Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

„Zofahl Lőrinc” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzés folyamatban]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
Kundorf (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
18. sor: 18. sor:
==Életpályája==
==Életpályája==


Zofahl András pesti születésű keményítőkészítő és Weiss Anna fia. Építészeti tanulmányait 17 évesen kezdte, egyidejűleg a Schwartz József által vezetett városi rajziskolában is képezte magát hat évig. 1808. június 23. és 1811. június 23. között inas volt [[Brein Fülöp]] pesti építőmester mellett. Ezt követően a [[bécs]]i Képzőművészeti Akadémia építészeti osztályának hallgatója volt 1811-12-ben. Bizonyítványa 1812. augusztus 29-én kelt, kiállította Ferdinand von Hohenberg, az építészeti osztály vezetője. 1813 közepe és 1815. július 25. között Aloys Pichl bécsi főhercegi udvari építésznél működött rajzolóként és kőművesként. Pesten munkálkodott, főleg [[terézváros|teréz]]- és [[józsefváros]]i lakóházakat épített 1831 és 1843 között. 1836-tól tagja volt a Szépítési Bizottságnak. Épületeivel jelentős mértékben járult hozzá a biedermeier kori Pest kiépítéséhez. Elhunyt 1863. szeptember 5-én éjjel fél tíz órakor, élete 72., házassága 33. évében. Örök nyugalomra helyezték 1863. szeptember 8-án délután fél 4 órakor a [[Kerepesi úti temető]]ben. Neje Hartl Erzsébet volt, aki 12 évvel élte túl, elhunyt 1875. november 1-jén.
Zofahl András pesti születésű keményítőkészítő és Weiss Anna fia. Építészeti tanulmányait 17 évesen kezdte, egyidejűleg a Schwartz József által vezetett városi rajziskolában is képezte magát hat évig. 1808. június 23. és 1811. június 23. között inas volt [[Brein Fülöp]] pesti építőmester mellett. Ezt követően a [[bécs]]i Képzőművészeti Akadémia építészeti osztályának hallgatója volt 1811-12-ben. Bizonyítványa 1812. augusztus 29-én kelt, kiállította Ferdinand von Hohenberg, az építészeti osztály vezetője. 1813 közepe és 1815. július 25. között Aloys Pichl bécsi főhercegi udvari építésznél működött rajzolóként és kőművesként. Pesten munkálkodott, főleg [[terézváros|teréz]]- és [[józsefváros]]i lakóházakat épített 1831 és 1843 között. 1836-tól tagja volt a Szépítési Bizottságnak. Épületeivel jelentős mértékben járult hozzá a biedermeier kori Pest kiépítéséhez. Elhunyt 1863. szeptember 5-én éjjel fél tíz órakor, élete 72., házassága 33. évében. Örök nyugalomra helyezték 1863. szeptember 8-án délután fél 4 órakor a [[Kerepesi úti temető]]ben.

Neje Hartl Erzsébet volt, aki 12 évvel élte túl, elhunyt 1875. november 1-jén. Fiuk Zofall Ernő állatorvos, aki 1868. november 10-én Pesten feleségül vette [[Feszl Frigyes]] építész lányát, Fessl Regina Stefánia Katalint.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSV4-1S73-D?i=163&cat=231451 Pest-józsefvárosi római katolikus plébánia házassági anyakönyve 568/1868.]</ref>


==Művei==
==Művei==

A lap jelenlegi, 2024. augusztus 19., 15:20-kori változata

Zofahl Lőrinc
Született1791. szeptember 3.
Pest
Elhunyt1863. szeptember 5.
Pest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaépítész
A Wikimédia Commons tartalmaz Zofahl Lőrinc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zofahl Lőrinc, Laurentz Zofahl, névváltozat: Czofal (Pest, 1791. szeptember 3. (keresztelés)[1] – Pest, 1863. szeptember 5.)[2] magyar építész.

Életpályája

[szerkesztés]

Zofahl András pesti születésű keményítőkészítő és Weiss Anna fia. Építészeti tanulmányait 17 évesen kezdte, egyidejűleg a Schwartz József által vezetett városi rajziskolában is képezte magát hat évig. 1808. június 23. és 1811. június 23. között inas volt Brein Fülöp pesti építőmester mellett. Ezt követően a bécsi Képzőművészeti Akadémia építészeti osztályának hallgatója volt 1811-12-ben. Bizonyítványa 1812. augusztus 29-én kelt, kiállította Ferdinand von Hohenberg, az építészeti osztály vezetője. 1813 közepe és 1815. július 25. között Aloys Pichl bécsi főhercegi udvari építésznél működött rajzolóként és kőművesként. Pesten munkálkodott, főleg teréz- és józsefvárosi lakóházakat épített 1831 és 1843 között. 1836-tól tagja volt a Szépítési Bizottságnak. Épületeivel jelentős mértékben járult hozzá a biedermeier kori Pest kiépítéséhez. Elhunyt 1863. szeptember 5-én éjjel fél tíz órakor, élete 72., házassága 33. évében. Örök nyugalomra helyezték 1863. szeptember 8-án délután fél 4 órakor a Kerepesi úti temetőben.

Neje Hartl Erzsébet volt, aki 12 évvel élte túl, elhunyt 1875. november 1-jén. Fiuk Zofall Ernő állatorvos, aki 1868. november 10-én Pesten feleségül vette Feszl Frigyes építész lányát, Fessl Regina Stefánia Katalint.[3]

Művei

[szerkesztés]
A Fürdő Szálló Esztergomban

Esztergomban

[szerkesztés]

Gyöngyösön

[szerkesztés]

Hajóson

[szerkesztés]
  • templom

Pesten

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Pest-belvárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 1791. év.
  2. Pest-józsefvárosi róm. kath. halotti anyakönyv, 1863. év, 998. folyószám.
  3. Pest-józsefvárosi római katolikus plébánia házassági anyakönyve 568/1868.
  4. Pesti László - Tarjányi Ferenc: Kerepesi temető. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 1.)

Források

[szerkesztés]
  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 663. o. ISBN 963-05-6411-4  
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 03. KÖTET (1971) KOMÁRIK DÉNES: Építészképzés és mesterfelvétel a XIX. században: pesti mesterek és mesterjelöltek (418. oldal)
  • Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 04. KÖTET (1972) KOMÁRIK DÉNES: Brein Ferenc és a pesti Brein-család (168. oldal)
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Gyászjelentése

További információk

[szerkesztés]
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.