Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

„Vonatkozó névmás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
belső linkek hozzáadása, külső linkek hozzáadása vagy helyettesítése
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A00:1110:230:639F:6114:F2F1:714E:DF19 (vita) szerkesztéséről Porribot szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
 
(2 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
16. sor: 16. sor:
* {{ro}} ''Mă duc la '''câte''' filme vreau'' ’Amennyi filmet akarok, annyit nézek meg’.<ref>Avram 1997, 184. o.</ref>
* {{ro}} ''Mă duc la '''câte''' filme vreau'' ’Amennyi filmet akarok, annyit nézek meg’.<ref>Avram 1997, 184. o.</ref>


Nyelvtől és a konkrét vonatkozó névmástól függően ez kifejezhet egyet vagy kettőt a [[szám (nyelvtan)|szám]], a [[rag]]okkal kifejezett [[eset (nyelvtan)|eset]] és a [[nyelvtani nem|nem]] [[grammatika]]i kategóriák közül, avagy kifejezheti mindhármat:
Nyelvtől és a konkrét vonatkozó névmástól függően ez kifejezhet egyet vagy kettőt a [[szám (nyelvtan)|szám]], a [[rag]]okkal kifejezett [[eset (nyelvtan)|eset]] és a [[nyelvtani nem|nem]] [[nyelvtan]]i kategóriák közül, avagy kifejezheti mindhármat:
* A közép-délszláv diarendszer nyelveiben a vonatkozó névmások szám, eset és nem szerinti alakjai számosabbak, mint például a franciában vagy az angolban.<ref name="slav"/>
* A közép-délszláv diarendszer nyelveiben a vonatkozó névmások szám, eset és nem szerinti alakjai számosabbak, mint például a franciában vagy az angolban.<ref name="slav"/>
* A magyarban nincsenek ugyan nem szerinti alakok, de amennyiben esetragoknak tekintjük a [[tárgy (nyelvtan)|tárgy]] és a [[határozó]]k ragjait, ez a nyelv is nagyon gazdag vonatkozó névmási alakokban.
* A magyarban nincsenek ugyan nem szerinti alakok, de amennyiben esetragoknak tekintjük a [[tárgy (nyelvtan)|tárgy]] és a [[határozó]]k ragjait, ez a nyelv is nagyon gazdag vonatkozó névmási alakokban.

A lap jelenlegi, 2024. február 27., 10:02-kori változata

A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó. [...] A vonatkozó névmások a legtöbbször kötőszói szerepűek, az alárendelő összetett mondatok mellékmondatát kapcsolják a főmondathoz”,[1] de a kötőszóktól abban különböznek, hogy mondattani funkciójuk is van a mellékmondatban.[2]

A magyar nyelvben a vonatkozó névmások a kérdő névmásokból keletkeztek, a mutató névmási eredetű a- előtaggal, de ez elmaradhat: Az jött el, (a)kit vártam, Elmegyek oda, (a)hová mindig is vágytam.[3]

Más nyelvekben a vonatkozó névmások legalább egy része azonos kérdő névmásokkal:

  • A közép-délszláv diarendszer nyelveiben mindegyik kérdő névmás vonatkozó névmásként is használatos: ko (a szerb nyelvben és a montenegrói nyelvben) / tko (a horvát nyelvben) ’(a)ki’, što ’(a)mi’, koji ’(a)melyik’, čiji ’aki/ami vkije/vmije’, kakav ’amilyen’, koliki ’(a)mekkora’.[4]
  • A francia nyelvben egy vonatkozó névmáson kívül mindegyik kérdő is: qui ’(a)ki, (a)mi’, que ’(a)kit, (a)mit’, quoi ’(a)mi’, lequel ’amelyik’, où ’(a)hol, (a)melyikben, (a)melyben’.[5]
  • Az angol nyelvben is a vonatkozó névmások, egyen kívül, kérdők is: who ’(a)ki’, which ’(a)mi, (a)melyik, (a)mely’, whom ’(a)kit, (a)kinek’, whose ’akinek, aminek’.[6]
  • A román nyelvben vannak egyszerű vonatkozó névmások, amelyek kérdők is [care ’aki, ami, (a)melyik, (a)mely’, ce ’(a)mi, (a)melyik, (a)mely’, cine ’(a)ki’, cât ’(a)mennyi, (a)hány’], és összetetteknek nevezettek, bár két szóban írandók, melyek csak vonatkozók: cel ce ’aki, ami, amelyik, amely’.[7]

A vonatkozó névmás úgymond zéró is lehet,[6] például az angolban: the book I bought ’az a könyv, amelyet megvettem’.[8]

Egyes vonatkozó névmások melléknévként is használhatók:

  • (magyarul) (a)Mennyi szolgád, annyi ellenséged (van);[9]
  • (szerbül) Poslao mi je jednu priču čijeg se naslova ne sećam ’Elküldött nekem egy elbeszélést, amely címére nem emlékszem’;[10]
  • (románul) Mă duc la câte filme vreau ’Amennyi filmet akarok, annyit nézek meg’.[11]

Nyelvtől és a konkrét vonatkozó névmástól függően ez kifejezhet egyet vagy kettőt a szám, a ragokkal kifejezett eset és a nem nyelvtani kategóriák közül, avagy kifejezheti mindhármat:

  • A közép-délszláv diarendszer nyelveiben a vonatkozó névmások szám, eset és nem szerinti alakjai számosabbak, mint például a franciában vagy az angolban.[4]
  • A magyarban nincsenek ugyan nem szerinti alakok, de amennyiben esetragoknak tekintjük a tárgy és a határozók ragjait, ez a nyelv is nagyon gazdag vonatkozó névmási alakokban.
  • A franciában csak egyetlen vonatkozó névmás fejezi ki a számot és a nemet, ez utóbbit többes számban csak írásban: lequel (hn. egyes sz.), laquelle (nn. egyes sz.), lesquels (hn. többes), lesquelles (nn. többes).[5]
  • A románban van egy, csak személyre utaló névmás [cine ’(a)ki’], melynek van még egy esetalakja (cui ’akinek’), de nem különbözteti meg a nemeket és a számokat. Egy másik névmás élőre is, élettelenre is utal [care ’aki(k), ami(k), amely(ik)(ek)’]. Ez alanyesetben változatlan, de az ún. birtokos/részes esetben hímnem egyes számú, nőnem egyes számú és egyetlen többes számú alakja is van: cărui(a) (hn.), cărei(a) (nn.) ’akinek, aminek, amely(ik)nek’; căror(a) ’akiknek, amiknek, amelyeknek’. Van még egy mennyiségre vonatkozó névmás is, cât, câtă, câți, câte ’hány, mennyi’. Ennek alanyesetű alakja nemben és számban egyezik, de birtokos/részes esetben csak egy alakja van, többes számban, câtor.[12]
  • Az angolban a vonatkozó névmások nem fejezik ki sem a számot, sem a nemet. Az egyik élőre is és élettelenre is utal (that), egy másik csak élettelenre (which), és van még egy, amely csak személyre. Ennek van alanyi funkciójú alakja (who), és tárgyi/határozói funkciójú alakja: whom.[13]

Egyes nyelvészek a vonatkozó névmások közé sorolják a vonatkozó határozószóknak vagy vonatkozó névmási határozószóknak nevezett szavakat is.[14] Ezek is egy főmondatbeli szóra utalnak, és mellékmondatot vezetnek be:

  • (magyarul) Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;[15]
  • (angolul) I remember the day (when) I first saw John[16] ’Emlékszem arra a napra, amikor először láttam Johnt’, I remember the street where I lived as a child ’Emlékszem arra az utcára, ahol gyerekként laktam;’[6]
  • (franciául) les cartons où sont rangées les photos ’azok a dobozok, amelyekbe a fotók vannak eltéve’, l’époque où cela s’est produit ’az az időszak, amikor ez történt’.[17]
  • (románul) Obligația lui este legarea sacului când se umple ’Az ő kötelezettsége a zsák bekötése, amikor megtelik’.[18]

Vonatkozó névmás a magyar nyelvben

[szerkesztés]

Fajtái

[szerkesztés]

A magyar nyelv grammatikái számontartanak főnévi vonatkozó névmásokat [(a)ki, (a)mely, (a)melyik], melléknévieket [amily(en), aminő, amekkora] és számnévieket: ahány, amennyi, ahányadik. A főnévi vonatkozó névmás is lehet melléknévi használatú, ha főnév előtt áll, és a melléknévi is lehet főnévi használatú, amikor jelzett szó nélkül jelenik meg.[1] Egyes magyar nyelvészek számba vesznek határozószói vonatkozó névmásokat is: ahol, ahogyan, amikor, stb. Mondatban: Amikor megérkeztem, zuhogott az eső,[19] Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb.[20]

Mondattani szerepei

[szerkesztés]

A vonatkozó névmás általában egy főmondatbeli szóra utal. Ez lehet:

  • személyes névmás: Én aki a fohászkodás új módját nem ismertem még, térdre ereszkedtem (Barabás Tibor);[21]
  • főnévi mutató névmás: Akit nem véd a szerelem, hiába védi az magát (Csoóri Sándor);[22]
  • határozószói mutató névmás: Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;
  • számnévi névmás: (a)Mennyi szolgád, annyi ellenséged (van);
  • általános névmás: Látok mindent, mi sohasem a szemnek, csak a sejtésnek látható az éjben (Petőfi Sándor);[23]

Olyan esetek is vannak, amikor a vonatkozó névmás nem utal szóra: Ki korán kel, aranyat lel.[24]

A vonatkozó névmás többféle mellékmondatot vezethet be:

  • allanyi mellékmondatot: Ki korán kel, aranyat lel;
  • állítmányi mellékmondatot: Nem azé a nyúl, aki azt a bokorból kiugratja;[25]
  • tárgyi mellékmondatot: Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra;[26]
  • jelzői mellékmondatot: Csak az a legény gavallér, kinek zsebében a tallér;[9]
  • részeshatározói mellékmondatot: Aki születik, annak halni kell;[27]
  • helyhatározói mellékmondatot: Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;
  • eredethatározói mellékmondatot: Aki jó szolga nem volt, nem lesz abból jó úr;[28]
  • társhatározói mellékmondatot: Olyannal barátkozz, akitől jót tanulsz!;[29]
  • tekintethatározói mellékmondatot: Ami azt illeti, elég fáradt vagyok;[30]
  • eredményhatározói mellékmondatot: Azzá lett, amivé akart;[29]
  • állandó/kötött határozói mellékmondatot: Ki levesre bort iszik, nem kérnek attól tanácsot;[27]
  • partitívuszi mellékmondatot: Abból eszem, ami nem hizlal.[31]

Amellett, hogy mellékmondatot vezet be, a vonatkozó névmásnak mondattani funkciója is van a mellékmondatban, mégpedig lehet:

  • alany: Nagy munkát vállal az magára ki most kezébe lantot vesz (Petőfi Sándor);[22]
  • tárgy: Megnéztem azt a filmet, amelyet nagyon dicsértek;[32]
  • részeshatározó: Olyan madár igen ritka, melynek kedves a kalitka;[33]
  • helyhatározó: Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;
  • időhatározó: Elmegyek oda, (a)hová mindig is vágytam;
  • eredményhatározó: Azzá lett, amivé akart;
  • állapothatározó: A nagyapám öreg korára is olyan maradt, amilyennek korábban ismerték.[26]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b A. Jászó 2007, 232. o.
  2. ↑ A. Jászó 2007, 350. o.
  3. ↑ P. Lakatos 2006, 12. o.
  4. ↑ a b Barić 1997, 206. o.; Klajn 2005, 88–89. o.; Čirgić 2010, 89–90. o.
  5. ↑ a b Dubois 2002, 408. o.
  6. ↑ a b c Crystal 2008, 411. o.
  7. ↑ Avram 1997, 183. o.
  8. ↑ Crystal 2008, 108. o.
  9. ↑ a b P. Lakatos 2006, 196. o.
  10. ↑ Klajn 2005, 89. o.
  11. ↑ Avram 1997, 184. o.
  12. ↑ Avram 1997, 182–185. o.
  13. ↑ Eastwood 1994, 360–361. o.
  14. ↑ A. Jászó 2007 által használt elnevezések (241., 350. o.).
  15. ↑ P. Lakatos 2006, 191. o., aki határozószói vonatkozó névmásnak nevezi az ilyen szót.
  16. ↑ Itt a vonatkozó szó elhagyható.
  17. ↑ Kalmbach 2017, 606. o.;
  18. ↑ Avram 1997, 428. o.
  19. ↑ Balogh 1971, 168. o.
  20. ↑ P. Lakatos 2006, 191. o.
  21. ↑ A. Jászó 2007, 377. o.
  22. ↑ a b P. Lakatos 2006, 184. o.
  23. ↑ P. Lakatos 2006, 198. o.
  24. ↑ A. Jászó 2007, 448. o.
  25. ↑ P. Lakatos 2006, 187. o.
  26. ↑ a b A. Jászó 2007, 187. o.
  27. ↑ a b P. Lakatos 2006, 194. o.
  28. ↑ P. Lakatos 2006, 193. o.
  29. ↑ a b A. Jászó 2007, 456. o.
  30. ↑ A. Jászó 2007, 460. o.
  31. ↑ A. Jászó 2007, 459. o.
  32. ↑ A. Jászó 2007, 463. o.
  33. ↑ A. Jászó 2007, 461. o.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vonatkozó_névmás&oldid=26924010”