Bánudvard
| Bánudvard (Dvorec) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Eva Srncová | ||
| Irányítószám | 956 55 (pošta Veľké Chlievany) | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 475 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 160 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 210 m | ||
| Terület | 2,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 42′ 26″, k. h. 18° 13′ 16″48.707222°N 18.221111°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 26″, k. h. 18° 13′ 16″48.707222°N 18.221111°E | |||
| Bánudvard weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bánudvard témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bánudvard (1899-ig Dvorecz, szlovákul Dvorec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bántól 2 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A mai község területén már az újkőkorszakban emberi település állt, de a bronzkorban és a nagymorva időszakban is állt itt erődített település.
Udvardot 1455-ben „Odwarcz” alakban említik először. 1469-ben „Dwhoreczk”, 1472-ben „Odworcz”, 1520-ban „Dvorecz” néven említik. 1598-ban 6 nemesi ház állt a faluban. 1784-ben 25 házában 35 családban 144 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DVORETZ. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai Ugronovits, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Chlivennek szomszédságában, ’s ennek filiája, határbéli földgye termékeny, ’s szép javaihoz képest, első Osztálybéli.”[2]
1828-ban 32 háza volt 205 lakossal. Lakosai mezőgazdasággal, fakereskedéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dvorecz, Trencsén, most A. Nyitra vm. tót falu, 155 kath., 12 ev., 26 zsidó lak. Földje nagyon középszerü. Lakosi fával kereskednek. F. u. többen. Ut. p. Ny. Zsámbokrét.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 227, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 423 lakosából 415 szlovák lakosa volt.
2011-ben 425 lakosából 407 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Rokokó stílusú kastélya a 18. század második felében épült. A 19. században bővítették, 1902-ben átépítették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 29.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |