Download the full version of the testbank or

solution manual at testbankbell.com

Test Bank for Law Business and Society 12th

Edition By McAdams

http://testbankbell.com/product/test-bank-for-law-
business-and-society-12th-edition-by-mcadams/

Explore and download more testbank or solution manual

at https://testbankbell.com
 Recommended digital products (PDF, EPUB, MOBI) that
you can download immediately if you are interested.

Law Business and Society 11th Edition McAdams Solutions

Manual

http://testbankbell.com/product/law-business-and-society-11th-edition-
mcadams-solutions-manual/

testbankbell.com

Test Bank for Law, Business and Society, 12th Edition,

Tony McAdams, Kiren Dosanjh Zucker, Kristofer Neslund Kari
Smoker
http://testbankbell.com/product/test-bank-for-law-business-and-
society-12th-edition-tony-mcadams-kiren-dosanjh-zucker-kristofer-
neslund-kari-smoker/
testbankbell.com

Business Law and the Regulation of Business 12th Edition

Mann Test Bank

http://testbankbell.com/product/business-law-and-the-regulation-of-
business-12th-edition-mann-test-bank/

testbankbell.com

Test Bank for Understanding Motivation and Emotion, 6th

Edition by Reeve

http://testbankbell.com/product/test-bank-for-understanding-
motivation-and-emotion-6th-edition-by-reeve/

testbankbell.com
Solution Manual for Fox and McDonald’s Introduction to
Fluid Mechanics 9th by Pritchard

http://testbankbell.com/product/solution-manual-for-fox-and-mcdonalds-
introduction-to-fluid-mechanics-9th-by-pritchard/

testbankbell.com

Bank Management Koch 7th Edition Test Bank

http://testbankbell.com/product/bank-management-koch-7th-edition-test-
bank/

testbankbell.com

2012 Nursing Care of Children Principles and Practice, 4e

Test Bank

http://testbankbell.com/product/2012-nursing-care-of-children-
principles-and-practice-4e-test-bank/

testbankbell.com

Test Bank for Automotive Technology: A Systems Approach

7th Edition Erjavec

http://testbankbell.com/product/test-bank-for-automotive-technology-a-
systems-approach-7th-edition-erjavec/

testbankbell.com

Test Bank for Psychology: Themes and Variations, 8th

Edition Wayne Weiten

http://testbankbell.com/product/test-bank-for-psychology-themes-and-
variations-8th-edition-wayne-weiten/

testbankbell.com
Test Bank for Strategic Management Concepts 13th Edition
David

http://testbankbell.com/product/test-bank-for-strategic-management-
concepts-13th-edition-david/

testbankbell.com
Law, Business and Society, 12e (McAdams)
Full chapter at: https://testbankbell.com/product/test-bank-for-law-business-and-society-12th-
edition-by-mcadams/

Chapter 1 Capitalism and the Role of Government

1) The American financial community's near collapse in late 2008 was most directly ignited by
the government's flooding the market with cash.

2) Capitalism in America was built on the strong philosophical foundation of centralized control
by the government.

3) Democratic capitalism and state capitalism create equal economic and political advantage
making them economic and political allies.

4) Capitalism features economic cooperation and varying degrees of centralized control.

5) The term collectivism embraces communism and socialism and similar philosophies on the
left side of the political or economic spectrum.

6) Political scientist Benjamin Barber believes that capitalism drags us into decadence by
encouraging us to buy as many unnecessary products as we can manage.

7) Socialism embraces totalitarianism while calling for aggressive government intervention to

correct economic and social ills.

8) Capitalists fear the "irrationality" of a society based on competition and unrestrained pursuit
of industrial growth.

9) Capitalists consider class distinctions a relic of the past and seek to diminish any class
differences.

10) Communists are convinced that problems of market failure mean that the free market is
simply incapable of meeting the needs of all segments of society.

11) To pay for its comprehensive welfare benefits, the United States takes 50.1 percent of its
national income in taxes, the highest rate of any industrialized nation.

12) Sweden and the other Scandinavian states rely on wise government spending as their key
ingredient in a successful market-based economy.

13) The pure free market approach adds all forms of government including regulatory agencies,
consumer protection, environmental rules, and antitrust law to our business system and our
society.

14) American capitalism, despite its extraordinary success, is criticized for problems of poverty,
1
Copyright © 2018 McGraw-Hill
inequality, and unfairness.

15) It is a well-known fact that the United States ranks equally well on standard social measures
and standard economic measures.

16) Taking the privatization movement a step further, state and local governments are selling or
leasing existing roads to private companies.

17) Privatization often brings substantially reduced costs and improved expertise.

18) China's reliance on cheap labor to drive its economy remains unchallenged as other nations
are unable to undercut the Chinese advantage.

19) From the critics' point of view, extravagant wealth, side-by-side with punishing poverty, is
perhaps the greatest disappointment and injustice in the global advance of capitalist principles.

20) In the context of capitalism in America, which of the following most likely led the
government to curb the power of big business?
A) Lack of natural resources
B) Emergence of monopolistic abuse
C) Lack of private property rights
D) Poor foundation of personal freedom

21) ________ in the United States, Japan, Denmark, and other nations favors business to create
wealth and government to regulate as needed.
A) Regional socialism
B) State capitalism
C) Religious socialism
D) Democratic capitalism

22) ________ in countries such as Russia, China, and Saudi Arabia employs the market to build
wealth, which, in turn, is controlled and distributed by the state for its political purposes.
A) State capitalism
B) Democratic capitalism
C) Regional socialism
D) Religious socialism

23) All the following countries have a communist form of government except
A) Cuba.
B) North Korea.
C) China.
D) South Korea.

24) ________ was particularly concerned about the growing imbalance between rich and poor
and felt that the pursuit of wealth and self-interest would erode society's moral core.
A) Ayn Rand
B) Bo Xilai

2
Copyright © 2018 McGraw-Hill
C) Anatole Kaletsky
D) Karl Marx

3
Copyright © 2018 McGraw-Hill
25) Democratic governments and peaceful change are often associated with ________.
A) strong centralized governments
B) communism
C) economic individualism
D) socialism

26) Identify the correct statement regarding socialists.

