Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

„Ortvay Rudolf” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzés folyamatban]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
→Művei: társasági tagságai
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
341 864 szerkesztés
 
(59 közbenső módosítás, amit 27 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Tudós infobox|név=Ortvay Rudolf|nemzetiség=magyar|középiskola=II. kerületi Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnázium <small> (1985-1903) </small>|felsőoktatási intézmény={{Plainlist|
⚫
'''Ortvay Rudolf''' ([[Miskolc]], [[1885]]. [[január 1.]] – [[Budapest]], [[1945]]. [[január 2.]]) fizikus, egyetemi tanár, az [[MTA]] levelező tagja ([[1925]]); az európai szintű modern elméleti fizikai oktatás és kutatás hazai megteremtője.
*[[Budapesti Tudományegyetem]] <small> (1903-1907) </small>
*[[Göttingeni Egyetem]] <small> (1907-1908) </small> }}|állampolgárság=magyar|doktorátusi tanácsadói=[[Tangl Károly]]|szakterület=[[fizika]]|kutatási terület=[[elméleti fizika]],[[általános relativitáselmélet]]|tudományos fokozat={{Plainlist|
*Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem <small> (PhD, 1911) </small>
*Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem <small> (habilitáció, 1915) </small>}}|akadémiai tagság=[[Magyar Tudományos Akadémia]] <small> (levelező tag, 1925) </small>|hatással volt=[[Gombás Pál]], [[Neugebauer Tibor]],[[Novobátzky Károly]]|hatással voltak rá=[[Arnold Sommerfeld]], [[Peter Debye]]|felsőoktatási munkahely1=Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|felsőoktatási beosztás1=egyetemi tanársegéd <small> (1909-1912) </small>
egyetemi magántanár <small> (1915-1916) </small>
nyilvános rendes tanár <small> (1916-1928) </small>|felsőoktatási munkahely2=[[Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem|Eötvös Loránd Tudományegyetem]]|felsőoktatási beosztás2=nyilvános rendes tanár (1928-1945) </small>}}


⚫
'''Ortvay Rudolf''' ([[Miskolc]], [[1885]]. [[január 1.]] – [[Budapest]], [[1945]]. [[január 2.]]) fizikus, egyetemi tanár, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező tagja ([[1925]]); az európai szintű modern elméleti fizikai oktatás és kutatás hazai megteremtője. Kutatási területe: az anyag szerkezete, relativitás-elmélet, kvantumelmélet. [[Ortvay Tivadar]] (1843–1916) történész, régész, földrajztudós unokaöccse.
Kutatási területe: Az anyag szerkezete, relativitás-elmélet, kvantumelmélet.


==Élete==
==Életpályája==
Német eredetű, értelmiségi családba születt. Középiskolai tanulmányait a II. kerületi kir. egyetemi Katholikus Főgymnasiumban végezte. A jeles érettségit követően beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára. Két évvel később átiratkozott a Bölcsészettudományi Karra, ahol matematikát és fizikát hallgatott. Tanulmányait két évvel később a Göttingeni Egyetemen folytatta, ahol tanárai voltak többek között [[Hermann Minkowski]], [[David Hilbert]], és [[Felix Christian Klein|Felix Klein]], akik nagy hatással voltak későbbi tudományos pályájára. A diploma megszerzését követően 1908-ban [[Tangl Károly]] asszisztensnek, egyetemi tanársegédnek hívta maga mellé Kolozsvárra. Itt a [[Ferenc József Tudományegyetem (egyértelműsítő lap)|Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen]] írta meg doktori értekezését "a folyadékok dielektromos állandójának nyomással való változásával" kapcsolatos kutatásaiból.
[[Budapest]]en, [[Göttingen]]ben, [[Zürich]]ben és [[München]]ben járt egyetemre. A [[Kolozsvári Egyetem]]en doktorált fizika szakon. Egyetemi tanulmányai elvégzése után [[1916]]-tól a [[Kolozsvári Egyetem]], [[1921]]-től a szegedi [[Ferenc József Tudományegyetem]] nyilvános rendes tanára volt. Külföldi tanulmányútján Arnold Sommerfeld (1868-1951) környezetében az anyagszerkezettel foglalkozott. [[1928]]-[[1945]] között a [[Budapesti Egyetem]]en az elméleti fizika tanára illetve az Elméleti Fizikai Intézet igazgatója volt.


