„Vonatkozó névmás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. február 27., 10:02-kori változata

A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó. [...] A vonatkozó névmások a legtöbbször kötőszói szerepűek, az alárendelő összetett mondatok mellékmondatát kapcsolják a főmondathoz”,^[1] de a kötőszóktól abban különböznek, hogy mondattani funkciójuk is van a mellékmondatban.^[2]

A magyar nyelvben a vonatkozó névmások a kérdő névmásokból keletkeztek, a mutató névmási eredetű a- előtaggal, de ez elmaradhat: Az jött el, (a)kit vártam, Elmegyek oda, (a)hová mindig is vágytam.^[3]

Más nyelvekben a vonatkozó névmások legalább egy része azonos kérdő névmásokkal:

A közép-délszláv diarendszer nyelveiben mindegyik kérdő névmás vonatkozó névmásként is használatos: ko (a szerb nyelvben és a montenegrói nyelvben) / tko (a horvát nyelvben) ’(a)ki’, što ’(a)mi’, koji ’(a)melyik’, čiji ’aki/ami vkije/vmije’, kakav ’amilyen’, koliki ’(a)mekkora’.^[4]
A francia nyelvben egy vonatkozó névmáson kívül mindegyik kérdő is: qui ’(a)ki, (a)mi’, que ’(a)kit, (a)mit’, quoi ’(a)mi’, lequel ’amelyik’, où ’(a)hol, (a)melyikben, (a)melyben’.^[5]
Az angol nyelvben is a vonatkozó névmások, egyen kívül, kérdők is: who ’(a)ki’, which ’(a)mi, (a)melyik, (a)mely’, whom ’(a)kit, (a)kinek’, whose ’akinek, aminek’.^[6]
A román nyelvben vannak egyszerű vonatkozó névmások, amelyek kérdők is [care ’aki, ami, (a)melyik, (a)mely’, ce ’(a)mi, (a)melyik, (a)mely’, cine ’(a)ki’, cât ’(a)mennyi, (a)hány’], és összetetteknek nevezettek, bár két szóban írandók, melyek csak vonatkozók: cel ce ’aki, ami, amelyik, amely’.^[7]

A vonatkozó névmás úgymond zéró is lehet,^[6] például az angolban: the book I bought ’az a könyv, amelyet megvettem’.^[8]

Egyes vonatkozó névmások melléknévként is használhatók:

(magyarul) (a)Mennyi szolgád, annyi ellenséged (van);^[9]
(szerbül) Poslao mi je jednu priču čijeg se naslova ne sećam ’Elküldött nekem egy elbeszélést, amely címére nem emlékszem’;^[10]
(románul) Mă duc la câte filme vreau ’Amennyi filmet akarok, annyit nézek meg’.^[11]

Nyelvtől és a konkrét vonatkozó névmástól függően ez kifejezhet egyet vagy kettőt a szám, a ragokkal kifejezett eset és a nem nyelvtani kategóriák közül, avagy kifejezheti mindhármat:

A közép-délszláv diarendszer nyelveiben a vonatkozó névmások szám, eset és nem szerinti alakjai számosabbak, mint például a franciában vagy az angolban.^[4]
A magyarban nincsenek ugyan nem szerinti alakok, de amennyiben esetragoknak tekintjük a tárgy és a határozók ragjait, ez a nyelv is nagyon gazdag vonatkozó névmási alakokban.
A franciában csak egyetlen vonatkozó névmás fejezi ki a számot és a nemet, ez utóbbit többes számban csak írásban: lequel (hn. egyes sz.), laquelle (nn. egyes sz.), lesquels (hn. többes), lesquelles (nn. többes).^[5]
A románban van egy, csak személyre utaló névmás [cine ’(a)ki’], melynek van még egy esetalakja (cui ’akinek’), de nem különbözteti meg a nemeket és a számokat. Egy másik névmás élőre is, élettelenre is utal [care ’aki(k), ami(k), amely(ik)(ek)’]. Ez alanyesetben változatlan, de az ún. birtokos/részes esetben hímnem egyes számú, nőnem egyes számú és egyetlen többes számú alakja is van: cărui(a) (hn.), cărei(a) (nn.) ’akinek, aminek, amely(ik)nek’; căror(a) ’akiknek, amiknek, amelyeknek’. Van még egy mennyiségre vonatkozó névmás is, cât, câtă, câți, câte ’hány, mennyi’. Ennek alanyesetű alakja nemben és számban egyezik, de birtokos/részes esetben csak egy alakja van, többes számban, câtor.^[12]
Az angolban a vonatkozó névmások nem fejezik ki sem a számot, sem a nemet. Az egyik élőre is és élettelenre is utal (that), egy másik csak élettelenre (which), és van még egy, amely csak személyre. Ennek van alanyi funkciójú alakja (who), és tárgyi/határozói funkciójú alakja: whom.^[13]

