* NAGY JA NKA TEO D Ó RA Bali Mihály ( 1 8 5 6 - 1 9 2 6 ) Sz e ksz árd 2013 1 © Nagy Janka Teodóra, 2013 ZYV Szabó Géza FOTÓ KIADVÁNYTERV Erky-Nagy Tibor KIADJA Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar FELELŐS KIADÓ Dr. Horváth Béla dékán NYOMDA Szent László TISZK Nyomdája VEZETŐ Vida Lajos ISBN 978-963-7305-60-3 zyxv A kiadvány Prof. Mezey Barna DSc 60. születésnapjára mozott készült, szá­ példányokban Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás joga fenntartva. A mű a kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül részeiben sem reprodukálható, elektronikus rendszerek felhasználásával nem dolgozható fel, azokban nem tárolható, azokkal nem sokszorosítható és nem terjeszthető. A borítón Bali Mihály imakönyvének (1883) fedlapja, Bali Mihály arcképével (Családi Levéltár, Fadd) zy zyxv * Bali M ihály állam i ítéletvégrehajtó avagy a „ faddi hóhér" kettő s életének jogi kultúrtö rténeti, jo gi néprajzi tanulságai1 A tanulmány témája kettő s kö tésben választo tta ki magát: egyrészt az ünnepelt, Mezey Barna pro fesszo r jo gtö rténeti kutatási témáiho z, publikációihoz, másrész t tud o mányszervező i tevékenységéhez kapcso ló d ik.2 Bali Mihály állami ítéletvégrehajtó életének adatolható, összefoglaló ismertetésével, eddig közö1A kiadvány a Dr, Mezey Barna DSc, az ELTE rektora, az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jo gtö rténet Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára 60. születésnapjára megjelentetett kö tetben [Jog­ történeti Parerga. Máthé Gábor-Révész T. Mihály-Gosztonyi Gergely (szerk.). ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013.) a szerző tisztelgő tanulmányának eddig közületien dokumentumokkal és fotókkal bővített, szerkesztett kiadása. 2 A büntetés végrehajtás tö rténetéhez kapcsolódó publikációk közül mindössze két kiemelés: egy a pálya korai időszakából és egy a közelmúltból - Mezey Barna 1990,2010. A hazai jogi kultúrtö rténeti ered ményeket összefoglaló kö tetek közül is csak néhány kiemelés - Mezey Barna 2006, 2011, Mezey BarnaNagy Janka Teodóra 2009. Munkánkkal tiszteletünket fejezzük ki Mezey Barna a jo gtö rténet, jogi kultúrtö rténet, jogi néprajz területén végzett so krétű tud o mányszervező tevékenysége iránt is, ezek között említve az 1990-es évek végétől folyamato san gyarapodó jo gi kultúrtö rténeti, jo gszimbo likai konferenciákat, a nemzetközi kutatáso k ered ményeit a hazai kuta- 3 zyxv letlen fotók és d o kumentumo k közreadásával a büntetés végrehajtás tö rténetéhez kívánok adalékot nyújtani oly módon, hogy a leírtak a jogi kultúrtö rténetet, a jo gi nép rajzo t is gazdagítsák. A po lgári ko rszak ko d ifikáció s tö rekv éseinek ered ményei, a kö zpo nti irányítás erő sítése újraszabályozza a „ fent" jo gszabályo k igazgatta világát. Ez azo nban nem válto ztat azon a tényen, ho gy„ / ent"a kiskö zö sségek viszo nylago s auto nó miájukra alapo zva to v ábbra is a szo kásjo g, a jo gszo káso k, a jogi nép szo káso k tö mege révén szervezik mind ennap jaikat. A „ fent" és a „ lent" duális szabályo zási rend jét Ferdinánd Tönnies alapján az o rganizált és o rganikus kö zö sségek kö zö tti eltérés sajáto s megnyilvánulási fo rmájának tekintve rajzo lo m meg Bali Mihály állami ítéletvégrehaj tó/ „/ adc/ / hóhér" kettő s p o rtréját haszno sítva a jo gtö rténet, a jogi kultúrtö rténet és a jo gi nép rajz eddigi ered ményeit. Budapest­Debrecen­Szekszárd, 2013. május 27. Nagy Janka Teodóra tásba minél gyo rsabban beépíteni kívánó tudományos munkákat, illetve a Mezey Barna társelnö kletével 2011-ben megalakult Tárkány Szűcs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport kutatási terveit. — 4 — * zyxvu I. A 19. század ban Magyaro rszágo n annak ellenére, hogy Szemere Bertalan értekezése ( 1839) , illetve az 1843- as büntető tö rvénykö nyv javaslat is elutasítja a halálbüntetést, 3 az 1878. évi V tö rvény elismeri azt - igaz, csak rendkívül szűk kö rben, kivételes büntetésként elő re megfo ntolt szánd ékkal elkö vetett emberö lés és király elleni gyilkossági kísérlet esetén. 4 A Csemegikódex rend elkezései alapján szükségessé vált tehát a halálbüntetés eljárási szabályainak rend ezése és állami ítéletv égrehajtó alkalmazása.5 Már az 1814-b en kibo csáto tt helytartó tanácsi kö rrend elet eleng ed hetetlennek tartja a hó hérok esetében a „ kellő ügyességet," a 2106/ 1880. sz. I.M.E. rend elet 1. sz. melléklete pedig egyenesen alkalmazási feltétellé teszi a „ gyakorlati Mezey Barna 1992. 39- 47, Tó th). Z o ltán 2010. Kabódi Csaba - Mezey Barna - Lő rincz Jó zsef 2002, Tóth J. Zoltán 2010. 5 A bűnvádi p errend tartásró l szó ló 1896:XXXIII.tc. a halálbüntetésrő l és az azt megelő ző eljárásró l rend elkező szakaszai ( 496- 503. §). 3 1 5 zyxw tapasztalatot," amelyet a halálbüntetésrő l rend elkező 6757/ 1900. sz. I.M. rend elet is megerő sít. 6 Az első, immár nem váro si, hanem állami „ ma­ gyar királyi" ítéletv ég rehajtó Kozarek Ferenc volt, aki a budai hó héri felad ato kat 1849-tő l ellátó Kornberger Mihály halálát kö vető en, 1867től végezte ezt a munkát.7 Ko zareket 1893-b an bekö v etkezetett halála után Bali Mihály követette. 8 Míg Ko zareket zárkó zo tt, mo go rva embernek tarto tták, akinek a kérésére válto ztatták a tisztség nev ét „ ítéletvégrehajtóvá," 9 Bali Mihály egészen más személyiség volt. 6 7 8 9 Az 1814. július 5-én kibo csáto tt 17.812. sz. helytartó tanácsi rend elet, a 2106/ 1880. sz. I.M.E. rend elet 1. sz. mell. 3., a 6757/ 1900. sz. I. M. rend elet a halálbüntetésrő l. Vajna Károly 1906- 1907.1. 55, K. Nagy Sánd o r 1914, Davidovics Krisztina 2006. Vajna Károly tévesen írja, hogy Bali Mihály 1885-tő l látja el az állami ítéletvégrehajtó i feladato t (Vajna Károly 1906- 1907.1. 223.]. Kozarek 1889. d ecember 12-én végzi ki pl. Komáromban Kiss Lajos izsai rablógyilkost. (Esztergo m és Vidéke 1889-1212.] Bálit 1894. o któ ber 13-án nevezik ki és 1895 januárjában hajtja végre első akasztását e minő ségben. Kozarek napló feljegyzései alapján csak közvetlen halála elő tt íratja meg dr. Sugár Győzővel ö néletrajzi regényét. A híradások szerint pesti hóhér" címmel jelennek meg füzetei Székely A ladárnál 1893-ban, még Kozarek életében, amelyet késő bb négy kö tetben is kiad nak. A kiad vány hiteléül az 6 Ko z arek Ferenc rő l kész ü lt rajz és sajátkez ű aláírása (Sug ár Győ ző : A p esti hó hér. Bu d ap e st, 1893] 7 * Hali Mihály 1856. no v ember 1-én született a Tolna megyei Faddo n.10 A fo rráso k tudni vélik, hogy ko mo ly p ász to r múlttal rend elkez ett, 11 amiko r 21 évesen, 1877. o któ ber elején beso rozták a Szerém megyében állo máso zó Frigyes Vilmos po ro sz király nevét viselő 7. számú cs. és kir. huszárezred be. 12 Már az első esztend ő ben felhívta magára Ew a szakaszvezető figyelmét, amiko r az O-Pázua gazdag sváb kö zségben elszálláso lt, az újo nckikép z ésen átesett század egyik szelíd, csend es termész etű husz árának panaszkodására - hogy fösvény házigazdája tökinaglevessel traktálja a kato nának járó fél font hús és annak leve helyett - vállalta, hogy szívesen cserél vele és „ majd ráncba szedi azt a né­ metet" . íg éretét be is válto tta, mert a szállásad ó zyxv előszóban és saját kezű aláírásával elláto tt nyilatkozatában Kozarek Ferenc a. „ budapesti magy. kir. hóhér" elnevezést használja. (Szarvas és Vidéke. (IV] 1893-10-15/ 42.sz ., A pesti hóhér. 1.1893.) Egyébként Bali Mihály sem szívesen használta a „ hóhér" elnevezést. Hivatalosan rend szerint a „ végrehajtás" névvel illette magát, (http:/ / w w w .huszadikszazad.hu/ 1904ilecember/ bulvar/ apro sago k-3143) Bali Mihály Faddon a r. kath. Bali Mihály és a ref. Csapó Erzsébet gyermekeként látta meg a napvilágo t (Családi Levéltár: Keresztelési anyakönyv) 11 Debreczeni Szemle (1) 1912-04-28/ 18. sz. 12 Az új hóhér. Tolnavármegye 1894- 10- 14. 6. 10 9 zyxv * hamaro san könyörgött, hogy szabadítsák meg új kvártélyosától: „ Strázsamester úr, ha Istent ismer, szabadítson meg a huszáromtól, kánymester. Turkál a drága ételekben, mert az azt tálalják föl neki, amit szeme­szája akkor vagy elapad boszor­ s ha nem megkíván, a legjobb fejős tehenem, vagy pedig tej helyett csupa vért ád. Ha bemegy az is­ tállóba, a seprű elkezd előtte táncolni. A múlt hé­ ten, hogy nem kapott mindjárt hóna alól egy fából faragott var közepére és rákiáltott: nyúl leszaladt ecetesedett a pincébe, bort, elővett a nyulat s letette az ud­ 'Cimbora, hopp!' S a s két hordó ó­borom meg. " 13 Bali közhuszár a következő esztendő ben, a Bosznia o kkupáció ja so rán elrend elt mo zgó sítás 8. nap ján a tábo ri csend ő rség hez o sz tato tt be, mint Evva szakaszvezető és Pollák káplár lovainak gondozója. A győ ztes XIII. hado sztály 1878. sz ep tember 7-én vo nult be Szarajevó ba. Az ezred elő reküld ö tt ö tö d ik század át Maglájnál a bo snyáko k tő rbe csalták, hajmeresz tő kegyetlenséggel lemészáro lták, megcso nkíto tták. Phi­ lippovich tábo rno k a másnapi sikeres rajtaütést kö vető en péld át kívánt statuálni a foglyul ejtett hat bég felakasztásával (amely halálnem a mo 13 Debreczeni Szemle 1912. 10 * zyx hamed áno k sz ám ára hitük sz erint a legbo rzasztó bbnak számíto tt].14 Az ezred tisztjei közül azonban senki sem akadt, aki vállalta volna a feladatot. A csend ő rség tagjai között keresték tehát a végrehajtó t, amely felad atra Bali Mihály önként vállalko zo tt.15 Szemtanúk emlékez ete szerint az első akasztást Bali Philippovich egyik lo vászának civil ruhájába bújtatv a v égezte. 16 Egy terebélyes kőrisfa „ egyik kiálló ágára futrázs kötelekkel egyik béget a másik után kötötte fel oly ügyességgel, hogy pár pillanat alatt Azután valóságos akasztó humorral boszorkányi kiszenvedtek. mondotta: Bali Mihály azt a háro mszáz fo rinto t, amellyel Philippovich tábo rno k vállalkozó kedvét és ügyességét ho norálta, hazaküldte szüleinek Faddra.17 No, most bégethettek, báránykáim!" U.o. Debreczeni Szemle 1912, „ Excellenciás urnakjelentem alássan, (Tolnavármefelakasztom én, ha kell, az összes bosnyákokat!" gye 1894-10-14. 6.) 16 Később kialakult egy sajáto s szertartásrend je, „ jogi kultúr­ ája" Balinak Bo szniában: szalo nkabátban (alatta mindig maamellyel akaszto tt], mangával ho rd ta a 'futrázs­kötelet', dzsettával, fekete köcsögkalappal a fején végezte az akasztást, „ mindig hidegvérrelés mosollyal az ajkán, "fejenként 50-50 forintért. (To lnav ármeg y el894-10-14.4.) 17 Debreczeni Szemle 1912. 11 15 11 Az első t számo s más alkalo m követte, Philippovich tábo rno k to vábbra is igénybe vette a kivégzések so rán Bali szo lgálatait. Bali Mihály késő bb majd ép p en bo szniai gyako rlati tapasztalataira hivatkozva pályázza meg Kozarek Ferenc m. kir. ítéletv égrehajtó 1893 márciusában megüresed ő helyét 1894- b en Faddról, aho vá három esztendei katonaidejét letöltve visszatér. Koz­ ma Sándor állami fő ügyész a nagyszámú pályázó közül - akik kö zö tt diplo más ügyvéd is akadt! - a rend eletben elő írt „ g az dag gyakorlati ta­ pasztalattal" köztudomásúan rendelkező Bali Mihályt nev eztette ki Ko zarek utó d jának 1894. o któ ber 13-tó l 400 fo rint állami fizetéssel és 60 fo rint lakbérilletménnyel, to vábbá az akasztásonként megállapított eseti díjazással (no és olyan termész etbeni juttatás lehető ségév el, mint a nép hit sz erint birto ko sát sz erencséssé tevő „ akasztott ember kötelével" rend elkezés). 18 z 18 Krisztái Traján d ebreceni gyilkos katona akasztásáért az ezredpénztártól eseti juttatásként 25 korona 20 fillért számíto tt fel Bali Mihály, ezen felül kérte további kö ltségeinek megtérítését: segédei költsége, utazási és fogadói kiadások, ö sszesen 306 korona 70 f. íhttp:/ / w w w .hnszadikszazad.hn/ 1904-okjutta­ to her/ hulvar/ egv-kato na-kivegzese) „ Természetbeni tásnak" számíto tt, hogy a hó hért illette meg az akaszto tt em- * zyxv ber kötele, amelyet, mint a néphit szerint szerencsét hozó talizmánt (Ethnographia (XIV} 1903.160.), ő értékesíthetett, ezzel egészítve ki havi apanázsát. „ Alig néhány napja történt, hogy Bali Mihály Temesvárott megfenyegette a királyi ügyészt, mert az nagyon is bölcsen megakadályozta Balázs István (fel­ Eszterakasztott rablógyilkos) kötelén való nyerészkedést." gom (XVII)1912-05-05. 13 II. zy zy Bali Mihálynak - aki 30 év 2 hónap 25 napig viselte az állami ítéletvégrehajtói címet19 - volt egy „ fekete táblás kis jegyzőkönyve," amelybe pontosan feljegyezte a halálra ítéltek nevét, a kivégzés napját és helyszínét. Ezt jelenleg nem ismerjük, így a korabeli híradások alapján idézünk fel a több mint harminc akasztás közül néhányat.20 Mint m. kir. ítéletvégrehajtó, először Belováron „ magasztalt fel" egy rablógyilkost 1895 januárjában, sikeresen abszolválva a „ vizsgamunkát" : „ oly ügyesen végezte az akasztást, hogy néhány perccel később a városi tiszti orvos a halált constatálta." 21 19 20 21 Szatmáron 1900. no- Családi Levéltár: Nyugellátás megállapítása - Bud apesti Királyi Ügyészség. 1924. d ecem ber 31. Eszterg o m és Vid éke (XLV1I1) 1926- 05- 20. Itt kell meg jegyezni, hogy 1919- b en a fo rrad almi tö rv ényszék halálo s ítéleteit azért golyóval hajto tták végre, mert Bali Mihály állami hó hér nem vo lt hajland ó felakasztani az elítélt személyeket. (KN -1922-34 (1922-111-175) Idézi: Tö ttő s Gábor: Bali Mihály, a kö telek mestere. (Hajdan híres mestereink) In: Kézműves Cégtábla. (A Tolna Megyei Kézműves Kamara lapja) (III) 1997-12-13/ 6.sz . - Tö ttő s Gábo r tö bbsz ö r kö zö lt kisebb íráso kat Bali Mihályról Tolna megyei helytö rténeti vo natko zásai ap ro p ó ján: Tö ttő s Gábo r: A leges- 14 „A hely z et u ra" - A Bo lo nd Istó k karikatú rája Bali M ihály ró l é s seg éd eirő l ( 1 8 7 8 ] 15 „ Üd v ö zlet Fad d ró l" - Bali M ihály m. kir. ítéletv ég rehajtó (Család i Lev éltár, Fad d ) * vember 22-én végezte ki a testvérgyilkos Papp Bélát, 1902. december 4-én Kolozsváron Friedrich Ferencet.22 Debrecenben 1904. no vember 4-én reggel 7 órakor akasztotta fel egy pavillon-kaszárnya udvarán Kristai Traján 24 éves Oraviczáról való, 101. ezredbeli közlegényt, akit ő rvezető je meggyilkolásáért ítélt halálra a katonai bíróság.23 Temesvárra négy év után újólag 1916. december 13-án pénteken reggel érkezett Bali Mihály két segédével, és a hadosztály bíróság udvarán még a délelő tt folyamán felakaszto tta a rablógyilko s orosz katonákat: Jelisztratov Ivánt, Kurovdakov Vazult és Zsurolov Vazult. „ Az egész eljárás hu­ zyx z legismertebb Bali. (Rejtett értékeink) Tolnai Népújság. (V) 1994-12-31/ 308.SZ . 