A [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári egyetemen]] doktorált fizika szakon. Külföldi tanulmányútján Zürichben Peter Debye (1884-1966) mellett dolgozott, [[München]]ben Arnold Sommerfeld (1868-1951) német matematikus és elméleti fizikus környezetében az anyagszerkezettel foglalkozott. Egyetemi tanulmányai elvégzése után [[1915]]-től magántanár volt, majd a nyugdíjba vonuló [[Farkas Gyula (matematikus)|Farkas Gyula]] tanszékvezetői székét örökölte a kolozsvári egyetemen.[[File:Gedenktafel für Dr. Rudolf Ortvay - Dr. Ortvay Rudolf (Szeged).jpg|thumb|balra]]A menekülő kolozsvári magyar egyetemmel ő is Budapestre érkezett, majd [[1921]]-től a szegedi [[Szegedi Tudományegyetem|Ferenc József Tudományegyetem]] nyilvános rendes tanára volt, az Elméleti Fizikai Tanszék alapítója és első vezetője lett. ([[1921]]. [[szeptember 22.]] – [[1928]]. [[augusztus 7.]]<ref>Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). i. m. 529. p.</ref>) A Matematikai és Természettudományi Kar élére dékánnak választották az [[1923]]/[[1924|24]]-es tanévre, prodékáni tisztet töltött be [[1924]]/[[1925|25]]-ben. Szegeden ő szerkesztette az egyetemi természettudományi aktát.

Az [[1920-as évek]]ben tartotta Szegeden híres előadássorozatát a ''Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe'' címen. Előadásainak anyaga [[1927]]-ben nyomtatásban is megjelent, sőt akadémiai székfoglalóján ([[1927]]) is ezt a könyvet ismertette.<ref>{{Cite book |author=Fekete Gézáné |title=A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, 1825-1973 |origyear=1975 |publisher=Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára}}</ref><ref>Farkas Zsuzsanna: Fizika. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, [[Mészáros Rezső]]. Ortvay Rudolf lásd 334-335. p.</ref> [[1928]]-ban Ortvayt kinevezték a Budapesti Tudományegyetemen az elméleti fizika nyilvános rendes tanárává a nyugdíjba vonuló [[Fröhlich Izidor]] helyére. Az Elméleti Fizikai Intézet igazgatójaként megszervezte a nemzetközi színvonalú elméleti fizikai képzést a Pesti Tudományegyetemen. Kortárs, időszerű témákkal [[1929]]-ben indította meg a hallgatóság számára az elméleti fizikai kollokvium sorozatot, ahova előadónak meghívta a kor neves fizikusait (többek közt Sommerfeldet, [[Paul Dirac]]ot, [[Neumann János]]t, [[Wigner Jenő]]t). Doktori hallgatói közé tartozott Neugebauer Tibor, és [[Gombás Pál]] is. [[1940]]-ben Ortvay lett az Eötvös Társulat titkára, valamint a [[Matematikai és Fizikai Lapok]] fizikus szerkesztője.<ref>{{Cite journal|title=Ortvay Rudolf Életútja|year=1985|language=magyar|journal=Fizikai Szemle|author=Kovács István|volume=35|issue=5|pages=161-167}}</ref>[[Fájl:Matematikai konferencia Szegeden, 1928.jpg|bélyegkép|Az álló sorban jobbról az első Ortvay Rudolf|balra]]Az utolsó éveiben Ortvay egészsége hanyatlott, gyomor- és vesepanaszokkal többször kórházba került, később hónapokat töltött szanatóriumban. [[Budapest ostroma|Budapest ostromának]] közvetlen megpróbáltatásait kimerült idegrendszere nem volt képes elviselni és [[1945]] [[Január 2.|január 2]]-án öngyilkos lett budapesti lakásán.
==Munkássága==
==Munkássága==
Ortvay első tudományos dolgozata 1911-ben jelent meg „Néhány [[folyadék]] [[dielektromos állandó]]járó<nowiki/>l magas [[nyomás]]nál” címmel a Matematikai és Természettudományi Értesítőben. Ez a téma szorosan kapcsolódott Tangl kutatásaihoz. A doktorit követő ösztöndíjas időszak alatt születtek "A szilárd testek sajátrezgéseinek megszámolásáról" (Über die Abzählung der Eigenschwingungen fester Körper) és a „Szilárd testek elmélete” (Zur Theorie fester Körper) című értekezései. Az utóbbiban a szilárd testek állapotegyenletének kérdésével foglalkozott.<ref>{{Cite journal|title=Ortvay Rudolf irodalmi munkássága|language=magyar|year=1985|author=Füstöss László|volume=35|issue=5|pages=167-169|journal=Fizikai Szemle}}</ref>
A modern fizikai elméletek megismertetésére megszervezte az ún. kollokviumokat, amelyekre többek közt Sommerfeldet, [[Paul Dirac]]ot, [[Neumann János]]t, [[Wigner Jenő]]t hívta meg előadónak.


==Művei==
==Művei==
* A kvantumelmélet axiomatikus felépítése Heisenberg, Born és Jordan szerint ([[1926]])
* A kvantumelmélet axiomatikus felépítése Heisenberg, Born és Jordan szerint ([[1926]])
* Törvényszerűségek az elemek spektrumaiban ([[1926]])
* Törvényszerűségek az elemek spektrumaiban ([[1926]])
* Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe ([[Budapest]], [[1927]])
* [http://real-eod.mtak.hu/3321/ Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe] ([[Budapest]], [[1927]])
* Korpuszkulák és hullámok ([[1929]])
* Korpuszkulák és hullámok ([[1929]])
* Bevezetés a quantummechnnikába ([[Budapest]], [[1931]])
* Bevezetés a quantummechnnikába ([[Budapest]], [[1931]])
* Mechanika. Előadások alapján összeállította Haász István Béla ([[1931]])
* Mechanika. Előadások alapján összeállította Haász István Béla ([[1931]])
* [[Farkas Gyula]] r. tag emlékezete ([[1933]])
* [[Farkas Gyula (matematikus)|Farkas Gyula]] r. tag emlékezete ([[1933]])
* Elektrodynamika ([[1938]])
* Elektrodynamika ([[1938]])
* Az egész és rész problémája ([[1940]])
* Az egész és rész problémája ([[1940]])
* A matematika néhány újabb szempontjának fizikai vonatkozásai ([[1940]])
* A matematika néhány újabb szempontjának fizikai vonatkozásai ([[1940]])
* [[Tangl Károly]] [[1869]]-[[1940]] ([[1940]])
* [[Tangl Károly]] [[1869]]-[[1940]] ([[1940]])
* Galilei és az újkori tudományos gondolkodás kibontakozása ([[1942]])
* [[Galileo Galilei|Galilei]] és az újkori tudományos gondolkodás kibontakozása ([[1942]])
* Newton és korunk tudománya, Születésének 300. évfordulója alkalmából ([[1943]])
* [[Isaac Newton|Newton]] és korunk tudománya, Születésének 300. évfordulója alkalmából ([[1943]])
* Természetfilozófia ([[1943]])
* Természetfilozófia ([[1943]])


28. sor: 37. sor:
* ''Math. és Phys. Lapok'' szerkesztője (1930-1945)
* ''Math. és Phys. Lapok'' szerkesztője (1930-1945)


== Társasági tagság ==
== Társasági tagságai ==
* Eötvos Loránd Matematikai és Fizikai Társulat, választmányi tag
* Eötvos Loránd Matematikai és Fizikai Társulat, választmányi tag
* Magyar Természettudományi Társaság, választmányi tag (1919-1925)
* Magyar Természettudományi Társaság, választmányi tag (1919–1925)
* Magyar Filozófiai Társaság
* Magyar Filozófiai Társaság
* Deutsche Physikalische Gesellschaft
* Deutsche Physikalische Gesellschaft
37. sor: 46. sor:
* Stella Csillagászati Egyesület, elnöki tanács tag
* Stella Csillagászati Egyesület, elnöki tanács tag
* Magyar Aeroszövetség, választmányi tag
* Magyar Aeroszövetség, választmányi tag

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}


==Források==
==Források==
{{források}}
* Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, [[Mészáros Rezső]]. Ortvay Rudolf lásd 388. p.
* Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, [[Mészáros Rezső]]. Ortvay Rudolf lásd 388. p.
== Külső hivatkozások ==


== További információk ==
⚫
* [{{MEK|00300/00355/html/ABC11371/11516.htm}} Magyar Életrajzi Lexikon]

* Füstös László: Ortvay Rudolf. Budapest, 1984
* Születésének centenáriumán cikkeket jelentettek meg életútjáról, tudományos munkásságáról. ''Fizikai Szemle'', 1985/5. sz.
* [[Gábos Zoltán]]: A harmadik erdélyi egyetem fizikusai, ''Természet Világa'' 2006. I. különszám. [http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/kulonszamok/k0601/gabos.pdf Online hozzáférés] {{Wayback|url=http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/kulonszamok/k0601/gabos.pdf |date=20130818062956 }}
⚫
* [{{MEK|00300/00355/html/ABC11371/11516.htm}} Magyar életrajzi lexikon]
* [http://titan.physx.u-szeged.hu/physics/hist/ortvay.htm Ortvay Rudolf]
* [http://www.muszakiak.com/hiressegek/ortvay-rudolf.html Műszaki Akadémia]
* [http://www.muszakiak.com/hiressegek/ortvay-rudolf.html Műszaki Akadémia]
* [http://ion.elte.hu/Aula/ Séta az Aulában]
* [https://web.archive.org/web/20090913061646/http://ion.elte.hu/Aula/ Séta az Aulában]

{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Miskolc|-|fizika}}


[[Kategória: Magyar fizikusok]]
[[Kategória:Magyar fizikusok]]
[[Kategória: Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória: MTA-tagok]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Miskolciak]]
[[Kategória:1885-ben született személyek]]
[[Kategória:1945-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Öngyilkos tudósok]]
[[Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek]]

A lap jelenlegi, 2024. november 2., 20:13-kori változata

Ortvay Rudolf
Életrajzi adatok
Született1885. január 1.
Miskolc
Elhunyt1945. január 2. (60 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Ismeretes mintfizikus
Nemzetiségmagyar
Állampolgárságmagyar
Iskolái
Iskolái
KözépiskolaII. kerületi Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnázium (1985-1903)
Felsőoktatási
intézmény
Doktorátusi tanácsadóiTangl Károly
Pályafutása
Szakterületfizika
Kutatási területelméleti fizika,általános relativitáselmélet
Tudományos fokozat
  • Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (PhD, 1911)
  • Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (habilitáció, 1915)
    • Munkahelyek
    Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemegyetemi tanársegéd (1909-1912)

    egyetemi magántanár (1915-1916)

    nyilvános rendes tanár (1916-1928)
    Eötvös Loránd Tudományegyetemnyilvános rendes tanár (1928-1945)
    Akadémiai tagságMagyar Tudományos Akadémia (levelező tag, 1925)
    Hatással voltak ráArnold Sommerfeld, Peter Debye
    Hatással voltGombás Pál, Neugebauer Tibor,Novobátzky Károly
    A Wikimédia Commons tartalmaz Ortvay Rudolf témájú médiaállományokat.

    Ortvay Rudolf (Miskolc, 1885. január 1. – Budapest, 1945. január 2.) fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1925); az európai szintű modern elméleti fizikai oktatás és kutatás hazai megteremtője. Kutatási területe: az anyag szerkezete, relativitás-elmélet, kvantumelmélet. Ortvay Tivadar (1843–1916) történész, régész, földrajztudós unokaöccse.

    Életpályája

    [szerkesztés]

    Német eredetű, értelmiségi családba születt. Középiskolai tanulmányait a II. kerületi kir. egyetemi Katholikus Főgymnasiumban végezte. A jeles érettségit követően beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára. Két évvel később átiratkozott a Bölcsészettudományi Karra, ahol matematikát és fizikát hallgatott. Tanulmányait két évvel később a Göttingeni Egyetemen folytatta, ahol tanárai voltak többek között Hermann Minkowski, David Hilbert, és Felix Klein, akik nagy hatással voltak későbbi tudományos pályájára. A diploma megszerzését követően 1908-ban Tangl Károly asszisztensnek, egyetemi tanársegédnek hívta maga mellé Kolozsvárra. Itt a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen írta meg doktori értekezését "a folyadékok dielektromos állandójának nyomással való változásával" kapcsolatos kutatásaiból.

    A kolozsvári egyetemen doktorált fizika szakon. Külföldi tanulmányútján Zürichben Peter Debye (1884-1966) mellett dolgozott, Münchenben Arnold Sommerfeld (1868-1951) német matematikus és elméleti fizikus környezetében az anyagszerkezettel foglalkozott. Egyetemi tanulmányai elvégzése után 1915-től magántanár volt, majd a nyugdíjba vonuló Farkas Gyula tanszékvezetői székét örökölte a kolozsvári egyetemen.

