Alapi Nándor
Alapi Nándor | |
Született | Anlauf Nándor János 1885. április 30.[1] Alap |
Elhunyt | 1945. december 1. (60 évesen) Székesfehérvár |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Csúcs Ilona (h. 1925–1945) |
Foglalkozása | |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1908) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alapi Nándor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alapi Nándor, Anlauf Nándor János (Alsóalap, 1885. április 30. – Székesfehérvár, 1945. december 1.)[2] színész, rendező, színházigazgató.
Pályafutása
[szerkesztés]Anlauf István és Branizsa Anna fia. 1906-ban Anlauf családi nevét Alapira változtatta.[3] 1908-ban szerzett oklevelet a Színművészeti Akadémián. 1909. január 22-én kötött házasságott Rell Rózsival, később elváltak. Eleinte vidéken játszott, majd 1912-ben került a budapesti Kövessy Színpadhoz. Az első világháború során mint hadnagy megsebesült. 1918. március 31-én Székesfehérváron házasságot kötött a nála három évvel fiatalabb Csúcs Ilonával, Csúcs István és Majsay Mária lányával.[4] Rokkantként a Székesfehérvári Újságnak volt felelős szerkesztője, majd 1921-től 1923-ig a székesfehérvári színház művésze volt, egyúttal az intézmény igazgatója. 1923-ban Forgács Rózsi Kamaraszínházában lépett fel, 1924 és 1931 között, majd 1934-től újra[5] az Országos Kamaraszínházat igazgatta, 1932–1934-ben a budapesti Kamara Színházat vezette két csonka évad erejéig. 1938–39-ben a Nemzeti Színház ügyelője volt, majd belépett a Nyilaskeresztes Pártba. Társulata történetét Vándorlásunk címmel adta ki. 1944-ben kivándorolt. 1945. december 1-jén hunyt el gyomorvérzésben Székesfehérvárott. Felesége, Csúcs Ilona 25 évvel élte túl, 1971. augusztus 8-án hunyt el Csepelen.[6]
Fontosabb színházi szerepei
[szerkesztés]- Hamlet (Shakespeare)
- Tartuffe (Molière)
- Fegya (Tolsztoj: Az élő holttest)
- Hjalmar (Ibsen: A vadkacsa)
- Helmer (Ibsen: Nóra)
- Liliom (Molnár Ferenc)
Filmszerepe
[szerkesztés]- Te vagy a dal (1940)
Könyve
[szerkesztés]- Vándorlásunk (I-III., Bp., 1926, 1929, 1931)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alapi Nándor, Anlauf, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00149.htm
- ↑ Halálesete bejegyezve a székesfehérvári állami halotti akv. 1804/1945. folyószáma alatt.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 118258/1906. Forrás: MNL-OL 30789. mikrofilm 665. kép 3. karton, Névváltoztatási kimutatások 1906. év 1. oldal 36. sor
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a székesfehérvári állami házassági akv. 50/1918. folyószáma alatt.
- ↑ Ismét Alapi állt az Országos Kamaraszínház élére Jövöhét végén kezdődnek az előadások, Szarvasi közlöny - 12. évf. 35. sz. (1934. szeptember 2.) epa.oszk.hu
- ↑ Bp. XII. ker. állami halotti akv. 347/1971. folyószám
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 36. o.
- Hangosfilm
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6612-5
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
- Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. ISBN 963-05-7744-5