Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Jack Teagarden

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Jack Teagarden
Életrajzi adatok
Születési névWeldon Leo Teagarden
Született1905. augusztus 20.[1][2][3][4]
Vernon
Származásamerikai
Elhunyt1964. január 15. (58 évesen)[1][5][2][3][4]
New Orleans[6]
SírhelyForest Lawn Memorial Park
Pályafutás
Műfajokdzsessz
Hangszer
Tevékenység

Jack Teagarden weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jack Teagarden témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jack Teagarden (Vernon, 1905. augusztus 20.New Orleans, 1964. január 15.) amerikai dzsesszzenész: harsonás, énekes.
Scott Yannow, az AllMusic kritikusa szerint Teagarden a maga idejében legkiválóbb amerikai harsonás, és az egyik legjobb énekes volt. Louis Armstrong pedig a legjobb barátja volt. Teagardent a korai bebop korszak leginnovatívabb dzsessz-harsonásának tartják. Harsonajátéka jórészt ösztönös volt, és számos szokatlan, újszerű speciális effektust hozott létre a hangszeren.

Pályafutása

1920-tól a texasi San Antonioban többek között Peck Kelley zongista együttesével játszott. Az 1920-as évek közepén különböző zenekarokkal mindenfelé fellépett az Amerikai Egyesült Államokban. 1927-ben New Yorkban több zenekarral is együttműködött. 1928-ban a Ben Pollack zenekarában játszott. Az 1920-as évek végén olyan zenekarvezetőkkel és zenészekkel készített felvételeket, mint Louis Armstrong, Benny Goodman, Bix Beiderbecke, Red Nichols, Jimmy McPartland, Mezz Mezzrow, Glenn Miller, Eddie Condon és Fats Waller.

1931-ben Teagarden zenekara felvette a „Chances Are” című számot, amelyen Fats Waller zongorázik, ő maga pedig énekel és harsonázik. Glen Miller és Teagarden dalszöveget írtak Spencer Williams Basin Street Bluesához, amelyet aztán Teagarden élete végéig játszott.

Teagarden a nagy gazdasági világválság idején anyagi biztonságára törekedve exkluzív szerződést írt alá a Paul Whiteman Orchestrával. 1946-ban csatlakozott Louis Armstrong All Stars-jához. 1951-től ismét saját zenekarát vezette.

58 évesen New Orleansban halt meg tüdőgyulladásban.

Albumok

  • Big Jazz with Rex Stewart (1953)
  • Holiday in Trombone (1954)
  • Jack Teagarden Plays and Sings (1954)
  • Meet the New Jack Teagarden Volume I (1954)
  • Jazz Great (1955)
  • Accent On Trombone (1955)
  • Big T's Jazz (1956)
  • This Is Teagarden! (1956)
  • Swing Low, Sweet Spiritual (1957)
  • Jazz Ultimate with Bobby Hackett (1958)
  • Jack Teagarden at the Roundtable (1959)
  • Shades of Night (1959)
  • Mis'ry and the Blues (1961)
  • Think Well of Me (1962)
  • The Dixie Sound of Jack Teagarden (1962)
  • Jack Teagarden (1962)
  • The Blues and Dixie (1963)
  • A Portrait of Mr. T (1963)
  • Swinging Down in Dixie (1963)
  • King of the Blues Trombone (1963)
  • Big T's Dixieland Band (1977)
  • Big T & the Condon Gang (1978)
  • Original Dixieland (1978)
  • Big Band Jazz (1979)
  • Mighty Like a Rose (1979)
  • The Swingin' Gate (Jasmine, 1981)
  • The Big Band Sound of Bunny Berigan & Jack Teagarden (1982)
  • Tribute to Teagarden (1983)
  • Birth of a Band (1985)
  • 100 Years from Today (1990)
  • The Complete Capitol Fifties Jack Teagarden Sessions (1996)
  • It's Time for T (2006)

Filmek

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 30.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jack Teagarden című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.