A) They aim to retain the benefits of industrialism while abolishing the social costs that often
accompany the free market.
B) They reserve much of their concern for the condition of the middle and higher classes.
C) They reject the need for aggressive government intervention to correct economic and social
ills.
D) They embrace communist totalitarianism and reject democracy.

27) Which of the following statements about socialists is true?

A) Socialists feel that the economy must be directed toward the welfare of the successful
capitalists.
B) Socialists reserve much of their concern for the condition of the higher class.
C) Socialists do not object to the harshness of working life.
D) Socialists consider class distinctions anathema.

28) Which of the following statements corresponds to Karl Marx's beliefs?

A) Unrestrained capitalism leads to economic abuses that threaten the welfare of workers.
B) Unrestrained capitalism makes society more productive.
C) Individual pursuit of wealth and self-interest continuously builds society's moral core.
D) Competition and unrestricted pursuit of industrial growth is necessary for the welfare of
workers.

29) Which of the following is true of Robert Putnam's observations on social capital?
A) Putnam observed that the practice of free market principles is essential for a moral life.
B) Putnam observed that a sharp rise was seen in league bowling from 1980 to 2000 although the
number of bowlers decreased by about 10 percent.
C) Putnam observed that virtually every measure of social interaction fell significantly from
roughly 1975 to 2000.
D) Putnam observed that only three categories of government were necessary: the police, the
armed services, and the law courts.

30) Identify the underlying reason why socialists advocate income supports, free education, free
health care, generous sick pay, and family planning.
A) Socialists believe that the economy must be directed toward the general interest of society
rather than left free to multiply the welfare of successful capitalists.
B) Socialists seek an excessively individualistic approach to life where the communitarian
approach of capitalism is muted by a concern for the welfare of all.
C) Socialists believe that communism harshly restrains individual freedom and creates a society
based on unrestrained pursuit of industrial growth.
D) Socialists seek to embrace totalitarianism while calling for aggressive government
intervention.
4
Copyright © 2018 McGraw-Hill
 5
Copyright © 2018 McGraw-Hill
31) Which of the following views was advocated by Ayn Rand, the philosopher and novelist?
A) The necessary categories of government were only three in number: the police, the armed
services, and the law courts.
B) The practice of free market principles is not needed for a rational, moral life.
C) The mode of production in material life determines the general character of the social,
political, and spiritual processes of life.
D) The theory of market fundamentalism is a greater threat to open society today than
communism.

32) The proper balance between ________ remains the central public policy debate in American
life.
A) open markets and government intervention
B) personal freedom and private property rights
C) natural resources and democracy
D) competition and unrestrained pursuit of industrial growth

33) Sweden has made what attempt to keep its economy healthy?
A) It has taken an aggressive market capitalism approach.
B) It has maintained a policy of comparatively low corporate taxes.
C) It has allowed private parties to buy or lease government property.
D) It has developed a significant private sector and permitted it to take limited control of several
state-run companies.

34) Which of the following is most likely to be a result of a country maintaining its core welfare
commitment in combination with an entrepreneurial spirit?
A) An economy that has only state-dominated companies with high employment due to the
encouragement of welfare over work
B) An economy that is impoverished and filled with inequality
C) An economy encompassing poverty, oppression, and the rich-poor gap
D) An economy of relatively low unemployment, low inflation, and high GDP growth

35) In terms of markets and governments, America

A) has greater faith in a more libertarian, cowboy-capitalism.
B) has greater faith in a coordinated, stakeholder capitalism.
C) chose a quasi-socialist, democratic approach to life.
D) reflects a preference for greater central authority.

36) In the context of economic systems, the "Third Way" refers to ________.
A) limited totalitarianism
B) market communism
C) unrestrained capitalism
D) market socialism

6
Copyright © 2018 McGraw-Hill
37) Which of the following countries followed the "Third Way" and navigated a path between
the harsher extremes of capitalism and communism?
A) China
B) Japan
C) Sweden
D) South Korea

38) The pure free market approach assumes that:

A) equal faith should be placed in the market and government planning.
B) legal systems in all countries should reflect a preference for greater central authority.
C) limited centralized authority will result in a government and economy completely free of
corruption.
D) business structures and societies can be operated at large free of all but foundational legal
mechanisms.

39) Which of the following is true of the criticisms of Robert Putnam's thesis?
A) Robert Putnam was criticized for focusing too much on older activities such as social clubs.
B) Robert Putnam was criticized for focusing too much on emerging interests such as Internet
groups.
C) Robert Putnam was criticized for his belief that the necessary categories of government were
only three in number: the police, the armed services, and the law courts.
D) Robert Putnam was criticized for his belief that state capitalism as practiced in Russia can
succeed in the face of political repression, routine corruption, and abuse of the rule of law.

40) Identify the result of a growing gap in opportunities among socioeconomic classes of
American children.
A) Children of the well-off express increasing trust in those around them.
B) Participation in extracurricular activities has fallen sharply for all children.
C) Young products of the less well-off have increased their community engagement.
D) The overall community engagement gap between all socioeconomic classes is narrowing.

41) Which of the following involves making utilization of a service more expensive at times of
peak demand in order to curb that demand?
A) Congestion pricing
B) Clearance pricing
C) Predatory pricing
D) Median pricing

7
Copyright © 2018 McGraw-Hill
42) Identify a reason why some parents and school boards have adopted a free market "fix."
A) Parents and school boards are convinced that replacing merit-based admission with an auction
allowing space to the highest bidders is the only way to raise the academic profile of an
educational institution.
B) Studies reveal that achievement growth rates were twice as high in districts with a free market
fix than in standard public schools.
C) Parents and school boards hope that competition will push all schools to higher achievement
levels.
D) Studies carried out in other countries reveal that market-based approaches such as open
enrollment and charter schools work better than direct payment to students of $100 to $500 per
year for improved performance.

43) In the context of toll roads, parking meters, and congestion pricing, which of the following is
true of privatization?
A) Privatization brings secure working conditions, increased services, and increased
responsiveness to customers.
B) Privatization often brings increased costs and higher customer dissatisfaction.
C) Growing government revenue problems suggest that privatization of transportation will cease
to exist.
D) Some struggling governments see privatization as a solution for financial distress.

