a szociális munka szerepe a fenntartható jövőben
Szekszárdi Szociális MűhelyTanulmányok
4.
Sorozatszerkesztő:
NAGY JANKA TEODÓRA
1
nancy l. mary
Szekszárdi Szociális MűhelyTanulmányok
4.
TÉRSÉG, KÖZÖSSÉG, MINŐSÉG
(Nemzetközi kitekintés)
Szerkesztette :
ADAMIK MÁRIA - NAGY JANKA TEODÓRA
PTE IGYK
Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet
szekszárd
2012
2
a szociális munka szerepe a fenntartható jövőben
Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás joga fenntartva.
A mű a kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül részeiben sem reprodukálható,
elektronikus rendszerek felhasználásával nem dolgozható fel,
azokban nem tárolható, azokkal nem sokszorosítható és nem terjeszthető,
kizárólag a szerzők, a fordítók és a szerkesztők engedélyével.
Sorozatszerkesztő:
Nagy Janka Teodóra
Szerzők:
Nancy L. Mary, Nancy Duxbury, Heather Campbell, Antonio Almeida, Brian Munday
Fordította:
Barát Erzsébet, Jász Krisztina, Maros Kitti, Szabó G. Tamás
Lektorálta:
Adamik Mária, Farkas Éva, Horváth Béla, Jász Krisztina, Kleisz Terézia, Nagy Janka Teodóra
Technikai szerkesztő:
Sárközi Gabriella
Fedélterv: Sárközi Gabriella
© – Szerzők 2012
© – Fordítók 2012
© – Szerkesztők 2012
A kiadvány a TÁMOP-5.4.4-09/2-C-2009-0013 sz. ”TÉRSÉG-KÖZÖSSÉG-MINŐSÉG”
Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése,
valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése Szekszárdon” pályázat keretében készült
oktatási céllal,
kereskedelmi forgalomba nem hozható.
Kiadja: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar
Felelős kiadó: Dr. Horváth Béla dékán
Nyomda: Szent László TISZK Nyomdája
Vezető: Vida Lajos
3
nancy l. mary
TARTALOMJEGYZÉK
Előszó....................................................................................................................................5
Nancy L. Mary
a szociális munka szerepe a fenntartható jövőben ..............................................8
Nancy Duxbury-Heather Campbell
a vidéki közösségek fejlesztése és újraélesztése
a művészetek és a kultúra révén ...............................................................................39
Antonio Almeida
infokommunikációs technológiák és
fenntartható fejlődés egy perifériális régióban...................................................58
.
Brian Munday
integrált szociális szolgáltatások európában.......................................................88
4
a szociális munka szerepe a fenntartható jövőben
Előszó
A térség, közösség és minőség fogalmának értelmezési lehetőségei kapcsolják össze
azt a négy tanulmányt, amelyet a kötet közre kíván adni. Nem titkoltan nemzetközi
kitekintést szeretnénk nyújtani, fogódzókat, támpontokat találni arra keresve a választ,
hogy mindazon a kérdésekkapcsán, amelyek a hazai térségi fejlesztés iránt elkötelezett
gazdaság- és társadalompolitikai szakembereket foglalkoztatják, milyen megoldási
vagy kezelési alternatívák fogalmazódnak meg az Egyesült Államokban, itt Európában
közösségi szinten és az egyes országokban.
A kötetben megjelenő tanulmányok nemcsak tematikailag, de nyelvezetük,
megfontolásaik, tudományos hátterük tekintetében is különbözőek.
Gondolatiságukban, szövegeikben azonban mégis éppen úgy érintkeznek, illetve
oly módon kerülnek egymással is „köszönő viszonyba”, hogy együttesen jelzik
gondolkodásunk vakfoltjait. Amelyek nélkül igen csekély eséllyel indulhatnánk
el… no, nem arra, amerre a tanulmányok a saját közegükben netán ajánlanák,
hanem abban az irányban, hogy megfontolásaik értelmét aktuális saját
problémáinkra értelmezzük.
Közös valamennyi tanulmányban, hogy változást sürgetnek saját
vizsgálati területükön. Egyenként is, együttesen is változást feltételeznek
a humánszolgáltatások, szűkebben a szociális munka elméletében és
gyakorlatában. A közös értelmezések háttérben vélhetően az áll, hogy a
gazdaság és társadalom viszonyában a gazdasági megfontolások oly mértékben
váltak dominánssá, hogy ez társadalmi színtereken súlyos válságjelenségekhez
vezetett az elmúlt években. A tanulmánykötet azt kívánja megmutatni, hogy
milyen módon, milyen koncepciókkal és nyelvezetben fejezik ki mindezt olyan
országokban, ahol a gazdasági megfontolások „társadalom feletti uralmáról” –
írnak és beszélnek.
