Muzslya
Muzslya (Mužlja) | |
Főutca és a római katolikus Szűz Mária neve temploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Közép-bánsági |
Község | Nagybecskerek |
Rang | városrész |
Alapítás éve | 1890 |
Polgármester | Palatinus Ervin |
Irányítószám | 23206 |
Körzethívószám | 023 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 76 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 20′ 49″, k. h. 20° 24′ 26″45.346944°N 20.407222°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 49″, k. h. 20° 24′ 26″45.346944°N 20.407222°E | |
Muzslya weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Muzslya témájú médiaállományokat. |
Muzslya (1955-ig Felső Muzslya, szerbül: Мужља / Mužlja, németül: Muschla) egykor önálló község, ma Nagybecskerek városrésze Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben.
Fekvése
[szerkesztés]Nagybecskerek központjától 5 km-re délre, a Béga jobb partján található.
Története
[szerkesztés]A telepesközség alapítására 1890-ben került sor, ekkor Nagybecskerek külterülete lett. 1905-től Felsőmuzslya néven a Magyarországhoz tartozó Torontál vármegye önálló települése volt. Trianon után, 1920-tól osztozik a Nyugat-Bánság sorsában; előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része, 1941–1944 között német megszállás alá került Obermuschla néven, majd ismét Jugoszlávia birtoka. 1981 óta nem önálló, Nagybecskerek város 9. kerületét alkotja.
Ma a Közép-Bánság legnagyobb magyar közössége él itt.
Híres emberek
[szerkesztés]Itt született
[szerkesztés]- Palatinus Aranka (1951) jogász, magyar publicista és író
- Karl Miklós (Muzslya, 1931. augusztus 4. - Muzslya, 1991. szeptember 17.) történész, író
- Hallai Zoltán magyar publicista, történész és író
- Sziveri János (1954–1990) költő
- Kovács László (1966) költő, szövegíró,
- Tóth Béla (1949–2006) képzőművész, költő
- Sándor Zoltán (1973) költő, író, műfordító, újságíró, szerkesztő
- Hallai Mihály festő, a MAKK elnöke és megalapítója
- Gabona Ferenc a Vajdasági Magyar Cserkész Szövetség elnöke
Itt tevékenykedett
[szerkesztés]- Jung Tamás (1818–1902) költő, muzslyai plébános, püspök
- Jelen Janez (1944) költő, pap, publicista, író
Kulturális élete
[szerkesztés]Az itt működő Sziveri János Művészeti Színpad kiadásában jelenik meg 2004-től a Sikoly című irodalmi és művészeti folyóirat.[1]
Képek
[szerkesztés]-
A templom és a plébánialak
-
Az Emmausz kollégium, óvoda és templom télen
-
Az Emmausz kollégium, óvoda és templom télen
-
A Szervó Mihály-iskola és a posta
-
A Szervó Mihály-iskola
-
Az 2002-ben kiégett üzlet, Homokosnál
-
A küzdősportok otthona
-
A Főutca az 1902-ben épült katolikus templommal
-
A Savio Szent Domonkos katolikus templom (1994) az Újtelepen télen
-
Templombelső 2005-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A lap impresszumában „Muzsla” szerepel.
Források
[szerkesztés]- Palatinus Aranka: A Szűzanya oltalmában (Szabadka–Muzslya, 2002)
- Karl Miklós: A dűlőutak szorgos népe. Adalékok Muzslya százéves történetéhez, 1890–1990 (Muzslya–Újvidék, 1990)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Muzslya honlapja
- Muzslya a Vajdaság.rs honlapon Archiválva 2011. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben