Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

„Wikipédia:Kocsmafal (jogi)” változatai közötti eltérés

Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Regasterios 13 évvel ezelőtt a(z) Miért 1935? témában
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cherybot (vitalap | szerkesztései)
a 2 szakasz archiválása (régebbi, mint 28d) a Wikipédia:Kocsmafal (jogi)/Archív16 lapra
Miért 1935?: (új szakasz)
261. sor: 261. sor:
::Ne aggódj, ez nem az első ilyen eset. Csőre töltünk egy pisztoly, odaadjuk egy ismeretlennek, és elmondjuk neki, hogy a pisztoly elsütése nem helyes, de ő felnőtt ember, azt tesz, amit akar. Hogy aztán száz esetből egy esetleg magát öli meg magát vele, vagy rálő egy ellenségére, az már nem a mi dolgunk, mi szóltunk előre. Végül is százból egy nem is olyan sok, mi igazán ártatlanok vagyunk, ha mégis az az egy jön be. Talán azzal lehet próbálkozni, hogy aki az aláírást kiteszi, azt meggyőzni arról, hogy talán nem törvénysértő, csak piszokság az aláírást, amelyet az illető nem ezért adott, közzétenni. - [[Szerkesztő:Orion 8|Orion 8]] <sup>[[Szerkesztővita:Orion 8|vita]]</sup> 2011. március 28., 19:24 (CEST)
::Ne aggódj, ez nem az első ilyen eset. Csőre töltünk egy pisztoly, odaadjuk egy ismeretlennek, és elmondjuk neki, hogy a pisztoly elsütése nem helyes, de ő felnőtt ember, azt tesz, amit akar. Hogy aztán száz esetből egy esetleg magát öli meg magát vele, vagy rálő egy ellenségére, az már nem a mi dolgunk, mi szóltunk előre. Végül is százból egy nem is olyan sok, mi igazán ártatlanok vagyunk, ha mégis az az egy jön be. Talán azzal lehet próbálkozni, hogy aki az aláírást kiteszi, azt meggyőzni arról, hogy talán nem törvénysértő, csak piszokság az aláírást, amelyet az illető nem ezért adott, közzétenni. - [[Szerkesztő:Orion 8|Orion 8]] <sup>[[Szerkesztővita:Orion 8|vita]]</sup> 2011. március 28., 19:24 (CEST)
:::ezt a mikrohullámos macskát annyiszor hallottam már, és nagyon urban legendnek tűnt, utánanéztem és persze, hogy [http://www.snopes.com/horrors/techno/microwavedpet.asp fenn van] a snopes.com-on… ha arra keresünk példát, hogy minden hülyeségért be lehet perelni valakit, inkább ajánlom annak a nőnek az esetét, aki eltörte a lábát, miközben kimászott egy étterem ablakán, és beperelte az éttermet (egyébként azért az ablakon mászott ki, mert nem akart fizetni :) (linket nem találok most), vagy amikor egy rabló beperelte a bankot, mert az alkalmazott megnyomta a riasztót, és csak azért kapták el, mert az alkalmazott kihasználta, hogy a rabló nagyothall :) [http://lawsuit.no/fire-bank_robber.html] '''[[User vita:Alensha|<font color="#c99c99">A</font><font color="#d99d99">l</font><font color="#e99e99">e</font><font color="#f99f99">n</font><font color="#e99e99">s</font><font color="#d99d99">h</font><font color="#c99c99">a</font>]]''' 2011. március 28., 21:52 (CEST)
:::ezt a mikrohullámos macskát annyiszor hallottam már, és nagyon urban legendnek tűnt, utánanéztem és persze, hogy [http://www.snopes.com/horrors/techno/microwavedpet.asp fenn van] a snopes.com-on… ha arra keresünk példát, hogy minden hülyeségért be lehet perelni valakit, inkább ajánlom annak a nőnek az esetét, aki eltörte a lábát, miközben kimászott egy étterem ablakán, és beperelte az éttermet (egyébként azért az ablakon mászott ki, mert nem akart fizetni :) (linket nem találok most), vagy amikor egy rabló beperelte a bankot, mert az alkalmazott megnyomta a riasztót, és csak azért kapták el, mert az alkalmazott kihasználta, hogy a rabló nagyothall :) [http://lawsuit.no/fire-bank_robber.html] '''[[User vita:Alensha|<font color="#c99c99">A</font><font color="#d99d99">l</font><font color="#e99e99">e</font><font color="#f99f99">n</font><font color="#e99e99">s</font><font color="#d99d99">h</font><font color="#c99c99">a</font>]]''' 2011. március 28., 21:52 (CEST)

== Miért 1935? ==

Azt szeretném kérdezni, miért éppen 1935 az az év, amelyik határkő a szerzői jogvédelem szempontjából? Akkor született egy törvény erről? Vagy az eltelt idő a fontos? [[Szerkesztő:Regasterios|Regasterios]] <sup>[[Szerkesztővita:Regasterios|vita]]</sup> 2011. április 10., 21:51 (CEST)

A lap 2011. április 10., 20:51-kori változata

Kocsmafal – jogi ügyek és csűrcsavarok szekciója

A jogi szekcióban lehet megvitatni a szerzői jogi, adatvédelmi stb. problémákat. A már megoldódott problémákról szóló szakasz elejére az áttekinthetőség érdekében illeszd be a {{megoldva|~~~~}} sablont.

  • Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
  • Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!
Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára
  • Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
  • Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
  • Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
  • Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

2005. 12. 20. · 2006. 04. 15. · 2006. 09. 08. · 2006. 12. 25. · 2007. 03. 16. · 2007. 06. 09. · 2007. 07. 03. · 2008. 02. 26. · 2008. 08. 01. · 2008. 10 22. · 2008. 12. 24. · 2009. 02. 23. · 13 · 14 · 15 · 16 · 17 · 18 · 19 · 20 · 21 · 22 · 23 · 24 · 25 · 26 · 27 · 28 · 29 · 30 · 31 · 32 · 33 · 34 · 35

Holokauszttagadás

Függőben Függőben (aláíratlan)

Elfogadta a parlament a holokauszttagadást tiltó törvényt (30 nap múlva lép életbe, akkor ez kerül a Btk-ba: 269/C. § Aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.) Mennyiben érinti ez a Wikipédiát? --TgrvitaIRCWPPR 2010. február 22., 23:25 (CET)Válasz

Szerintem annyiban, ha/amennyiben az internet egészét mint "nagy nyilvánosságot". (Hátha a megjelentetendő szövegben lesz utalás külön a netre.) Bár a WP-n is voltak kemény csatározások, én olyanra nem emlékszem, hogy itt bárki tagadta vagy kétségbe vonta volna a tényt. - Vadaro vita 2010. február 22., 23:53 (CET)Válasz

Előbb várjuk meg, amíg a köztársasági elnök aláírja, lehet, hogy az Alkotmánybíróságon fog landolni vagy visszadobja az Országgyűlésnek. Értelmezési kérdések sora merül fel: a TASZ szerint a blog is nagy nyilvánosság, aztán ki számít a holokauszt áldozatának? Akit elvittek egy KZ-be, aki a budapesti vagy varsói gettóban volt, esetleg ezek leszármazottjai is? Cassandro Ħelyi vita 2010. február 22., 23:56 (CET)Válasz

Amúgy szerintem érdemes lenne megkérdezni azokat a wikiket, amely országokban büntetendő a holokauszttagadás (német wiki, francia wiki stb.). Cassandro Ħelyi vita 2010. február 23., 00:17 (CET)Válasz

Az interneten publikálni definíció szerint nagy nyilvánosságot jelent. Három dolog merül fel itt: egyrészt a szócikkekben nem lehet holokauszttagadás (ez azért ment törvény nélkül is - a törvény a holokauszttagadók nézeteinek bemutatását nem tiltja), másrészt kérdéses, hogy pl. egy vitalapon lehet-e? Mármint a beíró nyilván felelősségre vonható érte, ami egyéni szociális problémája, ill. ha kicsit is ügyes, úgyse találják meg (az USA nem hiszem, hogy kiadatna ilyesmi miatt IP-címet, a WMF meg nem ad ki, ha a törvény nem kötelezi őket), de felelős-e a Wikipédia mint szolgáltató az eltávolításukért? A harmadik, hogy laptörténetben lehet-e? Ha jól emlékszem, erről annó a kisebbségi ombudsman levele kapcsán az volt a konszenzus, hogy lehet, és csak akkor távolítjuk el, ha észrevesszük, hogy visszaélnek vele (pl. kimondottan azt a változatot linkelik be valahonnan).