Az első tanulmány (Nancy L. Mary: A szociális munka szerepe a fenntartható
jövőben) problémafelvetése a legerőteljesebb: „A szociális munka még mindig
nem találja a saját szerepét a napjainkban globálisan összekapcsolódó társadalmi
problémaként ismert jelenségek esetében. Ezek a problémák ugyanis nem oldhatók
meg esetmunkával vagy terápiás megközelítéssel.” Azért lehet ilyen markáns és
határozott a szerző megállapítása, mert koncepciója szerint a szociális munka
a változó társadalomba beágyazott, és a szerző szociális munkása alkalmas és
képes e változó társadalom elemzésére, az új követelmények megfogalmazására.
Ez utóbbi Nancy L. Mary szerint a „fenntarthatóság”, de nem csupán ökológiai
értelemben. „A fenntarthatóság elvén alapuló természeti és társadalmi világ
a társadalmi és kulturális fejlődés partnerségi modelljének irányába való
elmozdulást igényli, amelyben a társadalmi nemek, a kultúrák és a természet
közötti kapcsolatrendszer egyenlőség-elvűbb a korábbiakhoz képest. Az eredmény:
a megnövekedett társadalmi igazságosságon, a megosztott hatalmon alapuló, a
kikényszerített hierarchián létrejövő viszonyokat mellőző, és egy olyan technológiát
5
nancy l. mary
bevezető társdalom, ahol ez utóbbi az életminőség javulását, az egészséges élet
megvalósítását, azaz a globális társadalmi és környezeti jólét megteremtését szolgálja
(Eisler, 1995). A szociális munka gyakorlatának modellje egybevág a partnerségi
modellel, és sok más egyébbel, így a feminista megközelítéssel, az empowermentet hangsúlyozó nézetekkel, a részvételen alapuló közösségfejlesztéssel és kutatási
gyakorlattal, valamint a legutóbbi, együttműködésekre vonatkozó kutatásokkal.”
A második tanulmány a Heather Campbell-Nancy Duxbury (A vidéki közösségek
fejlesztése újraélesztése a művészetek és a kultúra révén) szerzőpárosé, akik célzottan
a vidéki életminőség jobbításával foglalkoznak. Összességében a tanulmány
az újdonság erejével hathat ránk, noha a kistelepülések problémái ismerősnek
látszódnak, a tanulmány megoldási törekvései ismeretlenek számunkra. “A népesség
megtartására irányuló erőfeszítések tartalmaznak képességfejlesztő programokat,
azért, hogy támogassák az olyan munkaerőt, amelyik képes vonzani ilyen iparágakat,
ezáltal biztosítva a iataloknak, hogy a saját közösségükben maradjanak, ahelyett hogy
utaznának a képzések, illetve munkalehetőségek miatt.”
Elgondolásukban magától értetődő, hogy mindenütt közösségekben
gondolkodnak és dolgoznak, mégpedig a kultúraközvetítés eszköztárával. „A
projekt négy alapvető kérdést vizsgált: Melyek a vidéki, kreatív és kulturális üzletek/
vállalkozások fenntartható fejlődésének a lehetőségei és a korlátai? Vannak-e
kritikus összetevői vagy közös témái a művészetek hosszútávú virágzásának vidéki
közösségekben? Milyen jó gyakorlattal bíró projektek, programok, partnerkapcsolatok
és stratégiák működnek vidéki és távoli régiókban?”
A kultúraközvetítés eszköztárában megjelenik az internet is, mintegy
utalva aa harmadik tanulmányra is. „A kulturális tevékenységek alatt szélesebb
kontextusban a szélessávú internet elérhetősége és megléte is értendő, amit kiváltképp
hangsúlyoznak azon vidéki közösségek, amelyeknek egyre inkább célja a „kreatív
réteg”, mint vállalkozással bíró lakosság bevonzása; a kultúra-átadó gyakorlatok
erősítése különösen a iatalok körében, és az internet, mint marketingeszköz kiemelt
helyzetének erősítése (Duxbury and Campbell). A kapcsolódás igénye – másokhoz,
a piacokhoz, az inspirációk és trendek forrásaihoz, az önmagunk a külvilág felé
történő közvetítése – újra meg újra felmerülő téma”.
A harmadik tanulmány szerzője, Antonio Almeida (Infokommunikációs
technológiák és fenntartható fejlődés egy perifériális régióban) abból indul ki,
hogy „a társadalomban az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata
és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység.” A tanulmány
az információs társadalom sokat vitatott kérdését kritikai szemléletettel, de
imponáló tárgyszerűséggel elemezi. „Összefoglalva elmondható, hogy az
információs társadalomról kialakított elképzeléseket átitatta egy túlzott optimizmus,
egyfajta fejlődést generáló „csodaszernek tartották”. Például „felülértékelték a
perifériális régiók növekedési kilátásait, valószínűsítették a hosszú ideje fennálló
strukturális problémák, az évtizedek óta tartó gazdasági és politikai marginalizáció
felszámolását”; vagy az „infokommunikációs technológiákra tehát hosszú időn
keresztül úgy tekintettek, mint amely lehetőséget teremt a provincialitás leküzdésére,
6
a szociális munka szerepe a fenntartható jövőben
a környezet fenntarthatóbbá tételére, a szociális kirekesztés megszüntetésére, a
periférián elhelyezkedő régiók hatékonyabb és átláthatóbb közigazgatására.
Számítottak a tipikusan városi vállalkozások és a szórakoztatóipar, illetve a
szabadidős szolgáltatások vidékre településére is.”
Felülértékelték az IKT-technológiát – bár nyilván nem teljesen eredménytelenül
–, megpróbálták a szolgáltatások hatékonyságának és társadalmi célok szolgálatába
állítani. Az információs társadalom újabb korszaka, az „illúziók” utáni világ pedig
már számunkra is ismerős. „Miután azonban nem váltotta be a hozzá fűzött felfokozott
reményeket, a kezdeti optimizmust egy „illúzió nélküli” szakasz váltotta fel. Az Unió
perifériális régiói szempontjából az információs társadalom szorosan összefonódott
az EU-s támogatások hozzáférhetőségével.” Ez azonban szintén csak átmeneti helyzet,
amely nem feledtetheti az adekvát lokális szükségszerűségek, fejlesztési lehetőségek és
erőforrások a globalizáció közepette is meghatározó szerepét.
A negyedik tanulmány Brian Munday (Integrált Szociális Szolgáltatások
Európában) projektjének ismertetője, az első olyan írás magyarul, amelyben a
szétszórt humánszolgáltatások integrálásának lehetősége merül fel. „Bizonyos
szociális szolgáltatások integrációja az európai kormányok egyre inkább kiemelkedő
feladata, ami azon a felismerésen alapul, hogy az elkülönült szolgáltatások gyakran
nem szolgálják a szolgáltatást igénybevevők és családtagjaik, gondviselőik érdekeit. Az
elkülönült szolgáltatások valószínűleg költségigényesebbek is. A projekt fő célkitűzése az
volt, hogy áttekintse az Európában létező integrált szolgáltatásokat, különös tekintettel
a legkiszolgáltatottabb csoportok számára nyújtott előnyeikre és a társadalmi kohézió
erősítésének előmozdítására, illetve hogy kidolgozza az integráció-politika irányvonalait.”
A tanulmány ugyan főképpen az egészségügyi és szociális szolgáltatások integrálásával
foglalkozik, a kistérségek (járások) új szolgáltatási rendszerében a szükségletekhez
igazított integrációk (egyúttal kooperációk) megszervezésének lehetősége elvileg
számunkra is megnyílik.
A válogatás elsődleges és praktikus szempontja az volt, hogy a Humánszolgáltatás
szervezési szakértő szakirányú továbbképzés hallgatói számára nyújtson nemzetközi
kitekintést, hozzáférhetővé téve a legújabb angol nyelvű szakirodalmakat. A kötet
tanulmányai összességükben azonban ezen túl mutatnak rávilágítva arra, hogy a térségi
fejlesztések tekintetében nem beszélhetünk egyetlen megoldásról (ahogyan arról sem,
hogy szakemberek egy csoportja megtalálta volna a „bölcsek kövét”). A pillanatonként
változó körülmények és feltételek közepette szükséges jól megszervezni azokat a lokális
gazdasági, társadalmi és humán erőforrásokat, amelyek a térség közösségei számára
minőségi szolgáltatásokat nyújthatnak, és így az élhető mikroközösségek révén
életképes makroközösségeket teremtenek.
Szekszárd, 2012. január
A Szerkesztők
7
Brian Munday
A kiadvány a TÁMOP-5.4.4-09/2-C-2009-0013 sz. ”TÉRSÉG-KÖZÖSSÉG-MINŐSÉG”
Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése,
valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése Szekszárdon” pályázat keretében készült
oktatási céllal,
kereskedelmi forgalomba nem hozható.
Kiadja: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar
Felelős kiadó: Dr. Horváth Béla dékán
124