Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Aminokapronsav

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aminokapronsav
IUPAC-név
6-aminohexánsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 60-32-2
PubChem 564
ChemSpider 548
DrugBank APRD00791
KEGG D00160
ATC kód B02AA01
SMILES
O=C(O)C(N)CCCC
InChI
1/C6H13NO2/c1-2-3-4-5(7)6(8)9/h5H,2-4,7H2,1H3,(H,8,9)
InChIKey SLXKOJJOQWFEFD-UHFFFAOYSA-N
UNII U6F3787206
ChEMBL 1046
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C6H13NO2
Moláris tömeg 131,173 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Metabolizmus vese
Biológiai
felezési idő
2 óra

Az aminokapronsav (ε-aminokapronsav, 6-aminokapronsav) lemezes kristályos anyag. Vízben jól, alkoholban nem oldódik.[1]

A lizin származéka és analógja, mely ezáltal hatékonyan gátolja a lizinre ható enzimeket.

A legfontosabbak ezek közül a proteolízisért felelős enzimek. Ilyen pl. a plazmin, mely a fibrinolízist (a véralvadáskor keletkező fibrin feloldását) okozza. Más szóval az ε-aminokapronsav elősegíti a véralvadást. Vérzést okozó rendellenességek (pl. fibrogenemia, azaz túl sok vérbeli fibrinogén) ellen használják Amicar néven (az ε-aminokapronsav angol nevéből: ε-Amino caproic acid).

Gátolja a hisztamin felszabadulását a szervezetben, ezért gyulladásra hajlamos bőrökre készült készítmények alkotórésze.[1]

Nylon 6 előállítása során ε-kaprolaktámból keletkezik köztes termékként.

Klinikai felhasználás

[szerkesztés]

A klinikai gyakorlatban erős vérzést okozó beavatkozások után használják. Ilyenek pl. a szívműtétek. Kimutatták, hogy a lizin-analógok jelentősen csökkentik a vérveszteséget koszorúér-bypass műtétek után. Az ε-amino-kapronsav adható szájon át és intravénásan is.

Az ε-aminokapronsav alkalmazható szöveti plazminogén aktivátor vagy sztreptokináz túladagolása esetén is.

Mellékhatások

[szerkesztés]

Mellékhatásai: hányinger, hányás, krónikus hőemelkedés (37,2–37,7°C). Hosszabb idejű (fél–egy év) használat után megnő a belső szervek (különösen a féregnyúlvány és a máj) gyulladásának veszélye, és a cyanosisé (szederjesség). Szinte mindig jelentkezik a myalgia (izomfájdalom) és a fibromyalgia.

A fő kockázat mégis a fibrinolízis gátlása okozta trombózisveszély.

Készítmények

[szerkesztés]
  • Acepramin
  • Amicar

Hasonló vegyületek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Kozmetikusképzés oktatási ismertető[halott link]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Aminocaproic acid című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Proteolysis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Plasmin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fibrinolysis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tissue plasminogen activator című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Streptokinase című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.