Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Kresz Géza (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Ez a szócikk az orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Kresz Géza (egyértelműsítő lap).
Kresz Géza
Született1845. augusztus 30.
Pest
Elhunyt1901. április 10. (55 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaFranz Elza (Erzsébet)
GyermekeiEleonora, Elza, Margit, Géza, Ferenc, Károly
SzüleiKresz Károly (Karl Kresz), Schwingenschlögel Katalin
Foglalkozásaorvos
IskoláiPesti Evangelikus Gimnázium, Pesti Egyetem
Halál okaismeretlen, gyors lefolyású betegség
SírhelyeFiumei Úti Sírkert: J. 212.
A Wikimédia Commons tartalmaz Kresz Géza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Kresz Géza nemesi címere.

Szemlőhegyi Kresz Géza (Pest, 1845. augusztus 30. – Budapest, 1901. április 10.)[1] magyar orvos, királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja,[2] a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület igazgatója. Kresz Géza hegedűművész és Kresz Károly közgazdász apja, Kresz Mária néprajzkutató nagyapja, Böckh Hugó geológus és Norah Drewett zongoraművész apósa.

Családja

Német, evangélikus családból származik. Apja, Karl 1802-ben született a Lipcse melletti Merseburgban, aki testvérével fiatalon Magyarországra vándorolt, és Pesten jó nevű sebészorvos lett belőle. Szülei itt ismerkedtek és házasodtak össze, édesanyja Schwingenschlögel Katalin egy könyvkereskedő lánya volt. Öt gyermekük született, Géza volt a legfiatalabb. Csak ő választotta az orvosi pályát. Őt is és testvéreit is a Deák téri Evangélikus templomban keresztelték a német ajkú közösségben.

1877. június 25-én a budapest-belvárosi plébánián elvette Franz Xaver Franz müncheni kereskedő és Frankendorfer Eleonóra lányát, a nála 11 évvel fiatalabb Elzát (Erzsébet).[3] Hat gyermekük született: Eleonora, Elza, Margit, Géza (1882), Ferenc (1883) és Károly (1886).

Munkássága

1871-ben, a pesti egyetemen szerzett orvosi diplomát. Előbb kerületi orvosként, majd tisztiorvosként működött a Belvárosban.

1879-ben felvették a Könyves Kálmán szabadkőműves páholyba, amelynek aktív tagja lett, s szabadkőműves testvérei segítségével sikerült a magyar mentésügyet kialakítania.

1885. november 1-én a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.[4]

1887. május 10-én az ő kezdeményezésére alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME), amelynek első igazgatója is ő volt.[5] A Mentőegyletnek nagy szerepe volt az 1892-es budapesti kolerajárvány felszámolásában. 1892-ben Kresz Géza javasolta egy mentőmúzeum létrehozását.[6] Számos egészségügyi ismertető, felvilágosító könyvet írt.

Az orvoslás mellett 1869-ben az ő kezdeményezésére alakult meg a Pesti Korcsolyázó Egylet, aminek feladata az akkor Magyarországon még ismeretlen korcsolya-sport népszerűsítése volt.

Az 1896-os millenniumi kiállításon röntgenfelvételt készített Ferenc József kezéről.[7]

A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület körül szerzett érdemei elismeréséül 1897. január 3-án királyi tanácsosi címet kapott.[8]

A közegészségügy terén szerzett érdemei elismeréséül 1900. december 24-én, négy hónappal halála előtt nemesi címet kapott és vele a szemlőhegyi előnevet.[9]

Emlékezete

Emlékére Budapest XIII. kerületében utcát neveztek el és táblát avattak, valamint az ő nevét viseli a Mentőpalotában található Mentőmúzeum is. Domborművét 1935. október 19-én avatták fel a Mentőpalota Bihari János (akkori nevén Sólyom) utcai falán.[10] 2012-ben, a Mentők 125. jubileumán a Bazilika mellett avattak emléktáblát az első mentőállomás helyén.

Nevét viseli a 2005. január 5-én felfedezett 242523-as sorszámú kisbolygó.[11]

2020. június 20-tól december 12-éig a Lőkösháza-Budapest-Keleti viszonylatban közlekedő, 753-as számú Csanád InterCity vonat Kresz Géza InterCity néven közlekedett.

2020. december 13-án a Budapest-Keleti és Kaposvár között közlekedő 822-es és 825-ös számú vonat (korábban Zselic InterCity) kapta a Kresz Géza InterCity nevet.

  • Emléktáblája a róla elnevezett utcában
    Emléktáblája a róla elnevezett utcában
  • Liber Endre, Budapest alpolgármestere beszél Kresz Géza emléktáblájának felavatásán
    Liber Endre, Budapest alpolgármestere beszél Kresz Géza emléktáblájának felavatásán
  • Emléktáblája a budapesti Mentőpalota falán
    Emléktáblája a budapesti Mentőpalota falán
  • A BÖME megalakulásának 125. évfordulóján elhelyezett emléktábla a Szent István-bazilika déli kőkerítésén.
    A BÖME megalakulásának 125. évfordulóján elhelyezett emléktábla a Szent István-bazilika déli kőkerítésén.
  • Kresz Géza sírja Budapesten. Fiumei Úti Sírkert: J. 212.
    Kresz Géza sírja Budapesten. Fiumei Úti Sírkert: J. 212.

