Torvaj
Torvaj | |||
Utcakép az evangélikus templommal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Tabi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Léner Péter (független)[1] | ||
Irányítószám | 8660 | ||
Körzethívószám | 84 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 198 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 21,37 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,42 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 18° 02′ 41″46.770089°N 18.044600°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 18° 02′ 41″46.770089°N 18.044600°E | |||
Torvaj weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Torvaj témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Torvaj község Somogy vármegyében, a Tabi járásban. Kicsiny falu a megye szélén, a Balatontól nem messze.
Fekvése
[szerkesztés]Torvaj Tabtól pár kilométerre északra található. Közigazgatási területét súrolja ugyan a Tab-Zamárdi közti 6501-es út, de a lakott területei vonatkozásában így is zsákfalunak tekinthető, mivel a központja csak az említett útból Lulla Ecseny településrészében leágazó 65 138-as úton érhető el.
Története
[szerkesztés]Torvaj Árpád-kori település. Nevét már 1265-ben említették az oklevelek Torwoy néven. Későbbi névváltozatai: 1373-ban Toruee, 1419-ben Torwe alakban fordult elő.
1334-ben Ugron özvegyének és fiának, Miklósnak birtoka volt. 1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, ekkor már plébániáját is említették. 1336-ban a fehérvári káptalan által Károly Róbert parancsára a Bár-Kalán nemzetségből való Szeri Pósát megpróbálták beiktatni a Somogy megyei Torweyen (Torvaj) levő öröklött birtokaiba, azonban Ugron (Ugrin) fia Miklós országbíró és testvére Radizlaus tiltakoztak a beiktatás ellen. 1460-ban Ugron Imre, 1536-ban pedig Ugron Bernát és Ispán Mihály voltak a földesurai.
1563-ban a török kincstári adólajstromban csak 3 házzal volt felvéve, 1573-1574-ben pedig 9 házát vették fel. 1583-ban Ugron Jánosnak volt itt egy portája.
Az 1671-1687 között már csak puszta volt és a tihanyi apátsághoz tartozott. 1726-1733 között a Lengyel és a Mérey családoké. 1767-ben özvegy báró Révay Elekné Felsőbükki Nagy Magdolna, 1773-1776 között báró Révay Miklós, báró Calisius Frigyes és Boronkay József voltak a földesurai, a 19. század első felében pedig a Gotthárd családé volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Tabi járásához tartozott.
1910-ben 1196 lakosából 1052 magyar, 137 német volt. Ebből 686 római katolikus, 75 református, 430 evangélikus volt.
A községhez tartoztak Lullahegy, Csillag-major (azelőtt Dolenka-puszta), Kishegy és Lulla-puszta is, melyek közül Lulla-puszta a középkorban falu volt. Lulla-puszta mellett feküdt Gyönköd is, mely már az 1536. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult. Az 1536. és az 1557. évi adólajstromokban Lulla faluval együtt írták össze.
1996. június 21-én tornádó söpört végig a falun, hatalmas károkat okozva.[3]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Ifj. Ványi Sándor (független)[4]
- 1994–1998: Forró György (független)[5]
- 1998–2002: Forró György (független)[6]
- 2002–2006: Csuthy László (független)[7]
- 2006–2010: Csuthy László (független)[8]
- 2010–2014: Léner Péter (Fidesz-KDNP)[9]
- 2014-2019: Léner Péter (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019–2024: Léner Péter (független)[1]
- 2024– :
A településen 1994. március 26-án időközi polgármester-választás (és képviselő-testületi választás) zajlott.[11]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 245 | 239 | 235 | 205 | 209 | 198 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,2%-a magyarnak, 2% cigánynak, 2% németnek mondta magát (1,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,3%, református 5,3%, evangélikus 13,8%, felekezeten kívüli 10,5% (12,1% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességek
[szerkesztés]- A római katolikus templom 1755-ben épült egy korábbi középkori templom helyén. A bejárata fölött elhelyezkedő kronogramma kiemelt betűi az 1756-os évszámot adják ki.[13]
- Az evangélikus templom 1859-ben készült el.
-
Az evangélikus templom
-
A katolikus templom kronogrammája
-
Világháborús hősi emlékművek
-
Játszótér
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Tornádó Sérsekszőlősön
- ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
- ↑ Torvaj Helységnévtár
- ↑ Római katolikus templom. Muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- Magyar Mezőgazdasági Múzeum Levéltára (AI. 5538.] DF: 274562)