Egyes nyelvészek a vonatkozó névmások közé sorolják a vonatkozó határozószóknak vagy vonatkozó névmási határozószóknak nevezett szavakat is.^[14] Ezek is egy főmondatbeli szóra utalnak, és mellékmondatot vezetnek be:

(magyarul) Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;^[15]
(angolul) I remember the day (when) I first saw John^[16] ’Emlékszem arra a napra, amikor először láttam Johnt’, I remember the street where I lived as a child ’Emlékszem arra az utcára, ahol gyerekként laktam;’^[6]
(franciául) les cartons où sont rangées les photos ’azok a dobozok, amelyekbe a fotók vannak eltéve’, l’époque où cela s’est produit ’az az időszak, amikor ez történt’.^[17]
(románul) Obligația lui este legarea sacului când se umple ’Az ő kötelezettsége a zsák bekötése, amikor megtelik’.^[18]

Vonatkozó névmás a magyar nyelvben

Fajtái

A magyar nyelv grammatikái számontartanak főnévi vonatkozó névmásokat [(a)ki, (a)mely, (a)melyik], melléknévieket [amily(en), aminő, amekkora] és számnévieket: ahány, amennyi, ahányadik. A főnévi vonatkozó névmás is lehet melléknévi használatú, ha főnév előtt áll, és a melléknévi is lehet főnévi használatú, amikor jelzett szó nélkül jelenik meg.^[1] Egyes magyar nyelvészek számba vesznek határozószói vonatkozó névmásokat is: ahol, ahogyan, amikor, stb. Mondatban: Amikor megérkeztem, zuhogott az eső,^[19] Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb.^[20]

Mondattani szerepei

A vonatkozó névmás általában egy főmondatbeli szóra utal. Ez lehet:

személyes névmás: Én aki a fohászkodás új módját nem ismertem még, térdre ereszkedtem (Barabás Tibor);^[21]
főnévi mutató névmás: Akit nem véd a szerelem, hiába védi az magát (Csoóri Sándor);^[22]
határozószói mutató névmás: Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;
számnévi névmás: (a)Mennyi szolgád, annyi ellenséged (van);
általános névmás: Látok mindent, mi sohasem a szemnek, csak a sejtésnek látható az éjben (Petőfi Sándor);^[23]

Olyan esetek is vannak, amikor a vonatkozó névmás nem utal szóra: Ki korán kel, aranyat lel.^[24]

A vonatkozó névmás többféle mellékmondatot vezethet be:

allanyi mellékmondatot: Ki korán kel, aranyat lel;
állítmányi mellékmondatot: Nem azé a nyúl, aki azt a bokorból kiugratja;^[25]
tárgyi mellékmondatot: Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra;^[26]
jelzői mellékmondatot: Csak az a legény gavallér, kinek zsebében a tallér;^[9]
részeshatározói mellékmondatot: Aki születik, annak halni kell;^[27]
helyhatározói mellékmondatot: Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;
eredethatározói mellékmondatot: Aki jó szolga nem volt, nem lesz abból jó úr;^[28]
társhatározói mellékmondatot: Olyannal barátkozz, akitől jót tanulsz!;^[29]
tekintethatározói mellékmondatot: Ami azt illeti, elég fáradt vagyok;^[30]
eredményhatározói mellékmondatot: Azzá lett, amivé akart;^[29]
állandó/kötött határozói mellékmondatot: Ki levesre bort iszik, nem kérnek attól tanácsot;^[27]
partitívuszi mellékmondatot: Abból eszem, ami nem hizlal.^[31]

