DLL hell

A DLL-hell (DLL pokol) egy színes kifejezés arra a helyzetre, amikor a Windows operációs rendszer képtelen helyesen kezelni a telepített DLL-eket. Ennek több oka is lehet:

• A futtatott DLL számára szükséges másik DLL nem található vagy inkompatibilis a verziója;
• Ugyanannak a DLL-nek több verziója is fenn van a rendszeren;

A DLL-ek lényege, hogy több program is használhatja ugyanazokat az eljárásokat, így memóriát és lemezterületet takarítva meg, valamint a programok készítése is egyszerűsödik, mivel ugyanazt a rutineljárást csak egyszer kell elkészíteni. Azonban, ha egy új program úgy telepít egy DLL-t, hogy felülírja annak régebbi változatát, ez eredményezheti, hogy régebb telepített programok (amelyek a régi DLL-t használták) többet nem fognak futni.

Okozhatja a káoszt az is, ha egy alkalmazás nem törli le a csak általa használt DLL-t mikor a rendszerből eltávolítják.

Extrém esetben ez az operációs rendszer teljes összeomlását is eredményezheti: a Microsoft Windows rendszerekben ez kék halálként ismeretes.

Hasonló problémák más operációs rendszerek alatt

A "DLL hell", magyarul "DLL pokol" szakkifejezés definíció szerint kizárólag Windows operációs rendszerre vonatkozhat, mivel a több processz által is használható megosztott eljáráskönyvtárakat egyedül itt hívják DLL-nek, ugyanis eredetileg ez a kiterjesztés tartozott hozzájuk.

Ugyanakkor megosztott eljáráskönyvtárak minden modernebb operációs rendszerben előfordulnak, csak a nevük más. Például Linux/Unix rendszerekben shared lib a nevük. A "DLL hell" probléma megfelelője elvileg velük kapcsolatban is előállhat, ám a ma használatos Linux rendszerek esetén több tényező is gátat vet neki:

- Linux (és a legtöbb Unix) alatt a kernel és a userspace folyamatok mind koncepcionálisan, mind strukturálisan élesen elhatárolódnak. Teljes rendszerleállást csak kernelhiba tud okozni, ám a shared libek teljes mértékben userspace-ben vannak. Ezért bármilyen shared lib-eredetű programhiba csak egyes programok hibás működését tudja okozni, magát a rendszert nem állíthatja le.

- A rendszer nyílt forráskódú volta miatt az egyes shared libek kezelői felülete is teljes mértékben megismerhető, és általában jól is dokumentált, ezért könnyebb őket a különböző verzióik között egymással kompatibilisre megírni

- A rendszer dinamikus linkere felhasználóként, akár futásidőben is beállítható, ezért nagyon könnyen kivitelezhető, hogy az egyes szoftverek más és más shared libeket használjanak. Erre szolgáló mechanizmus később a Windows-ban is megjelent (GAC: Global Assembly Cache).