Pierre d’Aubusson
| Pierre d’Aubusson | |
 | |
| A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend nagymestere | |
| Uralkodási ideje | |
| 1476 – 1503 | |
| Elődje | Giovanni Battista Orsini |
| Utódja | Emery d’Amboise |
| Született | 1423 Le Monteil-au-Vicomte |
| Elhunyt | 1503. július 3. (79-80 évesen) Rodosz |
| Édesapja | Renaud d'Aubusson |
| Édesanyja | Marguerite de Comborn |
| Testvére(i) |
|
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre d’Aubusson témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pierre d’Aubosson (Le Monteil-au-Vicomte, 1423. – Rodosz, 1503. július 3.) francia arisztokrata, a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend nagymestere, bíboros volt. 1480-ban ő irányította Rodoszon a török ostromot visszaverő csapatokat.
Pályafutása
[szerkesztés]Pierre d’Aubusson francia nemesi családban született, amely a 10. század óta uralta Poitou-tól keletre fekvő birtokait, amelyek központja Guéret volt. Lovagi nevelésben részesült, majd Luxemburgi Zsigmond udvarába került apródnak. 1444-ben a későbbi XI. Lajos francia király seregében harcolt a svájciak ellen. Tüzérségi, mérnöki ismereteket szerzett.[1]
A johannita rendhez 1453-ban csatlakozott Rodoszon. Diplomáciai megbízásokat kapott, ő képviselte Jean de Lastic nagymestert Európában, amikor a johanniták megpróbáltak pénzügyi támogatáshoz jutni a várható török támadás miatt.[1] 1457-ben Kosz szigetén, 1459-ben Cipruson harcolt. Giovanni Battista Orsini Rodosz vezénylő kapitányának nevezte ki, ő felügyelte és irányította a rodoszi erődítmények építését és felújítását, nevéhez fűződik az 1480-as ostrom visszaverésében óriási szerepet hátszó Szent Miklós-torony megépítése is. Megkapta az auvergne-i nyelv (a lovagrendben nyelveknek hívták az azonos területről, nyelvterületről származó lovagok csoportjait) perjeli posztját. 1470-ben Negroponténál harcolt a törökök ellen. 1476-ban a rend nagymesterének választották, és ő irányította az 1480-as oszmán ostrom visszaverését.[2] Az ostromban ötször sebesült meg.[3] Bátyja, Antoine szintén részt vett a csatában.[4]
II. Mehmed oszmán szultán halála után Dzsem török herceg Rodoszra menekült a trónt elfoglaló bátyja, II. Bajazid oszmán szultán elől. D’Aubusson menlevelet ígért a hercegnek, de megszegte a szavát, mert Bajazidtól pénzt kapott, hogy fogva tartsa öccsét. A hercegre d'Aubusson unokatestvére, a későbbi nagymester Guy de Blanchefort vigyázott.[5] Hat év múlva a nagymester átadta Dzsemet a pápának, aki rendkívül értékes politikai fegyvert látott a hercegben. Cserébe VIII. Ince pápa bíborossá nevezte ki d’Aubussont 1489-ben, ő volt az egyetlen nagymester, aki ezt a címet megkapta. D’Aubusson megreformálta a rendet. Rodoszról viszont valamennyi felnőtt zsidót elkergette, gyerekeiket pedig erőszakkal megkereszteltette.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Carr: John Carr. The Knights Hospitallerː A Military History of the Knights of St John. Pen & Sword Military (2016). ISBN 978 1 47385 888 6
- ↑ Encyclopaedia Britannica: Pierre d’Aubusson. Encyclopaedia Britannica. Hozzáférés ideje: 2020. július 17.
- ↑ Rácz: Rácz András. Rodosz 1480-as ostroma – A johannita lovagrend és a török terjeszkedés a Földközi-tenger keleti medencéjében. Sic Itur Ad Astra (2002. 2-3.). Hozzáférés ideje: 2020. július 14.