Amellett, hogy mellékmondatot vezet be, a vonatkozó névmásnak mondattani funkciója is van a mellékmondatban, mégpedig lehet:

alany: Nagy munkát vállal az magára ki most kezébe lantot vesz (Petőfi Sándor);^[22]
tárgy: Megnéztem azt a filmet, amelyet nagyon dicsértek;^[32]
részeshatározó: Olyan madár igen ritka, melynek kedves a kalitka;^[33]
helyhatározó: Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;
időhatározó: Elmegyek oda, (a)hová mindig is vágytam;
eredményhatározó: Azzá lett, amivé akart;
állapothatározó: A nagyapám öreg korára is olyan maradt, amilyennek korábban ismerték.^[26]

Jegyzetek

↑ ^a ^b A. Jászó 2007, 232. o.
↑ A. Jászó 2007, 350. o.
↑ P. Lakatos 2006, 12. o.
↑ ^a ^b Barić 1997, 206. o.; Klajn 2005, 88–89. o.; Čirgić 2010, 89–90. o.
↑ ^a ^b Dubois 2002, 408. o.
↑ ^a ^b ^c Crystal 2008, 411. o.
↑ Avram 1997, 183. o.
↑ Crystal 2008, 108. o.
↑ ^a ^b P. Lakatos 2006, 196. o.
↑ Klajn 2005, 89. o.
↑ Avram 1997, 184. o.
↑ Avram 1997, 182–185. o.
↑ Eastwood 1994, 360–361. o.
↑ A. Jászó 2007 által használt elnevezések (241., 350. o.).
↑ P. Lakatos 2006, 191. o., aki határozószói vonatkozó névmásnak nevezi az ilyen szót.
↑ Itt a vonatkozó szó elhagyható.
↑ Kalmbach 2017, 606. o.;
↑ Avram 1997, 428. o.
↑ Balogh 1971, 168. o.
↑ P. Lakatos 2006, 191. o.
↑ A. Jászó 2007, 377. o.
↑ ^a ^b P. Lakatos 2006, 184. o.
↑ P. Lakatos 2006, 198. o.
↑ A. Jászó 2007, 448. o.
↑ P. Lakatos 2006, 187. o.
↑ ^a ^b A. Jászó 2007, 187. o.
↑ ^a ^b P. Lakatos 2006, 194. o.
↑ P. Lakatos 2006, 193. o.
↑ ^a ^b A. Jászó 2007, 456. o.
↑ A. Jászó 2007, 460. o.
↑ A. Jászó 2007, 459. o.
↑ A. Jászó 2007, 463. o.
↑ A. Jászó 2007, 461. o.

Források

A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5 (Hozzáférés: 2017. április 28.)
(románul) Avram, Mioara. Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). Bukarest: Humanitas. 1997. ISBN 973-28-0769-5
(horvátul) Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. ISBN 953-0-40010-1
(angolul) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008, ISBN 978-1-4051-5296-9 (Hozzáférés: 2017. április 28.)
Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. Gramatika crnogorskoga jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegrói Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium. 2010. ISBN 978-9940-9052-6-2 (Hozzáférés: 2018. november 11.)
(franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. június 28.)
(angolul) Eastwood, John. Oxford Guide to English Grammar (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, ISBN 0-19-431351-4 (Hozzáférés: 2023. június 28.)
(franciául) Kalmbach, Jean-Michel. La grammaire du français langue étrangère pour étudiants finnophones (A francia mint idegen nyelv grammatikája finn ajkú hallgatóknak). 1.5. változat. Jyväskylä-i Egyetem. 2017. ISBN 978-951-39-4260-1 (Hozzáférés: 2017. április 28.)
(szerbül) Klajn, Ivan. Gramatika srpskog jezika (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. ISBN 86-17-13188-8 (Hozzáférés: 2023. június 28.)
P. Lakatos Ilona (szerk.) Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal). Budapest: Bölcsész Konzorcium. 2006. ISBN 963-9704-28-8 (Hozzáférés: 2017. április 28.)

Nyelvészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[jaszo-1] A. Jászó 2007, 232. o.

[2] A. Jászó 2007, 350. o.

[3] P. Lakatos 2006, 12. o.

[slav-4] Barić 1997, 206. o.; Klajn 2005, 88–89. o.; Čirgić 2010, 89–90. o.

[dubois-5] Dubois 2002, 408. o.

[crystal-6] Crystal 2008, 411. o.

[7] Avram 1997, 183. o.

[8] Crystal 2008, 108. o.

[lakatos_196-9] P. Lakatos 2006, 196. o.

[10] Klajn 2005, 89. o.

[11] Avram 1997, 184. o.

[12] Avram 1997, 182–185. o.

[13] Eastwood 1994, 360–361. o.

[14] A. Jászó 2007 által használt elnevezések (241., 350. o.).

[15] P. Lakatos 2006, 191. o., aki határozószói vonatkozó névmásnak nevezi az ilyen szót.

[16] Itt a vonatkozó szó elhagyható.

[17] Kalmbach 2017, 606. o.;

[18] Avram 1997, 428. o.

[19] Balogh 1971, 168. o.

[20] P. Lakatos 2006, 191. o.

[21] A. Jászó 2007, 377. o.

[lakatos_184-22] P. Lakatos 2006, 184. o.

[23] P. Lakatos 2006, 198. o.

[24] A. Jászó 2007, 448. o.

[25] P. Lakatos 2006, 187. o.

[A._Jászó_2007,_187._o-26] A. Jászó 2007, 187. o.

[lakatos_194-27] P. Lakatos 2006, 194. o.

[28] P. Lakatos 2006, 193. o.

[jaszo_456-29] A. Jászó 2007, 456. o.

[30] A. Jászó 2007, 460. o.

[31] A. Jászó 2007, 459. o.

[32] A. Jászó 2007, 463. o.

[33] A. Jászó 2007, 461. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

[24]

[25]

[26]

[27]

[28]

[29]

[30]

[31]

[32]