11; Békebeli Bali-bajo k (Tolna megyei anekdo tatár 143.) Tolnai Népújság (Xill) 2002-12-14/ 291.SZ . 10; Bali és Ady (A nekdo tatár) Tolnai Népújság (XX) 2009- 1017/ 244.sz. 11; Tö ttő s Gábor: Bali Mihály. In: Emlékezetre méltó. (Tolna megyei évfordulók. Szekszárd, 2009. 60-61.) http:/ / w w w .huszadikszazad.hu/ bulvar/ papp-bela-kivegzeŁŁ, Tolnavármegye. 1902- 12- 14. 23 Traján Kristai lelkét számos, nem bizonyítható gyilkosság terhelte már ko rábban is, szabad ulása után pedig „ o ro zva" agyonlőtte ő rvezető jét „ A bitófa mellett Kristai szó nélkül meg­ 22 hallgatta az ítéletet, s csak arra kérte Bali Mihály hóhért, hogy gyorsan végezzen vele. Dobpergés közben Bali Mihály két pri­ békkel öt perez és két másodpercz alatt végzett az elítélttel." fhttp:/ / w w w .huszadikszazad.hu/ 1904-oktober/ bulvar/ egykato na-kivegzese) zyx tartott." 2* Szintén pénteki napon, 1919 decemberében végezte ki segédeivel a kecskeméti törvényszék udvarán a 24 éves rablógyilkos Fekete Júliát, aki „ nyolc perc alatt kiszenvedett," de szonöt perczig „ mindvégig konok magaviseletet tanúsított, szólt egy szót sem, amikor a pribékek nem megragadták és Bali Mihály elé vitték. " 2S Bali Mihály nemcsak abban különbözött Kozarek Ferenctől, hogy a korabeli sajtó véleménye szerint „ egy cseppet sem magábavonuló, mogorva hóhér, hanem élni, mulatni szerető hóhér, ki örömest boszniai pecérkedéséről és szívesen, sőt beszél bizonyos mutogatja magát," 26 hanem abban is, hogy ő továbbra is egy faluközösség „ tisztes" büszkeséggel 21 25 26 Debrecenben 1916. o któ ber 2-án gyilkolták meg özv. Vida Mihálynét, leányát, Kiss A ndrásnét fojtogatták, majd 480 koro nát elrabo ltak tőlük. A csend ő rö k másnap mindhárom tettest elfogták és Temesvárra kisérték a katonai bíró ságho z. (http:/ / w w w .li uszadikszazad. hii/ cikk/ rablo gyilko s-o ro szfnglvok-kivégzésé) Fekete Júlia a háziak ö t esztendő s leánykáját, aki lopás közben megzavarta, megfo jto tta. (Hétfői Napló, Kecskemét. 191912-15.) Tolnavármegye 1894-12-30, Kajtár István utal arra Lars Richterre hivatkozva, hogy Bali o sztrák „ kollégája" , Josef Lang (1855­19251 aki 1900- 1918 között 39 halálos ítéletet hajto tt végre, szintén kö zismert személyiségnek számíto tt hazájában, és számottevő társasági életet élt. Kajtár István 2004. 67, Richter, Lars 2001. 18 vt zyxw T \ i» s t f v r • • I --/ •/ I ^ i 1 i. . " - r "re- '."V ? > 1 i 3 i i ' s 8 M n­f^' t s- f I n -rv I V •s •1 ^ I T -•) 4 4 S * I ; > R 1 -1 7. 1 í I 1 ^ 19 = B co A Ł v v zz w T3 "S 2 ú2 rH U" TS ü "O - 4) B > c, U, I -J ™ -5 n S § 2 ? ~<2 « ű -r (M « :§ 13 n c zz [2 — 5 i S JS 8 Ł « «O BJ ' « < (C 55 S IS a 20 * tagja maradt. Bali Mihály a mindennapjait állami ítéletvégrehajtó i feladatai ellátása mellett is a Tolna megyei Fadd községben élte, a katonaságtól leszerelése után is ide tért vissza. Megházasodott, gyermekei születtek, földet vásárolt, dohányt termesztett. Az jegyző kö nyvek tanúsága szerint 1892-ben tagja az 53 fős faddi képviselőtestület közgyűlésének, praktikus hozzászólásaival segíti annak munkáját. Nevét a bírói állásra jelölt négy személy között is ott olvashatjuk 1894. január 2án. Valószínűsíthető, hogy ítéletvégrehajtói kinevezése áll annak hátterében, hogy az elkövetkező időszakban, 1895. január 17-től már nem találkozunk nevével a képviselőtestületi közgyűlés résztvevőinek névsorában.27 A közvélemény folyamatosan figyelemmel kísérte Bali Mihály mindennapjait. Nemcsak munkája miatt került a lapok címoldalára, a sajtó figyelmét felhívta magára sajátos „ fekete humorával" is: igyekezett nemcsak igazodni szerepéhez, de formálni is a róla kialakuló képet. Számos újsághír részletesen leírja egy-egy kivégzés lefolyását, nyomon követi, esetleg kritikával illeti Bali minden mozdulatát: pl. „ Bali Mihály szakértő ügyességgel vég­ zyxv 27 TmL KT jegyző kö nyv Fadd 1892- 1950. 1. k. 16,82, 86. 