Nagylupsa
| Nagylupsa (Lupșa) | |
 | |
| A kolostor fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Megye | Fehér |
| Község | Nagylupsa |
| Rang | községközpont |
| Polgármester | Dănuț-Vasile Bârzan (Szociálliberális Unió), 2012 |
| Irányítószám | 517410 |
| SIRUTA-kód | 5345 |
| Népesség | |
| Népesség | 596 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Népsűrűség | 5,81 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 516 m |
| Terület | 102,56 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 22′ 06″, k. h. 23° 12′ 16″46.368333°N 23.204444°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 06″, k. h. 23° 12′ 16″46.368333°N 23.204444°E | |
 | |
| Nagylupsa weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylupsa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagylupsa, 1911-ig Lupsa (románul: Lupșa) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
Az Erdélyi Szigethegységben, a Mócvidéken, Tordától hetven kilométerre nyugatra, Topánfalvától tizenegy kilométerre keletre, az Aranyos bal partján fekszik.
Nevének eredete
Nevét valószínűleg szláv eredetű román személynévről kapta, melynek nincs köze a lup ('farkas') közszóhoz (vö. Ljubiša). Először 1366-ban Lwpsa, 1441-ben Naghlwpsa és Kyslwpsa, 1518-ban Also Lwpsa és Felwew Lwpsa, patakját 1437-ben Lwpsapathaka néven említették. Előtaggal a helységnévrendezéskor a Fogaras vármegyei Lupsától való megkülönböztetésül látták el.
Története
A középkor végén két, kenézi jogú román faluból állt. Az offenbányai polgárok 1479-ben fegyveresekkel lerohanták a két Lupsa arany- és ezüstbányáit, amelyek a mai Hadaró községrész mellett feküdtek.[1]
1750-ben 370 háztartást számoltak össze benne, míg 1786-ban 2703-an lakták. 1825-ben görög katolikus egyházközséget létesítettek benne.[2] Egy 1842-es vásárlajstrom ezekkel a szavakkal számol be május 5-án kezdődő juhvásáráról: „ritka helyen lehet az országba szebb, épebb, s testesebb juhokat találni.”[3] Torda, majd 1876-tól Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott. A 19. század végén ortodox esperesi székhely volt.[4] 1896-ban háromszáz családfője készített favillát és gereblyét, 125-en pedig kereket.[5] 1945 után lakói nagy része a verespataki aranybányánál talált munkát. 2008. július 16-án kisebb gátszakadás történt a nagylupsai zagytározónál.[6]
1880-ban 2515 lakosából 2366 volt román és 148 cigány anyanyelvű; 2043 ortodox és 471 görög katolikus vallású.
2002-ben 754 lakosából 750 volt román nemzetiségű; 744 ortodox vallású.
Látnivalók
- A Szent György ortodox templomot 1421-ben a Kende kenézcsalád alapította. A korban épült legnagyobb, keleti rítusú templom Erdélyben, bár eredetileg csupán egy sokszög záródású szentélyből és a hajóból állt, a narthexet és a déli oldal tornácát a 19. században építették hozzá. 1750-ben készült festése nagyrészt megmaradt, a szentélyt és az ikonfalat 1810-ben festették.
- A községközponttól nyugatra, a Monostor községrészben, 523 méteres tengerszint feletti magasságban található ortodox kolostor az 1427-ben összeírt Muntele Călugărului ('Barát-hegy') határnév alapján ítélve már akkor létezhetett. 1820-as feloszlatása előtt itt működött a vidék egyetlen kolostora és egyben iskolája is. 1992-ben alakult újjá. Fatemploma a kolostorral egyidős, és ezzel a legidősebb fatemplom Erdélyben. 1694-ben építették át. Ekkorról való kazettás mennyezete két torockószentgyörgyi festő, Solymosi János és Gyárfás István műve. Narthexét és harangtornyát 1810-ben építették hozzá. Az 1990-es és 2000-es években felújították.
- Néprajzi múzeumát 1938-ban alapították, Pamfil Albu tanító gyűjteményének felhasználásával. Kiállítása kb. hatezer tárgyból áll.
Jegyzetek
- ↑ Entz Géza: Erdély építészete a 14–16. században. Kolozsvár, 1996, 365. o.
- ↑ Universalis schematismus ecclesiasticus (...) pro anno 1842/3 redactus. Budae, (1842), 381. o.
- ↑ Nagy Ferenc: Vásárlaistrom (1842). Ethnographia 1979, 513. o.
- ↑ Remus Roșca: Lexiconul comunelor bisericesci din archidiecesa gr.-or. rom. a Transilvaniei. Sibiiu, 1894
- ↑ Kovács Gyula: A háziipar törzskönyve. In Matlekovics Sándor szerk.: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezredéves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. 8. köt. Bp., 1898, 336. o.
- ↑ www.transindex.ro (magyarul)
További információk
- Fotóriport a település látnivalóiról (németül)
- A kolostor honlapja (németül)
- A kolostor a „www.welcometoromania.ro” portálon (magyarul)
- Képek a néprajzi kiállításról
- Képek 1963-ból (magyarul)
Képek
-
A Szent György ortodox templom -
-
A kolostor haranglába -
A Pamfil Albu Néprajzi Múzeum
Kapcsolódó szócikkek
.svg){kind=small}