A más wikik megkérdezése jó ötlet. --TgrvitaIRCWPPR 2010. február 23., 00:56 (CET)Válasz

Igazából nagyon sok a definíciós probléma a módosítás körül. Továbbra is fennmarad a kérdés, hogy ki tehet feljelentést? A kör szűk vagy tág volta erősen meghatározza, hogy mekkora esély van egy feljelentésre. Mikortól számít jelentéktelen színben történő feltüntetésnek valami? Olyan számadat, miszerint „csak” öt millió ember pusztult el, már annak számít? (Jogilag releváns kérdés.) Amennyiben hatályba lép ez a törvény (ergo a köztársasági elnök aláírja), akkor először lehet, hogy szőröznünk kell, amíg nincs kialakult bírósági joggyakorlat a kérdésben, az pedig nem két perc. Cassandro Ħelyi vita 2010. február 23., 01:10 (CET)Válasz
Még gyorsan hozzáfűzöm, hogy jelen állapot szerint az ombudsmani hivatal megkeresése kapcsán felállt gyakorlatot kell szerintem alkalmaznunk. Cassandro Ħelyi vita 2010. február 23., 01:12 (CET)Válasz

Eltekintve attól, hogy a törvény még nem hatályos, és nem is tudjuk, hogy mikor lesz hatályos, nekünk tudnunk kell, hogy a törvény, ha a szövege az idézettel megegyezik, ebben a formában nem határozza meg a holokauszt fogalmát, vagyis ostoba módon egyéni megítélés körébe utalja, ki mit tart annak. Tehát ha a majdani törvényt a szócikkekben is követni akarjuk, akkor ésszel kell követnünk. Külön gondolva arra is, hogy nem mindig a zsidókról szólnak az ilyen passzusok. Ha holokausztnak a II. világháborúban emberek koncentrációs táborokba hurcolását és ottani elpusztítását nevezzük, akkor ott voltak még sokan mások is a zsidókon kívül. Kéretik róluk sem megfeledkezni, ha már a kegyeletet oly gyakran emlegetik e tárgyban. - Orion 8 vita 2010. február 23., 16:02 (CET)Válasz

A március 11-i közlönyben lett kihirdetve ([1], 23. o.), tehát április 11-én (+-1 nap) lép életbe. --TgrvitaIRCWPPR 2010. március 13., 19:49 (CET)Válasz

A kisebbségi biztos levele. (Volt egy hivatalos válaszunk, az elérhető valahol?) --TgrvitaIRCWPPR 2010. március 13., 19:51 (CET)Válasz

Régen jártam erre :) Én válaszoltam rá, a válaszomat többek között az adminlistára is továbbküldtem. A kisebbségi biztos hivatalától egy elismerő köszönőlevél volt a viszontválasz. Az a levél mennyiben érinti ezt a konkrét ügyet? Samat üzenetrögzítő 2010. november 8., 21:04 (CET)Válasz

Olasz városok címerei

Függőben Függőben (aláíratlan)

Egy olasz város (Bassano del Grappa) cikkéhez kerestem címert, mert a vonatkozó infoboxban van erre egy rovat. A városról szóló itwiki cikkben is látható a címer az infoboxban, de az az itwikire van feltöltve. Körbenéztem a Commonson, és egy törlési megbeszélésbe futottam, de nem állt össze a kép: annyi derült ki számomra, hogy az olasz címerek használatát több szinten szabályozza az olasz jog, és ezért a jogsértő voltuk miatt törölték a Commonson lévőket. Tudni lehet arról valamit, hogy ez most hogy is van? Sajnos az olasz tudásom elenyészően kevés, a jogi szövegekkel még úgy sem boldogulok, mint a beszélt nyelvvel, és az angol megbeszélésből sem állt össze, hogy használhatjuk-e a városcímereket, vagy sem. Itt található a Commonson látott törlési megbeszélés. --HoremWeb ḏd md.w jn: szavaknak mondása 2010. június 15., 20:02 (CEST)Válasz

Én azt veszem ki belőle, hogy csak azok jogtiszták, amiket valaki kézzel újrarajzolt és szabad licenc alá tett. Vagyis csak azokat használhatjuk, amik már úgyis a Commonson vannak. --TgrvitaIRCWPPR 2010. június 20., 22:47 (CEST)Válasz

Van egy ilyen sablonunk, hogy {{Olasz településcímer}}(?). Annak idején én kértem engedélyt a www.araldicacivica.it oldalról az ott levő címerek felhasználására a huwikin (a sablon vitalapján olvasható a levelük). Nos az említett honlapon az összes címert kézzel újrarajzolták, ezek vannak az itwikire is feltöltve és ezeket törölték a commonsról. A törlési indoklást nem igazán értettem meg. Miután lezajlott a vita, az emberkék elkezdték visszatöltögetni a címereket .svg formátumban, szépen számítógépen szerkesztve. Ezek ellen viszont senki sem emelt kifogást, úgyhogy egy jórésze a címereknek most is fent van a commonsban. Az olasz wikin is volt erről megbeszélés [2], s ha jól értettem, akkor tényleg az van amit Tgr is mond, hogy az újrarajzolt címer használható. Namármost az itwikisek, elkerülendő további vitákat, inkább áttöltötték magukhoz a címereket. – Istvánka posta 2010. június 20., 22:56 (CEST)Válasz

Magyar bankjegyek és érmék szabad felhasználási engedélye

Függőben Függőben (aláíratlan)

Kedves Wikipédisták,

Mindig öröm jó híreket ezen kocsmafalon megírni, így örömmel jelzem, hogy a Magyar Nemzeti Bank készpénzlogisztika értesített, hogy felkerült az utolsó anyag is ahhoz a változáshoz, ami megváltoztatta a magyar bankjegyek és érmék egy részére vonatkozó felhasználási feltételeket, gyakorlatilag az 1972 utáni bankjegyekre vonatkozóan engedélyt adva a szbad felhasználásra.

Az anyagok itt olvashatóak hivatalos formában. Szerepel a rendelet, mely nem korlátozza többet a digitális másolatok mindőségét illetve nem írja elő csonkolásukat, valamint a szerzői jogokra vonatkozó általános engedély, mely tételesen fel is sorolja azon bankjegyeket, melyekre vonatkozik.

Reméljük, a többi politikai döntéshozó is példaértékűnek tekinti ezt, amikor a jövőben döntenie kell arról, hogy a közpénzből létrehozott szellemi termékek felhasználási jogait vajon úgy szabályozza-e, hogy az azt finanszírozó polgárokat ismét kizárja annak használatából.

grin 2010. április 19., 14:28 (CEST)Válasz

Wow ez tök jó hír! Ez most akkor a wikipédia szempontjából milyen sablont jelent? {{közkincs}}(?)? Vagy csináljunk neki egy saját sbalont? – Timish sablongyár üzenőfal 2010. április 27., 13:08 (CEST)Válasz

Saját sablon, ami hivatkozik az MNB lapon olvasható rendeletekre is, szerintem. – grin 2010. április 30., 19:58 (CEST)Válasz

Visszahoztam az archívumból, mert most ment ki a sajtólistára egy levél, ami erre hivatkozik... --Dami vita 2010. június 19., 21:26 (CEST)Válasz

Licenc "upgrade" vagy mi a szösz...

Van-é joga egy szerkesztőnek egy CC-s licencet egy szinttel följebb pöckölni, például 2.5-ből 3.0-t csinálni abban az esetben, ha nem ő a kép alkotója? – Képíró Gépíró vita 2011. március 5., 23:45 (CET)Válasz

Szigorúan véve nem (származtatott műveken lehet verziót frissíteni, az eredetin nem). Szerencsére szükség sincsen rá. --Tgrvita 2011. március 5., 23:49 (CET)Válasz

Automatikusan egyetlen régi feltételekkel közzétett mű sem kerül az új licencek alá.” [3]CsGábormegbeszélés 2011. március 6., 00:09 (CET)Válasz

Csak azért kérdezem mert tömeges az ilyesmi. A kezdetben népszerű CC 2.0-ás licencekból valaki tucatszámra csinált 2.5-öst. – Képíró Gépíró vita 2011. március 6., 10:38 (CET)Válasz

Ühüm. Meg CC.2.5-ből GFDL-t.... Vissza kell állítani eredetire. Ezek nem elavult licencek egyáltalán, csak régebbi verziók. A kategóriát is át kéne nevezni valami értelmesre (Korábbi verziószámú Creative Commons licencek?) Xiǎolóng lángnyelv 2011. március 6., 10:42 (CET)Válasz

Igen Átnevezve. – CsGábormegbeszélés 2011. március 6., 14:20 (CET)Válasz

Én eddig is visszaállítgattam a licenceket. Szerintem célszerű lenne a Commons féle képgazdálkodást átvenni. Magyarul minden egyes licenctípusnak lenne egy kategóriája. Véleményem szerint a {{cc-by-sa-2.0}}(?) sablont át kellene formázni a {{cc-by-3.0}} és {{cc-by-sa-3.0}} alakjára, hogy ezzel is jelezzük: ez nem elavult licenc, hanem korábbi verzió. – Képíró Gépíró vita 2011. március 6., 11:04 (CET)Válasz

Minden egyes licenctípusnak van saját kategóriája, pár hete csináltam meg. – CsGábormegbeszélés 2011. március 6., 15:30 (CET)Válasz
...kivéve a közkincseket, mert azt meg ma. – CsGábormegbeszélés 2011. március 6., 18:28 (CET)Válasz
IgenKategória:Képek licenc szerintCsGábormegbeszélés 2011. március 6., 18:34 (CET)Válasz
Szuper lett! Azért egy apróság: a "Kettős licencű képek x.y" nem lehetne inkább "Kettős licencű képek GFDL -- CC-BY-SA-x.y"? A kettős licenc két akármilyen licencet is jelenthet. --Tgrvita 2011. március 6., 19:18 (CET)Válasz
Nem akartam bonyolítani, de lehet, persze. – CsGábormegbeszélés 2011. március 6., 19:25 (CET)Válasz
Igen Átnevezve. – CsGábormegbeszélés 2011. március 6., 21:16 (CET)Válasz
Hát ezt nem tudom... Megnyitottam a {{cc-by-sa-3.0}} -t szerkesztésre, de nem tudom mi az a sok izé benne. Úgy meg nem inkább nem nyúlok hozzá, hogy nem értem, mi micsoda. Kell az bele egyáltalán? – CsGábormegbeszélés 2011. március 6., 15:33 (CET)Válasz
Keresőrobotok által értelemezhető RDF metaadat (ezek alapján tudsz pl. a Google Image Searchben szabadon felhasználható képekre keresni). Kicsit elavult, mert most már úgy tudom, nem RDF-et használ a CC, de jobb, mint a semmi. --Tgrvita 2011. március 6., 16:48 (CET)Válasz
Értem, akkor megpróbálom „felfrissíteni” (arculatilag) a régebbi verziószámú licencekhez tartozó sablonokat. – CsGábormegbeszélés 2011. március 6., 18:28 (CET)Válasz
Igen CC-BY és CC-BY-SA sablonok felújítva. – CsGábormegbeszélés 2011. március 7., 00:02 (CET)Válasz

Ha nem nagy munka, akkor állítsátok vissza az eredetit ilyenkor (kivéve persze ha a szerző cserélte le). Nagy gondot nem érdemes csinálni belőle, alig tér el a 2.0 és a 2.5. (A GFDL már jobban, az praktikus célokra sokkal nehezebben használható, mint a CC.)

Az egyetlen kivétel a GFDL->CC3.0 csere, az a Wikipédia licencváltásának része volt, és a GFDL licenc egy bizonyos időszakban lehetővé tette. --Tgrvita 2011. március 6., 11:30 (CET)Válasz

Ha már itt tartunk, az miért van, hogy a kettős-GFDL-CCBYSA-3.0 az ajánlott licenc és nem a szimpatikusabb sima CC-BY-SA-3.0? – CsGábormegbeszélés 2011. március 8., 00:38 (CET)Válasz

Nem tudom, de ha valamit kétféleképpen is licencelsz, az biztosan több, mintha egyféleképpen. Az előbbi nem rosszabb az utóbbinál :-) Samat üzenetrögzítő 2011. március 24., 18:24 (CET)Válasz

Film vagy tévéműsor képkockája

Példa: Fájl:TothTiborZarora200509.png, indoklás "Film vagy tévéműsor képkockája". Eddig ilyen csak az angol-amerikai Wikin volt. Eszerint pl. színész-életrajzhoz, aktuális hírekhez, történelmi események szócikkéhez LEHET TV-képernyőképet (természetesen szemléltetésként, illusztrációként) feltölteni? Akela vita 2011. március 7., 12:13 (CET)Válasz

Ha nem helyettesíthető szabad képpel...Élő személyeknél én megpróbálnék szerezni normális fotót az illetőről, akár engedélykérés útján. Elhunyt személyeknél szerintem, ha nincs más, akkor a képkocka is jó, sokkal jobb, mint más jogvédet tkép, mert ezt idézésként legalább lehet használni jogszerűen. Pl. Bruce Leeről sehogy se sikerül szabadképet szerezni, pedig már többször írtam a hagyatékát kezelő alapítványnak. Úgyhogy marad a szócikkében a képkocka... Xiǎolóng lángnyelv 2011. március 7., 12:55 (CET)Válasz

Élő személyeknél szerintem definíció szerint nem engedjük meg a képkockát (merthogy lehetséges szabad fényképet készíteni róla), hacsak nincs valami rendkívüli körülmény (pl. az illető a Holdon él). --Tgrvita 2011. március 7., 20:31 (CET)Válasz

A Kategória:Filmekből származó képek aránylag nagy része ilyen.... Akela vita 2011. március 7., 23:56 (CET)Válasz