21 zett valamennyiükkel" zyx vagy „ Nagyon dett Bali uram, az akasztásnál ügyetlenke­ meglátszik, hogy öregedni kezdő ember már nem fiatalember."2S Sze- mélyéhez számos szólás, vicc, első világháborús humoros írás kötődik, anekdoták szereplője, közbeszéd tárgya lett, Ady Endre is foglalkozott vele.29 Képeslapokon, ugratást szolgáló kártyákon ábrázolták, Fadd is „ megbecsülte híres fiát" : a helyi Hangyaszövetkezet adott ki róla képeslapot.30 Esztergo m és Vidéke (XLII)1919-12-19, Esztergo m (XVII) 1912-04-28. 29 A Pápai Közlönynek volt egy „ beugratós" rovata (pl. Az hírlik, hogy az ügyvéd olyan, minta kovács ­ pöröl....), amelyben többször is szerepel: ,Az hírlik, hogy a csóthi plébánost ámult hé­ ten a hóhér meglátogatta" (Pápai Közlöny (V) 1896-07-19/ 29. sz.),,^4z hírlik, hogy a hóhér olyan mint, a becsületszó ­ kötelez." (Pápai Közlöny (IX.) 1899-12-03/ 49. sz.). Az elkesered ett embernek azt mondták, Bali Mihálynál szerezze be a nyakkendőjét, „ mert az eltart az élete végéig, illetve az embert élete vé­ géig eltartja." (Esztergo m és Vidéke (XXVII) 1905-04-30.), A nekdoták továbbá Báliról: Tarr László 1976, Tóth Béla 1986. 28 30 Élelmes képeslapgyártó k üdvözlőkártyákat készítettek Bali képével és a felirattal: „ Boldog új esztendőt kíván Önnek Bali Mihály m.kir. állami ítéletvégrehajtó" . A faddi Hangyaszövet- 22 * zy kezet is kiadott egy képeslapot 1903-ban Bali Mihályról (a felirat az egész alakos Bálit ábrázoló fotó bal oldalán: „ Üdvözlet Faddról" , a jo bb oldalán: „ BALI MIHÁLYm.kir. ítéletvégrehajtó" ) - amelynek egy színezett és egy fekete-fehér példányát a család is őrzi, illetve amely a Győri Tanulmányok 2001.23- 24. kötetének címlapján is megjelent. Ismert még néhány „ fekete hu­ mort" sem nélkülöző fotó. Ezek egyikén csak a szöveg tér el az előzőtől: Bali Mihály egész alakos fotója bal o ld alán„ Üdvözlet Faddról" , jo bb oldalán: „ BALI MIHÁLY ítéletvégrehajtó mérje meg a nyakbőségedet" . A Miskolcon Grünwald Mihály által kiado tt képeslap egyik oldalán pedig a miskolci zsidó kocsmáros család kiirtása miatt halálraítélt és kivégzett Regula Ede, a másik oldalon Bali Mihály látható . Közöttük egy szépen megrajzolt akasztófa, fölötte a felirat: „ Üdvözlet Miskolcról" . V Kápolnás Mária 2011, Petercsák Tivadar 1994. 23 * I III. zy Bali Mihály kettős énje mindvégig jelen volt életében: az állami ítéletvégrehajtó egyben szülőfalujának meghatározó parasztgazdája is volt, részt vett hétköznapjaiban és ünnepein. Adatközlőktől gyűjteni sajnos már csak töredékesen lehetett Bali Mihályról, de a korabeli híradások számos adattal szolgálnak. Például a Tolnavármegye,,/ ! hóhér ott­ hon" cikkében beszámol a család és az ismerősök körében töltött időről. Bali a mindennapjait egyszerű paraszti munkával töltötte, levélben értesítették, hogy mikor és hová kell mennie akasztani. Amint a levelet kézhez kapta, segédeivel útnak indult. Más forrásokból ismert, hogy 1895 és 1900 között Bali Mihálynak nem volt különösebben sok dolga, 1895-ben például az egész nyarat az országszerte nevezetes faddi dohánytermesztésével tölthette. „ Legkedvesebb munkája volta dohánnyal való foglalkozás, és dohány és csak akkor hagyta abba a fűzést aggatást, ha emberakasztásra aztán ismét visszatért kertjéhez, 31A hóhér otthon. Tolnavármegye 1895-12-29. 24 hívták, földjeihez." 31 * ts Te ki nt e t e s B a l i M i h á l y ál l am i h ó h é t PA DD. / To l n a- m e p je . / „Amint a levelet kézhez kapta, segédeivel z útnak indult." Tekintetes Bali M ihály állami hóhérnak Faddra címzett hivatalos levél (Családi Levéltár, Fadd) 25 zyxvu * A korabeli sajtó szerint Bali Mihály a faddi lakosság körében „ bizonyos tekintélynek örvend" ­, igen szíves embernek ismerik, aki a hozzá fordulótól semmi kérést nem tud megtagadni. A „ disznótorok, keresztelők, lakodalmak őa legkedélyesebb alkalmával meg rendesen a vigadók közt, és ezért nagyon ­ írják róla, maliciózusan hozzátéve: „ szóval külsején szívesen látott vendég minden mulatságánál" nem hordozza rémes mestersége bélyegét" .32 Több alkalommal is leírják, hogy Bali mennyire szereti a családját. Az egyik újság 1907-ben még egy családi fotót is közzétesz,33 megjegyezve Báliról, hogy „nem is olyan fertelmes ember ő, mint a mestersége." Miközben bemutatják az állami ítéletvégrehajtót, akinek családi körben a „ humora kacagtató és örökös," a háttérben ott van felesége, ott vannak felnőtt és aprócska gyermekei. Bali Mihály unokája, született Bali Mária az elbeszéléseket ismerve még elmesélte, hogy a nagyapa mindenáron fiút szeretett volna, amivel négy lány után, 32 33 U.o. Az említett családi fotó a külö nbö ző w eblapo ko n elérhető . http:/ / w w w .huszad ikszazad .hu/ 1907-marciu.s/ hulv ar/ aho her-es-csalad ia. 27 zyxw •A BUDAPESTI KIR. C'OVESZSEOTÓL k. 1191 A e. ki., i g ^ . j i ü Ł / s i n l s z te r . u r a tol/6 16 10- é n k a i t 20266/ 1924.1.M .E. az ásj; rand a 18 té v al ö nt az 1&12. é v i LX1. i . o . al ap ján ré g lag o a ny ag íficeba h al y az te éa az Ig azság üg y ai n i a, to ri u a siáav av ö aég énak a kí>/ atkazC Z O Z ái. 3.