Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Fehérajkú kardszárnyúdelfin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Peponocephala szócikkből átirányítva)
Fehérajkú kardszárnyúdelfin
Az állat Mayotte vizeiben
Az állat Mayotte vizeiben
A faj mérete az emberhez viszonyítva
A faj mérete az emberhez viszonyítva
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetek (Cetacea)
Részalrend: Fogascetek (Odontoceti)
Csoport: Delphinida
Öregcsalád: Delphinoidea
Család: Delfinfélék (Delphinidae)
Alcsalád: Globicephalinae
Nem: Peponocephala
Nishiwaka & Norris, 1966
Faj: P. electra
Tudományos név
Peponocephala electra
(J. E. Gray, 1846)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehérajkú kardszárnyúdelfin témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérajkú kardszárnyúdelfin témájú médiaállományokat és Fehérajkú kardszárnyúdelfin témájú kategóriát.

A fehérajkú kardszárnyúdelfin (Peponocephala electra) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj.

Nemének az egyetlen faja.

Előfordulása

[szerkesztés]

Vélhetően mindenhol előfordul a trópusi és a szubtrópusi mély vizekben, de kevés az adat. Viszonylag gyakorinak tekinthető a Fülöp-szigetek környékén (főként a Cebu-sziget körül), Ausztrália keleti partvidéke mentén, Hawaii körül pedig egész évben megtalálható. A legtöbb megfigyelés a kontinentális peremek tenger felőli részén és az óceáni szigetek körül történt. Ritkán előfordul a meleg mérsékelt övi vizekben (északi elterjedési határa valószínűleg összefügg a meleg tengeráramlatokkal), és ritkán vetődik a szárazföldek közelébe. Vándorlásáról nem tudnak és valószínűtlen is. Gyakoribb állat lehet, mint ami a gyér adatokból következik.

Megjelenése

[szerkesztés]

A fehérajkú kardszárnyú delfin kevéssé ismert, bár elterjedt cetfaj, majdnem mindenhol megtalálható a trópusi és a szubtrópusi mély vizekben. Társulhat a Fraser-delfinnel és néha más cetfajokkal is. Legtöbbször a nagyon hasonló törpe-kardszárnyúdelfinnel keverik össze. A két faj között vannak finom eltérések, de ezeket csak közelről lehet észrevenni. A fehérajkú kardszárnyú delfin fő jellegzetessége a csúcsos, dinnye alakú fej és a hosszú, kihegyezett mellúszók. A törpe-kardszárnyúdelfinnek nagyobb és világosabb folt van a hasán, jellegzetesebb az oldala és egyeseknek fehér az álla. Felülről a fehérajkú kardszárnyú delfin feje nagyon kicsúcsosodó vagy háromszögletes, a törpe-kardszárnyúdelfiné pedig erősen lekerekített.

Hátúszó elhelyezkedése: Középen helyezkedik el.

Felnőtt mérete: 2,1-2,7 m.

Felnőtt tömege: Kb. 160 kg.

Újszülött mérete: Kb. 1 m.

Újszülött tömege: Ismeretlen.

Életmódja

[szerkesztés]

Amikor gyorsan úszik, laposan kiugrik a vízből, gyakran szétfröcsköli a vizet, amikor a felszínre jön, de nehéz más részletet észrevenni. Lassan úszva egyenesen emeli ki a fejét felszínre érkezéskor. Többnyire fél a csónakoktól, de a megfigyelések zöme azokon a tengerrészeken történt, ahol a halászhajók rendszeresen üldözik a delfineket, ezért viselkedésük máshol eltérhet. Véletlenül már megfigyelték, hogy a hajó orrvizében úszik és ugrik. Néha kémlelődik. A faroktörzset merülés közben erősen meghajlítja. Rendkívül társas és sokkal nagyobb csoportokban fordul elő, mint más kardszárnyúdelfinek. A csoportban az állatok gyakran szorosan egymás mellett úsznak, és gyakran változtatnak irányt. Nagy számú partra vetődése ismert. A csoportmérete 100-500 példányból áll, ritkább esetekben akár 2000 egyed is összeverődhet. Tápláléka halakból, kalmárokból vagy polipokból áll.

Források

[szerkesztés]