Ne feledkezzünk meg arról az aspektusról, hogy egy színészről sokszor nem azért kerül be a cikkbe fénykép, hogy lássuk, hogy néz ki a színész, hanem hogy lássuk, hogy nézett ki abban a filmben, amelyben talán leghíresebb szerepét alakította. Amely képről esetleg feismerheti az is, aki a civil képéről – amely megfigyelhetően sokszor nem is hasonlít még a hasonló korában készült filmes arcára sem, a régiekről nem is beszélve – nem tudná az illetőt az emlékeivel összepárosítani. Az IMDb nézegetése ilyen szempontból nagyon tanulságos. Ha az a szándékunk, hogy egy szócikknek értelme legyen, akkor az információ pontosságát kell szolgálnia a képnek is. Különösen akkor, ha kivételesen egy jogi határterületre esik a kérdés, amelyben már végképp nem kötelez senkit a legtüzesebb jogkövetési szenvedély sem az információ pusztítására. - Orion 8 vita 2011. március 19., 19:54 (CET)Válasz

Ez indokolt lehet egy film szócikkében, vagy egy színész szócikkében a leghíresebb szerepe kapcsán, de általában nem. A dolognak nincs köze a jogkövetéshez (mint ahogy a szabad képek kényszerének általában), legfeljebb abban az értelemben, hogy betartjuk a wikipedia.org felhasználási feltételeit; ez a Wikimédia mozgalom saját döntése, miszerint a szabad képek hosszú távon való keletkezése többet ér, mint hogy most ebben a pillanatban minden szócikkben legyen kép. --Tgrvita 2011. március 19., 20:27 (CET)Válasz

Egyetértek, én is a színészek cikkeiben a filmszerepeik közül a leghíresebbekre való hivatkozás mellé gondolnám a filmkockákat elhelyezni. A színészt civilben vagy valami egyéb kapcsán sajnos csak szabad képpel lehet bemutatni.
Viszont a szabad képekkel kapcsolatban megleptél. Én eddig azt hittem, hogy a nem holtbiztosan szabad képek kihelyezése azért olyan nagyon tilos, mert a WMF perektől fél. Abban egyszer ugyan már megegyeztünk, hogy amíg legalább egy ilyen per esete fel nem merül, talán fölösleges a szőrszálhasogató óvatoskodás, hiszen így senki nem tudhatja, valójában hol is van a félni való határ, de egyértelműen a jogi következmények voltak az óvatoskodás indoka. Most viszont egy mozgalomról beszélsz, amely csak ösztönözni akarja a szabad képek létrehozását. És nem azért van tiltva a nem szabad kép a cikkekben, mert a jogszabályok veszélyesek, hanem azért, mert fontosabb célt lát a WMF a szabad képek gyűjtésében. Ez teljesen másként mutatja be az egész problémát. Ha tudsz olyen helyet, ahol ezeket a dolgokat a WMF kiplakátolta, és elég valószínű, hogy tudsz, hiszen te már ismered a felállást, akkor adj már pár linket hozzájuk, ne kelljen már ezért átkutatnom a netet. Vagy aki még itt jár, és ismer linkeket. Ezeket a dolgokat ugyanis komolyan át kellene tekintenünk, és a magyar szerkesztőknek a keze ügyébe helyeznünk, mivel ezek nagyon fontos alapelvek, amelyekhez csak akkor tudunk igazodni, ha ismerjük őket. Sejtésem szerint angol nyelven olvashatók ezek az állásfoglalások vagy mik, akkor pedig én vállalom, hogy precíz fordítású kivonatot vagy másolatot készítek belőle, ennyi fáradságot a dolog megér. Úgyis a homályban tapogatózunk egy csomóan ez ügyben, és tudottan piszkálja a csőrét mindenkinek ez az egész probléma. - Orion 8 vita 2011. március 20., 03:14 (CET)Válasz

Így kapásból a WP:NEMSZABAD alján lévő linkeket tudom ajánlani. Két külön dolog, hogy kerüljük azokat a képeket, amiknek a jogi háttere tisztázatlan, meg hogy kerüljük azokat, amik jogszerűen használható, de nem szabad képek (ilyen pl. amikor a jogtulajdonos kifejezett engedélyt ad a használatra). Az utóbbi a mozgalom céljából adódik, az előbbi abból is, meg jogi önvédelemből is. --Tgrvita 2011. március 20., 11:11 (CET)Válasz

Kösz a linket. A magyar szöveg nagyon csonk, beleértve az ott a pontok között található "csak fair use használható, jogvédett/nemkereskedelmi nem! hol van ez leírva pontosan?" szöveget is, de a legtetején kapott angol link már hasznos, onnan indulva valószínűleg áttekinthető lesz az egész fa. Végig fogom járni egyszer, és lefordítom. Aztán majd jó lenne hozzáilleszteni a magyar alapítvány saját döntvényeit, végül pedig az itt döntési jogú szerkesztők – adminok stb. – jogi állásfoglalását és irányelveit. Tényleg elég volt a bizonytalanságból, ami még az adminok között is megfigyelhető, ezt a dolgot érdemes lesz rendbe szedni. Tgr, te majd esetleg megtehetnéd, amikor időd lesz hozzá, hogy a magyar jogszabályokból megjelölöd vagy ideidézed a témára vonatkozó néhány paragrafust, hogy kompletté tehessük az egészet. Gondolom, majd egy (vagy több) WP: oldalon helyezzük el a végeredményt. Jó kis munka lesz, de egy makacs problémát lehetne vele kifésülni. - Orion 8 vita 2011. március 20., 22:20 (CET)Válasz

A Szerkesztő:Tgr/jogi kérdések oldalon ki van gyűjtve nagyjából minden, amit én a magyar és a nemzetközi szerzői jogról tudok (és amiről tudom, hogy nem tudom). Sajnos néhány paragrafusnál azért többről van szó.

A magyar egyesület a magyar Wikipédia fölött semmilyen szerkesztői kontrollt nem gyakorol, nincsenek olyan döntései, amik relevánsak lehetnének. Tapasztalatai vannak, meg igény esetén talán tud szakembertől jogi tanácsot kérni. --Tgrvita 2011. március 20., 22:58 (CET)Válasz

:-) Látom, már érlelgeted te is a probléma rendezését a munkalapodon. Valóban több néhány paragrafusnál. Vannak olyan részek, amelyeket még soha nem láttam.

A szerkesztői kontroll ügyében félreérthető lehettem. Nem arra gondoltam, hogy az alapítvány mondja meg, hogy melyik szócikk jöhet, melyik nem, hanem annak előírására, hogy a magyar szekcióra érvényes szabályok hogy szólnak. Feltételezem, hogy az adminok kara sem úgy született, hogy pár ember, követve egy példaadó nemzeti nagyságunk, Árpa Attila technikáját, egyszerűen odaült a gép elé, és adminná tette magát, majd bezárta az ajtót és eldobta a kulcsot. Én abban a hitben élek, hogy a formálisan is megalakult magyar alapítvány a WMF-fel kapcsolatba lépve felépítette a magyar szekció magját, kiokosította és beavatta az Őrzőket, és továbbra is ellenőrzi a működését. Hiszen van az adminok között olyan, aki alapító tagja az alapítványnak. Egyszer valahol – ha szükséges, felkutatom – egy szintén jogi tárgyú vitában azt a választ kaptam, hogy azért az a rendszer itt, ami, mert a magyar alapítvány így szabta meg. Hogy az alapítvány elvi kívánalmait a gyakorlatban ki terjeszti vagy jeleníti meg a szerkesztőség elöljárói között, vagy hogy hogyan szóltak az alapítvány előírásai az induló – és azóta üzemelő – magyar oldalak számára, sajnos már nem tudtam meg, pedig bizonyára kevésbé titkos dologról lehet szó, mint Lenin végrendelete. De a lényeg az, hogy bizonyára az alapítvány diktálja a szabályokat, amelyeket a WMF-fel egyeztet, hiszen ott is változhatnak a szabályok. De akkor most mi az állás, ki diktál? Mert valaki nyilván diktál. Itt nem egyszerűen az elöljárói szerep kikezdéséről van szó, hanem csak tudhassuk, hogy a rendszernek kik vannak a csúcsán. A demokrácia emlegetését hanyagoljuk el, kár fáradságot pazarolni rá, itt irányítók vannak, szóval félre a szemérmességgel. A rendszert tudomásul veszem, csak többet szeretnék tudni róla. Főleg ha ilyen bizonytalanság övezi a dolgot. - Orion 8 vita 2011. március 21., 22:24 (CET)Válasz

