The present issue of european education focuses on the Bologna process, a label for the ongoing r... more The present issue of european education focuses on the Bologna process, a label for the ongoing reform of higher education in Europe; a label that serves as an umbrella for the various government reform initiations in the realm of higher education and higher education policies. The name comes from the Italian city of Bologna, one of the sites of European higher education in the late Middle Ages, and at the same time a symbol for the common roots and (possibly) the common future of the higher education in Europe. Higher education, as we know it—especially in Europe—is full of symbols and symbolic expressions (called the hermeneutics of higher education), and an entire field of study has been developed to interpret them. The need to interpret this symbolic vocabulary of higher education comes from the hidden nature of higher education. Institutions of higher education belonged to the secrecy of churches and religions; the knowledge they passed on and the messages they represented were kept within the closed circles of the clergy. All these are gone, but the breath of secrecy still exists around higher education. Why? Because it represents values in society, while—like every organization—it is driven by social (and individual) interests. The symbolic language of higher
Tanulmányunk célja a kalocsai érseki főgimnázium dualizmus kori múltjának társadalomtörténeti asp... more Tanulmányunk célja a kalocsai érseki főgimnázium dualizmus kori múltjának társadalomtörténeti aspektusú elemzése (vö. Sasfi, 2001, 2006). Kutatásunk az iskolai értesítők és az anyakönyvek teljes körű feldolgozásán alapul. Támaszkodtunk továbbá a korábbi intézménytörténeti munkákra (Adriányi, 2000; Kerkai, 1942; Komárik, 1896, 1935; Lakatos, 2010, 2019; Tóth, 1910). Vizsgálatunk fő kérdése, vajon az 1867 után felgyorsuló, az arisztokráciát hosszú távon kétség kívül hátrányosan érintő társadalmi és gazdasági átalakulás, illetve az ennek következtében kibontakozó professzionalizáció okozott-e változást ezen társadalmi réteg tagjainak oktatásában. Virág (2013) 1790 és 1848 közötti időszakot átfogó könyvében kimutatta, hogy a katolikus főnemes ifjak elsősorban bencés és piarista gimnáziumokba (Tata, Buda, Győr, Sopron, Pest, Sátoraljaújhely) iratkoztak be, rendszerint magántanulóként. De mi lett a hagyományos elit tanulmányainak színhelye a dualizmus korában? Vajon az elit az elitiskolák...
Az értekezés célja a leány-középiskolák működését meghatározó jogszabályi környezet feltárása, va... more Az értekezés célja a leány-középiskolák működését meghatározó jogszabályi környezet feltárása, valamint a jogi szabályozást előkészítő és befolyásoló viták bemutatása volt elsődlegesen Magyarországot tekintve, kitekintéssel azonban Németországra, Ausztriára és — némileg — Svájcra. Mindazon intézménytípust vizsgálat alá vontunk, amelyek leány-középiskolának (vagy közvetlen elődjének) tekinthetők. A kutatás során oktatás- és szakmapolitikai megközelítést alkalmaztunk. Rá szerettünk volna mutatni az oktatáspolitika azon szándékaira, amelyek a leányoktatás középiskolai szintre emeléséhez vezettek, s amelyek a leány-középiskolák reformjai, az intézmények szervezetének és tartalmának alakítása mögött húzódtak. Alábbiakban az elemzés nemzetközi vonatkozású eredményeit ismertetjük. Az állami befolyást illetően Magyarországon, Németországban és Ausztriában ellentétes folyamatnak lehetünk tanúi. Magyarországon az állami jelenlét az első évtizedekben meghatározó volt: az első felsőbb leányisko...
In the present study, by means of private letters, memoirs, as well as school registry forms, we... more In the present study, by means of private letters, memoirs, as well as school registry forms, we focus on aristocratic children’s language education: what languages did they study, with whom did they study them, with what methods and for what purpose – whether at home or in school. After 1867, the aristocracy retained its multilingual facility. The daughters of the family typically continued studying at home, guided by foreign governesses and Hungarian home tutors. Besides Hungarian, they usually acquired three languages (French, German, English) to a proficient level, by help of a method that placed the emphasis on speaking. The boys’ language studies progressed in a similar way, the difference being that they were more likely to study in public schools – abroad or in Hungary. Within the high society, the two most sought-after foreign institutions were the Theresianum in Vienna and the Jesuit secondary grammar school in Kalksburg. In these, the students had the chance to choose fr...