[33]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A [[hagyományos nyelvtan]]ban a '''vonatkozó névmás''' „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó. [...] A vonatkozó névmások a legtöbbször [[kötőszó]]i szerepűek, az alárendelő [[összetett mondat]]ok mellékmondatát kapcsolják a főmondathoz”,<ref name="jaszo">A. Jászó 2007, 232. o.</ref> de a kötőszóktól abban különböznek, hogy [[mondattan]]i funkciójuk is van a mellékmondatban.<ref>A. Jászó 2007, 350. o.</ref>
+A [[hagyományos nyelvtan]]ban a '''vonatkozó névmás''' „[[Élőség|élőlényekre, élettelen]] tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó. [...] A vonatkozó névmások a legtöbbször [[kötőszó]]i szerepűek, az [[Alárendelés (nyelvészet)|alárendelő]] [[összetett mondat]]ok [[mellékmondat]]át kapcsolják a [[főmondat]]hoz”,<ref name="jaszo">A. Jászó 2007, 232. o.</ref> de a kötőszóktól abban különböznek, hogy [[mondattan]]i funkciójuk is van a mellékmondatban.<ref>A. Jászó 2007, 350. o.</ref>
 A [[magyar nyelv]]ben a vonatkozó névmások a kérdő névmásokból keletkeztek, a [[mutató névmás]]i eredetű ''a-'' előtaggal, de ez elmaradhat: ''Az jött el, '''(a)kit''' vártam, Elmegyek oda, '''(a)hová''' mindig is vágytam''.<ref>P. Lakatos 2006, 12. o.</ref>
@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 * A [[román nyelv]]ben vannak egyszerű vonatkozó névmások, amelyek kérdők is [''care'' ’aki, ami, (a)melyik, (a)mely’, ''ce'' ’(a)mi, (a)melyik, (a)mely’, ''cine'' ’(a)ki’, ''cât'' ’(a)mennyi, (a)hány’], és összetetteknek nevezettek, bár két szóban írandók, melyek csak vonatkozók: ''cel ce'' ’aki, ami, amelyik, amely’.<ref>Avram 1997, 183. o.</ref>
-A vonatkozó névmás úgymond zéró is lehet,<ref name="crystal"/> például az angolban: ''the book I bought'' ’az a köny, amelyet megvettem’.<ref>Crystal 2008, 108. o.</ref>
+A vonatkozó névmás úgymond zéró is lehet,<ref name="crystal"/> például az angolban: ''the book I bought'' ’az a könyv, amelyet megvettem’.<ref>Crystal 2008, 108. o.</ref>
 Egyes vonatkozó névmások [[melléknév]]ként is használhatók:
 * {{hu}} '''''(a)Mennyi''' szolgád, annyi ellenséged (van)'';<ref name="lakatos_196">P. Lakatos 2006, 196. o.</ref>
-* {{sr}} ''Poslao mi je jednu priču '''čijeg''' se naslova ne sećam'' ’Elküldött nekem egy elbeszélést, amelynek címére nem emlékszem’;<ref>Klajn 2005, 89. o.</ref>
+* {{sr}} ''Poslao mi je jednu priču '''čijeg''' se naslova ne sećam'' ’Elküldött nekem egy elbeszélést, amely címére nem emlékszem’;<ref>Klajn 2005, 89. o.</ref>
 * {{ro}} ''Mă duc la '''câte''' filme vreau'' ’Amennyi filmet akarok, annyit nézek meg’.<ref>Avram 1997, 184. o.</ref>
-Nyelvtől és a konkrét vonatkozó névmástól függően ez kifejezhet egyet vagy kettőt a [[szám (nyelvtan)|szám]], a [[rag]]okkal kifejezett [[eset (nyelvtan)|eset]] és a [[nyelvtani nem|nem]] [[grammatika]]i kategóriák közül, avagy kifejezheti mindhármat:
+Nyelvtől és a konkrét vonatkozó névmástól függően ez kifejezhet egyet vagy kettőt a [[szám (nyelvtan)|szám]], a [[rag]]okkal kifejezett [[eset (nyelvtan)|eset]] és a [[nyelvtani nem|nem]] [[nyelvtan]]i kategóriák közül, avagy kifejezheti mindhármat:
-* A közép-délszláv diarendszer nyelveiben a vonakozó névmások szám, eset és nem szerinti alakjai számosabbak, mint például a franciában vagy az angolban.<ref name="slav"/>
+* A közép-délszláv diarendszer nyelveiben a vonatkozó névmások szám, eset és nem szerinti alakjai számosabbak, mint például a franciában vagy az angolban.<ref name="slav"/>
 * A magyarban nincsenek ugyan nem szerinti alakok, de amennyiben esetragoknak tekintjük a [[tárgy (nyelvtan)|tárgy]] és a [[határozó]]k ragjait, ez a nyelv is nagyon gazdag vonatkozó névmási alakokban.