44) How do privatization supporters envision major changes to daily life?

A) By promising economic justice for all
B) By promoting religiosity and building peace
C) By citing free market efficiency and personal freedom while challenging moral conventions
D) By encouraging economic cooperation and varying degrees of centralized control

45) Which of the following statements about the economic and political issues of China is true?
A) The per capita gross domestic product of China is the highest in the world.
B) China's free market liberalization policies of recent years have paced faster, making entry to
the Chinese market and competition with Chinese companies easy.
C) China's gap between rich and poor is estimated to be the world's largest.
D) Interest in Buddhism has re-emerged after being suppressed during the anti-intellectual
Cultural Revolution of 1966-76.

46) In the context of state capitalism, explain why government is the dominant economic force.
A) The government intervenes in and shapes the market to further the state's political goals.
B) The intensity of income disparity between the rich and the poor is relatively low.
C) State capitalism favors business to create wealth and government to regulate as needed.
D) State capitalism fails to blend a shrinking system of state-owned enterprise with the power of
the free market.

8
Copyright © 2018 McGraw-Hill
47) According to Robert Putnam, which of the following is true of the growing gap in
opportunities among socioeconomic classes of American children?
A) Children of affluent Americans have withdrawn or never undertaken community engagement.
B) Today, participation in extracurricular activities has risen sharply for less well-off children
while falling sharply for affluent children.
C) Today, the more comfortable class of children receive about one hour per day more time with
their parents than less advantaged children.
D) Less affluent young whites have steadily deepened their community engagements.

48) Discuss some of the key indicators of America's economic and social health.

49) Describe the chief characteristics of socialists.

50) Describe the effects of globalization.

51) Explain how Sweden's economic health improved due to its adoption of a policy of
comparatively low total corporate tax.

52) Define privatization, providing examples.

53) Describe the major criticisms or concerns about the privatization of toll roads.

54) Elaborate on the changing labor market trend and the problems faced by China.

55) Explain Robert Putnam's view on the impact of declining community and growing gap in
opportunities among socioeconomic classes of American children.

9
Copyright © 2018 McGraw-Hill
Exploring the Variety of Random
Documents with Different Content
 Ami az erkölcsiség és vallás viszonyát illeti, a genetikai-biológiai
szemlélet teljes biztossággal eredményezi, hogy az erkölcsiség a
vallástól függetlenül keletkezett és hogy követelményei minden
vallási dogmától függetlenül érvénnyel bírjanak. Nem azért erkölcsös
valamely cselekmény, mert istennek tetsző, hanem azért istennek
tetsző, mert erkölcsös. Ezt a tételt nemcsak Plato védelmezte az
Euthyphron című dialógusban, hanem még szigorúan hívő
theológusok is, mint Aquinói Tamás, elismerték helyességét.
Mindazáltal hosszú időközökön át szoros kapcsolat áll fenn vallás
és erkölcs között. A szociális szükségletekből keletkezett erkölcsi
normákat mint vallási kötelességeket fogjuk fel, ezek ezáltal
vigasztaló melegséget nyernek, amelyet a hűvös ész nem tud nekik
megadni. Ha a vallás a szociális munka szolgálatába áll, akkor ma is
rendkívül áldásosan hathat. Hiszen a durva antropomorfizmustól és
egoizmustól való megtisztulását csak erkölcsi megfontolásoknak és
érzelmeknek köszönheti.
A vallás azonban nemcsak szabályok summája, még nagyobb
mértékben világnézet és pedig metafizikai világnézet. Itt is annyiban
érintkezik az etikával, amennyiben annak normái az emberi nem
tökéletesedésének előzetes feltételén alapszanak. Ez a hit bizonyára
elvonható a tapasztalatból is, de csak akkor kapja meg a kívánatos
szilárdságot, ha harmónikus világnézetből folyik. Az ilyen
világnézethez tartozik azonban, amint fentebb kimutattuk, egy
hatalmas akarat fölvétele, amely a természeti és erkölcsi törvények
forrásául tekinthető.
A genetikai-biológiai szemlélet útján lehetséges olyan normákhoz
jutni, melyek megmutatják az emberi cselekvésnek a céljait és kétes
esetekben megkönnyítik a döntést.
Család, község, állam és emberiség jelölik meg az erkölcsi
tevékenység szorosabb és tágabb területeit. A családon alapszik a
község és az állam. A benső családi élet az állam virágzásának
elengedhetetlen föltétele. Épen ezért kötelesség az összetartozás
érzését a családban ápolni és jóllétéről gondoskodni. Az állam
érdekei azonban nem ritkán a családi kötelességek feladását
követelik. A hivatalnokot és a katonát nem szabad hogy az
asszonyért és gyermekért való gond akadályozza hivatása
kötelességeiben. A hazafias kötelességek általában véve erősebben
kötelezők, mint a családi kötelességek.
Nehezebb lesz elhatárolni az állammal szemben való
kötelességeinket azoktól, amelyeket az egész emberiség ránk hárít.
Az egyén hatalmas kifejlődése itt életet adott az emberi méltóság
fogalmának és az emberi méltóság iránti kötelességeket helyezte
szívünkbe. De bizonyára még sok idő elfolyik, míg ezek a
kötelességek oly mélyen belénk élték magukat, hogy úgy a
háborúban a kultúr-államok között, mint a civilizált nemzeteknek
kevésbbé művelt népekkel való érintkezésében mindenütt a
cselekvés zsinórmértékeivé lesznek.
A mai társadalomban egyáltalán csak kompromisszumról lehet
szó a háborús morál és a békemorál között.
Minden erkölcsi kötelesség teljesítésének lehetősége azonban
nemcsak az egyesnek a jóakaratától függ, hanem nagy mértékben a
társadalmi rendtől is, melyen belül az egyes él. A tudományos
ethikának ezért az a feladata, hogy a társadalmi rendet abból a
szempontból vizsgálja, mennyiben teszi lehetségessé az etikai
feladatok teljesítését vagy más szóval mily mértékben alkalmazkodik
a társadalmi rend a valódi életfeltételekhez. Ezzel azonban az etika
beletorkollik az emberi társadalom fejlődésének törvényeiről szóló
tanításba, vagyis a szociológiába.

42. §. Szociológia és a történet filozófiája.

A szociológia a legfiatalabb a filozófiai tudományok közt s még

ma sincs mint ilyen általánosan elismerve. Tárgya az ember mint
társadalmi lény. Feladata abban áll, hogy az emberek együttélését
vizsgálja, megmutassa azokat a formákat, amelyekben ez nyilvánul s
aztán ezen formák egymás mellett és egymásban valóságát,
valamint egymás után valóságát is kikutassa.
E tudomány fogalmát és nevét csak a tizenkilencedik század
közepén állapította meg Auguste Comte, a francia gondolkodó, a
tárgyat magát azonban már előbb is feldolgozták filozófiailag. Platon
két állam-ideáljában, melyeknek kivált a másodika, legapróbb
részletekig ki van dolgozva, kifejtette az állam etikai célját,
amilyennek ő képzelte s ezzel olyan szellemi fegyvereket kovácsolt,
amelyeket a szociális igazságosság mai előharcosai szívesen
használnak. Aristoteles a korában fennállott államformákat
példátlanul szabadszellemű módon vetette kritikai vizsgálat alá. Az
államot természeti produktumnak tekinti és az alapgondolat,
amelyből kiindul, hogy az ember természettől fogva szociális lény,
még ma is alapja minden szociológiai vizsgálatnak.
A középkornak a theológiai problémák uralkodó szerepe miatt
kevesebb érzéke volt a szociológiai vizsgálatok iránt. Ezzel szemben
a renaissance és aztán az újabb filozófia sokat foglalkozott ilyen
kérdésekkel. Hugo Grotius a természeti jogról szóló theoriájával
megvetette alapját a buzgón mívelt jogbölcseletnek, amely ma
azonban nem önállóan, hanem csak a szociológián belül számíthat
érvényre.
Hobbes az államban olyan intézményt lát, melyet az emberek az
egymás elleni védelem céljából találtak ki s ezzel megalapítója lett a
sokáig érvényben maradt szerződési elméletnek. Rousseau is
mesterségesen megalkotott szerződést lát az államban, azonban azt
kívánja, hogy a szabadság és egyenlőség talajára állítottnak kell
lennie. Elmélete jelszava lett a francia forradalomnak.
A tizenkilencedik század visszatért az aristotelesi felfogáshoz,
hogy az állam természeti produktum s igyekezett az államot történeti
fejlődésében felfogni. Auguste Comte, aki mint említettük, a
szociológia fogalmát és nevét megalkotta, a társadalmi fejlődés
törvényeit teljesen úgy kívánja kikutatni és formulázni, mint a
természeti törvényeket. A szociológia az ő pozitív filozófiája
rendszerének a koronája. A tudományok lépcsőfokozatán, amely a
mathematikával kezdődik és innen az asztronómiához, fizikához,
chemiához és biológiához halad, a szociológia az utolsó és
legmagasabb fokozat. A már Plato által vázolt organikus állam-
elmélet a fejlődéstan révén kifejlődött és sok tekintetben
egyoldalúlag túl is feszítették. Az állam ez elmélet szerint magasabb
organizmus, amely hasonló törvények szerint fejlődik, mint az egyes
lény. Schäffle «A szociális test szerkezete és élete» című művében
fejtette ki ezt az elméletet és határozottan túlságba vitte az
analógiát.
Szigorúan fejlődéstörténeti alapon kísérelte meg Herbert Spencer
a szociológia alapelveiről szóló művében a társadalmi fejlődés
elméletét, amely széles empirikus alapon gazdag néprajzi anyaggal
van felépítve. Az állam a primitívebb társadalmi formákból a fejlődés
általános törvényei szerint alakul ki, melyeket Spencer meg is
állapított. Az állam terjedelmében gyarapszik és egyúttal stabilisebbé
válik. Emellett az állam tagjai között, azaz a lakosságban ugyanaz a
differenciálódó folyamat megy végbe, melyet Spencer az
organizmusok fejlődésére nézve kimutatott. Az egyes részek, melyek
kezdetben egyöntetüek és kevésbbé határozottak voltak, egyre
különbözőbbekké válnak, de viszont mindegyik magában sokkal
határozottabbá. A munkamegosztás folytán az emberek érdekei és
karakterei mindig különbözőkké és emellett mindig szilárdabban
körülhatároltabbakká, mindig élesebben kidomborodókká válnak.
Egyúttal ezek a részek mind függőbbekké válnak az egésztől, amely
ezáltal egyre stabilisebbé válik. Az egyes ember azonban Spencer
számára mindig az öncél egy neme lesz és sohasem szabad az állam
eszközévé lesülyednie. Az ideális állam az volna, amelyben minden
egyes azáltal, hogy magánérdekei után jár, az egésznek szolgál.
A modern néprajz, az összehasonlító vallás és jogtudomány, a
nemzetgazdaság és az újabb időben nagyon serényen művelt
gazdaságtörténet egyre gazdagabb anyagot hoznak a szociológiának,
míg a jelenkor szociálrefomátori törekvései nagyon fokozzák a
szociológiai kutatások iránti érdeklődést. Csakhogy az anyag
gazdagsága megnehezíti az egésznek áttekintését, a pártpolitikai
tendencia gyakran zavarja a tudományos objektivitást. A szociológia
ennélfogva még az erjedés állapotában van és még sok