Az 1920-as évek magyar oktatáspolitikájának programja két fő jelszó köré szerveződött: vallásos (... more Az 1920-as évek magyar oktatáspolitikájának programja két fő jelszó köré szerveződött: vallásos (elsődlegesen keresztény) és hazafias (értsd: magyar nemzeti) nevelést akart elérni. Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogyan érvényesült ez a politika a magyarságát hangsúlyozó református egyház irányában. Egyházi forrásokat vizsgáltunk meg, hogy megállapíthassuk, a gyakorlati megvalósítás miképpen történt, s milyen volt a fogadtatás a református egyházban. Leszögezhetjük: a jelszavakban valóban teljes volt az egyetértés a két szereplő közt. Az állam tényleges intézkedései azonban a református egyház iskolafenntartási terheinek növekedését okozták. Tanügyi autonómiája, amely bizonyos elemeit éppen a források ellenértékeként adta fel, azonban nem bővült. Az 1920-as évek a finanszírozás megoldatlanságát egyértelműen világossá tették. Miközben az egyház ragaszkodott az iskoláihoz, s a fenntartókat (az egyházközségeket) megtartásukra ösztönözte, azok csak nagy nehézségek ár...
E számunkban annak a neveléstörténeti konferenciának az anyagaiból válogattunk, amelyet a PAB Ped... more E számunkban annak a neveléstörténeti konferenciának az anyagaiból válogattunk, amelyet a PAB Pedagógiai Munkabizottsága és a PTE BTK NTI Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszéke rendezett ,Régi és új utakon’ címmel Pécsett, 2005 decemberében
Virag Iren A magyar arisztokracia neveltetese (1790–1848) c. kutatasanak (2013) folytatasara vall... more Virag Iren A magyar arisztokracia neveltetese (1790–1848) c. kutatasanak (2013) folytatasara vallalkoztunk. Arra a kerdesre keressuk a valaszt, hogy hogyan hatott a polgarosodas a magyarorszagi arisztokracia nevelesi-oktatasi szokasaira a dualizmus koraban. Ezert csalad- es iskolatorteneti kutatasokat vegzunk. Jelen irasunkban a Lonyay, a Mednyanszky, a Podmaniczky es a Splenyi csalad arisztokrata agaira fokuszalunk. A negy csalad kozul a Lonyay es a Mednyanszky előszor a XVII., a masik kettő XVIII. szazadban kapta a főnemesi cimet. A Lonyayak baroi aga azonban kihalt, s a nemesi agakhoz tartozok csak a dualizmus koraban nyertek el a grofi/hercegi rangot. Egyuttes bemutatasuknak praktikus okai vannak, a minta alacsony szama es a forrasbazis szűk volta. Utobbi orszaggyűlesi almanachokbol, eletrajzi es altalanos lexikonokbol, valamint a Lonyay csalad tagjainak levelezeseből all . Modszerul a prozopografiat es a torteneti dokumentumelemzest valasztottuk. Megallapitottuk, hogy gyakori v...
The present issue of european education focuses on the Bologna process, a label for the ongoing r... more The present issue of european education focuses on the Bologna process, a label for the ongoing reform of higher education in Europe; a label that serves as an umbrella for the various government reform initiations in the realm of higher education and higher education policies. The name comes from the Italian city of Bologna, one of the sites of European higher education in the late Middle Ages, and at the same time a symbol for the common roots and (possibly) the common future of the higher education in Europe. Higher education, as we know it—especially in Europe—is full of symbols and symbolic expressions (called the hermeneutics of higher education), and an entire field of study has been developed to interpret them. The need to interpret this symbolic vocabulary of higher education comes from the hidden nature of higher education. Institutions of higher education belonged to the secrecy of churches and religions; the knowledge they passed on and the messages they represented were kept within the closed circles of the clergy. All these are gone, but the breath of secrecy still exists around higher education. Why? Because it represents values in society, while—like every organization—it is driven by social (and individual) interests. The symbolic language of higher
Tanulmányunk célja a kalocsai érseki főgimnázium dualizmus kori múltjának társadalomtörténeti asp... more Tanulmányunk célja a kalocsai érseki főgimnázium dualizmus kori múltjának társadalomtörténeti aspektusú elemzése (vö. Sasfi, 2001, 2006). Kutatásunk az iskolai értesítők és az anyakönyvek teljes körű feldolgozásán alapul. Támaszkodtunk továbbá a korábbi intézménytörténeti munkákra (Adriányi, 2000; Kerkai, 1942; Komárik, 1896, 1935; Lakatos, 2010, 2019; Tóth, 1910). Vizsgálatunk fő kérdése, vajon az 1867 után felgyorsuló, az arisztokráciát hosszú távon kétség kívül hátrányosan érintő társadalmi és gazdasági átalakulás, illetve az ennek következtében kibontakozó professzionalizáció okozott-e változást ezen társadalmi réteg tagjainak oktatásában. Virág (2013) 1790 és 1848 közötti időszakot átfogó könyvében kimutatta, hogy a katolikus főnemes ifjak elsősorban bencés és piarista gimnáziumokba (Tata, Buda, Győr, Sopron, Pest, Sátoraljaújhely) iratkoztak be, rendszerint magántanulóként. De mi lett a hagyományos elit tanulmányainak színhelye a dualizmus korában? Vajon az elit az elitiskolák...
Az értekezés célja a leány-középiskolák működését meghatározó jogszabályi környezet feltárása, va... more Az értekezés célja a leány-középiskolák működését meghatározó jogszabályi környezet feltárása, valamint a jogi szabályozást előkészítő és befolyásoló viták bemutatása volt elsődlegesen Magyarországot tekintve, kitekintéssel azonban Németországra, Ausztriára és — némileg — Svájcra. Mindazon intézménytípust vizsgálat alá vontunk, amelyek leány-középiskolának (vagy közvetlen elődjének) tekinthetők. A kutatás során oktatás- és szakmapolitikai megközelítést alkalmaztunk. Rá szerettünk volna mutatni az oktatáspolitika azon szándékaira, amelyek a leányoktatás középiskolai szintre emeléséhez vezettek, s amelyek a leány-középiskolák reformjai, az intézmények szervezetének és tartalmának alakítása mögött húzódtak. Alábbiakban az elemzés nemzetközi vonatkozású eredményeit ismertetjük. Az állami befolyást illetően Magyarországon, Németországban és Ausztriában ellentétes folyamatnak lehetünk tanúi. Magyarországon az állami jelenlét az első évtizedekben meghatározó volt: az első felsőbb leányisko...
In the present study, by means of private letters, memoirs, as well as school registry forms, we... more In the present study, by means of private letters, memoirs, as well as school registry forms, we focus on aristocratic children’s language education: what languages did they study, with whom did they study them, with what methods and for what purpose – whether at home or in school. After 1867, the aristocracy retained its multilingual facility. The daughters of the family typically continued studying at home, guided by foreign governesses and Hungarian home tutors. Besides Hungarian, they usually acquired three languages (French, German, English) to a proficient level, by help of a method that placed the emphasis on speaking. The boys’ language studies progressed in a similar way, the difference being that they were more likely to study in public schools – abroad or in Hungary. Within the high society, the two most sought-after foreign institutions were the Theresianum in Vienna and the Jesuit secondary grammar school in Kalksburg. In these, the students had the chance to choose fr...
Az 1920-as évek magyar oktatáspolitikájának programja két fő jelszó köré szerveződött: vallásos (... more Az 1920-as évek magyar oktatáspolitikájának programja két fő jelszó köré szerveződött: vallásos (elsődlegesen keresztény) és hazafias (értsd: magyar nemzeti) nevelést akart elérni. Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogyan érvényesült ez a politika a magyarságát hangsúlyozó református egyház irányában. Egyházi forrásokat vizsgáltunk meg, hogy megállapíthassuk, a gyakorlati megvalósítás miképpen történt, s milyen volt a fogadtatás a református egyházban. Leszögezhetjük: a jelszavakban valóban teljes volt az egyetértés a két szereplő közt. Az állam tényleges intézkedései azonban a református egyház iskolafenntartási terheinek növekedését okozták. Tanügyi autonómiája, amely bizonyos elemeit éppen a források ellenértékeként adta fel, azonban nem bővült. Az 1920-as évek a finanszírozás megoldatlanságát egyértelműen világossá tették. Miközben az egyház ragaszkodott az iskoláihoz, s a fenntartókat (az egyházközségeket) megtartásukra ösztönözte, azok csak nagy nehézségek ár...
E számunkban annak a neveléstörténeti konferenciának az anyagaiból válogattunk, amelyet a PAB Ped... more E számunkban annak a neveléstörténeti konferenciának az anyagaiból válogattunk, amelyet a PAB Pedagógiai Munkabizottsága és a PTE BTK NTI Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszéke rendezett ,Régi és új utakon’ címmel Pécsett, 2005 decemberében
Virag Iren A magyar arisztokracia neveltetese (1790–1848) c. kutatasanak (2013) folytatasara vall... more Virag Iren A magyar arisztokracia neveltetese (1790–1848) c. kutatasanak (2013) folytatasara vallalkoztunk. Arra a kerdesre keressuk a valaszt, hogy hogyan hatott a polgarosodas a magyarorszagi arisztokracia nevelesi-oktatasi szokasaira a dualizmus koraban. Ezert csalad- es iskolatorteneti kutatasokat vegzunk. Jelen irasunkban a Lonyay, a Mednyanszky, a Podmaniczky es a Splenyi csalad arisztokrata agaira fokuszalunk. A negy csalad kozul a Lonyay es a Mednyanszky előszor a XVII., a masik kettő XVIII. szazadban kapta a főnemesi cimet. A Lonyayak baroi aga azonban kihalt, s a nemesi agakhoz tartozok csak a dualizmus koraban nyertek el a grofi/hercegi rangot. Egyuttes bemutatasuknak praktikus okai vannak, a minta alacsony szama es a forrasbazis szűk volta. Utobbi orszaggyűlesi almanachokbol, eletrajzi es altalanos lexikonokbol, valamint a Lonyay csalad tagjainak levelezeseből all . Modszerul a prozopografiat es a torteneti dokumentumelemzest valasztottuk. Megallapitottuk, hogy gyakori v...
Uploads
Papers by Magdolna Rébay