„Auger-effektus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: tr:Auger etkisi |
aNincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| (19 közbenső módosítás, amit 15 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''Auger-effektus''' vagy '''Auger-emisszió''' |
Az '''Auger-effektus''' vagy '''Auger-emisszió''' (kiejtés: [[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]] {{IPA|[o.ʒe]}}; kb. ''ozsé'') egy [[fizika|fizikai]] jelenség, melyben egy [[elektron]] kilépése az [[atom]]ból egy másik elektron kilépését vonja maga után. Ez a másodjára kibocsátott elektron az '''Auger-elektron'''. A jelenség névadója [[Pierre Victor Auger]] francia fizikus. |
||
==A jelenség== |
|||
| ⚫ | Amikor valamilyen kölcsönhatás következtében egy az atomban kötött állapotban lévő elektron, magasabb energiájú állapotba kerül, vagy [[ionizáció]] miatt távozik az atomból, akkor a helyét egy magasabb [[elektronpálya|energiaszinten]] lévő elektron tölti be. A folyamat [[energia]]felszabadulással jár. Habár ez az energia néha [[foton]] formájában távozik, az energiát egy másik elektron is megkaphatja, és elhagyhatja az atomot, ezt nevezik Auger-elektronnak. |
||
A kilépéskor az Auger-elektron [[mozgási energia|kinetikus energiája]] megfelel annak az energiakülönbségnek, mely a kezdeti elektronátmenet energiája és annak a héjnak az energiája között áll fenn, amelyről az Auger-elektron kilépett. Ezek az energiaszintek az atomtól és az atom kémiai környezetétől függenek. Az [[Auger-elektron spektroszkópia]] [[Röntgensugárzás|röntgensugarakkal]] vagy nagy energiájú elektronokkal bombázva gerjeszti az Auger-elektronokat, melyeknek intenzitását az Auger-elektron energiájának függvényeként mérik. Az így kapott [[spektrum]]ok alapján azonosíthatók a kibocsátó atomok, valamint környezetük bizonyos tulajdonságai. |
|||
| ⚫ | Amikor |
||
Hasonló Auger-effektus jön létre [[félvezető]]kben, amikor egy elektron és egy elektronhiány rekombinálódva átadja energiáját a vezetősávban tartózkodó elektronnak, növelve annak energiáját. |
|||
{{leford}} |
|||
<!-- |
|||
Upon ejection the [[kinetic energy]] of the Auger electron corresponds to the difference between the energy of the initial electronic transition and the ionization energy for the shell from which the Auger electron was ejected. These energy levels depend on the type of atom and the chemical environment in which the atom was located. [[Auger electron spectroscopy]] stimulates the emission of Auger electrons by bombarding a sample with either [[X-ray]]s or energetic electrons and measures the intensity of Auger electrons as a function of the Auger electron energy. The resulting spectra can be used to determine the identity of the emitting atoms and some information about their environment. |
|||
Az ellentétes hatást [[elektron ütközéses ionizáció]]nak nevezik. |
|||
A similar Auger effect occurs in [[semiconductor]]s. An electron and [[electron hole]] can recombine giving up their energy to an electron in the conduction band, increasing its energy. |
|||
The reverse effect is known as [[impact ionization]]. |
|||
--> |
|||
==Története== |
==Története== |
||
Az Auger-effektust [[1923]]-ban [[Lise Meitner]] osztrák fizikusnő és két évvel később [[Pierre Victor Auger]] francia fizikus egymástól függetlenül fedezték fel. |
Az Auger-effektust [[1923]]-ban [[Lise Meitner]] osztrák fizikusnő és két évvel később [[Pierre Victor Auger]] francia fizikus egymástól függetlenül fedezték fel. |
||
==Források== |
|||
*[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0309/gergely0309.html Fizikai Szemle honlap] |
|||
*[https://www.kfki.hu/elftvakuum/pub/wplazma/plaz624.htm Auger-elektron-spektroszkópia] |
|||
*[http://nagysandor.eu/AsimovTeka/Auger_iSpring/index.html Auger-effektus animációja] |
|||
{{DEFAULTSORT:Augereffektus}} |
|||
[[Kategória:Héjfizika]] |
[[Kategória:Héjfizika]] |
||
[[ |
[[de:Augerelektronenspektroskopie#Auger-Effekt]] |
||
[[ar:تأثير أوجيه]] |
|||
[[ca:Efecte Auger]] |
|||
[[cs:Augerův jev]] |
|||
[[es:Electrón auger]] |
|||
[[fi:Augerin elektroni]] |
|||
[[fr:Électron Auger]] |
|||
[[he:אפקט אוז'ה]] |
|||
[[it:Emissione Auger]] |
|||
[[ja:オージェ電子]] |
|||
[[ko:오제 전자]] |
|||
[[nl:Auger-elektron]] |
|||
[[pl:Efekt Augera]] |
|||
[[pt:Elétron Auger]] |
|||
[[ru:Эффект Оже]] |
|||
[[sk:Augerov jav]] |
|||
[[sr:Ожеов ефекат]] |
|||
[[tr:Auger etkisi]] |
|||
[[uk:Ефект Оже]] |
|||
[[zh:俄歇效应]] |
|||
A lap jelenlegi, 2023. június 22., 07:45-kori változata
Az Auger-effektus vagy Auger-emisszió (kiejtés: IPA [o.ʒe]; kb. ozsé) egy fizikai jelenség, melyben egy elektron kilépése az atomból egy másik elektron kilépését vonja maga után. Ez a másodjára kibocsátott elektron az Auger-elektron. A jelenség névadója Pierre Victor Auger francia fizikus.
A jelenség
[szerkesztés]Amikor valamilyen kölcsönhatás következtében egy az atomban kötött állapotban lévő elektron, magasabb energiájú állapotba kerül, vagy ionizáció miatt távozik az atomból, akkor a helyét egy magasabb energiaszinten lévő elektron tölti be. A folyamat energiafelszabadulással jár. Habár ez az energia néha foton formájában távozik, az energiát egy másik elektron is megkaphatja, és elhagyhatja az atomot, ezt nevezik Auger-elektronnak.
A kilépéskor az Auger-elektron kinetikus energiája megfelel annak az energiakülönbségnek, mely a kezdeti elektronátmenet energiája és annak a héjnak az energiája között áll fenn, amelyről az Auger-elektron kilépett. Ezek az energiaszintek az atomtól és az atom kémiai környezetétől függenek. Az Auger-elektron spektroszkópia röntgensugarakkal vagy nagy energiájú elektronokkal bombázva gerjeszti az Auger-elektronokat, melyeknek intenzitását az Auger-elektron energiájának függvényeként mérik. Az így kapott spektrumok alapján azonosíthatók a kibocsátó atomok, valamint környezetük bizonyos tulajdonságai.
Hasonló Auger-effektus jön létre félvezetőkben, amikor egy elektron és egy elektronhiány rekombinálódva átadja energiáját a vezetősávban tartózkodó elektronnak, növelve annak energiáját.
Az ellentétes hatást elektron ütközéses ionizációnak nevezik.
Története
[szerkesztés]Az Auger-effektust 1923-ban Lise Meitner osztrák fizikusnő és két évvel később Pierre Victor Auger francia fizikus egymástól függetlenül fedezték fel.