfront és a tanácsválasztások kérdései; hozzászólás Farkas Mihály, Ács Lajos; Szikra, Bp., 1954
  • A tanácsok szerepe népi demokratikus rendszerünkben; Kossuth, Bp., 1959
  • A szocialista országok gazdasági együttműködésének legfontosabb kérdései; Kossuth, Bp., 1960 (Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiája)
  • A szocialista országok gazdasági együttműködéséért; Kossuth, Bp., 1964
  •  A szocialista országok gazdasági együttműködésének időszerű kérdései; Kossuth, Bp., 1964 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
  • Gazdasági együttműködésünk a szocialista országokkal; Kossuth, Bp., 1966 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
  • A KGST-országok gazdasági együttműködése és a magyar népgazdaság; Kossuth, Bp., 1968
  • A szocializmus építésének útján; Kossuth, Bp., 1975

Források

  • Életrajza az 1956-os Intézet honlapján
  • Életrajza az 1945-1947-es országgyűlési almanachban, Budapest, 1999

Jegyzetek

  1. ↑ Szeged I. ker. polgári születési anyakönyvek, 1913. év, 309. folyószám.
  2. ↑ Budapest VI. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1938. év, 689. folyószám.
  3. ↑ Apró Antal életrajza (magyar nyelven). Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. október 20. (Hozzáférés: 2018. szeptember 30.)
  4. ↑ http://www.radio.hu/read/157193[halott link]
  5. ↑ http://www.kortarsonline.hu/0501/szig.htm Archiválva 2009. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben Diktatúra, tejszínhabbal (megtorlás és kádári konszolidáció '56 után)
  6. ↑ Paks: újra 1966. Index.hu, 2014. január 16.
  7. ↑ http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_szent_korona_hazaerkezese

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Apró_Antal&oldid=21578646”