 * A franciában csak egyetlen vonatkozó névmás fejezi ki a számot és a nemet, ez utóbbit többes számban csak írásban: ''lequel'' (hn. egyes sz.), ''laquelle'' (nn. egyes sz.), ''lesquels'' (hn. többes), ''lesquelles'' (nn. többes).<ref name="dubois"/>
-* A románban van egy, csak személyre utaló névmás [''cine'' ’(a)ki’], melynek van még egy esetalakja (''cui'' ’akinek’), de nem különbözteti meg a nemeket és a számokat. Egy másik névmás élőre is, élettelenre is utal [''care'' ’aki(k), ami(k), amely(ik)(ek)’]. Ez [[alanyeset]]ben változatlan, de az ún. [[birtokos eset|birtokos]]/[[részes eset]]ben hímnem egyes számú, nőnem egyesszámú és egyetlen többes számú alakja is van: ''cărui(a)'' (hn.), ''cărei(a)'' (nn.) ’akinek, aminek, amely(ik)nek’; ''căror(a)'' ’akiknek, amiknek, amelyeknek’. Van még egy mennyiségre vonatkozó névmás is, ''cât, câtă, câți, câte'' ’hány, mennyi’. Ennek alanyesetű alakja nemben és számban egyezik, de birtokos/részes esetben csak egy alakja van, többes számban, ''câtor''.<ref>Avram 1997, 182–185. o.</ref>
+* A románban van egy, csak személyre utaló névmás [''cine'' ’(a)ki’], melynek van még egy esetalakja (''cui'' ’akinek’), de nem különbözteti meg a nemeket és a számokat. Egy másik névmás élőre is, élettelenre is utal [''care'' ’aki(k), ami(k), amely(ik)(ek)’]. Ez [[alanyeset]]ben változatlan, de az ún. [[birtokos eset|birtokos]]/[[részes eset]]ben hímnem egyes számú, nőnem egyes számú és egyetlen többes számú alakja is van: ''cărui(a)'' (hn.), ''cărei(a)'' (nn.) ’akinek, aminek, amely(ik)nek’; ''căror(a)'' ’akiknek, amiknek, amelyeknek’. Van még egy mennyiségre vonatkozó névmás is, ''cât, câtă, câți, câte'' ’hány, mennyi’. Ennek alanyesetű alakja nemben és számban egyezik, de birtokos/részes esetben csak egy alakja van, többes számban, ''câtor''.<ref>Avram 1997, 182–185. o.</ref>
-* Az angolban a vonatkozó névmások nem fejezik ki sem a számot, sem a nemet. Az egyik élőre is és élettelenre is utal (''that''), egy másik csak élettelenre (''which''), és van még egy, amely csak személyre. Ennek van [[Alany (nyelvészet)|alanyi]] funkciójú alakja (''who''), és tárgyi/határozói funkciójú alakja: ''whom''.<ref>Eastwood 1994, 360–361. o.</ref>
+* Az angolban a vonatkozó névmások nem fejezik ki sem a számot, sem a nemet. Az egyik élőre is és élettelenre is utal ''(that)'', egy másik csak élettelenre ''(which)'', és van még egy, amely csak személyre. Ennek van [[Alany (nyelvészet)|alanyi]] funkciójú alakja ''(who)'', és tárgyi/határozói funkciójú alakja: ''whom''.<ref>Eastwood 1994, 360–361. o.</ref>
 Egyes [[nyelvészet|nyelvészek]] a vonatkozó névmások közé sorolják a vonatkozó határozószóknak vagy vonatkozó névmási határozószóknak nevezett szavakat is.<ref>A. Jászó 2007 által használt elnevezések (241., 350. o.).</ref> Ezek is egy főmondatbeli szóra utalnak, és mellékmondatot vezetnek be:
 * {{hu}} ''Ott szakad a kötél, '''(a)hol''' legvékonyabb'';<ref>P. Lakatos 2006, 191. o., aki határozószói vonatkozó névmásnak nevezi az ilyen szót.</ref>
 * {{en}} ''I remember the day ('''when''') I first saw John''<ref>Itt a vonatkozó szó elhagyható.</ref> ’Emlékszem arra a napra, amikor először láttam Johnt’, ''I remember the street '''where''' I lived as a child'' ’Emlékszem arra az utcára, ahol gyerekként laktam;’<ref name="crystal"/>
-* {{fr}} ''les cartons '''où''' sont rangées les photos'' ’azok a dobozok, amelyekbe a fotók vannak eltéve’, ''l’époque '''où''' cela s’est produit'' ’az az időszak, amikor ez történt’.<ref>[http://research.jyu.fi/grfle/606.html Kalmbach 2013, 606. o.].</ref>
+* {{fr}} ''les cartons '''où''' sont rangées les photos'' ’azok a dobozok, amelyekbe a fotók vannak eltéve’, ''l’époque '''où''' cela s’est produit'' ’az az időszak, amikor ez történt’.<ref>Kalmbach 2017, [https://web.archive.org/web/20140618053645/http://research.jyu.fi/grfle/606.html 606. o.];</ref>