ál;, u talv ány r a n i a l e t a t j rii;:i:i:i: aita: :!Jv. sÁ sclai. Jtai v Én y . • 01t94Łv « t.í9i í v : 1S2- Í- 25. S z á j j a l ág : Jcsz Bág O g y i n y j r i i j a i , i . n o rat: 5*Łin y ig áijak. 1., * tr i . tó Fi z até a i l l a ts tr . y e i . : öl ö r i p ó tl é k . . . . 1924. év Ü 2 Csal I41 l ii pi ó tl é k . ÍSU . . • .0 v • * zy f el • $ ' y - -' li". • . '-: -/ n - - i-S< IV. r »Ły«11 13 > ..1925 ev íi' .- iíj L Lakásppénz énz ]1924. v id rai 1925. T| 1925. 11, yvrl V éc leg aa nyugi i j - a v i 64 k o r . 60. í l l l . .. 60. t. 1925. év i jan u ár : ó 1 - t f l alClsiu Lskiap é ru : 1925. év I. nag y ad éra 17 >,1920. - II. - tatv aar. a lakbérr.e g/ - »l l . 20. K, , v al ó r ^f yi . eaf tdékasaéggal. C salád i p C ;l 1. f al as é g a utár. a' kC iC a :.« ; tar tás b an é l é * t a rt á s á i g O iazassiit ÍJ 25. é v i j r . u á r h í l ­ t i « 1 6 l e j * » an . U taai t. a Szí s v a v f a é ja t , nogy az l o 56 év i nova^ ­ hav i 8 ko ro na %'yolcz k o r . b ar hó 1-é.n a z a i a t a t i ba tartozott és j Ba l i k i n ál y ca f a d i i lako snak az 1 . , alatt I. o s z t t a s . j j . 1 a l t i s z t e k cao p o rtj * ­ a r k i r . á l l a e i ÍÍ.té g re h aj tó C Il eStv I I IéJI VU^jkU , f a l s o r o l t i l l é ' taé n y al t a s e g f o l a l S i Bali Mihály ny ug ellátás m eg állap ítási határo z ata 1. Bud ap esti Királyi Ügyészség, 1924. d ec em b er 31. (Család i Levéltár, Fad d ) 30 ] yvrl vtsronlkji zyx • , • — i d í p o n tc W al sz O ntasaa b s a z á a l th a tó Si o l t d l a ' . i i á i 5 0 al att vfcgyla a - f­it. 'Łat a l a g j e l ö l t la tírté ro } a ^ . to v áb b á hogy ugyananr.ai. ZO' i v i u tán b e s i á d t .at- j ja v a l a l e i u i . - • í r é a i l ^ . J' - l ^ r a n Jí a - S ' - - a r l n t a 633Í5. Sx á a u KH o z ato * Er r í l a n y • 114&zá31 2é rv é ny é i« x i z ^ al o kiratának k i a 1 á - a e a l l í t 25 asp ra t e r j a í C !-a c aak k ai áa- u tal ja 2 1 . - c aallá^ alt az ari i í t 30 ,J r t « s i t 9 E, fcogy 30 út S b a a t i a i t a tő é5 az i d é z e t t ' .ö rv án y c i*' •Kand ó s z o l g á l a ta 20 után u t á l e í b s a z i - itar« ltf Ja v a i a l a a z á i i . a v í caaiag ó no k őO í — v a l Í e l é r 5 n/ üg• i i jjai . a i Jb á l y a i a r ü ' c a a l p l p ö tl é ' . - a l és ;&» Ú3j.é!u . í i •-c.il a l . ö snai a2 SZ O O / lS^ .e .V . az áau r a n i a l a t L b a n t i n i é n óv É p . l l l a iita- 46 u *tó to r b ó f o l y ás án *. l ái i it» ni<5 w x . l f t « u .aáiaŁy e i« tM te rl- - - !j ? - Uv e v C a ágénak » *3 « a y a e a n ; f ó s t a u tján b eny ú jtand ó Ig az o l n i a: L b l y f c atf e ág i Ö iio ny l tv ánr.y al •!• ' Éi a t b a n l é t é ^ C3 a í - a i i l l ií - -: - ».:., ji í tf c r/ .jáí - í l X j ában é'lífWT' f . év i i' i s s s ré s aK r» e> iali-^ - zyvu i a ísic aiíérrt v alő rnr.éJbg v a 3 r . K i i ; a » i j á v í l f o l a a n ta s 3 íiy b an 20 : Z l- lií- .ap jáv J Cn át l i f c r á f a l a n u l t 9 l j e a i t 9 \ t e o k M ái M i t i s ' i Ba ' i C : t t : « ' . xy i l v á n i t o a . - " királyi rSusTCTz ir. i ag y éaiac g sl^ C ia.- Bali Mihály ny u g ellátás m eg állap ítási határo z ata 2. Bu d ap esti Király i Üg y ész ség . 1 9 2 4 . d e c e m b e r 31. (Család i Lev éltár, Fad d ] 31 * zyx 1899-ben ajándékozta meg a sors. Bali, noha neki is volt bőven, nagyon szerette a gyerekeket.34 Úgy tűnik, Bali Mihálynak sikerült megőriznie a közösséghez tartozást, nem élte át a hóhérok poklát: a társadalmon kívüliséget. „ Lépcsős," Faddon a jómódúakat jellemező házat épített a község főutcáján, a templom szomszédságában, ruházata, köznapi viselkedése sem különítette el a falubeliektől, nem tekintették foglalkozása miatt „ becstelen sze­ mélynek" .35 Előrelátó gazdaember volt: életében jól sáfárkodott pénzzel és földdel, halála után tekintélyes vagyont hagyott gyermekeire.36 Természetesen azért ennyire nem volt ideális és konfliktusmentes a mindennapokban Bali Mihály helyzete. Erről viszonylag kevesebbet ír a sajtó és inkább csak érintő legesen. Arról, például, hogy Kolozsváron a pribékjeivel nem kaptak szállást a városon belül, amikor 1902. december 4-én Friedrich Ferenc akasztására megérkeztek. Szégyenszemre „ a fogház munka telep ének mellékhelyisé­ gében kellett őket elszállásolni," ahogyan régi 34 35 36 Tö ttő s Gábo r 1997. 