Az első admin az első szerkesztő lett, a továbbiakat a közösség választotta, úgyhogy tulajdonképpen de. A Wikimédia Magyarország két éve alakult, amikor a magyar Wikipédia belső szerveződése már meglehetősen kiforrott volt, és deklaráltan nem ártja magát a wiki belügyeibe. Valószínűleg a WMF-ről beszélt, akivel vitatkoztál, csak rosszul emlékszel (vagy ő értett félre valamit) - a WMF részben mint a tényleges jogi felelősséget vállaló üzemeltető, részben mint az egész Wikimédia mozgalomnak valamiféle vezérhajója, időnként beleszól abba, hogy mit lehet és mit nem. Hogy a konkrét esetben ez hogy zajlott, azt olvashattad a linken. --Tgrvita 2011. március 23., 23:18 (CET)Válasz

Valamikor régebben láttam a magyar alapítvány alakuló ülésének jegyzőkönyvét, de a dátumokkal nemigen foglalkozhattam. Én pont fordítva hittem, mint az kiderülhetett. Ezek szerint a szabályokat közvetlenül a WMF diktálja, vagyis az értelmezésükhöz is tőlük kell kérdezni, ha itt elakadtunk valami eldönthetetlen tartalmi vagy jogi vitában? Vagy a magyar szekció az őswikis Grin gondjára lett bízva, aki végül felépítette a magyar wiki magját? Mulatságos elképzelni, pedig végül is nem abszurd. Tulajdonképpen néhány keresztes lovag őrzi az útra bocsátó ősi intelmeket, és nyesegeti a vadhajtásokat, hogy ne térjünk le az elrendelt útról. :-) Így már jobban értenék pár dolgot. - Orion 8 vita 2011. március 25., 01:54 (CET)Válasz

A nagyon alapvető szabályokat (WP:ALAP, WP:NEMSZABAD, privacy policy) a WMF diktálja; természetesen tőlük kell kérdezni, hogy mit értenek alattuk, bár a részletek kitöltésében gyakran jelentős mozgásteret hagynak az egyes wikik közösségének. Sok minden mást valóban grin épített ki, megint más dolgokat az utána jövők, és rengeteg mindent egyszerűen lemásoltunk az angol Wikipédiáról (pl. a forráshasználat szabályozása nagyrészt ilyen). De ez utóbbiak a szerkesztőközösség egyetértésén alapulnak, a WMF döntései viszont felülírják a helyi konszenzust. (Legalábbis ez az elvárás; ellenőrizni nyilván nem nagyon tudnák, de abban viszonylag széleskörű egyetértés van, hogy nem próbáljuk meg kijátszani őket.) --Tgrvita 2011. március 27., 22:21 (CEST)Válasz

1957-es magyar címerkép törölve

commons:File:Hungary_Communist_seal_2nd_1957.svg kipusztították a Commonsról. Ez elég sok oldalt érint, köztük a Magyarország címerét is. Miután törölték, nem tudom megállapítani, milyen licenc alatt volt, amit nem fogadtak el. Ami az én figyelőlistámon volt, azt pótoltam File:Hungary Communist seal 2nd 1957.png-vel, törölt SVG kép PNG változatával. Kérdésem: Ezt is töröhetik-e? (a kép SVG és PNG változata eltérő licenc alatt volt-e?) A többi címerképet nem dobhatja-e a Commons az első után? Akela vita 2011. március 8., 00:40 (CET)Válasz

A törlési napló szerint egyáltalán nem volt rajta licenc. Biztosabbat Grin tud mondani, ő admin a Commonson. --Tgrvita 2011. március 10., 22:30 (CET)Válasz

Nem volt, mivel valaki egy PD-Self-et tett rá, és az illető vélhetően még a png-ben feltüntetett szerzővel sem egyezett meg, valamint minden felküldött képét törölték copyvio miatt. Nem teljesen világos, hogy most akkor pontosan ki az svg szerzője, mi a licenc, ki küldte fel... Gondolom a címer nem szerzői jogvédett? --grin 2011. március 22., 03:04 (CET)Válasz

A címer nem, mert jogszabályban szerepel, de az angolszász jog (és a Commons szabályai) szerint ettől az SVG-be transzformálónak még lehet szerzői joga. KissL-t kéne akkor megkérdezni, hol szerezte. --Tgrvita 2011. március 22., 22:06 (CET)Válasz

Áramköri rajz

Szerintem olyan problémát mutatok fel, amely itt még sosem került terítékre. A Commodore 64-es gépről van egy elvi kapcsolási rajzom, amely nem tartalmazza az IC-k belső, valóban érdemleges egyedi tudást hordozó áramköri felépítését, hanem csak a chipek és csatlakozók összekötésének vázlatos rajzát. Ez a rajz bárki által elkészíthető, ha szétszedi a gépét – én már szedtem szét, sőt, építettem is be alkatrészt –, és egyszerűen végigköveti a nyák vezetékeit. Ezt a szívességet már megtette nekünk egyvalaki, és nincs rajta a jog védelméről szóló jelzés. A még mindig élő nosztalgia táplálására nagyon alkalmas, nem mindenki által ismert rajzról van szó, amely kapcsolódik egy rendesebben megírt C64-es szócikkhez. Nos, egy erről készült másolat, akár scan, akár az alapján szebbre rajzolt grafika felkerülhet-e a médiatárba? Ha nem, miért nem? - Orion 8 vita 2011. március 19., 20:00 (CET)Válasz

Szerintem egy nyákterv ugyanúgy szerzői jogot élvez, mint bármilyen más kreatív munka. Még manapság sem triviális egy többrétegű tervezés, akkoriban meg pláne nem volt az. Ez az én véleményem. --grin 2011. március 22., 03:07 (CET)Válasz
Szerintem meg kevered a dolgokat. A szerzői jog és a szabadalmi védelem két külön dolog. De azért csak osszátok itt az észt. Ez az én véelményem. --84.3.43.80 (vita) 2011. március 22., 06:14 (CET)Válasz
Valóban nem ugyanaz, szabadalom például jellemzően nem védi a kapcsolási rajzokat, de még magukat a chipeket se mindig (ezért tudták pl. az Intel egyes processzorait a versenytársak reverse-engineerelni). --Tgrvita 2011. március 22., 23:06 (CET)Válasz

