Aurélháza
Aurélháza (Răuți) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Újvár |
Rang | falu |
Községközpont | Újvár (Uivar) |
Irányítószám | 307449 |
SIRUTA-kód | 159197 |
Népesség | |
Népesség | 493 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 78 m |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 40′ 23″, k. h. 20° 55′ 57″45.673056°N 20.932500°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 23″, k. h. 20° 55′ 57″45.673056°N 20.932500°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Aurélháza románul: Răuți, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Temesvártól délnyugatra, Németszentmihály és Újvár közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Aurélházát 1843-ban alapította a királyi kincstár az akkor 4659 holdas szilasi pusztára, melyen Rautendorf falu is állt Magyarszentmártonból ide telepített magyar földművelőkből, és gróf Dessewffy Aurél tiszteletére nevezték el így.
1848-ban a férfilakosság nagy része honvédnek csapott fel és közülük többen el is estek. Hazafias magatartásáért a község sokat szenvedett a temesvári őrség portyázó csapataitól, melyeknek garázdálkodásai következtében az egész lakosság elmenekült.
Később az 1859-es, 1861-es, 1885-ös és 1889-es években árvíz pusztította el a község határát, a községet is csak a védtöltések mentették meg a végpusztulástól.
1873-ban pedig kolerajárvány volt a településen.
A 20. század elején Aurélháza nagyobb birtokosai Scharff Alajos és az államkincstár voltak.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Csenei járásához tartozott.
1910-ben 1135 lakosából 646 magyar, 448 német, 29 román volt. Ebből 1092 római katolikus, 38 görögkatolikus volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Római katolikus temploma - 1878-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között