részlettanulmányra és beható gondolkodási munkára lesz szükség,
hogy biztosított eredményekre jussunk benne.
Egy dolog azonban már ma is bizonyos. Bárhol találkozunk akár
történetileg, akár földrajzilag az emberrel, soha és sehol nem találjuk
mint egyes lényt, hanem mindenütt szociális kapcsolatban él. Mennél
mélyebbre szállunk le már most a kultúr-fokon, annál inkább
megkötöttnek találjuk az embert az erkölcshöz, annál csekélyebb az
individuális önállósága. Csak a kulturális fejlődés folyamán dolgozza
fel magát az egyéniség s így Spencernek teljesen igaza van, mikor
azt mondja, hogy a társadalom előbbről való, mint az egyén (Society
is prior to Man). Az önálló egyéniség a saját gondolkodásával,
sajátos érzelmi világával és a szabad akarat-elhatározással a szociális
kultúrfejlődés vívmánya és tegyük egyúttal hozzá, egyike
legbecsesebb vívmányainak.
Az egyén eljuthat arra a belátásra, hogy személyiségének
legmagasabb és egyúttal legboldogítóbb tevékenysége abban áll,
hogy erőit az összesség szolgálatába állítja, de a szabaddá lett
ember sohasem fogja magát önállótlan szociális rabszolgává
lealacsonyítani. Nem az individualitás megsemmisítése, hanem
gondos ápolása a haladás föltétele s az egyesnek betöltése szociális
szellemmel egy messzetekintő szociálpolitika egyedüli észszerű célja.
A szociológiával közeli rokonságban áll a történet filozófiája. Ez a
történeti fejlődésben igyekezik a hajtó eszméket és a végső célokat
feltalálni. Herder «Eszmék az emberiség történetének filozófiájához»
című művében a humanitást jelölte meg azon célul, amely felé a
történeti fejlődés törekszik. A humanitás a speciális emberi
képességek teljes kifejtése s ez itt öncél. A XVIII. század egyrészt
individualisztikus, másrészt kozmopolita jelleme ebben találja
történetfilozófiai kifejezését.
 Hegel nagyszerű módon igyekezett a történetet az objektív
szellemről szóló tanában megérteni, mint a szabadság öntudatában
való haladást. Emellett az individuális szabadság iránt ép oly
igazságos maradt, mint az egyesnek az államhoz való kötöttsége
iránt. Számos chronológiai tévedése dacára Hegel történelem-
felfogása marad a legnagyszerűbb kísérlet a történelmi levés
egységes felfogására.
Hegel iskolájából tudvalevőleg nemcsak Feuerbach modern
materializmusa indult ki, hanem Lassalle és Marx szocializmusa is.
Marx koncipiálta meg a gazdasági történetfelfogást, amely ma a
szociálista párt dogmájává lett. Eszerint az összes eddigi történeti
fejlődés csak gazdasági szempontból érthető meg. A gazdasági
szükségletek és a javak termelésének és elosztásának formái a hajtó
alap-erők a történelemben. Vallási és erkölcsi érzések és más
«ideologikus momentumok» csak látszólagos, a felszínen látható
tünetek. Minden fordulatnak, minden nagy mozgalomnak az igazi
okai mindig csak gazdasági természetüek.
Az ökonomikus történelmi felfogás, melyet alkalmilag
materialisztikusnak is neveznek, mint kutatási módszer nagy értékű
és még sokkal fog járulni a történelem helyes megértéséhez. Mint
történetfilozófia azonban határozottan egyoldalú és nyilvánvaló
tényekkel nem számol.
A történelem filozófiája tulajdonképen ugyanarra a célra
törekszik, mint a szociológia és ezért Paul Barthnak szerencsés
gondolata («Die Philosophie der Geschichte als Soziologie») a kettőt
egy disciplinává egyesíteni. Az ilyen szociológiának magas és fontos
feladatok jutnak osztályrészül. Meg kell mutatnia, mennyiben
befolyásolja az egyes lelki életét a szociális élet, az összakarat és
könnyen kiderülhet, hogy ez sokkal nagyobb mértékben van meg,
mint ahogy ma hiszik. A szociális tényező az ismeretfejlődésben,
melyről már fentebb szó volt, itt teljes hathatósságában és
fontosságában fog napvilágra jutni és azt fogják találni, hogy a
pszichológia és az ismeretelmélet csak ennek a tényezőnek
figyelembevételével juthatnak további haladásra. Még az esztétika, a
filozófiai diszciplinák legindividualisztikusabbja számára is sok újat
adhat a szociológia, amennyiben a közönség, amelynek egy művészi
mű szánva van, a művészt gyakran öntudatlanul vezeti alkotásában s
amennyiben az egyesnek az esztetikai ítéletét erősen befolyásolja az
uralkodó ízlés-irány. Hogy az etikát csak szociológiai szempontból
szabad feldolgozni, az ma már csaknem általánosan el van ismerve
és a szociológia haladásával egyre nyilvánvalóbb lesz.
Egész világ és élet-szemléletünk mint a szociális fejlődés
produktuma fog aztán feltünni, olyan fejlődésé, melynek
legjelentékenyebb eredménye az önállóan gondolkodó és
szabadságot kívánó személyiségek létrehozása. A jövő szociológiája
eszerint nemcsak filozófiai tudomány, hanem minden filozófia
alapvetésévé alakulhat ki.

43. §. Neveléstudomány.

Szoros kapcsolatban áll a filozófia problémáival, különösen a

pszichológiával egyfelől, az etikával és szociológiával másfelől a
neveléstudomány vagy pedagógia. Ezért teljesen indokolt, hogy e
tudomány elméleti alapvetését többnyire olyan emberek vállalják,
akik a filozófia problémáival sokat és alaposan foglalkoztak. A
nevelés feladata, a házi nevelésé ép úgy, mint a nyilvános nevelésé,
oly fontos, az államra és az emberiségre nézve oly jelentőségteljes,
hogy azok a szempontok, melyekből iránya és útjai
meghatároztatnak, nem lehetnek elég magasak.
A nevelés célját végső sorban csak az etika és szociológia
határozhatja meg, amelyek az ember erkölcsi feladatait és az
egyesnek az összességhez való viszonyát kell hogy vizsgálják. Hogy
azonban ez a cél elérhető legyen, a nevelőnek gondosan vizsgálnia
kell a gyermek lelkét, ezért elegendő pszichológiai iskolázottságának
is kell lennie. Az intenziv filozófiai képzettség tehát mellőzhetetlen
mindenkinek, aki a nyilvános nevelő vagy tanító felelősségteljes
hivatását vállalni akarja. Minden esetre kielégítőbb mértékben
kellene a tanítók ily filozófiai előképzettségéről gondoskodni, ahogy
az most történik.
A nevelő kiképzéséhez azonban a pedagógia filozófiai alapvetése
még egyáltalán nem elegendő. A tanítás technikáját ép úgy, mint
minden más technikát csak módszeres gyakorlással lehet elsajátítani
s ennek berendezésére a filozófiai képzés mellett főleg a praktikus
iskolai tapasztalat kell hogy irányadó legyen.
A pedagógia története azt tanítja, hogy egy-egy időszak szellemi
iránya meghatározza azokat az elveket is, melyek az ifjuság
nevelésére érvényesek. Így a XVIII. és XIX. század individualisztikus
pedagógiájával szemben, amelyben az egyén minden oldalú
kiképzése számított a nevelés közcéljának, ma teljes joggal kívánják
a szociál-pedagógiát, amely kezdettől fogva arra törekszik, hogy a
felnövekvő nemzedéket szociális szellemmel töltse be és a szociális
kötelezettség érzését mennél korábban és mennél intenzivebben
plántálja bele a növendékbe.
Ebből a filozófia és pedagógia egy eddig tekintetbe nem vett
kapcsolata származik.
A filozofiának nevezetesen szüksége van, hogy teljes hatásra
juthasson, a neveléstudomány folytonos támogatására. Az a világ-
és élet-szemlélet, melyet a filozófus kidolgozott, a felnőttekre, még
ha követik is gondolatmenetét és helyeslik eredményeit, nem teheti
már azt az átalakító hatást, melyet a filozófus vár és kíván. A
megszokott meggyőződések és etikai elvek rendszerint még magánál
a filozófusnál is nagyobb fontosságuak maradnak életére, mint a
saját filozófiája. Csak ha ez a filozófia a nyilvános nevelés alapjává
tétetik, csak akkor válhatik a benne kifejtett világ- és élet-szemlélet
vérré és hússá s juthat így praktikus fontosságra.
Az alkotó filozófus ezért gyakran hasonlít ahhoz a szántóvetőhöz,
aki olyan fákat ültet el, amelyeknek gyümölcseit már ő maga nem
fogja látni. Az eljövendő nemzedékek számára dolgozik, melyek
magukba veszik és feldolgozzák a gondolatait úgy hogy többé azt se
tudják, ki gondolta ki azokat az emberiség számára. A filozófus
azonban szivesen beéri azzal a halhatatlansággal, «amelyben a tett
él és tovább halad, ha szerzőjének neve elmarad is mögötte».
 ÖSSZEFOGLALÁS.