Igen, a kreatívság szerintem sem elég alap a döntéshez. Hiszen akkor nem készíthetnék szabad jogú fényképet egy épületről vagy egy nyilvános díszkert virágágyásairól, vagy akár egy papírszalvétáról. Annak, feltételezem, nem lenne semmi akadálya, hogy a C64-es alaplapjáról készült aprólékos fotósorozatot közzétegyem, mivel sem a kép, sem az alaplap nem egyedi, és a képből kinyerhető technikai információ könnyen megszerezhető, ha valaki vesz egy kimustrált C64-est, és szétkapja. Én nem gyártani akarom, hanem csak megmutatni a vázlatrajzát. Nem mindenáron, csak talán, ha lehet. A CBM biztos oltalom alatt tartja még a gép gyártási jogát, mert olvastam már modernizált újrakiadási tervekről. Kimondottan a rajzra, a más által is előállítható, sokszorosított, de nem copyrightolt rajzra gondoltam. - Orion 8 vita 2011. március 22., 22:27 (CET)Válasz

Az épületek fényképezésére egy külön kivétel van a szerzői jogi törvényben. (Kevésbé szerencsés országokban - ilyen például Franciaország - valóban nem készíthetsz szabad fényképet egy halál+70-en belül levő épületről. Sőt, az Eiffel-tornyot, aminek a tervezője 1923-ban halt meg, csak nappal szabad fényképezni, mert még a megvilágítása is jogvédett.)

Márpedig nekem vannak saját készítésű fényképeim a térről. Vigyázok rájuk, és a feketepiacon megpróbálom elsütni. :-) Az épületek és közterek kapcsán a jogvédelem azért is tűnik különleges marhaságnak, mert egy szép oromzat vagy egy harmonikusan megvilágított park készítője azért dolgozott, hogy a munkáját mindenki láthassa, és méltassa. Nyilván minél többen, annál nagyobb lesz a tervező dicsősége. Az, hogy láthatom, de nem fényképezhetem, más esetekben sem indokolható meg a józan ész birodalmában maradva. - Orion 8 vita

A szerzői jog mindent véd, amiben kreativitás van (jogászabb megfogalmazásban egyéni-eredeti jellegű). Hogy ez egy nyomtatott áramkörre mennyiben vonatkozik, ahhoz nem értek; ha valami optimalizációs folyamat eredménye, és ugyanabban a helyzetben egy másik mérnök is azt hozta volna ki, akkor nem védi a szerzői jog (manapság pl. van, hogy evolúciós algoritmussal terveztetik, az biztosan nem jogvédett). Az, hogy a képből kinyerhető információ tartalmaz-e valami üzleti előnyt vagy effélét, szerzői jogi szempontból nem releváns, arra a szabadalmi és a versenyjog való. Én rövidrezárnám a vitát azzal, hogy a magyar szerző jog nem kép típusú művek esetén (talán az épületeket kivéve) nem tiltja az idézést, azt pedig szinte bármire rá lehet húzni. --Tgrvita 2011. március 22., 23:06 (CET)Válasz

Holnap lesz a feleségem születésnapja. A virágboltban csináltatok neki egy kis csokrot, az ottani lányok érdekes, szép csokrokat szoktak kitalálni. Volt már ilyen korábban is, készítettem is róla fényképet, erről is fogok. Ha az egyik ilyen képet felteszem, akkor ezek szerint a szerzői jogokra hivatkozva törölni kellene? Nevetséges. Én elhiszem, ha a szabály így írja elő, de akkor is nevetséges, mind tudjuk.

Tgr, ha jól sejtem, "kép típusú"-nak valami megszokott értelemben fényképszerű képet, vagy éppen festményt nevezel, és egy áramköri rajzot nem. Érdekes megkülönböztetés, ez még kihasználható lehet valahol. Természetesen tudom, hogy ha bármiféle ábrán akár csak egy nagyobb részletet tennék közzé például a gép grafikus chipjének rajzáról, azzal kiérdemelném a korholást, de akkor ezek szerint abban nagyjából egyetértünk, hogy a szóbanforgó rajz, ami csak a chipek nem különösebben szenzációs összekötési rendjét tartalmazza, még beférhet a képtárba. Majd meglátom, mit csinálok, de kösz a konzultációt. - Orion 8 vita 2011. március 23., 22:05 (CET)Válasz

"képzőművészeti, fotóművészeti és iparművészeti alkotás" a jogszabály megfogalmazásában. Egy áramkör nyilván egyike sem ezeknek; egy arról készült sematikus áramköri rajz pedig egyáltalán nem alkotás, mert az elkészítéséhez az áramkörben már benne foglalton kívül semmilyen önálló kreativitás nem szükséges. (Persze tévedhetek ebben; sosem csináltam sematikus áramköri rajzot.)
Az első bekezdéshez ajánlom John Tehranian jogászprofesszor Infringement Nation: Copyright Reform and The Law/Norm Gap cikkéből a IV. A. részt (543. oldaltól). --Tgrvita 2011. március 23., 23:10 (CET)Válasz

Nos, ez nagyon szomorú volt. Sosem titkoltam, hogy a Föld meggyőződésem szerint már nagyon megérett egy nagytakarításra, hogy a helyünkön talán felnőhessen egy valóban értelmes életforma. Amikor majd kozmikus ősrégészek a helyünkön nőtt dzsungelben valami magyarázatát keresik annak, hogy az itt alakulgató civilizációnak mi okozta a vesztét, hasznát látnák, ha egy időtálló kapszulába bezárnánk ezt a kis összegzést, még néhány hasonló jogi műalkotás társaságában. Történészek tanakodnak arról, hogy a hettiták végül is hová tűntek hirtelen, de lehet, hogy a magyarázat annyi, hogy feltalálták az ügyvédeket. - Orion 8 vita 2011. március 25., 01:32 (CET)Válasz

Képkérdés

Ha van egy fénykép egy fél évezredes festményről, amelyiken semmi más nincs, csak maga a festmény – semmilyen azonosító jellemzője nincs, nincs digitális változtatás rajta, stb –, akkor feltölthető-e? És ha igen, egyszerűen régi kép, közkinccsel? LApankuš→ 2011. március 21., 21:31 (CET)Válasz

A józan ész ezt sugallná, de nem tudom. --Pagonyfoxhole 2011. március 21., 22:26 (CET)Válasz

Lásd a Wikipédia:Közkincs lapon a Mona Lisát. :-)CsGábormegbeszélés 2011. március 21., 22:29 (CET)Válasz

Magyarországon, Európa nagyobb részében és az USA-ban igen. De pl. az Egyesült Királyságban nem. (Előbbi alapján a válasz igen.) Samat üzenetrögzítő 2011. március 22., 11:33 (CET)Válasz

Köszi. Én ezt úgy értelmezem, hogy igen. A fotó készítőjét pedig nem kérdezem meg. :-) LApankuš→ 2011. március 21., 22:52 (CET)Válasz

Igen, az ilyen képek a Commonsba feltölthetőek. A kétdimenziós közkincs alkotás hű reprodukciója egyike annak a nagyon kevés esetnek, amikor még azt se nézik, hogy a fénykép származási országában közkincsnek számít-e. --Tgrvita 2011. március 22., 22:10 (CET)Válasz


Kiterjesztve András kérdését, mi tekintendő két dimenziósnak? Pontosabban: ha egy egyiptomi sír alacsonydomborművéről készült valósághű fénykép, az elfogadható-e még két dimenziós mű reprodukciójának? Az ilyen reliefek jellemzője, hogy hatásukban kétdimenziósnak tűnnek, a felület domborodása nem, vagy alig haladja meg az egy centit. Sokszor a fényképekről el sem dönthető, hogy teljesen sík, vagy dombormű az ábrázolás. Íme, egy példa a saját gyűjteményemből. Továbbmenve: ha hasonló műnél a fény-árnyék hatás adja a képi jelleget, akkor arra érvényes-e ez a kitétel? Példának Ramósze nevezetes domborműveit tudom felhozni. Íme, erről van szó. --HoremWeb ḏd md.w jn: szavaknak mondása 2011. március 23., 07:51 (CET)Válasz

OFF: De jó ez a kép (a második). - RepliCarter Hagyj üzenetet 2011. március 23., 22:10 (CET) Válasz

A Commons annyira komolyan veszi a két dimenziót, hogy a festményekről (PD-art) levágatja a képkeretet, merthogy az nem kétdimenziós, és jogvédett. Nem vicc, hótt komoly: [[::File:Portrait de Marie Josèphe d'Autriche & Portrait de Frédéric IV de Saxe, entourage de Louis de Silvestre.jpg|lásd itt]]. Akela vita 2011. március 23., 23:41 (CET)Válasz

LOL, pont ma lapoztam bele könyvesboltban egy egyiptomos albumba, és a végén volt egy olyan megjegyzés, hogy minden képnél kísérletet tettek a jogtulajdonos megtalálására… Elképzeltem, ez több ezer éves egyiptomi sírfestményeknél milyen nehezen mehetett :D Alensha 2011. március 24., 01:02 (CET)Válasz

A commonsban mintha azt olvastam volna, hogy ami árnyékot vet, az háromdimenziós műnek számít és az arról készült fénykép már lehet egyedi-kreatív jellegű (beállítás, árnyékolás stb.). Ha valami nem vet árnyékot, akkor kétdimenziós. Épp most van erről egy törlési megbeszélés a Commonson: http://commons.wikimedia.org/wiki/Commons:Deletion_requests/File:Peterborough-i_sziklafigua.jpg Xiǎolóng lángnyelv 2011. március 24., 11:09 (CET)Válasz

Köszönöm, ez az árnyékvetés nagyon jó ökölszabálynak tűnik. --HoremWeb ḏd md.w jn: szavaknak mondása 2011. március 24., 21:01 (CET)Válasz

Trükk

Elnézést kérek, ha valamikor régebben ez az ötlet már előkerült, abban az esetben elég csak annyit válaszolni, hogy "nem". Most jutott eszembe egy érdekes lehetőség. Ha valamiről szabad képet nem találok, de valamilyen honlapon nem szabadnak jelzett formában igen, akkor lehet-e megoldás az, hogy a képnek egy kicsinyített változatát teszem a cikkbe, amelyre kattintva az eredeti honlapra jutok, lehetőleg annak a képnek a közelébe? Ilyen esetben a bélyegkép nem reprodukció, hanem link, amelyen csak annyit lehet látni, hogy mit fogunk ott találni, ha megnyitjuk. Ez beleférhet a szabályokba? - Orion 8 vita 2011. március 25., 16:33 (CET)Válasz

Nem, mert a kicsinített változatot is fell kell hozzá töltened a Wikimédia szerverére. És a kicsinyített változat még jogvédett, attól, hogy kicsinyített. :-) Van viszont egy sablonunk: Sablon:Képlink, ami hasonló funkciót tölt be, csak teljesen jogtisztán. Xiǎolóng lángnyelv 2011. március 25., 16:50 (CET)Válasz

És ha nem kell feltölteni a bélyegképet a Wikimédia szerverére? >:-) - Orion 8 vita 2011. március 25., 22:12 (CET)Válasz

De fel kell. Külsős képet nem tudsz megjeleníteni a wikiszoftverben. Xiǎolóng vigyázz, harap! 2011. március 25., 22:57 (CET)Válasz

Akkor ezt most ne bolygassuk. Kitérő kérdés: ha a kép jogtulajdonosától a birtokunkban van egy engedély a bélyegkép használatára, de annak csak a magyar nyelvű Wikipédiában való megjelenése engedélyezett, az elegendő-e itt. A jogtulajdonos kívánságának megfelelően a bélyegkép egy honlapra irányítson, ahol a kép nagy méretben látható. Követelmény-e ennél tágabb körű engedély megszerzése az illetőtől? A példa nem elméleti. - Orion 8 vita 2011. március 26., 23:11 (CET)Válasz

A bélyegképek mindig a leírólapra irányítanak, ez alól nem lehet – és nem is szeretnénk – kivételt tenni. – CsGábormegbeszélés 2011. március 26., 23:36 (CET)Válasz

1) A bélyegkép ez esetben a "Nincs szabad kép" ábra helyére kerülne. Talán mégiscsak jobb egy apró kép, amely egy oldalra irányít, mint egy visszataszító szürke ábra, amely ugyanarra az oldalra irányít.

2) A bélyegkép kerülhet a magyar szekció saját médiatárába is, a hagyományos úton-módon a fenti kikötéssel, azaz hogy csak a magyar nyelvű oldalakon használható fel, ezt a kép alatti sablon közölheti. Az ott levő leírásban link irányít a nagy méretű képhez. Ezzel mi a helyzet? - Orion 8 vita 2011. március 27., 20:17 (CEST)Válasz

Ennek így mi értelme van? A jogvédett kép jogvédett kép. Ha engedélyt ad, akkor adhat engedélyt a teljes jogvédett kép közlésére is. Azon felül a dolog megtévesztő az olvasók számára, mert kattintással nem a megszokott módon egy wikipédiás leírólapra kerülne, hanem egy másik weboldalra. Egyébiránt szerintem fizikailag nem is megoldható a dolog, csak ronda html-kóddal talán, és olyat nem szeretünk használni. Mi értelme van engedélyt adnia egy miniatűr képre? Ha a nagy képre engedélyt ad is ugyanolyan jogvédett marad a kép és a leírólapján a származási honlap is szerepelni fog. Xiǎolóng vigyázz, harap! 2011. március 27., 20:34 (CEST)Válasz

"csak ronda html-kóddal talán". Talán. :-) Az olvasónak mindegy, a kódot megírónak mindegy, a többieknek pedig talán mindegy. De nem feltétlenül van szükség rá, hiszen csak a Nincs szabad kép sablonhoz hasonló fog születni, egy különbséggel: a Commonsban levő kérdőjel helyett a Commonsban levő miniatűr lesz látható. Az olvasó mindkét esetben egy külső honlapra jut el a kattintással, vagyis megtévesztés nincs, különbség nincs, mindenki boldog. Hogy a tulaj miért nem ad engedélyt a teljes képre, csak a miniatűrre? Mert ha az ostoba törvény szerint nincs is, szerinte mégiscsak van valami gyakorlati és lényegi különbség egy élvezhető, esetleg kinyomtatható méret és egy csak tájékozódásra használt méret között. Szerintem is. Szerinted? Nem a képet teszi mindenki által felhasználhatóvá és átalakíthatóvá (?? ezt soha nem fogom megérteni). Szóval az, amit írtál, nekem nem adott választ sajnos. Kérem, hogy ezt végiggondolva újra, mondd meg, mondjátok meg, hogy a leírt módszer tiltott-e. Ami nem tilos, az szabad, ezt már máshol kitárgyaltuk, ezért kérdezek rá egyből a tiltásra. - Orion 8 vita 2011. március 28., 19:37 (CEST)Válasz

Aláírások másolatai

Jogszerű-e a saját kezű aláírások digitális másolatainak közzététele (Göncz Árpád, Daniel arap Moi)? Akela vita 2011. március 26., 20:22 (CET)Válasz

