Sókőzetek
A sókőzetek (vagy evaporitok – az evaporáció = ’párolgás’ szóból) szóval olyan üledékes kőzeteket jelölünk, amelyek az anyagukat oldott állapotban tartalmazó víz, főleg tengervíz elpárolgása révén keletkeztek.
Kialakulása
[szerkesztés]Minden természetes víztömeg tartalmaz oldott ásványi anyagokat. Amennyiben az adott vízmennyiség elzáródik környezetétől, utánpótlása megszűnik, és párolgás révén a víz egy része vagy egésze a légkörbe távozik, a maradék oldat besűrűsödik, telítődik majd túltelítődik és a benne lévő anyagok kicsapódnak.
Előfordulásai
[szerkesztés]A földtörténetileg legjelentősebb, legnagyobb méretű ismert evaporit-lerakódásokra a messinai sókrízis idején került sor a Földközi-tenger medencéjében.
További példák:
- Szárazföldi tektonikus süllyedékek korlátozott vízutánpótlással, jellemzősen trópusi vagy szubtrópusi területeken:
- Az óceánoktól elszigetelődött óceáni eredetű árkok:
- Holt-tenger (Jordánia és Izrael)
- Szárazföldi lefolyástalan medencék száraz vagy félszáraz éghajlati körülmények között:
- Simpson-sivatag (Nyugat-Ausztrália), Nagy-sóstó (Utah)
- Nem-medence jellegű területek, amelyeket csak felszivárgó artézi vizek öntöznek:
- Nagy Artézi-medence, Ausztrália
- Tengerparti sós lagúnák:
- Lefolyástalan medencék rendkívül száraz éghajlattal:
- Az Atacama, a Szahara és a Namib-sivatagok bizonyos területei
Evaporit formációk
[szerkesztés]Az evaporit formációk fő tömegét legtöbbször, de nem feltétlenül a kősó adja. A különböző evaporit üledékek gyakran csak néhány százalékban tartalmaznak sót, a többit más kőzetek, karbonátok adják. Ahhoz, hogy evaporitnak határozhassunk meg egy formációt, elegendő, ha tartalmaz halit alakzatokat és/vagy kiszáradt, repedezett sár, agyag nyomait.
Az evaporitok gazdasági jelentősége
[szerkesztés]Az evaporit ásványok különböző csoportjainak nagy gazdasági jelentősége lehet. A nitrátok különösen fontosak Peru és Chile számára, ahol a kibányászott salétromból műtrágya és robbanóanyag készül.
Jól ismert a kősó óriási jelentősége az ember számára. A mélységi sórétegek emellett igen alkalmasak lehetnek radioaktív hulladék lerakására stabilitásuk és vízzáró tulajdonságuk miatt.
A kősórétegek gyakran képezik kőolaj- és földgázhordozó képletek felett a záróréteget.
Az evaporit ásványok fő csoportjai
[szerkesztés]- Halogenidek: halit, szilvin (KCl), és fluorit
- Szulfátok: gipsz, barit, and anhidrit
- Nitrátok: kálium-nitrát
- Borátok: bórax
- Karbonátok: trona.
Az evaporitok kicsapódásának sorrendje oldhatóságuk ellentettje:
- Kalcit (CaCO3) és dolomit (CaMg(CO3)2)
- Gipsz (CaSO4·2H2O) és anhidrit (CaSO4).
- Kősó (NaCl)
- A kálium és magnézium sói.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- California State University evaporites page
- Gore, Rick. "The Mediterranean: Sea of Man's Fate." National Geographic. Dec. 1982: 694-737.
- Gueguen and Palciauskas (1984). Introduction to the Physics of Rocks.
- Die Entwicklungsgeschichte der Erde. (németül) Szerk. Rudolf Hohl. 6. Hanau: Werner Dausien Verlag. 1985. 483. o. ISBN 3-768-46526-8
- Les évaporites, Université de Liège (franciául)