Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

„Nagylupsa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
5 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1
 
(8 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
12. sor: 12. sor:
|rang = községközpont
|rang = községközpont
|községközpont =
|községközpont =
|beosztott falvak = Bârdești, Bârzan, Curmătura, După Deal, Holobani, Lazuri, Lunca, Lupsahadaró, Lupsapatak, Lupsasásza, Monostor, Mărgaia, [[Muska]], Pârâu-Cărbunari, Pițiga, Poșogani, [[Szászavinc]], Trifești, Văi, Valea Holhorii, Valea Șesii, Vinca
|polgármester = Dănuț-Vasile Bârzan (Szociálliberális Unió), 2012
|irányítószám = 517410
|irányítószám = 517410
|körzethívószám =
|körzethívószám =
|magyar lakosság = – (2011)<ref>{{Varga E. Árpád 2011|AB}}</ref>
|népesség =
|népesség éve =
|népesség forrás ={{Vargaarpad}}
|község népesség = 3052
|község népesség éve = 2011
|község népesség forrás ={{RO népszámlálás 2011 végleges}}
|magyar lakosság = -
|népsűrűség =
|népsűrűség =
|népsűrűség forrás =
|népsűrűség forrás =
37. sor: 29. sor:
|szöveg pozíciója =
|szöveg pozíciója =
|weboldal = www.primarialupsa.ro
|weboldal = www.primarialupsa.ro
|wikicommons = Lupșa, Alba
}}
}}
'''Nagylupsa,''' 1911-ig '''Lupsa''' ({{ny-ro|Lupșa}}) falu [[Románia|Romániában]], [[Erdély]]ben, [[Fehér megye|Fehér megyében]].
'''Nagylupsa,''' 1911-ig '''Lupsa''' ({{ny-ro|Lupșa}}) falu [[Románia|Romániában]], [[Erdély]]ben, [[Fehér megye|Fehér megyében]].
49. sor: 42. sor:
Valószínűleg a 14. század első felében települt [[Aranyosbánya|Offenbánya]] határán, román lakossággal. A 16. századig Offenbánya és a Toroczkai család vetélkedett birtokáért. A középkor végén két, [[kenéz (tisztség)|kenézi]] jogú román faluból állt. Az [[Aranyosbánya|offenbányai]] polgárok 1479-ben fegyveresekkel lerohanták a két Lupsa arany- és ezüstbányáit, amelyek a mai Hadaró községrész mellett feküdtek.<ref>Entz Géza: ''Erdély építészete a 14–16. században.'' Kolozsvár, 1996, 365. o.</ref> A 16. század végén [[Gyulai Pál (történetíró)|Gyulai Pál]] birtokolta.
Valószínűleg a 14. század első felében települt [[Aranyosbánya|Offenbánya]] határán, román lakossággal. A 16. századig Offenbánya és a Toroczkai család vetélkedett birtokáért. A középkor végén két, [[kenéz (tisztség)|kenézi]] jogú román faluból állt. Az [[Aranyosbánya|offenbányai]] polgárok 1479-ben fegyveresekkel lerohanták a két Lupsa arany- és ezüstbányáit, amelyek a mai Hadaró községrész mellett feküdtek.<ref>Entz Géza: ''Erdély építészete a 14–16. században.'' Kolozsvár, 1996, 365. o.</ref> A 16. század végén [[Gyulai Pál (történetíró)|Gyulai Pál]] birtokolta.


1750-ben 370 háztartást számoltak össze benne, míg 1786-ban 2703-an lakták. [[Bisztra|Bisztrának]] az 1810-es években történt [[Román görög katolikus egyház|görög katolikus hitre]] térése után [[román ortodox egyház|ortodox]] [[esperes]]i székhely lett.<ref>Dana Alexandra Zeheru és Ioana Rustoiu: O istorie “prin cei mici”: cronica protopopului Lupșei, Vasile Gan (1902). ''Apulum'' 50 (2013): 477–532. o.</ref> 1825-ben görög katolikus egyházközséget létesítettek benne.<ref>[http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt06010901/0_0_2_co_381.html ''Universalis schematismus ecclesiasticus (...) pro anno 1842/3 redactus.'' Budae, (1842), 381. o.]</ref> Egy 1842-es vásárlajstrom ezekkel a szavakkal számol be május 5-án kezdődő juhvásáráról: „ritka helyen lehet az országba szebb, épebb, s testesebb juhokat találni.”<ref>Nagy Ferenc: Vásárlaistrom (1842). ''Ethnographia'' 1979, 513. o.</ref> [[Torda vármegye|Torda]], majd 1876-tól [[Torda-Aranyos vármegye|Torda-Aranyos vármegyéhez]] tartozott. 1896-ban háromszáz családfője készített favillát és gereblyét, 125-en pedig kereket.<ref>Kovács Gyula: A háziipar törzskönyve. In Matlekovics Sándor szerk.: ''Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezredéves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye.'' 8. köt. Bp., 1898, 336. o.</ref> 1945 után lakói nagy része a [[verespatak]]i aranybányánál talált munkát. 2008. július 16-án kisebb gátszakadás történt a nagylupsai [[zagy]]tározónál.<ref>[http://itthon.transindex.ro/?hir=18734 www.transindex.ro] {{hu}}</ref>
1750-ben 370 háztartást számoltak össze benne, míg 1786-ban 2703-an lakták. [[Bisztra|Bisztrának]] az 1810-es években történt [[Román görögkatolikus egyház|görögkatolikus hitre]] térése után [[román ortodox egyház|ortodox]] [[esperes]]i székhely lett.<ref>Dana Alexandra Zeheru és Ioana Rustoiu: O istorie “prin cei mici”: cronica protopopului Lupșei, Vasile Gan (1902). ''Apulum'' 50 (2013): 477–532. o.</ref> 1825-ben görögkatolikus egyházközséget létesítettek benne.<ref>{{Cite web |url=http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar%2Fkt06010901%2F0_0_2_co_381.html |title=''Universalis schematismus ecclesiasticus (...) pro anno 1842/3 redactus.'' Budae, (1842), 381. o. |accessdate=2020-04-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304201913/http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar%2Fkt06010901%2F0_0_2_co_381.html |archivedate=2016-03-04 }}</ref> Egy 1842-es vásárlajstrom ezekkel a szavakkal számol be május 5-én kezdődő juhvásáráról: „ritka helyen lehet az országba szebb, épebb, s testesebb juhokat találni.”<ref>Nagy Ferenc: Vásárlaistrom (1842). ''Ethnographia'' 1979, 513. o.</ref> [[Torda vármegye|Torda]], majd 1876-tól [[Torda-Aranyos vármegye|Torda-Aranyos vármegyéhez]] tartozott. 1896-ban háromszáz családfője készített favillát és gereblyét, 125-en pedig kereket.<ref>Kovács Gyula: A háziipar törzskönyve. In Matlekovics Sándor szerk.: ''Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezredéves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye.'' 8. köt. Bp., 1898, 336. o.</ref> 1945 után lakói nagy része a [[verespatak]]i aranybányánál talált munkát. 2008. július 16-án kisebb gátszakadás történt a nagylupsai [[zagy]]tározónál.<ref>[http://itthon.transindex.ro/?hir=18734 www.transindex.ro] {{Wayback|url=http://itthon.transindex.ro/?hir=18734 |date=20140301190529 }} {{hu}}</ref>


1880-ban 2515 lakosából 2366 volt román és 148 cigány anyanyelvű; 2043 ortodox és 471 görög katolikus vallású.
1880-ban 2515 lakosából 2366 volt román és 148 cigány anyanyelvű; 2043 ortodox és 471 görögkatolikus vallású.


2002-ben 754 lakosából 750 volt román nemzetiségű; 744 ortodox vallású.
2002-ben 754 lakosából 750 volt román nemzetiségű; 744 ortodox vallású.
57. sor: 50. sor:
==Látnivalók==
==Látnivalók==
* A falu felett, a temető mellett álló [[Szent György]] [[román ortodox egyház|ortodox]] templomot a benne található, [[Cirill ábécé|cirill betűs]] alapító felirat miatt sokáig 1421-es keltezésűnek vélték, az újabb régészeti feltárás azonban nagy valószínűséggel az 1370-es évekre datálta. A helybeli [[kenéz (tisztség)|kenézi]] család alapította. Az eredetileg is [[teremtemplom]] alaprajz a sokszögű [[apszis]]sal és a déli oldalon nyíló bejárattal ritkaság, és azt valószerűsíti, hogy eredetileg [[Latin rítusú katolikus egyház|latin rítus]] szerint használták. A kezdetektől temetkezési helyként is használták, de a temetkezések sora a 14. és a 16. század között megszakadt. A [[narthex]]et és a déli oldal tornácát a 19. században építették hozzá. 1750-ben készült festése nagyrészt megmaradt, a szentélyt és az [[Ikonosztáz|ikonfalat]] 1810-ben festették.
* A falu felett, a temető mellett álló [[Szent György]] [[román ortodox egyház|ortodox]] templomot a benne található, [[Cirill ábécé|cirill betűs]] alapító felirat miatt sokáig 1421-es keltezésűnek vélték, az újabb régészeti feltárás azonban nagy valószínűséggel az 1370-es évekre datálta. A helybeli [[kenéz (tisztség)|kenézi]] család alapította. Az eredetileg is [[teremtemplom]] alaprajz a sokszögű [[apszis]]sal és a déli oldalon nyíló bejárattal ritkaság, és azt valószerűsíti, hogy eredetileg [[Latin rítusú katolikus egyház|latin rítus]] szerint használták. A kezdetektől temetkezési helyként is használták, de a temetkezések sora a 14. és a 16. század között megszakadt. A [[narthex]]et és a déli oldal tornácát a 19. században építették hozzá. 1750-ben készült festése nagyrészt megmaradt, a szentélyt és az [[Ikonosztáz|ikonfalat]] 1810-ben festették.
* A községközponttól nyugatra, a Monostor községrészben, 523 méteres tengerszint feletti magasságban található ortodox kolostor az 1427-ben összeírt ''Muntele Călugărului'' ('Barát-hegy') határnév alapján ítélve már akkor létezett. 1820-as feloszlatása előtt itt működött a vidék egyetlen kolostora és egyben iskolája is. 1992-ben alakult újjá. Fatemplomát a kolostorral egyidősnek vélik, de régészeti feltárás nem folyt benne. 1694-ben építették vagy építették át. Ekkorról való [[kazettás mennyezet]]e két [[torockószentgyörgy]]i festő, Solymosi János és Gyárfás István műve. [[Narthex]]ét és harangtornyát 1810-ben építették hozzá. Az 1990-es és 2000-es években felújították.
* A községközponttól nyugatra, a Monostor községrészben, 523 méteres tengerszint feletti magasságban található [[Nagylupsai kolostor|ortodox kolostor]] az 1427-ben összeírt ''Muntele Călugărului'' ('Barát-hegy') határnév alapján ítélve már akkor létezett. 1820-as feloszlatása előtt itt működött a vidék egyetlen kolostora és egyben iskolája is. 1992-ben alakult újjá. Fatemplomát a kolostorral egyidősnek vélik, de régészeti feltárás nem folyt benne. 1694-ben építették vagy építették át. Ekkorról való [[kazettás mennyezet]]e két [[torockószentgyörgy]]i festő, Solymosi János és Gyárfás István műve. [[Narthex]]ét és harangtornyát 1810-ben építették hozzá. Az 1990-es és 2000-es években felújították.
* Néprajzi múzeumát 1938-ban alapították, Pamfil Albu tanító gyűjteményének felhasználásával. Kiállítása kb. hatezer tárgyból áll.
* Néprajzi múzeumát 1938-ban alapították, Pamfil Albu tanító gyűjteményének felhasználásával. Kiállítása kb. hatezer tárgyból áll.