A Commons:When to use the PD-signature tag szerint az amerikai oldal rendben van, a magyar részre pedig, amikor annak idején a CC-hungary levlistán feltettem ezt a kérdést, két SZJSZT-tag is azt válaszolta, hogy általában nem tekinthető alkotásnak. Úgyhogy szerintem mehet fel a Commonsra {{commons:PD_signature}} sablonnal. --Tgrvita 2011. március 27., 22:35 (CEST)Válasz

De amúgy országfüggő a dolog. A kínai és tajvani szignókról nemrég volt egy lengthy vita a commonsban. --Xiǎolóng vigyázz, harap! 2011. március 28., 09:47 (CEST)Válasz

Az aláírás nem személyazonosításra alkalmas személyes adat-e? Hamisításra, identitás-lopásra alkalmas azonosító elem? Ennek terjeszthetőségére gondoltam, nem a „műalkotás-mivoltára”. Élő személy nem kifogásolhatja saját aláírása digitális másolatának korlátlan (akár üzleti célú) terjesztését? Nem kell hozzá a tulaj hozzájárulása?) Akela vita 2011. március 28., 10:06 (CEST)Válasz

Függetlenül mindenféle csűréstől-csavarástól: ha valaki sajátmaga szabad felhasználásra a szignóját képként közzétette, az felhasználható. Minden más esetben bárki aláírásának a közzététele legalábbis erősen kérdéses. OsvátA Palackposta 2011. március 28., 10:13 (CEST)Válasz

A szerzői jog és az egyéb jogok két külön kategória. Itt az aláírásokat, mint képet nézzük, és szerzői jogilag ezek nem minősülnek műalkotásnak. A többi dolog totál más kérdés és az újrafelhasználót terheli a felelősség, hogy mire használja fel az aláírást. A commonsos oldalon, amit Tgr belinkelt, a legalján van egy figyelmeztetés, miszerint az újrafelhasználó felel azért, ha más egyéb törvényt sért az aláírással, tehát hamisításra használja fel pl. Akkor nem védekezhet azzal, hogy de a neten szabadon letölthető az aláírás. Ismert emberek aláírása elérhető a különféle weboldalakon, politikusok aláírása a közzétett állami dokumentumokon, tehát ez nem olyan, hogy valaki ellopja egy másik ember magánlevelét pl. és onnan feltölti az aláírását. Xiǎolóng vigyázz, harap! 2011. március 28., 10:36 (CEST)Válasz

(1) A Copy Generál pl. nem hajlandó aláírt eredeti dokumentumot színesben másolni vagy digitalizálni (fél éve legalábbis még így volt). Az eredeti aláírásokat részben kitakarják kis (előre elkészített) „másolat” feliratokkal. (Nyilván azért, hogy adott esetben a másolat ne válhasson hamisítás eszközévé). Mi ezt nem gyakoroljuk. (2) Jól látom-e a következőt: Az a fénykép, amit én magam készítek, és közkincsnek minősítem, viszont az ábrázolt személy dedikálta vagy autogramja szerepel rajta, az szerintem jogszerűen nem tehető közzé, csak ha a dedikáló hozzájárul. Ha ő közben meghalt, az kelepce. (Más kérdés, hogy megfontolt ember ma már nem ír dedikációt, pont emiatt). Armadillo vita 2011. március 28., 12:02 (CEST)Válasz

Ez az: Közreadhatunk-e aláírást, anélkül, hogy vizsgálnánk-e annak szabad feltölthetőségét? A feltöltő anonim, nem felel semmiért. Ha egy hamisító innen szerzi az aláírás-másolatot, számon kérhetik a Wikipédián. (Vagy már nem?) Akela vita 2011. március 28., 12:57 (CEST)Válasz

Noch dazu: ha képként kezeljük, akkor akár módosítható is, a továbbfelhasználás előtt. Vagy nem? --Burumbátor Speakers’ Corner 2011. március 28., 13:04 (CEST)Válasz

Nekem nem az a kérdés, hogy megtehetjük-e, hanem hogy miért tesszük meg? Más kérdés persze Puskiné, vagy Leonardo da Vincié, teszem azt, mert nehezen vásárolnánk, adnánk el ingatlant, költeményt, vagy festményt az aláírása odabiggyesztésével. (Bár a hülyeségi együttható korunkban nőttön nő). OsvátA Palackposta 2011. március 28., 13:12 (CEST)Válasz

Azért, hogy a letöltő mit csinál egy képpel, a Wikipédia nem felel. Ha pl. innen egy jogvédett képet valaki letölt és aztán pólóra másolja és elkapják, a Wikipédiát nem fogja senki felelősségre vonni, hogy de itt elérhető volt a kép. Rajta vannak a plecsnik, hogy ez egy jogvédett kép, ha valaki ezt nem veszi figyelembe, az a saját baklövése és ő büntethető érte. Ha te nem rendeltetésszerűen használsz egy terméket és ebből kára származik valakinek (pl. beleteszed a macskát a mikróba és felrobban), akkor nem a mikró gyártóját fogják elővenni (már nem, mert szerepel a használati utasításban, hogy nem lehet macskát tenni bele). A leírólapokon szerepel, hogy mit lehet és nem lehet a képpel tenni, tehát az aláírásoknál a templateben benne van egy link, ami elmagyarázza, hogy nem használható fel az aláírás hamisításhoz és a felelősség onnantól a tied, ha mégis megteszed. Nem a feltöltő felel, hanem a letöltő, aki aztán másra használja, mint a cél eredetileg (illusztráció). Xiǎolóng vigyázz, harap! 2011. március 28., 13:28 (CEST)Válasz

Mossuk kezeinket. A macskának meg már annyira mindegy. OsvátA Palackposta 2011. március 28., 13:59 (CEST)Válasz
Ne aggódj, ez nem az első ilyen eset. Csőre töltünk egy pisztoly, odaadjuk egy ismeretlennek, és elmondjuk neki, hogy a pisztoly elsütése nem helyes, de ő felnőtt ember, azt tesz, amit akar. Hogy aztán száz esetből egy esetleg magát öli meg magát vele, vagy rálő egy ellenségére, az már nem a mi dolgunk, mi szóltunk előre. Végül is százból egy nem is olyan sok, mi igazán ártatlanok vagyunk, ha mégis az az egy jön be. Talán azzal lehet próbálkozni, hogy aki az aláírást kiteszi, azt meggyőzni arról, hogy talán nem törvénysértő, csak piszokság az aláírást, amelyet az illető nem ezért adott, közzétenni. - Orion 8 vita 2011. március 28., 19:24 (CEST)Válasz
ezt a mikrohullámos macskát annyiszor hallottam már, és nagyon urban legendnek tűnt, utánanéztem és persze, hogy fenn van a snopes.com-on… ha arra keresünk példát, hogy minden hülyeségért be lehet perelni valakit, inkább ajánlom annak a nőnek az esetét, aki eltörte a lábát, miközben kimászott egy étterem ablakán, és beperelte az éttermet (egyébként azért az ablakon mászott ki, mert nem akart fizetni :) (linket nem találok most), vagy amikor egy rabló beperelte a bankot, mert az alkalmazott megnyomta a riasztót, és csak azért kapták el, mert az alkalmazott kihasználta, hogy a rabló nagyothall :) [4] Alensha 2011. március 28., 21:52 (CEST)Válasz

Miért 1935?

Azt szeretném kérdezni, miért éppen 1935 az az év, amelyik határkő a szerzői jogvédelem szempontjából? Akkor született egy törvény erről? Vagy az eltelt idő a fontos? Regasterios vita 2011. április 10., 21:51 (CEST)Válasz