Az egyes filozófiai problémák megbeszélésekor az előbbiekben

ismételten megjelöltük a gondolatok amaz útjait, amelyek a jelen
tudományos álláspontjának legjobban megfelelnek, azokat az
eszmeirányokat, melyek nézetünk szerint egyedül vezethetnek a
kívánt célra. A figyelmes olvasó bizonyára maga is észrevette, hogy
mindezen megoldási kísérleteknek bizonyos elvi nézetek szolgálnak
alapjául. Most már ajánlatos volna ezeket a nézeteket a végén
világosan megállapítani és azt a feladatot vezetni le belőle, amelyet a
jelen filozófiájának a szerző nézete szerint maga elé kellene állítani.
Az első és legáltalánosabb követelmény, melyet ma a filozófiával
szemben támasztanunk kellene, az, hogy empirikus és hogy
tudományos legyen. Aki ma Hegel módjára a fogalmak egy
rendszerét akarná konstruálni és a tényeket ebbe beleerőszakolni, az
bajosan számíthatna bárminemű figyelemre. A filozófia épületének
ma szilárd alapon kell állania, ha azt várjuk, hogy valaki felüsse
benne lakását. Hogy Fechner szavát variáljuk, az előbbi felülről való
filozófia helyett alulról való filozófiát kívánunk. Emellett azonban
annak kell maradnia, amivé Descartes tenni akarta és Kant tényleg
tette: belülről való filozófia, nem pedig, ahogy a materializmus
akarja, kívülről való filozófia. Lelki életünk közvetlenül bizonyos
tényeit önállóan magukban kell szemlélnünk. A jelenkor történeti és
nevezetesen ethnográfiai kutatásai feltárták olyan szellemi hatalmak
hathatósságát, amelyek a fiziológiai magyarázat számára örökre
megközelíthetetlenek maradnak. Egy nép közakarata, ahogy nyelvvé,
szokássá és vallássá sűrűsödött, csakis pszichológiailag érthető meg
és kutatható ki. Összagyat sehol sem találhatni, ellenben az
összakarat a nagy hatások által, amelyeket az egyes akaratra
gyakorol, valóban létezőnek bizonyúlt.
A természettudományokból megtanultuk mindenekelőtt a
tényeket megállapítani. Épen ezért azonban óvakodnunk kellene
attól, hogy lelki életünk közvetlenül bizonyos tényeit mint valami
másodlagosat, mellékeset félretoljuk. Abban a magában véve helyes
törekvésben, hogy minden történés számára egyetlenegy magyarázó
okot találjunk, nem szabad annyira mennünk, hogy tökéletesen
eltérő jelenség-csoportok sajátosságát elhalványítsuk. Pszichikai és
fizikai folyamatok összehasonlíthatatlanok maradnak. Mindkettővel
csak a történés tökéletesen üres és tartalmatlan fogalma közös. Aki
tehát azt állítja, hogy csak anyag van vagy csak szellem, az
kétségkívül erőszakot tesz a tények egy csoportjával és
mindenképen megszünt empirikusnak lenni.
Ezzel összefügg egy másik követelmény, amelyet a jelenkor
hangosan támaszt. Azt követeli, hogy a filozófia térjen vissza a nem
filozofáló öntudat felfogásához, vagyis az egészséges józan észhez.
Az egészséges józan észnek bizalma van az érzéki
észrevételekhez és meg van arról győződve, hogy amit látunk,
hallunk és tapintunk, az valóban megvan és akkor is megvan, ha
senki sem veszi észre. Ugyanerre a megismerésre jut azonban a
filozófia is, miután évezredes gondolkodó munka megvizsgálta
megismerési organumainkat és keresztülment a legradikálisabb
kételyeken, valamint a legmélyebbre vágó kritikán is. A filozófus
számára is végül az érzéki észrevétel marad az igazság legeredetibb
és legutolsó forrása, amennyiben a fizikai történés jön tekintetbe.
A pszichikai folyamatokat az egészséges józan ész mint valami
egészen sajátosat, minden fizikaitól különbözőt tekinti, anélkül
azonban, hogy kételkednék a kettőnek állandó és szoros
kölcsönhatásában vagy megütköznék rajta. Minden ember tudja,
hogy az időjárás befolyással van hangulatunkra és hogy az
izgalomtól néha reszket a kezünk. Végül azonban a filozófusnak is be
kell ismernie, hogy ez a bölcsesség vége. Minden fáradozás ellenére
sem sikerült az olyan teljesen összehasonlíthatatlan folyamatokat,
amilyenek egyfelől az úgynevezett külső észrevételben, másrészt
saját öntudatunkban adva vannak, egy kalap alá hozni. A
filozófusnak is, ha nem akar a legnyilvánvalóbb és legbiztosabb
tényeken erőszakot tenni, a folyamatok két különböző csoportját kell
érvényre engednie. A pszichikai és fizikai folyamatok kölcsönhatását
azonban, amely oly sokáig megfoghatatlan valaminek tünt fel,
fentebb láttuk, mint a közvetlenül átélt okozatiságot, mint minden
kauzalitás ősképét, mint minden ítélet és megértés forrását.
Ha azonban a filozofálás eredménye a nem filozofáló öntudat
felfogásához való közeledésre vezet, azért a filozófus munkája
semmikép sem volt hiábavaló. Visszatérünk az egészséges
józanészhez, de gazdagabban és megfontoltabban, mint amilyenek
voltunk, mielőtt tapasztalatunkat taglalni kezdtük. Ahogy szemünk
látóerejét távcsövekkel és mikroszkópokkal erősítjük, az elemzés és
kísérlet a pszichikai mikroszkópok egy nemét szolgáltatta, melyek
segítségével lelki életünkben olyan folyamatokat fedeztünk fel,
amelyek azelőtt ismeretlenek és észrevétlenek maradtak. De ép úgy,
mint ahogy az optikai mikroszkóp nem tanított semmiféle új
érzékkvalitások felfedezésére, hanem mindig csak színeket és
alakokat láttat, épúgy a pszichikai mikroszkóp sem hozott napfényre
új pszichikai elemeket, hanem csak módot adott rá, hogy a
meglévőket pontosabban differenciáljuk és hatásaikban jobban
kövessük. Ismeretünk határainak belátása továbbá semmiképen sem
kényszerít minket, ahogy azt az ismeret-kritikai idealizmus hiszi,
lemondásra a valónak minden megismeréséről, sőt inkább csak arra
tanít, hogy balgaság lehetetlenségre törekedni. Az elérhetőnek
határain belül azonban az emberi szellemnek megint bizalmat lehet
nyernie saját erejében és meggyőződhetik, hogy az ítéletek,
melyeknek helyességét az előre-megmondások bekövetkezése
igazolja, csakugyan jelei egy történésnek, amely tőlünk függetlenül
megy végbe.
Épen ezért az egészséges józan ész, melyhez nézetünk szerint a
filozófiának vissza kell térnie, nem ugyanaz, ami ellen Kant a
«Prolegomena» ismert helyén teljes joggal fölemelte szavát. Nem «a
tömeg ítéletére való hivatkozást értjük alatta, a fecsegést, amelyen a
filozófus elpirul, a népszerű élceskedő azonban diadalmaskodik és
nagyképüsködik». A problémák megbeszélésében megmutattuk,
hogy nem kerüljük a kimélyítést, hanem inkább minden erőnkből
keressük. Örülünk azonban, hogy épen ezen kimélyítés által
túlhaladtuk a kételyt és a túlmesszire vitt kritikát és ismét bizalmat
meríthettünk érzékeink és eszünk megismerő képességében. Az
egészséges józan észhez való érett visszatérésünkből mindenesetre
filozófiánk érthetőbbé válását és ezzel hatásának fokozódását várjuk.
Nem hihetjük, hogy a világosság és mélység a filozófiában
összeférhetetlenek, ellenkezőleg, a kettőnek egyesítésétől a filozófia
újjászületését várjuk.
Empirikus és szigorúan tudományos jellem, valamint a visszatérés
az egészséges józan észhez azok a formális feltételek, melyeket a
jelenkor egy hathatós filozófia elé állít s állítani jogosult. Az egyes
