Edina Dallos
CURRICULUM VITAE
Edina Dallos PhD
PLACE AND DATE OF BIRTH
Budapest 20. 02. 1968.
ACADEMIC DEGREE
2006. PhD in Ethnography and Cultural Antropology. ELTE (Budapest) Faculty of Arts.
2021 Habilitation
EDUCATION
1988-1996 MA Szeged University, Faculty of Arts, Department of Altajistics
2000-2003 Doctoral School, ELTE (Budapest) Faculty of Arts, Department of Folklore, Studies
2004-2007 Doctoral School, Szeged University, Faculty of Arts, Department of Literary Studies at
PLACES OF WORK AND POSTS
2008 - 2013 Research fellow, Szeged University, Faculty of Arts, Department of Study of Religions
2014-2017 Lecturer, University of Foreign Languages, Baku, Azerbaijan
2017-2022 Research fellow, MTA-ELTE-SZTE Silk Road Researh Group
2022- Assistant professor, Eötvös Loránd University
TEACHING (at University)
2003-2008 guest lecturer at Szeged University. Topics: Belief system of theTurkic peoples before world-religions; Folkepics of Turkic peoples; Belief system of Hungarians before conquest; History of Islam.
2014- ADU Baku, Azerbaijan, lecturer of Hungarian language and culture
2017-2022 lecturer at Szeged University; Religions of Turkic peoples; Old Turkic runic texts
2022- ELTE, Budapest assistant professor
AWARDS, STIPENDIUMS
2004. Sasakawa Young Leaders Fellowship
2005. Honours of Semiotics
GRANTS AND STUDY TOURS
Udmurtia (1990); Turkey (1992); Bulgaria (2001); Chuvashia (2012); Göttingen (2013).
09. 26. 2016.
dr. Edina Dallos
Edina Dallos PhD
PLACE AND DATE OF BIRTH
Budapest 20. 02. 1968.
ACADEMIC DEGREE
2006. PhD in Ethnography and Cultural Antropology. ELTE (Budapest) Faculty of Arts.
2021 Habilitation
EDUCATION
1988-1996 MA Szeged University, Faculty of Arts, Department of Altajistics
2000-2003 Doctoral School, ELTE (Budapest) Faculty of Arts, Department of Folklore, Studies
2004-2007 Doctoral School, Szeged University, Faculty of Arts, Department of Literary Studies at
PLACES OF WORK AND POSTS
2008 - 2013 Research fellow, Szeged University, Faculty of Arts, Department of Study of Religions
2014-2017 Lecturer, University of Foreign Languages, Baku, Azerbaijan
2017-2022 Research fellow, MTA-ELTE-SZTE Silk Road Researh Group
2022- Assistant professor, Eötvös Loránd University
TEACHING (at University)
2003-2008 guest lecturer at Szeged University. Topics: Belief system of theTurkic peoples before world-religions; Folkepics of Turkic peoples; Belief system of Hungarians before conquest; History of Islam.
2014- ADU Baku, Azerbaijan, lecturer of Hungarian language and culture
2017-2022 lecturer at Szeged University; Religions of Turkic peoples; Old Turkic runic texts
2022- ELTE, Budapest assistant professor
AWARDS, STIPENDIUMS
2004. Sasakawa Young Leaders Fellowship
2005. Honours of Semiotics
GRANTS AND STUDY TOURS
Udmurtia (1990); Turkey (1992); Bulgaria (2001); Chuvashia (2012); Göttingen (2013).
09. 26. 2016.
dr. Edina Dallos
less
InterestsView All (6)
Uploads
Papers by Edina Dallos
üzrə aparılan tədqiqatlar sayəsində Macarıstanın qədim tarixinin öyrənilməsi, eləcə
də, ümumilikdə beynəlxalq türkoloji araşdırmalarda vacib nəticələrə nail olunmuşdur. Bu nəticələr türkologiyanın bir çox sahələrində, əsasən, dilçilik, etnoqrafiya,
etnologiya, xalqların din və mədəniyyət tarixində özünü göstərməkdədir.
„Mindegyikük kifarag magának egy phalloszméretű botocskát és magára aggatja azt. Ha útnak indul vagy egy ellenséggel találkozik, akkor megcsókolja azt, leborul előtte és így fohászkodik: “Ó Uram,, tedd meg nekem ezt és ezt!” Én így szóltam a tolmácshoz: “Kérdezd meg valamelyiküket, mivel támasztják alá ezt és miért tekinti ezt a tárgyat az Urának?” Az így felelt: ”Azért, mert én is valami hasonlóból jöttem elő, és nem tudok elképzelni magamnak más Teremtőt.”