+* {{ro}} ''Obligația lui este legarea sacului '''când''' se umple'' ’Az ő kötelezettsége a zsák bekötése, amikor megtelik’.<ref>Avram 1997, 428. o.</ref>
 == Vonatkozó névmás a magyar nyelvben ==
@@ 32. sor: / 33. sor: @@
 === Fajtái ===
-A magyar nyelv grammatikái számon tartanak [[főnév]]i vonatkozó névmásokat [''(a)ki'', ''(a)mely'', ''(a)melyik''], [[melléknév]]ieket [''amily(en)'', ''aminő'', ''amekkora''] és [[számnév]]ieket: ''ahány'', ''amennyi'', ''ahányadik''. A főnévi vonatkozó névmás is lehet melléknévi használatú, ha főnév előtt áll, és a melléknévi is lehet főnévi használatú, amikor jelzett szó nélkül jelenik meg.<ref name="jaszo"/> Egyes magyar nyelvészek számba vesznek [[határozószó]]i vonatkozó névmásokat is: ''ahol'', ''ahogyan'', ''amikor'', stb. [[Mondat (nyelvészet)|Mondatban]]: '''''Amikor''' megérkeztem, zuhogott az eső'',<ref>Balogh 1971, 168. o.</ref> ''Ott szakad a kötél, '''(a)hol''' legvékonyabb''.<ref>P. Lakatos 2006, 191. o.</ref>
+A magyar nyelv grammatikái számontartanak [[főnév]]i vonatkozó névmásokat [''(a)ki'', ''(a)mely'', ''(a)melyik''], [[melléknév]]ieket [''amily(en)'', ''aminő'', ''amekkora''] és [[számnév]]ieket: ''ahány'', ''amennyi'', ''ahányadik''. A főnévi vonatkozó névmás is lehet melléknévi használatú, ha főnév előtt áll, és a melléknévi is lehet főnévi használatú, amikor jelzett szó nélkül jelenik meg.<ref name="jaszo"/> Egyes magyar nyelvészek számba vesznek [[határozószó]]i vonatkozó névmásokat is: ''ahol'', ''ahogyan'', ''amikor'', stb. [[Mondat (nyelvészet)|Mondatban]]: '''''Amikor''' megérkeztem, zuhogott az eső'',<ref>Balogh 1971, 168. o.</ref> ''Ott szakad a kötél, '''(a)hol''' legvékonyabb''.<ref>P. Lakatos 2006, 191. o.</ref>
 === Mondattani szerepei ===
@@ 48. sor: / 49. sor: @@
 * allanyi mellékmondatot: '''''Ki korán kel''', aranyat lel'';
 * állítmányi mellékmondatot: ''Nem azé a nyúl, '''aki azt a bokorból kiugratja''''';<ref>P. Lakatos 2006, 187. o.</ref>
-* tárgyi mellékmondatot: '''''Amit ma megtehetsz''', ne halaszd holnapra'';<ref>A. Jászó 2007, 187. o.</ref>
+* tárgyi mellékmondatot: '''''Amit ma megtehetsz''', ne halaszd holnapra'';<ref name="A. Jászó 2007, 187. o">A. Jászó 2007, 187. o.</ref>
 * jelzői mellékmondatot: ''Csak az a legény gavallér, '''kinek zsebében a tallér''''';<ref name="lakatos_196"/>
 * részeshatározói mellékmondatot: '''''Aki születik''', annak halni kell'';<ref name="lakatos_194">P. Lakatos 2006, 194. o.</ref>
@@ 66. sor: / 67. sor: @@
 * időhatározó: ''Elmegyek oda, '''(a)hová''' mindig is vágytam'';
 * eredményhatározó: ''Azzá lett, '''amivé''' akart'';
-* állapothatározó: ''A nagyapám öreg korára is olyan maradt, '''amilyennek''' korábban ismerték''.<ref>A. Jászó 2007, 187. o.</ref>
+* állapothatározó: ''A nagyapám öreg korára is olyan maradt, '''amilyennek''' korábban ismerték''.<ref name="A. Jászó 2007, 187. o"/>
 == Jegyzetek ==
@@ 73. sor: / 74. sor: @@
 == Források ==
-* [[Adamikné Jászó Anna|A. Jászó Anna]] (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}} (Hozzáférés: 2017. április 28)
+* [[Adamikné Jászó Anna|A. Jászó Anna]] (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}} (Hozzáférés: 2017. április 28.)
 * {{ro}} Avram, Mioara. ''Gramatica pentru toți'' (Grammatika mindenkinek). Bukarest: Humanitas. 1997. {{ISBN|973-28-0769-5}}
-* {{hr}} Barić, Eugenija ''et al.'', [https://vk.com/doc12620867_132564457?hash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 ''Hrvatska gramatika''] (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. {{ISBN|953-0-40010-1}} (Hozzáférés: 2017. április 28)
+* {{hr}} Barić, Eugenija ''et al.'' ''Hrvatska gramatika'' (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. {{ISBN|953-0-40010-1}}
