Irhóc
Irhóc (Вілхівці) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Irhóc község (2020. július – ) |
Rang | falu |
Irányítószám | 90542 |
Körzethívószám | +380 3134 |
Népesség | |
Teljes népesség | 3374 fő (2001) +/- |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 292 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 05′ 57″, k. h. 23° 44′ 22″48.099167°N 23.739444°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 57″, k. h. 23° 44′ 22″48.099167°N 23.739444°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Irhóc témájú médiaállományokat. |
Irhóc (ukránul: Вільхівці [Vilhivci]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Técsőtől északkeletre, a Tarac folyó jobb partján, a balparti Kökényessel majdnem összeépülve, Nyágova és Nyéresháza közt fekvő település. Itt ömlik a folyóba a Vulhovcsik patak.
Története
[szerkesztés]A falu nevét 1389-ben említette először oklevél Ilhoba alakban. 1404-ben Ilhoch, 1411-ben Ialhoch, 1419-ben Ielhouch, 1474-ben Ylholcz, 1492-ben Iholcz néven írták.
A falu a 14. század második felében települt, és 1404-ig királyi birtok volt. 1404-ben Zsigmond király a Tatul család őseinek; Erdő fia Aprusának és Gerhesnek adományozta. A Tatuloké volt egészen a család kihalásáig. A családnak a 15. század végén történt kihalása után a Dolhai, Drágfi és Urmezei családok pereskedtek a birtokért, végül a Dolhai család örököseié, a Kornisoké lett.
1910-ben 3150 lakosából 2490 fő ruszin, 548 német, 110 magyar volt. A népességből 2538 görögkatolikus, 591 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Taracvízi járásához tartozott.
Galéria
[szerkesztés]-
Zsinagóga
-
Zsidó temető