13. Mezey Barna 2010. 142- 151, Wolfgang Schild: A lte Gerichtsbarkeit-V o m Go ttesurteil bis zum Beginn d er m o d ernen Rechtssprechung. München, 1985, Vajna Károly i.m. Családi Levéltár: Vagyo nátad ási szerző d és 1926. 32 zyxvu zyvu h ó h é r i ' 3í.o lt' álkt,a En n é l f o g v a f. évi december ló 21-í:< re'ghaladó időn át \ Í3ierésemet é3 a l T Bw á t ? > f elter.tQ E s agyban 20 évet anul t e l j e s í t ő i t oüködéséért 2 ny i l v án i to m , ­ i kii. B a i i ügyészség I i i i s l p ó k a, ­ 1 y üllaiüi hóhérnak, f áid . T ol aa­ cegye.• Elism erés és kö sz ö netny ilv ánítás a ny ug ellátás m eg állap ítási határo z atb an Bali M ihály nak. Bu d ap esti Király i Üg y ész ség , 1 9 2 4 . d e c e m b e r 31. (Család i Lev éltár, Fad d ] 33 * G. • *» » ! « u 1921. M 52.000. u * ™ o tuHU ÍO .I- tt" . , . l Gr. kcr. kir B(Wriflfi«tó-hetrell«»- a Vatyoiudö öjöTedeleiMdö Isjjlrom tételszám: 7 * U .J/ - ~ z /] s A m. kir. fhui^iituiíitit zyvut bkot rágjon- ( s jürcdclcmadójdra vonatkozólag, a rcntieko/ ííre álló összes kiretéíi adatok alapos mérieiclteérel készíteti ós a lörrénpa njolc napon át küzszeniéro kitett adákiszAmitási tervezet az 1920. éri XXIII. t.-c. 22. J-a ahpjAn a következő Im tiiro xato t Bali M ihály ny. állam i ítél etvégrehaj tónak cím z ett hivatalos levél (Családi Levéltár, Fadd) 34 zyxvu * szokás szerint egykor a városi hóhért. Bali Mihály dühös lett, „ mert ilyen szégyen sehol se történt meg vele" és felindultságában átkozódni kezdett (ami egyáltalán nem volt szokása): „ Kerüljön víz alá az egész város. A családban és a falu közösségében is nyomaira bukkanunk a mikrotársadalmon belül elfoglalt speciális, néha ellentmondásos helyzetének. Miután Bali Mihályt kinevezték m.kir. ítéletvégrehajtónak, a családból a Bali vezetéknevűek közül Tolna és Baranya megyéből többen is névváltoztatási kérelemmel fordultak a belügyminiszterhez.38 Bali Mihály unokája, Bali Mária fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nagyapja csak kezdetben akasztott, később ő nem vett részt tevékenyen az kivégzésben, csak jelt adott a pribékjeinek. Azt még ma is tudni vélik a községben, hogy amikor egy-egy akasztás után hazaérkezett, mindig elment gyónni és feloldozást kérni. A katolikus templom közelébe épített házát a falubeliek a közelmúltig, még romos állapotában is „ hóhér­háznak" nevezték. A család generációkon keresztül hordozta, hordozza a „ hóhér" Bali ragadványnevet, a faluban élő 37 38 Tolnavármegye 1902- 12- 14. To lnavármegye 1895- 04- 21. 35 zyxwv fiftLi iMíhM'í-íf QJÍ),OlIAI W I . X ű ^ jL" ^ ( J^ c L e f J ^ Ö­*0 ihóxie {y^kA'ŰMV' . 2 8 . JV W ^ C o ^ v w . . , 'I ? 8 3 -2.00C. I'W MK'f., A o « hht Bali Mihály im akö ny v ének ( 1883) első lap ja, család o n belüli ö rö klő d ésének bejeg y z éseiv el (Család i Levéltár, Fad d ) 36 zyx * Bali Mihály nevű unokát „ Kötél Misának" hívták a háta mögött. Bali Mihály ( 1856- 1926) és felesége, Hostyánszki Éva ( 1860- 1947) öt gyermeke közül kettő maradt Faddon: Erzsébet családot alapított, Mihály a nagyszülői házba nem vitt új asszonyt, egyedül öregedett meg.39 Bali Mihály dédunokája, Gáti Mariann hihetetlen bölcsességgel, felelősséggel és érzékenységgel vállalva az ö rö kséget benne a humor, az irónia, a járatlan utak iránti vonzódást is - a dédszülői házban hívta életre a faddi közösség egyik leglátványosabban artikulálódó színterét, a Mítosz Meseházat.40 39 Erzsébet ( 1882- 1945) , Júlia ( 1884- 1963) , Anna ( 1885- 1971) , Ilona ( 1885- 1937) , Mihály ( 1889- 1977) . Erzsébet Faddon talált társra, Júlia a közeli Fajszo n, A nna és Ilona Bud apesten, Mihály nem nő sült meg, Faddon marad t a szülői házban. Családi Levéltár: Vagyo nátadási szerző d és 1926. 40 Szeretném megkö szö nni Gáti Mariann a tanulmány megszületéséhez nyújto tt segítségét, aki Bali Mihály d éd uno kájaként rend elkez ésemre bo csáto tta a meg ő rz ö tt irato kat és a beszélgetések so rán ho zzásegített csep p et sem könnyű vállalásom teljesítéséhez. 37 * IRODALOM Davidovics Krisztina 2006: A halálbüntetés végrehajtásának liturgikus elemei - A hóhér. In: Mezey Barna (szerk.): Jogi kultúra, processzusok, rituálék és szimbólumok. Budapest Gáti Mariann 2011: Járatlan utakon. Mítosz Mesegaléria. Szekszárd Kajtár István 2004: Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe. (Institutio nes Juris. Dialóg Campus Szakkönyvek.) Dialóg Campus Kiadó, Budap est-Pécs K. Nagy Sándor 1914: A hó hér és a halálbüntetések. Budapest Kabódi Csaba-Mezey Barna-Lő rincz Jó zsef 2002: Fejezetek a büntetések és végrehajtásuk történetébő l. ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszéke, Budapest Mezey Barna 1990: A büntető jo gi felelősségre vonás intézményi hátterének kialakítása a 1819. században. Az önálló magyar büntetésv ég rehajtás jo gi és szerv ezeti kereteinek kiépítése. (A jogi felelő sség és szankciórendszer elméleti alapjai 14.] ELTE ÁJK, Budapest Mezey Barna 1992: Realitás és illúzió. Az 1843. évi börtönügyi tö rvényjavaslat országgyűlési vi- 39 * tái. In: Jogtörténeti Szemle 4. (1992/ 1) 39-47. Mezey Barna (szerk.) 2006: Jogi kultúra, proceszszusok, rituálék és szimbólumok. (Bibliotecha Iuridica. ELTE ÁJK tudományos kiadványai. Acta Co ngressuuml4.) Gondolat Kiadó, Budapest Mezey Barna 2010: Régi id ő ktö mlö cei. (Büntetések, börtönök, bakók) Rubicon Bt., BudapestGondolat Kiadó, Budapest Mezey Barna (szerk.) 2011: A szimbólumok üzenete. A jogi kultúra jelképei: eljárások, szokások, formák és tárgyak. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Mezey Barna-Nagy Janka Teodóra (szerk) 2009: Jogi néprajz-, jogi kultúrtö rténet. Tanulmányok a jogtudományok, a néprajztudományok és a történettudományok köréből. Eötvös Kiadó, Budapest Nagy Janka Teodóra 2013: Jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi adatok a magyar büntetés végrehajtás történetéhez. (Bali Mihály állami ítéletvégrehajtó, avagy a „ faddi hóhér" kettős életének jogi kultúrtö rténeti tanulságai). In: Máthé Gábor-Révész T. Mihály-Gosztonyi Gergely (szerk.), Jogtörténeti Parerga. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest zyx 40 * Petercsák Tivadar 1994: A képes levelezőlap története. Miskolc Richter, Lars 2001: Die Geschichte der Folter und Hinrichtung. Vom A ltertum bis zur Jetztzeit. Tosa, Wien Schild, Wolfgang 1985: Alte Gerichtsbarkeit - Vom Go ttesurteil bis zum Beginn der mo d ernen Rechtssprechung. München Sugár Győző 1893: A pesti hóhér. I-IV, Székely Aladár kiadása, Budapest Tarr László 1976: A d élibábo k országa. Magyar Helikon, Bud apest Tóth Béla 1986: A magyar anekdotakincs. Gondolat Kiadó, Bud apest Tóth J. Zoltán 2010: A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jo gtö rténet. Századvég, Budapest Töttős Gábor 2009: Bali Mihály. In: Emlékezetre méltó. (Tolna megyei évfordulók.) Szekszárd V. Kápolnás Mária 2011: ÜDVÖZLET TOLNA VÁRMEGYÉBŐL! Különleges képeslapok, mint váro stö rténeti fo rráso ka 20. század elejérő l. In: Tö rténeti Muzeológiai Szemle 11. (A Magyar Múzeumi Tö rténész Társulat Evkönyve 11.) Ihász István-Pintér János (szerk.), Magyar Múzeumi Tö rténész Társulat, Budapest 41 Vajna Károly 1906- 1907: Hazai régi büntetések III. Budapest LEVÉLTÁRI FORRÁSOK Tolna Megyei Levéltár, Képviselőtestületi jegyzőkönyvek, Fad d 1892- 1950. Családi Levéltár (Gáti Mariann, Fadd) NAPI- ÉS HETILAPOK CIKKEI, HÍRADÁSAI Debreczeni Szemle (I) 1912- 04- 28. Esztergom (XVII) 1912- 04- 28. Esztergom (XVII) 1912- 05- 05. Esztergom és Vidéke (XLII) 1919- 12- 19. Esztergom és Vidéke (XLVIII) 1926-05-20. Esztergom és Vidéke (XXVII) 1905- 04- 30. Győri Tanulmányok 2001. 23-24. Hétfői Napló. Kecskemét. 1919-12-15. KN -1922-34 (1922-III-175) Pápai Közlöny (IX) 1899- 12- 03. Pápai Közlöny (V) 1896- 07- 19. Szarvas és Vidéke (IV) 1893- 10- 15. Tolnavármegye 1894- 10- 14. 6. 42 * Tolnavármegye 1894- 12- 30. Tolnavármegye 1895- 04- 21. Tolnavármegye 1895- 12- 29. Tolnavármegye 1902- 12- 14. Töttős Gábor: A legeslegismertebb Bali. (Rejtett értékeink) Tolnai Népújság. (V) 1994- 1231/ 308. sz. 11. Tö ttő s Gábor: Bali és Ady (A nekd o tatár) Tolnai Népújság (XX) 2009-10-17/ 244. sz. 11. Töttős Gábor: Bali Mihály, a kötelek mestere. (Hajdan híres mestereink) In: Kézműves Cégtábla. (A Tolna Megyei Kézműves Kamara lapja) (III) 1997-12-13/ 6. sz. Töttős Gábor: Békebeli Bali-bajo k (Tolna megyei anekd o tatár 143.) Tolnai Népújság (XIII) 2002- 12- 14/ 291. sz. 10. w w w .huszad ikszazad .hu/ 1904-d ecember/ bulvar/ apro sago k-3143 w w w .hu sz ad iksz az ad .hu / 1904-o kto b er/ b u lvar/ egy-katona-kivegzese w w w .hu sz ad iksz az ad .hu / 1904-o kto b er/ b u lvar/ egy-katona-kivegzese w w w .huszadikszazad.hu/ 1907-marcius/ bulvar/ aho her-es-csalad ja. w w w .husz ad iksz az ad .hu/ b ulv ar/ p ap p -b elakivegzese 43 www.huszadikszazad.hu/ cikk/ rablogyilkos-oroszfoglyok-kivegzese HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK 1878. évi V. tö rv énycikk a magyar büntető tö rvénykönyv a bűntettekrő l és vétségekrő l 1896. évi XXXIII. törvénycikk a bűnvádi perrendtartásró l 2106/ 1880. sz. I.M.E. rend elet szabadságvesztés büntetések végrehajtásáró l 17.812/ 1814 sz. helytartó tanácsi rend elet 6757/ 1900. sz. I.M. rend elet a halálbüntetésrő l 44