„Vonatkozó névmás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
szócikk fejlesztése |
→Mondattani szerepei: clean up AWB |
||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
A vonatkozó névmás általában egy főmondatbeli szóra utal. Ez lehet: |
A vonatkozó névmás általában egy főmondatbeli szóra utal. Ez lehet: |
||
* személyes névmás: '''''Én''' aki a fohászkodás új módját nem ismertem még, térdre ereszkedtem'' ([[Barabás Tibor (író)|Barabás Tibor]]);<ref>Jászó 2007, 377. o.</ref> |
* személyes névmás: '''''Én''' aki a fohászkodás új módját nem ismertem még, térdre ereszkedtem'' ([[Barabás Tibor (író)|Barabás Tibor]]);<ref>Jászó 2007, 377. o.</ref> |
||
* főnévi mutató névmás: ''Akit nem véd a szerelem, hiába védi '''az''' magát'' ([[Csoóri Sándor (költő)|Csoóri Sándor]]);<ref |
* főnévi mutató névmás: ''Akit nem véd a szerelem, hiába védi '''az''' magát'' ([[Csoóri Sándor (költő)|Csoóri Sándor]]);<ref name="lakatos_184"/> |
||
* határozószói mutató névmás: '''''Ott''' szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb''; |
* határozószói mutató névmás: '''''Ott''' szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb''; |
||
* számnévi névmás: '''''(a)Mennyi''' szolgád, annyi ellenséged (van)''; |
* számnévi névmás: '''''(a)Mennyi''' szolgád, annyi ellenséged (van)''; |
||
| 65. sor: | 65. sor: | ||
* időhatározó: ''Elmegyek oda, '''(a)hová''' mindig is vágytam''; |
* időhatározó: ''Elmegyek oda, '''(a)hová''' mindig is vágytam''; |
||
* eredményhatározó: ''Azzá lett, '''amivé''' akart''; |
* eredményhatározó: ''Azzá lett, '''amivé''' akart''; |
||
* állapothatározó: ''A nagyapám öreg korára is olyan maradt, '''amilyennek''' korábban ismerték''.<ref name="jaszo_456"/>Jászó 2007, 187. o.</ref> |
* állapothatározó: ''A nagyapám öreg korára is olyan maradt, '''amilyennek''' korábban ismerték''.<ref name="jaszo_456"/> Jászó 2007, 187. o.</ref> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2016. július 21., 17:54-kori változata
A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó. […] A vonatkozó névmások a legtöbbször kötőszói szerepűek, az alárendelő összetett mondatok mellékmondatát kapcsolják a főmondathoz”,[1] de a kötőszóktól abban különböznek, hogy mondattani funkciójuk is van a mellékmondatban.[2]
A magyar nyelvben a vonatkozó névmások a kérdő névmásokból keletkeztek, a mutató névmási eredetű a- előtaggal, de ez elmaradhat: Az jött el, (a)kit vártam, Elmegyek oda, (a)hová mindig is vágytam.[3]
Más nyelvekben a vonatkozó névmások legalább egy része azonos kérdő névmásokkal:
- A közép-délszláv diarendszer nyelveiben mindegyik kérdő névmás vonatkozó névmásként is használatos: ko (a szerb nyelvben és a montenegrói nyelvben) / tko (a horvát nyelvben) „(a)ki”, što „(a)mi”, koji „(a)melyik”, čiji „aki/ami vkije/vmije”, kakav „amilyen”, koliki „(a)mekkora”.[4]
- A francia nyelvben egy vonatkozó névmáson kívül mindegyik kérdő is: qui „(a)ki, (a)mi”, que „(a)kit, (a)mit”, quoi „(a)mi”, lequel „amelyik”, où „(a)hol, (a)melyikben, (a)melyben”.[5]
- Az angol nyelvben is a vonatkozó névmások, egyen kívül, kérdők is: who „(a)ki”, which „(a)mi, (a)melyik, (a)mely”, whom „(a)kit, (a)kinek”, whose „akinek, aminek”.[6]
- A román nyelvben vannak egyszerű vonatkozó névmások, amelyek kérdők is [care „aki, ami, (a)melyik, (a)mely”, ce „(a)mi, (a)melyik, (a)mely”, cine „(a)ki”, cât „(a)mennyi, (a)hány”], és összetetteknek nevezettek, bár két szóban írandók, melyek csak vonatkozók: cel ce „aki, ami, amelyik, amely”.[7]
A vonatkozó névmás úgymond zéró is lehet,[6] például az angolban: the book I bought „az a köny, amelyet megvettem”.[8]
Egyes vonatkozó névmások melléknévként is használhatók:
- (magyarul) (a)Mennyi szolgád, annyi ellenséged (van);[9]
- (szerbül) Poslao mi je jednu priču čijeg se naslova ne sećam „Elküldött nekem egy elbeszélést, amely címére nem emlékszem”;[10]
- (románul) Mă duc la câte filme vreau „Amennyi filmet akarok, annyit nézek meg”.[11]
Nyelvtől és a konkrét vonatkozó névmástól függően, ez kifejezhet egyet vagy kettőt a szám, a ragokkal kifejezett eset és a nem grammatikai kategóriák közül, avagy kifejezheti mindhármat:
- A közép-délszláv diarendszer nyelveiben a vonakozó névmások szám, eset és nem szerinti alakjai számosabbak, mint például a franciában vagy az angolban.[4]
- A magyarban nincsenek ugyan nem szerinti alakok, de amennyiben esetragoknak tekintjük a tárgy és a határozók ragjait, ez a nyelv is nagyon gazdag vonatkozó névmási alakokban.