67. sor: 60. sor:


== További információk ==
== További információk ==
* [http://www.karpatenwilli.com/apuseni/lupsa.htm Fotóriport a település látnivalóiról] {{de}}
* [https://web.archive.org/web/20110526053839/http://www.karpatenwilli.com/apuseni/lupsa.htm Fotóriport a település látnivalóiról] {{de}}
* [http://www.crestinortodox.ro/biserici-manastiri/mitropolia-clujului-albei-crisanei-maramuresului/manastirea-lupsa-68072.html A kolostor honlapja] {{de}}
* [https://web.archive.org/web/20101108041708/http://www.crestinortodox.ro/biserici-manastiri/mitropolia-clujului-albei-crisanei-maramuresului/manastirea-lupsa-68072.html A kolostor honlapja] {{de}}
* [http://www.welcometoromania.ro/DN75/DN75_Lupsa_Manastirea_m.htm A kolostor a „www.welcometoromania.ro” portálon] {{hu}}
* [http://www.welcometoromania.ro/DN75/DN75_Lupsa_Manastirea_m.htm A kolostor a „www.welcometoromania.ro” portálon] {{hu}}
* [http://www.taraiancului.ro/dupapiatra5.html Képek a néprajzi kiállításról]
* [https://web.archive.org/web/20160221221128/http://www.taraiancului.ro/dupapiatra5.html Képek a néprajzi kiállításról]
* [http://kjntfotoarchivum.adatbank.transindex.ro/kepek.php?megye=RmVow6lyIChBbGJhKQ==&kezd=301 Képek 1963-ból] {{hu}}
* [https://web.archive.org/web/20160307234949/http://kjntfotoarchivum.adatbank.transindex.ro/kepek.php?megye=RmVow6lyIChBbGJhKQ==&kezd=301 Képek 1963-ból] {{hu}}


==Képek==
==Képek==
79. sor: 72. sor:
Kép:Mănăstirea Lupşa,Alba-Clopotniță--IMG 28.JPG|A kolostor haranglába
Kép:Mănăstirea Lupşa,Alba-Clopotniță--IMG 28.JPG|A kolostor haranglába
Kép:Lupșa,Alba-Muzeul,Panfil Albu-IMG 16.JPG|A Pamfil Albu Néprajzi Múzeum
Kép:Lupșa,Alba-Muzeul,Panfil Albu-IMG 16.JPG|A Pamfil Albu Néprajzi Múzeum
Kép:Roșia Poieni open-pit copper mine.jpg|Roșia Poieni rézbánya Nagylupsa közelében
</gallery>
</gallery>


==Kapcsolódó szócikkek==
==Kapcsolódó szócikkek==
{{Commonscat|Lupșa, Alba|Nagylupsa}}


{{Fehér megye települései}}
{{Fehér megye települései}}
89. sor: 82. sor:


[[Kategória:Fehér megye települései]]
[[Kategória:Fehér megye települései]]
[[Kategória:Torda-Aranyos vármegye települései]]

A lap jelenlegi, 2020. június 17., 09:08-kori változata

Nagylupsa (Lupșa)
A kolostor fatemploma
A kolostor fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségNagylupsa
Rangközségközpont
Irányítószám517410
SIRUTA-kód5345
Népesség
Népesség596 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság– (2011)[1]
Népsűrűség5,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság516 m
Terület102,56 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′ 06″, k. h. 23° 12′ 16″46.368333°N 23.204444°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 06″, k. h. 23° 12′ 16″46.368333°N 23.204444°E
Nagylupsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylupsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagylupsa, 1911-ig Lupsa (románul: Lupșa) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Erdélyi Szigethegységben, a Mócvidéken, Tordától hetven kilométerre nyugatra, Topánfalvától tizenegy kilométerre keletre, az Aranyos bal partján fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét valószínűleg szláv eredetű román személynévről kapta, melynek nincs köze a lup ('farkas') közszóhoz (vö. Ljubiša). Először 1366-ban Lwpsa, 1441-ben Naghlwpsa és Kyslwpsa, 1518-ban Also Lwpsa és Felwew Lwpsa, patakját 1437-ben Lwpsapathaka néven említették. Előtaggal a helységnévrendezéskor a Fogaras vármegyei Lupsától való megkülönböztetésül látták el.

Története

[szerkesztés]

Valószínűleg a 14. század első felében települt Offenbánya határán, román lakossággal. A 16. századig Offenbánya és a Toroczkai család vetélkedett birtokáért. A középkor végén két, kenézi jogú román faluból állt. Az offenbányai polgárok 1479-ben fegyveresekkel lerohanták a két Lupsa arany- és ezüstbányáit, amelyek a mai Hadaró községrész mellett feküdtek.[2] A 16. század végén Gyulai Pál birtokolta.