Művei

  • Elmeállapotok megvizsgálása. Államorvos 1879. 3. sz.
  • Miként lehetne Budapest fővárosát jó, egészséges és megbízható tejjel s gyermek-tejjel ellátni? Bp. Franklin Ny., 1883.
  • A tuberculosis és annak pusztítása ellen való védekezés, tekintettel hazánk és a főváros közegészségi viszonyaira. Bp. Aigner, 1884.
  • Gyakorlati tapasztalatok a berlini közegészségi kiállításon. 1884.
  • Miként gátoljuk meg a gümőkór kifejlődését. Államorvos 1884. 7. sz.
  • Első segély rögtöni baleseteknél az orvos megérkezéséig. Bp. A szerző saját kiadása, 1884. és Bp. Pesti Ny., 1885.
  • A mentés és első segély szervezése a fővárosban. Bp. Athenaeum Ny., 1885.
  • Adatok a croup, álcroup és a diphtheritis kezeléséhez, fő tekintettel a meleg gőzök ujabb sikeres helyi alkalmazására. Orvosi Hetilap 1885. 18 sz.
  • Az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállítás 28. csoportjának-Egészségügy-részletes katalógusa. Bp. Pesti Nyomda, 1885. (összeállította)
  • Táp- és élvezeti szerek és használati czikkek hamisítása. Bp. Athenaeum Ny., 1885.
  • A VI. nemzetközi közegészségügyi és demografiai kongresszus kritikai méltatása. Bp. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1887.
  • Die Budapester freiwillige Rettungs-Gesellschaft von Dr. Géza Kresz. Bp. Druck von Ignatz Schlesinger, 1888.
  • A Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület uj központi állomása. Bp. Légrády Testvérek, 1891.
  • A cholera és az ellene való védekezés. Bp. 1892.
  • A Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület 1887-1893. Bp. Pesti Könyvnyomda, 1894.

Jegyzetek

  1. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halott akv. 161/1901. folyószáma alatt.
  2. ↑ Gyászjelentés https://dspace.oszk.hu/handle/123456789/179734#
  3. ↑ A budapest-belvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 122/1877. folyószám.
  4. ↑ Miniszterelnökségi levéltár - Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (1867-1944) 4031. szám - HU MNL OL W 12 - K27 - 007-008 https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=preservica&ref=898e74ba-85d4-43f6-a6f8-fd582f76cbc6
  5. ↑ Jásdi Beáta: Tűztáska, vízitáska, defibrillátor. Nők Lapja, LXXV. évf. 01. sz. (2024. január 3.) 58–5. o. ISSN 0029-0963
  6. ↑ Mentőmúzeum
  7. ↑ https://tudosnaptar.kfki.hu/k/r/kresz/kreszpant.html
  8. ↑ Királyi Könyvek 70.1 (K 20 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Elnöki iratok - 1897 - 18. iktatószám) HU MNL OL A 57 - 70 - 0001 https://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/hu_mnl_ol_a057_70_0001
  9. ↑ Királyi Könyvek 71.1 (Libri Regii) Hungaricana (K 20 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Elnöki iratok - 1900 - 1568. iktatószám) HU MNL OL A 57 - 71 - 0001 https://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/hu_mnl_ol_a057_71_0001
  10. ↑ Friss Újság, 40. évfolyam, 240. szám: Leleplezték a mentők alapítójának emléktábláját.. Friss Újság (az Arcanumon), 1935. október 20. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  11. ↑ https://minorplanetcenter.net/db_search/show_object?utf8=%E2%9C%93&object_id=242523

Források

Irodalom

  • Polónyi Géza: Védbeszéd Kresz Géza főv. k. orvosnak védelmében. Bp. Wilckens Ny., 1879.
  • Strihó Gyula: A Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület története 1887-1897. Bp. Pesti Könyvnyomda, 1897.
  • Felkai Tamás: Kresz Géza, Orvosi hetilap, 112. 1971. 18. 1048-1052.
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Adatok a hazai mentésügyhöz és Kresz Géza tevékenységéhez, Orvosi hetilap, 129. 1988. 30. 1605-1606.
  • Vértes László: Dr. Kresz Géza, a közegészségtan tudósa (születése 150. évfordulójára), Budapesti közegészségügy, 28. 1996. 4. 365-367.
  • Felkai Tamás: Kresz Géza (1846-1901), Magyar mentésügy, 17. 1997. 2. 38-42.
  • Pap Zoltán: A Magyar Mentésügy kiemelkedő személyiségei: 1., Magyar mentésügy, 21. 2001. 1-2. 62-64.
  • Pap Zoltán: Kresz Géza életútja, Magyar mentésügy, 21. 2001. ksz. 4-8.
  • Győry Attila: Kresz Géza a mentők első igazgató főorvosa, Magyar mentésügy, 21. 2001. ksz. 9-17.
  • Vértes László: Dr. Kresz Géza, a közegészségügy szaktekintélye, tisztifőorvos, Magyar mentésügy, 21. 2001. ksz. 18-21.
  • Göndöcs Zsigmond: Tömeges balesetek Kresz Géza idejében, Magyar mentésügy, 21. 2001. ksz. 26-28.
  • Göbl Gábor: Kresz Géza üzenete a 21. század mentőinek, Magyar mentésügy, 21. 2001. ksz. 31-32.
  • Fúsz Ernő: Relikviáim Dr. Kresz Gézáról, Magyar mentésügy, 21. 2001. 4. 174-178.
  • Berkesné Hegedüs Márta, Berkes László, Vértes László: Kresz Géza és Balatonföldvár, Magyar mentésügy, 21. 2001. 4. 184-185.
  • Csorna Zsigmondné, Vértes László: Kresz Géza a numizmatikában, Magyar mentésügy, 21. 2001. 4. 186-187.

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kresz_Géza_(orvos)&oldid=26775513”