Tarka nőszirom
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Deutschlands Flora in Abbildungen, 1796.
| ||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5000 Ft | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Iris variegata L. | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tarka nőszirom témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka nőszirom témájú médiaállományokat és Tarka nőszirom témájú kategóriát. |
A tarka nőszirom (Iris variegata) a nősziromfélék családjába tartozó, Magyarországon védett évelő növényfaj. Magyar nevét Diószegi Sámuel adta. Sztyeppeken, bokorerdőkben, melegkedvelő tölgyesekben fordul elő. A szárított virág kellemes illata az ibolyáéra emlékeztet, ezért helyenként ibolyagyökérnek is hívják.
Származása, elterjedése
Nyurga termete alapján valószínűsítik, hogy a pompás nőszirom kivadult változata lehet.
Közép-Európában Ausztria, Csehország, Szlovákia, Németország, Magyarország; Kelet-Európában Oroszország európai részén; Délkelet-Európában Bulgária, Románia és a volt Jugoszlávia területén fordul elő.[1] Magyarországon többek közt a Cserhátban, a Mátrában, a Bükkben (Kis-mező), valamint a Keszthelyi-fennsíkon fordul elő.[2][3][4][5][6]
Megjelenése, felépítése
Vaskos gyöktörzse van, akár a többi nősziromnak. 40–50 cm magas szár felső részén elágazó. A 10–25 mm széles, kissé sarlós levelek a szárnál sokkal rövidebbek, erezetük kidudorodik.
A szár sokvirágú, az oldalvirágok hosszú kocsányon ülnek. A belső lepellevelek felállók, sárgák, a külsők világossárgák, erezetük bársonyos ibolyás. A virágzati buroklevél zöld, a szegélye keskeny hártyás. Termése tok.
Életmódja, élőhelye
Május-júniusban virágzik. Száraz tölgyesekben, homoki réteken, mészkősziklák padjain nyílik.
Alfajok, változatok
- Fehérerű tarka nőszirom (Iris variegata ssp. leucographa)
Felhasználása
Ázsiában egykor a hölgyek használták arcpirosítónak.
Jegyzetek
- ↑ Iris variegata information from NPGS/GRIN. [2009. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 22.)
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ A Gyötrős-tető (Keszthelyi-hegység) védett növényei. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
Források
- Terra Alapítvány
- D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 20.
- Hungarian iris ITIS
- Iris variegata L. Plants of the World Online
