A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
(estre szócikkből átirányítva)
Kiejtés
Ige
être
Kiejtés
- lenni
Etimológia
Tkp. *ester ~ estar.
Ragozás
Francia igeragozás |
---|
|
être ragozása
főnévi igenév
|
egyszerű
|
être
|
összetett
|
avoir + múlt idejű melléknévi igenév
|
jelen idejű melléknévi igenév vagy gérondif
|
egyszerű
|
étant /e.tɑ̃/
|
összetett
|
ayant + múlt idejű melléknévi igenév
|
múlt idejű melléknévi igenév
|
été /e.te/
|
|
egyes szám
|
többes szám
|
első
|
második
|
harmadik
|
első
|
második
|
harmadik
|
kijelentő mód
|
je (j’)
|
tu
|
il, elle
|
nous
|
vous
|
ils, elles
|
(egyszerű igeidők)
|
jelen idő
|
suis /sɥi/
|
es /ɛ/
|
est /ɛ/
|
sommes /sɔm/
|
êtes /ɛt/
|
sont /sɔ̃/
|
folyamatos múlt
|
étais /e.tɛ/
|
étais /e.tɛ/
|
était /e.tɛ/
|
étions /e.tjɔ̃/
|
étiez /e.tje/
|
étaient /e.tɛ/
|
egyszerű múlt
|
fus /fy/
|
fus /fy/
|
fut /fy/
|
fûmes /fym/
|
fûtes /fyt/
|
furent /fyʁ/
|
egyszerű jövő
|
serai /sə.ʁe/
|
seras /sə.ʁa/
|
sera /sə.ʁa/
|
serons /sə.ʁɔ̃/
|
serez /sə.ʁe/
|
seront /sə.ʁɔ̃/
|
feltételes mód
|
serais /sə.ʁɛ/
|
serais /sə.ʁɛ/
|
serait /sə.ʁɛ/
|
serions /sə.ʁjɔ̃/
|
seriez /sə.ʁje/
|
seraient /sə.ʁɛ/
|
(összetett igeidők)
|
összetett múlt idő
|
avoir jelen idő kijelentő mód alakja + múlt idejű melléknévi igenév
|
régmúlt idő
|
avoir folyamatos múlt kijelentő mód alakja + múlt idejű melléknévi igenév
|
előidejű múlt idő
|
avoir egyszerű múlt alakja + múlt idejű melléknévi igenév
|
előidejű jövő idő
|
avoir jövő idejű alakja + múlt idejű melléknévi igenév
|
feltételes mód múlt idő
|
avoir feltételes mód alakja + múlt idejű melléknévi igenév
|
kötőmód
|
que je (j’)
|
que tu
|
qu’il, qu’elle
|
que nous
|
que vous
|
qu’ils, qu’elles
|
(egyszerű igeidők)
|
kötőmód jelen idő
|
sois /swa/
|
sois /swa/
|
soit /swa/
|
soyons /swa.jɔ̃/
|
soyez /swa.je/
|
soient /swa/
|
kötőmód imparfait
|
fusse /fys/
|
fusses /fys/
|
fût /fy/
|
fussions /fy.sjɔ̃/
|
fussiez /fy.sje/
|
fussent /fys/
|
(összetett igeidők)
|
kötőmód múlt idő
|
avoir kötőmód jelen idejű alakja + múlt idejű melléknévi igenév
|
kötőmód régmúlt
|
avoir kötőmód imparfait alakja + múlt idejű melléknévi igenév
|
felszólító mód
|
–
|
tu
|
–
|
nous
|
vous
|
–
|
egyszerű
|
—
|
sois /swa/
|
—
|
soyons /swa.jɔ̃/
|
soyez /swa.je/
|
—
|
összetett
|
—
|
avoir egyszerű felszólító alakja + múlt idejű melléknévi igenév
|
—
|
avoir egyszerű felszólító alakja + múlt idejű melléknévi igenév
|
avoir egyszerű felszólító alakja + múlt idejű melléknévi igenév
|
—
|
|
|
|
|
Segédige
- Összetett igeidőkben az allé, venu, parti, entré, sorti, resté, descendu, montré, tombé, né, mort, passé melléknévi igenevek előtt, illetve visszaható igékkel a befejezettséget jelöli.
- Tárgyas melléknévi igeneveknél a szenvedő szerkezet segédigéje.
Főnév
être hn (plural êtres)
- lény
- lét
- élet
- létezés
- valóság