1750-ben 370 háztartást számoltak össze benne, míg 1786-ban 2703-an lakták. Bisztrának az 1810-es években történt görögkatolikus hitre térése után ortodox esperesi székhely lett.[3] 1825-ben görögkatolikus egyházközséget létesítettek benne.[4] Egy 1842-es vásárlajstrom ezekkel a szavakkal számol be május 5-én kezdődő juhvásáráról: „ritka helyen lehet az országba szebb, épebb, s testesebb juhokat találni.”[5] Torda, majd 1876-tól Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott. 1896-ban háromszáz családfője készített favillát és gereblyét, 125-en pedig kereket.[6] 1945 után lakói nagy része a verespataki aranybányánál talált munkát. 2008. július 16-án kisebb gátszakadás történt a nagylupsai zagytározónál.[7]

1880-ban 2515 lakosából 2366 volt román és 148 cigány anyanyelvű; 2043 ortodox és 471 görögkatolikus vallású.

2002-ben 754 lakosából 750 volt román nemzetiségű; 744 ortodox vallású.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A falu felett, a temető mellett álló Szent György ortodox templomot a benne található, cirill betűs alapító felirat miatt sokáig 1421-es keltezésűnek vélték, az újabb régészeti feltárás azonban nagy valószínűséggel az 1370-es évekre datálta. A helybeli kenézi család alapította. Az eredetileg is teremtemplom alaprajz a sokszögű apszissal és a déli oldalon nyíló bejárattal ritkaság, és azt valószerűsíti, hogy eredetileg latin rítus szerint használták. A kezdetektől temetkezési helyként is használták, de a temetkezések sora a 14. és a 16. század között megszakadt. A narthexet és a déli oldal tornácát a 19. században építették hozzá. 1750-ben készült festése nagyrészt megmaradt, a szentélyt és az ikonfalat 1810-ben festették.
  • A községközponttól nyugatra, a Monostor községrészben, 523 méteres tengerszint feletti magasságban található ortodox kolostor az 1427-ben összeírt Muntele Călugărului ('Barát-hegy') határnév alapján ítélve már akkor létezett. 1820-as feloszlatása előtt itt működött a vidék egyetlen kolostora és egyben iskolája is. 1992-ben alakult újjá. Fatemplomát a kolostorral egyidősnek vélik, de régészeti feltárás nem folyt benne. 1694-ben építették vagy építették át. Ekkorról való kazettás mennyezete két torockószentgyörgyi festő, Solymosi János és Gyárfás István műve. Narthexét és harangtornyát 1810-ben építették hozzá. Az 1990-es és 2000-es években felújították.
  • Néprajzi múzeumát 1938-ban alapították, Pamfil Albu tanító gyűjteményének felhasználásával. Kiállítása kb. hatezer tárgyból áll.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
  2. ↑ Entz Géza: Erdély építészete a 14–16. században. Kolozsvár, 1996, 365. o.
  3. ↑ Dana Alexandra Zeheru és Ioana Rustoiu: O istorie “prin cei mici”: cronica protopopului Lupșei, Vasile Gan (1902). Apulum 50 (2013): 477–532. o.
  4. ↑ 'Universalis schematismus ecclesiasticus (...) pro anno 1842/3 redactus. Budae, (1842), 381. o.. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  5. ↑ Nagy Ferenc: Vásárlaistrom (1842). Ethnographia 1979, 513. o.
  6. ↑ Kovács Gyula: A háziipar törzskönyve. In Matlekovics Sándor szerk.: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezredéves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. 8. köt. Bp., 1898, 336. o.
  7. ↑ www.transindex.ro Archiválva 2014. március 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarul)

Források

[szerkesztés]
  • Daniela Marcu: 'Biserica Sfântul Gheorghe de la Lupșa.' Arheologia Medievală 2 (1998)

További információk

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]
  • A Szent György ortodox templom
    A Szent György ortodox templom
  • A kolostor haranglába
    A kolostor haranglába
  • A Pamfil Albu Néprajzi Múzeum
    A Pamfil Albu Néprajzi Múzeum
  • Roșia Poieni rézbánya Nagylupsa közelében
    Roșia Poieni rézbánya Nagylupsa közelében

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagylupsa&oldid=22757989”