Plitvički Ljeskovac
| Plitvički Ljeskovac | |
 | |
| Plitvički Ljeskovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Plitvička Jezera |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53231 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 15 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 645 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 50′ 37″, k. h. 15° 36′ 04″44.843683°N 15.601051°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 37″, k. h. 15° 36′ 04″44.843683°N 15.601051°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Plitvički Ljeskovac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Plitvički Ljeskovac falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Plitvička Jezerához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Otocsántól légvonalban 29 km-re, közúton 33 km-re keletre, községközpontjától, Korenicától légvonalban 14 km-re közúton 27 km-re északnyugatra, a Plitvicei-tavak Nemzeti Park területén, a tórendszer legdélibb tavának a Prošćansko-tónak a déli végénél fekszik. Itt egyesül a tavakat tápláló Crna- és Bijela-patak, hogy a Matica-patakban egyesülve ömöljön a tórendszer legmagasabban fekvő tavába a Prošćansko-tóba.
Története
[szerkesztés]A település története a 18. század végén kezdődött, amikor az 1791-es szisztovói béke után a törökök kiürítették a környező területeket és a határ megerősítésre került. Ekkor a katonai közigazgatás alatt álló területekről szerb és horvát határőrcsaládok telepedtek itt le. A szerbek a gornje vrhovinei parókiához, a horvátok a korenicai plébániához tartoztak. A szerbek 1885-ben felépítették Szent Lázár király vértanú tiszteletére szentelt templomukat. A falunak 1890-ben 309, 1910-ben 352 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Korenicai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 92 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991-ben a független Horvátország része lett, de szerb lakossága még az évben Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét. A falunak 2011-ben 25 lakosa volt, akik ma főként a turizmusból élnek.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 309 | 258 | 352 | 329 | 345 | 229 | 257 | 268 | 210 | 102 | 74 | 15 | 25 |
(1890-ig Ljeskovac néven, 1857 és 1890 között lakosságát Gornji Babin Potok (Vrhovine község), Korenica és Prijeboj településekhez számították)
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Lázár cár vértanú tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1885-ben épült, a II. világháború során lerombolták. A háború után alapjain fatemplomot építettek, amely a gornje vrhovinei parókiához tartozik.
A településen kívül, a Bijela-patakon egy jellegzetes, erre a vidékre jellemző épületegyüttes található.[4] A komplexum egy kerekes malomból, egy gazdasági épületből és egy lakóházból áll. A lakóház téglalap alaprajzú, hátul egy kiugrással. A kő alapzatra téglalap alaprajzú faház épült cseréppel borított nyeregtetővel. A melléképület egy négyszögletes alaprajzú szénatároló, melynek földszinti része kőből, a tetőtéri része pedig fából épült. A nyeregtetőt zsindely borítja. A malom fából épült egy kő alapzatra, az oromzatos tetőt részben hornyolt cserép, részben fazsindely borítja. A Plitvicei vidék e jellegzetes vidéki épületegyüttese a nemzeti park hangulatát adja vissza.
Források
[szerkesztés]- Plitvička Jezera község hivatalos oldala (horvátul)
- Plitvička Jezera község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A Plitvicei Nemzeti Park honlapja (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-323.
