„Magyarhertelend” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
A Baranya Megyei Levéltár helynévcéduláiból kiderül, hogy „a hegyháti járás 21 legrégebbi településéből 1715-ben csak Barátúrnak volt magyar lakossága, míg a többi 20 vagy egészen elnéptelenedett vagy pedig szerhorvátok ülték meg (pl. Szalatnak, Hegyhátmaróc). Barátúr lakói 1738-ban átköltöztek Magyarhertelendre” , mikor oda németek mentek. A helybeliektől több alkalommal hallotuk, hogy a régi falu a mai határ „Tassonya” elnevezésű dűlőjében állott, s a török elöl menekülve húzottak fel a hegyre, az erdő viszonylagos biztonságot adó oltalmába. A levéltár anyagban is ezt erősíti meg: „1566-ban a török portyázó csapatok teljesen felégették.” Ugyancak a helynévcédulákból tudjuk, hogy „1775-ben Hertelend határában egy kis német település keletkezett, amelynek neve Kishertelend, vagy Ufalu (Neudörfer) Továbbá: Eredetileg a pécsi káptalan javai közt szerepel, csak a 18. században lett a pécsi papnöveldéjévé. A 19. században Nagyhertelendnek nevezték. Római katolikus templomát 1777-ben emelték . A falu lakossági összetétele a 18. század elején változott meg, az összeírások szerint 380 magyar és 172 német lakja a falut, zömmel római katolikus, kis részben izraelita felekezetűek |
|||
== Lakóinak száma korcsoportok szerint == |
== Lakóinak száma korcsoportok szerint == |
||
A lap 2006. december 4., 15:14-kori változata
Magyarhertelend község Baranya megyében, a Komlói kistérségben.
Fekvése
Története
A Baranya Megyei Levéltár helynévcéduláiból kiderül, hogy „a hegyháti járás 21 legrégebbi településéből 1715-ben csak Barátúrnak volt magyar lakossága, míg a többi 20 vagy egészen elnéptelenedett vagy pedig szerhorvátok ülték meg (pl. Szalatnak, Hegyhátmaróc). Barátúr lakói 1738-ban átköltöztek Magyarhertelendre” , mikor oda németek mentek. A helybeliektől több alkalommal hallotuk, hogy a régi falu a mai határ „Tassonya” elnevezésű dűlőjében állott, s a török elöl menekülve húzottak fel a hegyre, az erdő viszonylagos biztonságot adó oltalmába. A levéltár anyagban is ezt erősíti meg: „1566-ban a török portyázó csapatok teljesen felégették.” Ugyancak a helynévcédulákból tudjuk, hogy „1775-ben Hertelend határában egy kis német település keletkezett, amelynek neve Kishertelend, vagy Ufalu (Neudörfer) Továbbá: Eredetileg a pécsi káptalan javai közt szerepel, csak a 18. században lett a pécsi papnöveldéjévé. A 19. században Nagyhertelendnek nevezték. Római katolikus templomát 1777-ben emelték . A falu lakossági összetétele a 18. század elején változott meg, az összeírások szerint 380 magyar és 172 német lakja a falut, zömmel római katolikus, kis részben izraelita felekezetűek
Lakóinak száma korcsoportok szerint
A helyi önkormányzat adatai szerint:
Nevezetességei
Önkormányzat címe
- e-mail:
- Weblap:
Külső hivatkozások
|
Ez a településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |