Ortvay Rudolf

Ortvay Rudolf arcképe a SZTE EK gyűjteményéből

Ortvay Rudolf (Miskolc, 1885. január 1. – Budapest, 1945. január 2.) fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1925); az európai szintű modern elméleti fizikai oktatás és kutatás hazai megteremtője. Kutatási területe: Az anyag szerkezete, relativitás-elmélet, kvantumelmélet.

Ortvay Tivadar (1843–1916) történész, régész, földrajztudós unokaöccse.

Életpályája

Budapesten, Göttingenben, Zürichben és Münchenben járt egyetemre. A kolozsvári egyetemen doktorált fizika szakon. Külföldi tanulmányútján Zürichben Peter Debye (1884-1966) mellett dolgozott, Münchenben Arnold Sommerfeld (1868-1951) német matematikus és elméleti fizikus környezetében az anyagszerkezettel foglalkozott. Egyetemi tanulmányai elvégzése után 1915-től magántanár, majd a nyugdíjba vonuló Farkas Gyula tanszékvezetői székét öröklte a kolozsvári egyetemen.

A menekülő kolozsvári magyar egyetemmel ő is Budapestre érkezett, majd 1921-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanára volt, az Elméleti Fizikai Tanszék alapítója és első vezetője lett. (1921. szeptember 22. - 1928. augusztus 7.) A Matematikai és Természettudományi Kar élére dékánnak választották az 1923/24-es tanévre, prodékáni tisztet töltött be 1924/25-ben. Szegeden ő szerkesztette az egyetemi természettudományi aktát.

Az 1920-as években tartotta Szegeden híres előadássorozatát a Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe címen. Előadásainak anyaga 1927-ben nyomtatásban is megjelent, sőt akadémiai székfoglalóján (1925) is ezt a könyvet ismertette. 1928-1945 között a Budapesti Egyetemen az elméleti fizika tanára illetve az Elméleti Fizikai Intézet igazgatója volt.

Munkássága

1929 őszétől már Budapesten szervezte a modern fizikai elméletek megismertetésére a kollokviumokat, amelyekre többek közt Sommerfeldet, Paul Diracot, Neumann Jánost, Wigner Jenőt hívta meg előadónak.

Művei

• A kvantumelmélet axiomatikus felépítése Heisenberg, Born és Jordan szerint (1926)
• Törvényszerűségek az elemek spektrumaiban (1926)
• Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe (Budapest, 1927)
• Korpuszkulák és hullámok (1929)
• Bevezetés a quantummechnnikába (Budapest, 1931)
• Mechanika. Előadások alapján összeállította Haász István Béla (1931)
• Farkas Gyula r. tag emlékezete (1933)
• Elektrodynamika (1938)
• Az egész és rész problémája (1940)
• A matematika néhány újabb szempontjának fizikai vonatkozásai (1940)
• Tangl Károly 1869-1940 (1940)
• Galilei és az újkori tudományos gondolkodás kibontakozása (1942)
• Newton és korunk tudománya, Születésének 300. évfordulója alkalmából (1943)
• Természetfilozófia (1943)

Tudományos tisztség

• Math. és Phys. Lapok szerkesztője (1930-1945)

Társasági tagság

• Eötvos Loránd Matematikai és Fizikai Társulat, választmányi tag
• Magyar Természettudományi Társaság, választmányi tag (1919-1925)
• Magyar Filozófiai Társaság
• Deutsche Physikalische Gesellschaft
• Deutsche Mathematiker Vereinigung
• Astronomische Gesellschaft
• Stella Csillagászati Egyesület, elnöki tanács tag
• Magyar Aeroszövetség, választmányi tag

Irodalom

• Füstös László: Ortvay Rudolf. Budapest, 1984.
• Születésének centenáriumán cikkeket jelentettek meg életútjáról, tudományos munkásságáról. Fizikai Szemle, 1985/5. sz.

Források

• Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Ortvay Rudolf lásd 388. p.

Külső hivatkozások

• Magyar életrajzi lexikon
• Ortvay Rudolf
• Műszaki Akadémia
• Séta az Aulában