Walter (vállalat) szerkesztése

{{Cég infobox
| név                  = 
| logó                 = <!-- Wikidatából -->
| kép                  = Walterovka-vratnice+budova.jpg
| képméret             = 
| képaláírás           = A Walter főbejárata 
| típus                = <!-- Wikidatából -->
| jelmondat            = 
| jogelőd              = <!-- Wikidatából -->
| alapítás             = 1911
| megszűnt             = <!-- Wikidatából -->
| jogutód              = <!-- Wikidatából -->
| székhely             = <!-- Wikidatából -->
| kiszolgált területek =
| vezetők              = 
| alapító              = Josef Walter
| iparág               = gépgyártás
| tulajdonos           = General Electric
| forma                = <!-- Wikidatából -->
| termékek             = repülőgépmotorok, gáztubinák
| szolgáltatások       = <!-- Wikidatából -->
| bevétel              = 
| profit               = 
| összes vagyon        = 
| összes tőke          =
| alkalmazottak        = <!-- Wikidatából -->
| anyavállalata        = <!-- Wikidatából -->
| leányvállalatai      = <!-- Wikidatából -->
| tőzsde               = <!-- Wikidatából -->
| nyelvek              = 
| székház              = 
| honlap               = <!-- http:// nélkül!, Wikidatából-->
| lábjegyzet           = 
| wikicommons          = <!-- Wikidatából -->
}}
A '''Walter,''' a [[Csehszlovákia|csehszlovák]] időkben 1946-tól '''Motorlet,''' majd később '''Walter Engines''' repülőgép-motorokat és hajtóműveket előállító cseh gépgyár [[Prága]] [[Jinonice]] városrészében. Egyik legismertebb gyártmánya az [[Walter M601|M601]] légcsavaros gázturbina. A vállalat önállósága 2008 júliusában megszűnt, ekkor a [[GE Aviation]] része lett.

== Története ==
A céget [[Josef Walter]] alapította 1911-ben motorkerékpárok és motoros triciklik gyártására. 1913-ban kezdtek el autókat gyártani, első modelljük a Walter W–I volt. A saját modellek mellett később licenc alapján elkezdték a [[Fiat 508]] és [[Fiat 514]] gépkocsik gyártását is. A cégnél az autógyártást 1954-ben szüntették meg.
[[Fájl:Walter Mikron III 2.jpg|thumb|263px|Négyhengeres [[Walter Mikron|Walter Mikron III]] repülőgépmotor]]

Az első világháborúban az üzemek erősen megrongálódtak. A termelés csak a háború után, 1919-ben indult újra a Walternél. Az 1920-as években a Walter P–I, P–II, P–III és P–IV modelleket gyártották. 1928-tól készítették a Walter 4–B és 6–B modelleket, majd ezek alapjain megjelentek a Walter Standard, Walter Super, Walter Regent és a luxus kategóriájú Walter Royal modellek.

Az 1920-as évek elejétől a cég licenc alapján [[BMW]] repülőgépmotorokat is gyártott, és kifejlesztett saját [[csillagmotor]]okat is. Az öthengeres [[Walter NZ–60]] és a kilenchengeres [[NZ–120]] motorokat széleskörűen használták a csehszlovák gyártású repülőgépekben. A cég az 1930-as években gyártotta a [[Bristol Jupiter]], a [[Bristol Mercury|Mercury]] és Pegasus csillagmotorokat is licenc alapján. Később saját fejlesztésű, négy- és hathengeres, lógó elrendezésű soros motorokkal (Walter Minor, Major és Mikron) jelent meg a cég, majd 1936-tól kezdték gyártani a V12 hengerelrendezésű léghűtéses repülőgépmotorjukat.

A [[második világháború]] előtti időszakban a motorjaikat 14 ország légierejében használták.

A második világháború alatt a Walter az [[Argus Motoren|Argus]] motorjait gyártotta licenc alapján [[Németország]] számára. A cégnél előkészítették a [[BMW 003]] gázturbinás sugárhajtómű gyártását is, de ez már nem indult el.

A Walter gyár épségben túlélte a háborút. 1946-ban államosítottál és átnevezték a '''Motorlet n. p.<ref>n. p. – národní podnik, magyarul: állami vállalat</ref>''' névre. Az első években [[Szovjetunió|szovjet]] licenc alapján gyártottak dugattyús motorokat. 1952-ben kezdődött a szovjet [[Klimov VK–1]] gázturbinás sugárhajtómű licencgyártása Walter M-05 jelzéssel. Ez a Rolls-Royce Nene hajtóművön alapult és a [[MiG–15]]-höz használták. A vállalat más szovjet eredetű motorokat is gyártott az 1950-es és 1960-as években. A cég 1964-ben abbahagyta a dugattyús motorok előállítását, ezek gyártását átadta az [[Avia]] cégnek.

Az 1960-as évek második felében fejlesztették ki a Motorletnél az [[Walter M601|M601]] légcsavaros gázturbinát. 1974-ben sikerese teljesítette a teszteket, majd 975-ben indult elindult a sorozatgyártása. Ez a hajtómű lett a cég egyik legsikeresebb terméke, melynek továbbfejlesztett, modernizált változatát napjainkig is gyártják. Az M601 népszerű volt a kisteljesítményű gázturbinák piacán. Legnagyobb számban az [[L–410 Turbolet|L–410]] utasszállító repülőgépen használják, de több más csehszlovák, cseh és külföldi repülőgéptípushoz is ezt a típust választották. Az M601 továbbfejlesztett, modernizált változata a [[General Electrik H80]] légcsavaros gázturbina.

1989-ben a dugattyús motorok gyártását átvette a [[LOM Praha]] cég, a Motorletnél csak a gázturbinás hajtóművek gyártása folytatódott.

1995-ben privatizálták a céget és visszakapta az eredeti '''Walter''' nevet. A repülőgéphajtómű részleg később, 2005-ben önálló lett '''Walter Aircraft Engines''' néven, míg az orvosi műszereket gyártó része ''Walter Medica'' néven működött tovább. 2006 júliusában a céget a cseh FF befektetési társaság vásárolta meg. 2007-ben a Walter Aircraft Engine-t összeolvasztották az Avia repülőgépmotor-gyártó részlegével és még hozzácsatolták a precíziós öntvényeket készítő PCS céget.

2008 júliusában a [[General Electric]] repülőgéphajtómű-gyártó részlege, a [[GE Aviation]] megvásárolta a Waltert, melynek új neve '''GE Aviation Czech''' lett. A GE célja a Walterrel, hogy erősítse pozícióját a kisteljesítményű gázturbinák piacán, amelyet a Pratt and Whitney ural. A Walter évente kb. 120 db M601-es hajtóművet állított elő, ezt a GE évi ezerre akarja növelni.<ref name="wsj_gewalter_20080703">"[http://online.wsj.com/article/SB121504534225725021.html GE Takes On Jet-Engine Rival]."</ref> Napjainkban a GE Aviation fő gyártmánya az M601 légcsavaros modernizált változata, a [[GE H80]], valamint ezek különböző teljesítményű változatai, a GE H75 és a GE H85 légcsavaros gázturbinák.

== Gyártmányai ==
[[Fájl:Walter_M-110.JPG|bélyegkép|263px|Az M110 dugattyús repülőgépmotor]]
[[Fájl:Motorlet M701 turbojet.jpg|bélyegkép|263px|jobbra|M701 gázturbinás sugárhajtómű]]
* [[Walter Atlas]]
* [[Walter Atom]]
* [[Walter Bora]]
* [[Walter Castor]]
* [[Walter Gemma]]
* [[Walter Junior]]
* [[Walter M110]]
* [[Walter M202]]
* [[Walter M208]]
* [[Walter M332]]
* [[Avia M 337|Walter M337]]
* [[Walter M601]]
* [[Walter M602]]
* [[Walter Major]]
* [[Walter Mars]]
* [[Walter Mikron]]
* [[Walter Minor]]
* [[Walter NZ 40]]
* [[Walter NZ 60]]
* [[Walter NZ 85]]
* [[Walter NZ 120]]
* [[Walter Pollux]]
* [[Walter Regulus]]
* [[Walter Sagitta]]
* [[Walter Scolar]]
* [[Walter Super Castor]]
* [[Walter Vega]]
* [[Walter Venus]]
* [[Motorlet M701]]

== Jegyzetek ==
{{Reflist}}

== Források ==
* [http://www.walterjinonice.cz/historie-spolecnosti-walter Antonín Dittmayer: ''Podnikatelská historie společnosti Walter,'' 1995, walterjinonice.cz]

== További információk ==
* [http://www.geaviation.cz A GE Aviation Czech honlapja]
* http://www.praguecast.cz
* http://www.oldengine.org/members/diesel/Duxford/czechaer1.htm {{Wayback|url=http://www.oldengine.org/members/diesel/Duxford/czechaer1.htm |date=20070804020858 }}
* https://web.archive.org/web/20110831135312/http://turbinepowertech.com/procedures/operation-limitations/ – Starting up the Walter M601 B, D & E Turbines.
* http://www.walterjinonice.cz
{{Portál|Csehország|-}}

[[Kategória:Csehország cégei]]