„Auger-effektus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap jelenlegi, 2023. június 22., 07:45-kori változata

Az Auger-effektus vagy Auger-emisszió (kiejtés: IPA [o.ʒe]; kb. ozsé) egy fizikai jelenség, melyben egy elektron kilépése az atomból egy másik elektron kilépését vonja maga után. Ez a másodjára kibocsátott elektron az Auger-elektron. A jelenség névadója Pierre Victor Auger francia fizikus.

A jelenség

Amikor valamilyen kölcsönhatás következtében egy az atomban kötött állapotban lévő elektron, magasabb energiájú állapotba kerül, vagy ionizáció miatt távozik az atomból, akkor a helyét egy magasabb energiaszinten lévő elektron tölti be. A folyamat energiafelszabadulással jár. Habár ez az energia néha foton formájában távozik, az energiát egy másik elektron is megkaphatja, és elhagyhatja az atomot, ezt nevezik Auger-elektronnak.

A kilépéskor az Auger-elektron kinetikus energiája megfelel annak az energiakülönbségnek, mely a kezdeti elektronátmenet energiája és annak a héjnak az energiája között áll fenn, amelyről az Auger-elektron kilépett. Ezek az energiaszintek az atomtól és az atom kémiai környezetétől függenek. Az Auger-elektron spektroszkópia röntgensugarakkal vagy nagy energiájú elektronokkal bombázva gerjeszti az Auger-elektronokat, melyeknek intenzitását az Auger-elektron energiájának függvényeként mérik. Az így kapott spektrumok alapján azonosíthatók a kibocsátó atomok, valamint környezetük bizonyos tulajdonságai.

Hasonló Auger-effektus jön létre félvezetőkben, amikor egy elektron és egy elektronhiány rekombinálódva átadja energiáját a vezetősávban tartózkodó elektronnak, növelve annak energiáját.

Az ellentétes hatást elektron ütközéses ionizációnak nevezik.

Története

Az Auger-effektust 1923-ban Lise Meitner osztrák fizikusnő és két évvel később Pierre Victor Auger francia fizikus egymástól függetlenül fedezték fel.

Források

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-Az '''Auger-effektus''' vagy '''Auger-emisszió''' a [[fizika]] egyik jelensége, melyben egy [[elektron]] kilépése az [[atom]]ból egy másik elektron kilépését vonja maga után. Ez a másodjára kibocsátott elektron az '''Auger-elektron'''.
+Az '''Auger-effektus''' vagy '''Auger-emisszió''' (kiejtés: [[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]] {{IPA|[o.ʒe]}}; kb. ''ozsé'') egy [[fizika|fizikai]] jelenség, melyben egy [[elektron]] kilépése az [[atom]]ból egy másik elektron kilépését vonja maga után. Ez a másodjára kibocsátott elektron az '''Auger-elektron'''. A jelenség névadója [[Pierre Victor Auger]] francia fizikus.
+==A jelenség==
+Amikor valamilyen kölcsönhatás következtében egy az atomban kötött állapotban lévő elektron, magasabb energiájú állapotba kerül, vagy [[ionizáció]] miatt távozik az atomból, akkor a helyét egy magasabb [[elektronpálya|energiaszinten]] lévő elektron tölti be. A folyamat [[energia]]felszabadulással jár. Habár ez az energia néha [[foton]] formájában távozik, az energiát egy másik elektron is megkaphatja, és elhagyhatja az atomot, ezt nevezik Auger-elektronnak.
+A kilépéskor az Auger-elektron [[mozgási energia|kinetikus energiája]] megfelel annak az energiakülönbségnek, mely a kezdeti elektronátmenet energiája és annak a héjnak az energiája között áll fenn, amelyről az Auger-elektron kilépett. Ezek az energiaszintek az atomtól és az atom kémiai környezetétől függenek. Az [[Auger-elektron spektroszkópia]] [[Röntgensugárzás|röntgensugarakkal]] vagy nagy energiájú elektronokkal bombázva gerjeszti az Auger-elektronokat, melyeknek intenzitását az Auger-elektron energiájának függvényeként mérik. Az így kapott [[spektrum]]ok alapján azonosíthatók a kibocsátó atomok, valamint környezetük bizonyos tulajdonságai.
-Amikor egy elektront elmozdítanak az atom alsó szintjéről, egy hiány marad ott. Egy magasabb [[elektronpálya|energiaszintről]] egy elektron eshet a hiányzó helyére, mellyel [[energia]]felszabadulás jár. Habár ez az energia néha [[foton]] formájában távozik, az energiát egy másik elektron is megkaphatja, és elhagyhatja az atomot.
+Hasonló Auger-effektus jön létre [[félvezető]]kben, amikor egy elektron és egy elektronhiány rekombinálódva átadja energiáját a vezetősávban tartózkodó elektronnak, növelve annak energiáját.
-A kilépéskor az Auger-elektron [[kinetikus energia|kinetikus energiája]] megfelel annak az energiakülönbségnek, mely a kezdeti elektronátmenet energiája és annak a héjnak az energiája között áll fenn, amelyről az Auger-elektron kilépett. Ezek az energiaszintek az atomtól és az atom kémiai környezetétől függenek. Az [[Auger-elektron spektroszkópia]] [[Röntgensugár|Röntgensugarakkal]] vagy vagy nagy energiájú elektronokkal bombázva gerjeszti az Auger-elektronokat, melyeknek intenzitását az Auger-elektron energiájának függvényeként méri. Az így kapott [[spektrum]]ok alapján azonosíthatók a kibocsátó atomok, valamint környezetük bizonyos tulajdonságai.
-Hasonló Auger-effektus jön létre [[félvezető]]kben. Egy elektron és egy elektronhiány rekombinálódva átadja energiáját a vezetősávban tartózkodó elektronnak, növelve annak energiáját.
 Az ellentétes hatást [[elektron ütközéses ionizáció]]nak nevezik.
@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 ==Források==
 *[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0309/gergely0309.html Fizikai Szemle honlap]
+*[https://www.kfki.hu/elftvakuum/pub/wplazma/plaz624.htm Auger-elektron-spektroszkópia]
-*[http://www.chem.elte.hu/Sandor.Nagy/NewClearGlossy/Flash/Auger_iSpring/index.html ELTE]
+*[http://nagysandor.eu/AsimovTeka/Auger_iSpring/index.html Auger-effektus animációja]
+{{DEFAULTSORT:Augereffektus}}
 [[Kategória:Héjfizika]]
-[[en:Auger effect]]
+[[de:Augerelektronenspektroskopie#Auger-Effekt]]
-[[ar:تأثير أوجيه]]
-[[ca:Efecte Auger]]
-[[cs:Augerův jev]]
-[[de:Auger-Elektronen-Spektroskopie#Auger-Effekt]]
-[[eo:Efiko de Auger]]
-[[es:Electrón Auger]]
-[[fa:اثر اوژه]]
-[[fi:Augerin elektroni]]
-[[fr:Électron Auger]]
-[[he:אפקט אוז'ה]]
-[[it:Emissione Auger]]
-[[ja:オージェ電子]]
-[[ko:오제 전자]]
-[[nl:Auger-elektron]]
-[[pl:Efekt Augera]]
-[[pt:Elétron Auger]]
-[[ru:Эффект Оже]]
-[[sk:Augerov jav]]
-[[sr:Ожеов ефекат]]
-[[tr:Auger etkisi]]
-[[uk:Ефект Оже]]
-[[zh:俄歇效应]]