Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Reoviridae

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Reoviridae
Rotavírusok elektronmikroszkópban
Rotavírusok elektronmikroszkópban
Vírusbesorolás
Csoport: III. csoport
dsRNS vírusok
Család: Reoviridae
Alcsalád
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Reoviridae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Reoviridae témájú kategóriát.

A Reoviridae a vírusok egy családja; a reovírusok többnyire emésztőrendszeri (mint a rotavírusok) vagy légzőszervi fertőzéseket okoznak. Genomjuk több szegmensre osztott kettős szálú RNS-ből áll. A család neve a "légzőszervi, emésztőrendszeri árva vírusok" angol rövidítéséből (respiratory enteric orphan viruses) származik, melyben az árva arra utal, hogy a csoportba több olyan vírus is tartozott, melyet nem kapcsoltak össze ismert megbetegedésekkel.

A reovírusok embereket is megfertőznek, de a tünetek többnyire enyhék és a betegek sokszor nem is fordulnak orvoshoz. A legveszélyesebbek a rotavírusok, melyek gyerekekben komoly emésztőszervi panaszokat és hasmenést okozhatnak, amely a fejlődő országokban csecsemőhalálozáshoz is vezethet. A család egyes tagjai, mint a Phytoreovirus és a Oryzavirus, növénypatogének.

Virológiája

A reovírusok 70-85 nm átmérőjűek, lipidburokkal nem rendelkeznek, egy kétrétegű, ikozaéder formájú fehérjekapszid védelmezi a genomot. A genom fajtól függően 10-12 kettős szálú RNS-szegmensből áll, melyeket méret szerint kategorizálnak L (large, nagy), M (medium, közepes) és S (small, kicsi) csoportokba. A szegmensek hossza 1-3,9 ezer bázispár között változik és 1-3 fehérjét kódolnak (a fehérjék jelzése a szegmenst követi, csak latin betű helyett göröggel, vagyis az L-szegmensek λ, az M μ, az S pedig σ proteint kódol).

A vírusok sejtfelszíni receptorai nem igazán ismertek, de nagy részük sziálsavat tartalmaz vagy felszíni adhéziós molekulákhoz is kötődhetnek. Kötődés után endocitózissal kerülnek a sejtbe, ahol a lizoszómában a fehérjebontó enzimek részlegesen megemésztik a burkát. Ezután egy még ismeretlen mechanizmus révén kikerülnek a citoplazmába, ahol a vírus saját enzimjei megkezdik a genom másolását. Az eredeti vírusgenomról csak a (-) szál szolgál templátként, melyről (+) szálak másolódnak. Ezek aztán mRNS-ként a fehérjetranszlációhoz és a későbbi genomreplikációhoz szolgálnak alapul. Az első vírusrészecskék a fertőzés után 6-7 órával kezdenek összeállni.

Mivel a vírusgenom több szegmensből (mondhatni kromoszómából) áll, ha egy sejtet több reovírus fertőz meg, lehetséges, hogy a genetikai tulajdonságok rekombinálódjanak, ami esetlegesen lehetővé teszi a szerológiai és epidemiológiai tulajdonságaik gyors változtatását.

Egyes reovírusok előszeretettel fertőznek meg és pusztítanak el tumorsejteket; ezt a tulajdonságukat a klinikai gyakorlatban is fel kívánják használni.

Taxonómia

A reovírusok csoportosítása RNS-polimerázuk szekvenciája alapján

A Reoviridae családba 15 vírusnemzetség tartozik (legnagyobb ezek közül az Orbivirus a maga legalább 22 fajával és 130 fölötti szerotípusával), valamint 13 besorolatlan faj. A reovírusokat a felszínükön elhelyezkedő tüskék alapján két alcsaládba sorolják:

A tüskétlen Sedoreovirinae alcsaládba 6 genus tartozik (sedo latinul sima):

A tüskés felszínű Spinareovirinae alcsalád 9 genust tartalmaz (spino - tüske):

Kapcsolódó szócikkek

Források

  • Patton JT (editor). (2008). Segmented Double-stranded RNA Viruses: Structure and Molecular Biology. Caister Academic Press. ISBN 978-1-904455-21-9
  • Reoviruses MicrobiologyBytes
  • Michod, R. E.; Bernstein, H.; Nedelcu, A. M. (2008). "Adaptive value of sex in microbial pathogens". Infection, Genetics and Evolution 8 (3): 267–285.
  • Knipe, David, Howley P et al. (2006). Fields Virology. Philadelphia, Pa.: Wolters Kluwer, Lippincott Williams & Wilkins. p. 1855. ISBN 0-7817-6060-7
  • Kelland, K.: "Cold virus hitches a ride to kill cancer: study". Reuters 13 June 2012

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Reoviridae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.