A „falloszméretű bot”-ról a néprajzi szakirodalomban először Zelenin írt, aki ezt valamiféle fallosz-kultuszként értelmezte. Ennek azonban sem a baskír néprajzban, sem általában a török népek néprajzában nem találhatók nyomai, így a későbbi szakirodalom ezt a lehetőséget elvetette. Ugyanakkor a szövegrészletet más megközelítésből nem elemezték, pedig sok érdekes problémát vet fel – ezek közül előadásomban csak a kis faragvány anyagát vizsgálom, vagyis azt, hogy a fa csak egy „véletlenszerű” anyag vagy esetleg hordoz valamilyen pluszjelentést. A kérdés megvizsgálásához ötféle, különböző időszakból és különféle török nyelvi és kulturális környezetből származó forráscsoportot használtam fel.
Témaválasztásomat néhány olyan cikk vagy tanulmányrészlet is indukálta, amelyek a török nyelvű népek fákhoz kötődő kultuszait a korábbi elemzésektől eltérően értelmezté
dominánssá tudott válni.
A cikk ennek és más, a tengrizmus és sámánizmus viszonyát értelmező elméletnek a problémás pontjait vizsgálja.
earth and the mother of water appear in connection with the word beard, for example:
“mother of earth, red beard, mother of water, cold beard”. Bashkir Turkologist Firdaus
G. Hisamitdinova interprets these collocations to mean that the mother of earth has a
red beard and the mother of water has a cold beard (2011–2012 II: 19‒20). This
interpretation, supplemented by her regarding the earth as something of fundamentally
feminine nature (after all, the collocation ‘the mother of earth’ is much more common
than ‘the father of earth’) prompts the conclusion that there must be some very ancient,
bipolar (masculine and feminine at the same time) concept in the background. As I
find this supposition dubious from several aspects, in my paper I try to examine
exactly what function the word beard may have in these incantations.
üzrə aparılan tədqiqatlar sayəsində Macarıstanın qədim tarixinin öyrənilməsi, eləcə
də, ümumilikdə beynəlxalq türkoloji araşdırmalarda vacib nəticələrə nail olunmuşdur. Bu nəticələr türkologiyanın bir çox sahələrində, əsasən, dilçilik, etnoqrafiya,
etnologiya, xalqların din və mədəniyyət tarixində özünü göstərməkdədir.
„Mindegyikük kifarag magának egy phalloszméretű botocskát és magára aggatja azt. Ha útnak indul vagy egy ellenséggel találkozik, akkor megcsókolja azt, leborul előtte és így fohászkodik: “Ó Uram,, tedd meg nekem ezt és ezt!” Én így szóltam a tolmácshoz: “Kérdezd meg valamelyiküket, mivel támasztják alá ezt és miért tekinti ezt a tárgyat az Urának?” Az így felelt: ”Azért, mert én is valami hasonlóból jöttem elő, és nem tudok elképzelni magamnak más Teremtőt.”
A „falloszméretű bot”-ról a néprajzi szakirodalomban először Zelenin írt, aki ezt valamiféle fallosz-kultuszként értelmezte. Ennek azonban sem a baskír néprajzban, sem általában a török népek néprajzában nem találhatók nyomai, így a későbbi szakirodalom ezt a lehetőséget elvetette. Ugyanakkor a szövegrészletet más megközelítésből nem elemezték, pedig sok érdekes problémát vet fel – ezek közül előadásomban csak a kis faragvány anyagát vizsgálom, vagyis azt, hogy a fa csak egy „véletlenszerű” anyag vagy esetleg hordoz valamilyen pluszjelentést. A kérdés megvizsgálásához ötféle, különböző időszakból és különféle török nyelvi és kulturális környezetből származó forráscsoportot használtam fel.
Témaválasztásomat néhány olyan cikk vagy tanulmányrészlet is indukálta, amelyek a török nyelvű népek fákhoz kötődő kultuszait a korábbi elemzésektől eltérően értelmezté
dominánssá tudott válni.
A cikk ennek és más, a tengrizmus és sámánizmus viszonyát értelmező elméletnek a problémás pontjait vizsgálja.
earth and the mother of water appear in connection with the word beard, for example:
“mother of earth, red beard, mother of water, cold beard”. Bashkir Turkologist Firdaus
G. Hisamitdinova interprets these collocations to mean that the mother of earth has a
red beard and the mother of water has a cold beard (2011–2012 II: 19‒20). This
interpretation, supplemented by her regarding the earth as something of fundamentally
feminine nature (after all, the collocation ‘the mother of earth’ is much more common
than ‘the father of earth’) prompts the conclusion that there must be some very ancient,
bipolar (masculine and feminine at the same time) concept in the background. As I
find this supposition dubious from several aspects, in my paper I try to examine
exactly what function the word beard may have in these incantations.