Aminokapronsav
Aminokapronsav | |||
IUPAC-név | |||
6-aminohexánsav | |||
Kémiai azonosítók | |||
CAS-szám | 60-32-2 | ||
PubChem | 564 | ||
ChemSpider | 548 | ||
DrugBank | APRD00791 | ||
KEGG | D00160 | ||
ATC kód | B02AA01 | ||
| |||
| |||
InChIKey | SLXKOJJOQWFEFD-UHFFFAOYSA-N | ||
UNII | U6F3787206 | ||
ChEMBL | 1046 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C6H13NO2 | ||
Moláris tömeg | 131,173 g/mol | ||
Farmakokinetikai adatok | |||
Metabolizmus | vese | ||
Biológiai felezési idő |
2 óra |
Az aminokapronsav (ε-aminokapronsav, 6-aminokapronsav) lemezes kristályos anyag. Vízben jól, alkoholban nem oldódik.[1]
A lizin származéka és analógja, mely ezáltal hatékonyan gátolja a lizinre ható enzimeket.
A legfontosabbak ezek közül a proteolízisért felelős enzimek. Ilyen pl. a plazmin, mely a fibrinolízist (a véralvadáskor keletkező fibrin feloldását) okozza. Más szóval az ε-aminokapronsav elősegíti a véralvadást. Vérzést okozó rendellenességek (pl. fibrogenemia, azaz túl sok vérbeli fibrinogén) ellen használják Amicar néven (az ε-aminokapronsav angol nevéből: ε-Amino caproic acid).
Gátolja a hisztamin felszabadulását a szervezetben, ezért gyulladásra hajlamos bőrökre készült készítmények alkotórésze.[1]
Nylon 6 előállítása során ε-kaprolaktámból keletkezik köztes termékként.
Klinikai felhasználás
[szerkesztés]A klinikai gyakorlatban erős vérzést okozó beavatkozások után használják. Ilyenek pl. a szívműtétek. Kimutatták, hogy a lizin-analógok jelentősen csökkentik a vérveszteséget koszorúér-bypass műtétek után. Az ε-amino-kapronsav adható szájon át és intravénásan is.
Az ε-aminokapronsav alkalmazható szöveti plazminogén aktivátor vagy sztreptokináz túladagolása esetén is.
Mellékhatások
[szerkesztés]Mellékhatásai: hányinger, hányás, krónikus hőemelkedés (37,2–37,7°C). Hosszabb idejű (fél–egy év) használat után megnő a belső szervek (különösen a féregnyúlvány és a máj) gyulladásának veszélye, és a cyanosisé (szederjesség). Szinte mindig jelentkezik a myalgia (izomfájdalom) és a fibromyalgia.
A fő kockázat mégis a fibrinolízis gátlása okozta trombózisveszély.
Készítmények
[szerkesztés]- Acepramin
- Amicar
Hasonló vegyületek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Aminocaproic acid című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Proteolysis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Plasmin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Fibrinolysis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tissue plasminogen activator című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Streptokinase című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.