-* {{en}} Crystal, David. [http://www.mohamedrabeea.com/books/book1_3891.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008, {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés: 2017. április 28)
+* {{en}} Crystal, David. [https://web.archive.org/web/20160329195910/http://www.mohamedrabeea.com/books/book1_3891.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008, {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés: 2017. április 28.)
-* Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://crnogorskapitanja.files.wordpress.com/2012/08/gramatika-crnogorskoga-jezika.pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegrói Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium. 2010. {{ISBN|978-9940-9052-6-2}} (Hozzáférés: 2017. április 28)
+* Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://fr.scribd.com/doc/307118991/gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegrói Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium. 2010. {{ISBN|978-9940-9052-6-2}} (Hozzáférés: 2018. november 11.)
-* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''Dictionnaire de linguistique'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
+* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''[https://ia600503.us.archive.org/8/items/DictionnaireDeLinguistiqueDubois/Dictionnaire-de-Linguistique-Dubois.pdf Dictionnaire de linguistique]'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. június 28.)
-* {{en}} Eastwood, John. [https://www.uop.edu.jo/download/research/members/Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf ''Oxford Guide to English Grammar''] (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, {{ISBN|0-19-431351-4}} (Hozzáférés: 2017. április 28)
+* {{en}} Eastwood, John. [https://web.archive.org/web/20180726010147/https://www.uop.edu.jo/download/research/members/Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf ''Oxford Guide to English Grammar''] (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, {{ISBN|0-19-431351-4}} (Hozzáférés: 2023. június 28.)
-* {{fr}} Kalmbach, Jean-Michel. [http://research.jyu.fi/grfle/accueil.html ''La grammaire du français langue étrangère pour étudiants finnophones''] (A francia mint idegen nyelv grammatikája finn ajkú hallgatóknak). 1.1.4. változat. Jyväskylä-i Egyetem. 2013. {{ISBN|978-951-39-4260-1}} (Hozzáférés: 2017. április 28)
+* {{fr}} Kalmbach, Jean-Michel. [https://web.archive.org/web/20140517014122/http://research.jyu.fi/grfle/accueil.html ''La grammaire du français langue étrangère pour étudiants finnophones''] (A francia mint idegen nyelv grammatikája finn ajkú hallgatóknak). 1.5. változat. Jyväskylä-i Egyetem. 2017. {{ISBN|978-951-39-4260-1}} (Hozzáférés: 2017. április 28.)
-* {{sr}} Klajn, Ivan. [http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''Gramatika srpskog jezika''] (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. {{ISBN|86-17-13188-8}} (Hozzáférés: 2017. április 28)
+* {{sr}} Klajn, Ivan. [https://web.archive.org/web/20160423015859/http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''Gramatika srpskog jezika''] (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. {{ISBN|86-17-13188-8}} (Hozzáférés: 2023. június 28.)
-* P. Lakatos Ilona (szerk.) [http://mek.niif.hu/04800/04891/04891.pdf ''Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal)'']. Budapest: Bölcsész Konzorcium. 2006. {{ISBN|963-9704-28-8}} (Hozzáférés: 2017. április 28)
+* P. Lakatos Ilona (szerk.) [http://mek.niif.hu/04800/04891/04891.pdf ''Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal)'']. Budapest: Bölcsész Konzorcium. 2006. {{ISBN|963-9704-28-8}} (Hozzáférés: 2017. április 28.)
+{{Portál|Nyelvészet}}
 {{DEFAULTSORT:Vonatkozonevmas}}