Kereszély
Megjelenés
Kereszély (Cresuia) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Tisztásfalva |
Rang | falu |
Községközpont | Tisztásfalva |
Irányítószám | 417222 |
SIRUTA-kód | 28978 |
Népesség | |
Népesség | 407 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 42′ 31″, k. h. 22° 28′ 47″46.708572°N 22.479717°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 31″, k. h. 22° 28′ 47″46.708572°N 22.479717°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kereszély (Cresuia), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Bihar-hegységben, Belényestől északkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Kereszély nevét 1588-ban említette először oklevél Krezwlye néven.
1600-ban Krezuliy, 1808-ban Kreszuja, 1913-ban Kereszély néven írták.
A 19. század század első felében a nagyváradi görögkatolikus püspökség birtoka volt, mely a 20. század elején is birtokosa volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Kreszulya, Bihar vármegyében, a havasok alatt, 470 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti ortodox temploma a 19. század közepén épült.
- A kereszélyi lakosság legősibb foglalatossága közé tartozik a famegmunkálás és az állattenyésztés. Az egyetlen olyan hely az országban, ahol ma is készítenek falétrát. A falu elnevezése (Cresuia), a crepsuli szóból ered, mely a létra egyik alkotóeleme. Kereszély az ország nyugati részének egyetlen létrakészítésre szakosodott központja.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.