- A franciában csak egyetlen vonatkozó névmás fejezi ki a számot és a nemet, ez utóbbit többes számban csak írásban: lequel (hn. egyes sz.), laquelle (nn. egyes sz.), lesquels (hn. többes), lesquelles (nn. többes).[5]
- Az angolban a vonatkozó névmások nem fejezik ki sem a számot, sem a nemet. Csupán a whom alak különbözik a who alanyi funkciójú alaktól annyiban, hogy tárgyi és határozói funkciójú.
Egyes nyelvészek a vonatkozó névmások közé sorolják a vonatkozó határozószóknak vagy vonatkozó névmási határozószóknak nevezett szavakat is.[12] Ezek is egy főmondatbeli szóra utalnak, és mellékmondatot vezetnek be:
- (magyarul) Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;[13]
- (angolul) I remember the day (when) I first saw John[14] „Emlékszem arra a napra, amikor először láttam Johnt”, I remember the street where I lived as a child „Emlékszem arra az utcára, ahol gyerekként laktam;”[6]
- (franciául) les cartons où sont rangées les photos „az a doboz, amelyben a fotók vannak”, l’époque où cela s’est produit „az az időszak, amikor ez történt”.[15]
Vonatkozó névmás a magyar nyelvben
Fajtái
A magyar nyelv grammatikái számon tartanak főnévi vonatkozó névmásokat [(a)ki, (a)mely, (a)melyik], melléknévieket [amily(en), aminő, amekkora] és számnévieket: ahány, amennyi, ahányadik. A főnévi vonatkozó névmás is lehet melléknévi használatú, ha főnév előtt áll, és a melléknévi is lehet főnévi használatú, amikor jelzett szó nélkül jelenik meg.[1] Egyes magyar nyelvészek számba vesznek határozószói vonatkozó névmásokat is: ahol, ahogyan, amikor, stb. Mondatban: Amikor megérkeztem, zuhogott az eső,[16] Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb.[17]
Mondattani szerepei
A vonatkozó névmás általában egy főmondatbeli szóra utal. Ez lehet:
- személyes névmás: Én aki a fohászkodás új módját nem ismertem még, térdre ereszkedtem (Barabás Tibor);[18]
- főnévi mutató névmás: Akit nem véd a szerelem, hiába védi az magát (Csoóri Sándor);[19]
- határozószói mutató névmás: Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;
- számnévi névmás: (a)Mennyi szolgád, annyi ellenséged (van);
- általános névmás: Látok mindent, mi sohasem a szemnek, csak a sejtésnek látható az éjben (Petőfi Sándor);[20]
Olyan esetek is vannak, amikor a vonatkozó névmás nem utal szóra: Ki korán kel, aranyat lel.[21]
A vonatkozó névmás többféle mellékmondatot vezethet be:
- allanyi mellékmondatot: Ki korán kel, aranyat lel;
- állítmányi mellékmondatot: Nem azé a nyúl, aki azt a bokorból kiugratja;[22]
- tárgyi mellékmondatot: Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra;[23]
- jelzői mellékmondatot: Csak az a legény gavallér, kinek zsebében a tallér;[9]
- részeshatározói mellékmondatot: Aki születik, annak halni kell;[24]
- helyhatározói mellékmondatot: Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;
- eredethatározói mellékmondatot: Aki jó szolga nem volt, nem lesz abból jó úr;[25]
- társhatározói mellékmondatot: Olyannal barátkozz, akitől jót tanulsz!;[26]
- tekintethatározói mellékmondatot: Ami azt illeti, elég fáradt vagyok;[27]
- eredményhatározói mellékmondatot: Azzá lett, amivé akart;[26]
- állandó/kötött határozói mellékmondatot: Ki levesre bort iszik, nem kérnek attól tanácsot;[24]
- partitívuszi mellékmondatot: Abból eszem, ami nem hizlal.[28]
Amellett, hogy mellékmondatot vezet be, a vonatkozó névmásnak mondattani funkciója is van a mellékmondatban, mégpedig lehet:
- alany: Nagy munkát vállal az magára ki most kezébe lantot vesz (Petőfi Sándor);[19]
- tárgy: Megnéztem azt a filmet, amelyet nagyon dicsértek;[29]
- részeshatározó: Olyan madár igen ritka, melynek kedves a kalitka;[30]
- helyhatározó: Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;
- időhatározó: Elmegyek oda, (a)hová mindig is vágytam;
- eredményhatározó: Azzá lett, amivé akart;
- állapothatározó: A nagyapám öreg korára is olyan maradt, amilyennek korábban ismerték.[26] Jászó 2007, 187. o.</ref>
Jegyzetek
- ↑ a b Jászó 2007, 232. o.
- ↑ Jászó 2007, 350. o.
- ↑ P. Lakatos 2006, 12. o.
- ↑ a b Barić 1997, 206. o.; Klajn 2005, 88–89. o.; Čirgić 2010, 89–90. o.
- ↑ a b Dubois 2002, 408. o.
- ↑ a b c Crystal 2008, 411. o.
- ↑ Avram 1997, 183. o.
- ↑ Crystal 2008, 108. o.
- ↑ a b P. Lakatos 2006, 196. o.
- ↑ Klajn 2005, 89. o.
- ↑ Avram 1997, 184. o.
- ↑ Jászó 2007 által használt elnevezések (241., 350. o.).
- ↑ P. Lakatos 2006, 191. o., aki határozószói vonatkozó névmásnak nevezi az ilyen szót.
- ↑ Itt a vonatkozó szó elhagyható.
- ↑ Kalmbach 2013, 606. o..
- ↑ Balogh 1971, 168. o.
- ↑ P. Lakatos 2006, 191. o.
- ↑ Jászó 2007, 377. o.
- ↑ a b P. Lakatos 2006, 184. o.
- ↑ P. Lakatos 2006, 198. o.
- ↑ Jászó 2007, 448. o.
- ↑ P. Lakatos 2006, 187. o.
- ↑ Jászó 2007, 187. o.
- ↑ a b P. Lakatos 2006, 194. o.
- ↑ P. Lakatos 2006, 193. o.
- ↑ a b c Jászó 2007, 456. o.
- ↑ Jászó 2007, 460. o.
- ↑ Jászó 2007, 459. o.
- ↑ Jászó 2007, 463. o.
- ↑ Jászó 2007, 461. o.
Források
- (románul) Avram, Mioara. Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). Bukarest: Humanitas. 1997. ISBN 973-28-0769-5
- (horvátul) Barić, Eugenija et al., Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. ISBN 953-0-40010-1 (Hozzáférés: 2016. április 22)
- (angolul) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008, ISBN 978-1-4051-5296-9 (Hozzáférés: 2016. április 22)
- Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. Gramatika crnogorskoga jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegrói Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium. 2010. ISBN 978-9940-9052-6-2 (Hozzáférés: 2016. április 22)
- (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
- Jászó, Anna (szerk.). A magyar nyelv könyve. 8. kiasdás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5 (Hozzáférés: 2016. április 22)
- (franciául) Kalmbach, Jean-Michel. La grammaire du français langue étrangère pour étudiants finnophones (A francia mint idegen nyelv grammatikája finnajkú hallgatóknak). 1.1.4. változat. Jyväskylä-i Egyetem. 2013. ISBN 978-951-39-4260-1 (Hozzáférés: 2016. április 22)
- (szerbül) Klajn, Ivan. Gramatika srpskog jezika (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. ISBN 86-17-13188-8 (Hozzáférés: 2016. április 22)
- P. Lakatos Ilona (szerk.) Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal). Budapest: Bölcsész Konzorcium. 2006. ISBN 963-9704-28-8 (Hozzáférés: 2016. április 22)