Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Kereszély

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kereszély (Cresuia)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségTisztásfalva
Rangfalu
KözségközpontTisztásfalva
Irányítószám417222
SIRUTA-kód28978
Népesség
Népesség407 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′ 31″, k. h. 22° 28′ 47″46.708572°N 22.479717°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 31″, k. h. 22° 28′ 47″46.708572°N 22.479717°E
SablonWikidataSegítség

Kereszély (Cresuia), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Bihar-hegységben, Belényestől északkeletre fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Kereszély nevét 1588-ban említette először oklevél Krezwlye néven.

1600-ban Krezuliy, 1808-ban Kreszuja, 1913-ban Kereszély néven írták.

A 19. század század első felében a nagyváradi görögkatolikus püspökség birtoka volt, mely a 20. század elején is birtokosa volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Kreszulya, Bihar vármegyében, a havasok alatt, 470 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görög keleti ortodox temploma a 19. század közepén épült.
  • A kereszélyi lakosság legősibb foglalatossága közé tartozik a famegmunkálás és az állattenyésztés. Az egyetlen olyan hely az országban, ahol ma is készítenek falétrát. A falu elnevezése (Cresuia), a crepsuli szóból ered, mely a létra egyik alkotóeleme. Kereszély az ország nyugati részének egyetlen létrakészítésre szakosodott központja.

Források

[szerkesztés]
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások

[szerkesztés]