„Merkantilizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
meghatározás |
|||
| (11 közbenső módosítás, amit 10 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Lorrain.seaport.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Festmény egy francia kikötőről 1638-ban, a merkantilizmus korában]] |
[[Fájl:Lorrain.seaport.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Festmény egy francia kikötőről 1638-ban, a merkantilizmus korában]] |
||
A '''merkantilizmus''' egy olyan gazdaságpolitika, amelynek célja az [[export]] maximalizálása és az [[import]] minimalizálása a gazdaság számára. E cél elérése érdekében támogatja az [[imperializmus]]t, a [[gyarmatosítás]]t, a védővámokat. |
|||
| ⚫ | A |
||
| ⚫ | A merkantilizmus a [[17. század]]ban kialakult [[gazdaságfilozófia]] és [[gazdaságpolitika]]. A [[makroökonómia]]i tudományág része, mely főként tudománytörténeti jelentőséggel bír. [[Franciaország]]ban [[XIV. Lajos francia király]] egyik legtehetségesebb szakminisztere, [[Jean-Baptiste Colbert]] (ezért néha ''colbertizmus''ként is említik), [[Anglia|Angliában]] [[Thomas Mun]] dolgozta ki. Colbert előtt Erdélyben Bethlen Gábor fejedelem alkalmazott a merkantilizmushoz hasonló gazdaságpolitikát, a belső piac védelme miatt, sőt már [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] 1405-ös törvényeiben találni erre mutató jellegeket. A merkantilizmus fokozatos fejlődéssel alakult ki a késő középkor felvirágzó kereskedelmétől kezdve a 17. századig. |
||
== A merkantilista gazdaságpolitika == |
== A merkantilista gazdaságpolitika == |
||
| 8. sor: | 10. sor: | ||
A merkantilisták szerint egy ország gazdagsága [[export]]többletétől függ. Arra törekedtek, hogy a nemesfémet – a [[pénz]] akkoriban még kizárólagos formáját – az országba vonzzák, kiáramlását pedig megakadályozzák. Ennek hatására – elképzelésük szerint – megnő az [[árszínvonal]] és a termelés, viszont csökken a [[kamat]]ok szintje, amik végső soron az iparosok [[profit]]jának emelkedését vonják maguk után. |
A merkantilisták szerint egy ország gazdagsága [[export]]többletétől függ. Arra törekedtek, hogy a nemesfémet – a [[pénz]] akkoriban még kizárólagos formáját – az országba vonzzák, kiáramlását pedig megakadályozzák. Ennek hatására – elképzelésük szerint – megnő az [[árszínvonal]] és a termelés, viszont csökken a [[kamat]]ok szintje, amik végső soron az iparosok [[profit]]jának emelkedését vonják maguk után. |
||
A [[gyarmatosítás]] korában az elv kiegészült azzal, hogy a behozatal lehetőleg gyarmatokról történjen. |
A [[gyarmat (terület)|gyarmatosítás]] korában az elv kiegészült azzal, hogy a behozatal lehetőleg gyarmatokról történjen. |
||
A merkantilista elvek megvalósításában az [[állam]] aktív szerepet vállalt. Colbert a külföldi árukat [[ |
A merkantilista elvek megvalósításában az [[állam]] aktív szerepet vállalt. Colbert a külföldi árukat [[vám|védővámokkal]] tartotta távol, a hazai [[ipar]]t kölcsönökkel támogatta. |
||
== Gazdasági, fejlődéstörténeti jelentősége == |
== Gazdasági, fejlődéstörténeti jelentősége == |
||
A merkantilista politika a középkori városi keretből kilépve az egységes nemzetgazdaság kialakítása felé tette meg az első lépéseket. Mindez kedvezett a polgárság megerősödésének. |
A merkantilista politika a középkori városi keretből kilépve az egységes nemzetgazdaság kialakítása felé tette meg az első lépéseket. Mindez kedvezett a polgárság megerősödésének. |
||
A [[18. század]]ra ez a folyamat befejeződött. A [[Gazdasági rendszer|gazdaságon]] belül egyre nagyobb súllyal jelentek meg a [[külkereskedelem]]mel foglalkozó vállalkozók, akiknek természetes érdeke volt az [[import]] növelése és az ezzel járó nemesfémkivitel. Emellett a megerősödött polgári rétegek egyre kevésbé igényelték az állam segítségét, sőt azt nyűgnek kezdték érezni. A merkantilizmus kora ezzel véget ért. A század végén élt [[Adam Smith]] főművében, ''A nemzetek gazdagságában'' a merkantilista elmélet számos állítását |
A [[18. század]]ra ez a folyamat befejeződött. A [[Gazdasági rendszer|gazdaságon]] belül egyre nagyobb súllyal jelentek meg a [[külkereskedelem]]mel foglalkozó vállalkozók, akiknek természetes érdeke volt az [[import]] növelése és az ezzel járó nemesfémkivitel. Emellett a megerősödött polgári rétegek egyre kevésbé igényelték az állam segítségét, sőt azt nyűgnek kezdték érezni. A merkantilizmus kora ezzel véget ért. A század végén élt [[Adam Smith]] főművében, ''A nemzetek gazdagságában'' a merkantilista elmélet számos állítását kritizálta, és világította meg azokat egy másik nézőpontból. |
||
== Források == |
|||
| ⚫ | |||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
== Lásd még == |
|||
*[[A közgazdaságtan története]] |
*[[A közgazdaságtan története]] |
||
*[[Makroökonómia]] |
*[[Makroökonómia]] |
||
*[[Antoine de Montchrestien]] |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
== Külső hivatkozások == |
|||
| ⚫ | |||
[[Kategória:Gazdaságpolitika]] |
[[Kategória:Gazdaságpolitika]] |
||
{{Link FA|es}} |
|||
{{Link FA|fr}} |
|||
A lap jelenlegi, 2022. február 14., 11:07-kori változata
A merkantilizmus egy olyan gazdaságpolitika, amelynek célja az export maximalizálása és az import minimalizálása a gazdaság számára. E cél elérése érdekében támogatja az imperializmust, a gyarmatosítást, a védővámokat.
A merkantilizmus a 17. században kialakult gazdaságfilozófia és gazdaságpolitika. A makroökonómiai tudományág része, mely főként tudománytörténeti jelentőséggel bír. Franciaországban XIV. Lajos francia király egyik legtehetségesebb szakminisztere, Jean-Baptiste Colbert (ezért néha colbertizmusként is említik), Angliában Thomas Mun dolgozta ki. Colbert előtt Erdélyben Bethlen Gábor fejedelem alkalmazott a merkantilizmushoz hasonló gazdaságpolitikát, a belső piac védelme miatt, sőt már Zsigmond 1405-ös törvényeiben találni erre mutató jellegeket. A merkantilizmus fokozatos fejlődéssel alakult ki a késő középkor felvirágzó kereskedelmétől kezdve a 17. századig.
A merkantilista gazdaságpolitika
[szerkesztés]
A merkantilisták szerint egy ország gazdagsága exporttöbbletétől függ. Arra törekedtek, hogy a nemesfémet – a pénz akkoriban még kizárólagos formáját – az országba vonzzák, kiáramlását pedig megakadályozzák. Ennek hatására – elképzelésük szerint – megnő az árszínvonal és a termelés, viszont csökken a kamatok szintje, amik végső soron az iparosok profitjának emelkedését vonják maguk után.
A gyarmatosítás korában az elv kiegészült azzal, hogy a behozatal lehetőleg gyarmatokról történjen.
A merkantilista elvek megvalósításában az állam aktív szerepet vállalt. Colbert a külföldi árukat védővámokkal tartotta távol, a hazai ipart kölcsönökkel támogatta.
Gazdasági, fejlődéstörténeti jelentősége
[szerkesztés]A merkantilista politika a középkori városi keretből kilépve az egységes nemzetgazdaság kialakítása felé tette meg az első lépéseket. Mindez kedvezett a polgárság megerősödésének.
A 18. századra ez a folyamat befejeződött. A gazdaságon belül egyre nagyobb súllyal jelentek meg a külkereskedelemmel foglalkozó vállalkozók, akiknek természetes érdeke volt az import növelése és az ezzel járó nemesfémkivitel. Emellett a megerősödött polgári rétegek egyre kevésbé igényelték az állam segítségét, sőt azt nyűgnek kezdték érezni. A merkantilizmus kora ezzel véget ért. A század végén élt Adam Smith főművében, A nemzetek gazdagságában a merkantilista elmélet számos állítását kritizálta, és világította meg azokat egy másik nézőpontból.