Keleti lódarázs

Keleti lódarázs
Görögországi példány
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) Alrendág: Fullánkosok (Aculeata) Öregcsalád: Redősszárnyú-darázs alkatúak (Vespoidea) Család: Valódi darazsak (Vespidae) Alcsalád: Vespinae Nem: Vespa Linnaeus, 1758 Faj: V. orientalis
Tudományos név
Vespa orientalis Linnaeus, 1771
Szinonimák
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Keleti lódarázs témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti lódarázs témájú médiaállományokat és Keleti lódarázs témájú kategóriát.

A keleti lódarázs (Vespa orientalis) a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a valódi darazsak (Vespidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A keleti lódarázs előfordulási területe, amint neve is mutatja, Kelet-Ázsiától kezdve, a Közel-Keletig és Anatóliáig, valamint Európában Görögországig. Észak-Afrika keleti felén és Madagaszkáron is vannak állományai.

Alfajai

• Vespa orientalis arabica Giordani Soika
• Vespa orientalis somalica Giordani Soika, 1934
• Vespa orientalis zavatarii Guiglia & Cap., 1933

Megjelenése

A királynő testhossza 25-35 milliméter; a heréé és a dolgozóké 20-25 milliméter. Habár a két nem között, van egy kis méretkülönbség; a kettőt a csápjaikat alkotó ízek számából lehet megtudni; a herének 13 íze van, míg a királynőnek, csak 12. Testszínük vöröses; a pofán és a potrohon sárga foltozással.

Életmódja

Ez a rovarfaj mindenevő; egyaránt táplálkozik elpusztult állatok tetemeiből és gyümölcsökből is, ezeken kívül élőállatokat is zsákmányol. Nagyon aktív; az emberre is rátámad, de csak akkor, ha provokálják. Azokon a helyeken, ahol túlságosan elszaporodik, ott kártevővé válik. A darázsfészkeit faodúkba, épületek réseibe, vagy nagy kövek közé építi.

Érdekesség

Egy kutatás szerint a keleti lódarázs kültakarójába ágyazott xantopterin - sárga színű, kristályos vegyület - segítségével a fényt elektromos energiává alakítja, ami megmagyarázza, miért aktívabbak ezek a darazsak magasabb fényintenzitásnál. A fényenergia hasznosításának pontos biokémiai mechanizmusát még nem sikerült felderíteni, jelenleg ez az egyik aktív és fontos kutatási terület. (Plotkin et al., Naturwissenschaften (2010) 97:1067–1076)

Források

• A Pocket Guide to Insects by Patrick Hook. Bath. Parragon. 2009. ISBN 978-1-4075-8746-2
• Terayama, M., 2005. A Catalogue of Aculeate Hymenoptera of Japan.