    A menekülő kolozsvári magyar egyetemmel ő is Budapestre érkezett, majd 1921-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanára volt, az Elméleti Fizikai Tanszék alapítója és első vezetője lett. (1921. szeptember 22. – 1928. augusztus 7.[1]) A Matematikai és Természettudományi Kar élére dékánnak választották az 1923/24-es tanévre, prodékáni tisztet töltött be 1924/25-ben. Szegeden ő szerkesztette az egyetemi természettudományi aktát. Az 1920-as években tartotta Szegeden híres előadássorozatát a Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe címen. Előadásainak anyaga 1927-ben nyomtatásban is megjelent, sőt akadémiai székfoglalóján (1927) is ezt a könyvet ismertette.[2][3] 1928-ban Ortvayt kinevezték a Budapesti Tudományegyetemen az elméleti fizika nyilvános rendes tanárává a nyugdíjba vonuló Fröhlich Izidor helyére. Az Elméleti Fizikai Intézet igazgatójaként megszervezte a nemzetközi színvonalú elméleti fizikai képzést a Pesti Tudományegyetemen. Kortárs, időszerű témákkal 1929-ben indította meg a hallgatóság számára az elméleti fizikai kollokvium sorozatot, ahova előadónak meghívta a kor neves fizikusait (többek közt Sommerfeldet, Paul Diracot, Neumann Jánost, Wigner Jenőt). Doktori hallgatói közé tartozott Neugebauer Tibor, és Gombás Pál is. 1940-ben Ortvay lett az Eötvös Társulat titkára, valamint a Matematikai és Fizikai Lapok fizikus szerkesztője.[4]

    Az álló sorban jobbról az első Ortvay Rudolf

    Az utolsó éveiben Ortvay egészsége hanyatlott, gyomor- és vesepanaszokkal többször kórházba került, később hónapokat töltött szanatóriumban. Budapest ostromának közvetlen megpróbáltatásait kimerült idegrendszere nem volt képes elviselni és 1945 január 2-án öngyilkos lett budapesti lakásán.

    Munkássága

    [szerkesztés]

    Ortvay első tudományos dolgozata 1911-ben jelent meg „Néhány folyadék dielektromos állandójáról magas nyomásnál” címmel a Matematikai és Természettudományi Értesítőben. Ez a téma szorosan kapcsolódott Tangl kutatásaihoz. A doktorit követő ösztöndíjas időszak alatt születtek "A szilárd testek sajátrezgéseinek megszámolásáról" (Über die Abzählung der Eigenschwingungen fester Körper) és a „Szilárd testek elmélete” (Zur Theorie fester Körper) című értekezései. Az utóbbiban a szilárd testek állapotegyenletének kérdésével foglalkozott.[5]

    Művei

    [szerkesztés]

    Tudományos tisztség

    [szerkesztés]
    • Math. és Phys. Lapok szerkesztője (1930-1945)

    Társasági tagságai

    [szerkesztés]
    • Eötvos Loránd Matematikai és Fizikai Társulat, választmányi tag
    • Magyar Természettudományi Társaság, választmányi tag (1919–1925)
    • Magyar Filozófiai Társaság
    • Deutsche Physikalische Gesellschaft
    • Deutsche Mathematiker Vereinigung
    • Astronomische Gesellschaft
    • Stella Csillagászati Egyesület, elnöki tanács tag
    • Magyar Aeroszövetség, választmányi tag

    Jegyzetek

    [szerkesztés]
    1. ↑ Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). i. m. 529. p.
    2. ↑ Fekete Gézáné. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, 1825-1973. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára [1975] 
    3. ↑ Farkas Zsuzsanna: Fizika. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. Ortvay Rudolf lásd 334-335. p.
    4. ↑ Kovács István (1985). „Ortvay Rudolf Életútja” (magyar nyelven). Fizikai Szemle 35 (5), 161-167. o. 
    5. ↑ Füstöss László (1985). „Ortvay Rudolf irodalmi munkássága” (magyar nyelven). Fizikai Szemle 35 (5), 167-169. o. 

    Források

    [szerkesztés]
    • Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Ortvay Rudolf lásd 388. p.

    További információk

    [szerkesztés]
    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ortvay_Rudolf&oldid=27568131”