problémákról való megbeszélésünk azonban tartalmilag is bizonyos
közös vonásokat mutat fel és pedig olyanokat, amelyekben a
fejlődés menete, amelyet a természet- és a szellemi tudományok a
tizenkilencedik században vettek, érvényesíti befolyását a filozófiai
szemlélet módjára, vagy legalább is érvényesítenie kellene szerző
véleménye szerint.
Azok a szempontok, melyek a filozófia számára ezen befolyás
által adva vannak, hogy egész röviden kimondjuk, a fizikai történés
genetikus, a biológiai és szociális szemléleti módja.
A pszichológiára alkalmazva, e genetikus módszer arra tanít,
hogy kérdezzük az egyes pszichikai elemek eredetét és fejlődését.
Nem elég már nekünk, hogy elemzés útján kiderítsük, miből állanak
a valódi lelki életben egyedül adott komplexumok, azt is tudni
akarjuk, hogyan és miből állnak elő. Miután most már az
önmegfigyelés által legkönnyebben megközelíthető képzet-alkotást
és gondolkodást elsőleges, az érzést és akarást ellenben levezetett
állapotokul tekintették, most mind szélesebb körökben kezdik
belátni, hogy a dolog valószínűleg fordítva áll. A gyönyör és kín
érzése és az azzal összekötött mozgásra való impulzusok alighanem
a kezdetei minden lelkiéletnek s minden látszat szerint csak azután
fejlődött ki ezekből az észrevevés és gondolkodás. A genetikus
módszer gyümölcse tehát az ujonnan keletkezett voluntarisztikus
pszichológia, amelynek, mint fentebb megjegyeztük, egyre több a
híve.
Az ismeretelméletben arra tanít a genetikus szemléleti mód, hogy
sem a szenzualizmus, sem az intellektualizmus nem ad kielégítő
magyarázatot az ismeret keletkezésére. Csak a receptív érzéki
észrevétel együtthatása a formáló és tagoló elmetevékenységgel hoz
létre olyan ítéleteket, melyeket igaznak tartunk és melyek
igazságukat a rájuk alapított jóslások bekövetkezésével igazolják.
Mindenekelőtt pedig megtanított a genetikus ismeretelmélet az ítélő
funkció keletkezésére és fundamentális fontosságára, amely
ítélőfunkcióban az általunk elnevezett fundamentális appercepció fejt
ki tevékenységet. Biológiai motívumokból keletkezve, arra ösztönöz
minket az érdek, hogy figyelmünket fordítsuk környezetünk dolgaira.
Amidőn ez történik, nem kerülhetjük el, hogy ezekre a folyamatokra
ne alkalmazzuk a fentebb megbeszélt fundamentális appercepciót,
melynél fogva minden történést a Dolog – Tevékenység –
Erőcentrum – Erőnyilvánulás sémájába hozunk.
Ezen genetikus szemléleti mód folyamán világosodik meg a nyelv
fontossága is a megismerésre és egyaránt meg leszünk óva attól,
hogy ezt a fontosságot túlmagasra vagy túlkevésre becsüljük.
Az esztétikában a genetikus szemlélet a funkciós gyönyörhöz
vezet, mint az esztétikai élvezés forrásához. A centrális, az
intellektuális és az emociónális funkciós gyönyör az esztétikai élvezet
önálló forrásainak bizonyultak, amelyek azonban azokra együtt
hatnak. Mint az esztétikai érzés legmagasabb formáját ezután a
műalkotás alakjai iránti szeretet egy nemét láttuk keletkezni, olyan
szeretetet, amelyből a szépség egy új fajtája sugárzik vissza a
műtárgyra. Láttuk, mikép fejlődnek ki a funkciós gyönyörből
esztétikai ítéletek, melyekben a szubjektív tényező mellett az
objektiv is érvényre jut. A művészi alkotást genetikus szemlélet útján
mint játékot, mint szociális munkát és legmagasabb
tökéletességében mint szeretet-kérést ismertük fel.
Az etikában a genetikus módszer mostanáig több feladatot hozott
napvilágra, mint eredményt. A saját és mások cselekedetei morális
megítélésének eredetét előbb beható történeti és ethnológiai
kutatásoknak kell alaposan megvizsgálni, hogy empirikus
alépítményt hozzunk létre vagy az erkölcsi élet tényeinek és
követelményeinek megfelelő etikát állítsunk elő. Helyes és fontos
problémák felállítása azonban minden tudományra csaknem ép oly
fontos, mint azok megoldása s így a jelenkor követelményeinek
megfelelő etika számára a genetikus szemléleti mód sokat igérő
kezdet.
A filozófiai diszciplinák legifjabbika, a szociológia kezdettől fogva
magáévá tette a genetikus módszert s ennek a körülménynek is
köszönheti erőteljes felvirágzását és boldogulását.
A genetikus módszerrel, mint fentebb megmutattuk, a
legszorosabb kapcsolatban van a biológiai szemléleti mód. Ez abból a
meggyőződésből indul ki, hogy az ember lelki élete az organikus
élet-folyamattal a legszorosabb kapcsolatban van és hogy e lelki élet
immanens célja nem más, mint az önfentartás és a tökéletesedés,
vagyis az egyes élet gazdagítása éppúgy, mint a faj életéé.
A leggyümölcsözőbb ennélfogva a biológiai szemlélet a
pszichológiára nézve. A lelki élet egész felfogását lényegesen
átalakította. Nevezetesen ebből a szempontból sokkal könnyebben
sikerül az érzelmi- és ösztön-élet sokféleségébe világosságot és
rendet hozni és a jelenségeket áttekinthetőbben csoportosítani.
Azonban ismeret-funkcióink tevékenysége, a fantázia és az érdek
jelenségei is besoroztatnak az életfolyamatok kapcsolatába s ezáltal
roppant sokat nyernek világosság és érthetőség dolgában.
Ha az ismeret-ösztönt úgy fogjuk fel, mint az általános
önfentartási ösztön részét, ez lényegesen megkönnyíti
állásfoglalásunkat az ismeret-kritika problémáival szemben.
Nevezetesen ebből a szempontból az ismeret-kritikai idealizmus,
amely csak tudat-tartalmakat akar elismerni, már biológiailag
tarthatatlannak tűnik fel. Ha ugyanis ezt a nézetet komolyan vesszük
és a valóságos gondolkodásnak és cselekvésnek alapjává tesszük,
akkor ez csak ismeretszervünk szétrombolására, a szellemi
szétzüllésre vezetne. Egy megcáfolhatatlan és egyúttal hihetetlen
világnézet sohasem hathatja át egészen belsőnket s a benne rejlő
ellentmondás annak számára, aki komolyan veszi, idő mulva
elviselhetetlen lesz. A természetkutatók, akik ehhez a nézethez
csatlakoznak, többnyire beérik egy udvarias meghajlással, aztán
nyomban tovább mennek és úgy kutatnak, mintha a világ a tudattól
függetlenül állna fenn. Rokitansky egyszer azt mondta és Meynert
vele mondja, hogy nincs értelme feltételezni, hogy a világ az
agyvelők eltávolítása után még tovább is fennállana, mivel
világképünk az agy műve. Mind a ketten azt hiszik, hogy ezzel
kifejezetten az idealizmushoz csatlakoznak és teljesen elfelejtik, hogy
mondásukban az agynak, amely pedig szintén csak mint az én
képzetem létezik, extramentális exisztenciát tulajdonítanak.
Megmutattuk fentebb, hogy az idealizmus egyáltalán nem
megcáfolhatatlan és ehhez hozzátettük, hogy ez a nézet, biológiai
szempontból nézve, az ismeret-ösztön hipertrofiájának nevezhető,
amelynek vissza kell fejlődnie, hogy gondolkozó organumunk
egészséges maradjon. Az ismeret végső fokon az élet fentartásának
és tökéletesedésének szolgálatában áll. Meg kell találnunk a
helyünket a világban, tudnunk kell, mivel lássuk el magunkat a
környezetünkben levő dolgok közül, mert különben tönkre kell
mennünk. Mennél gazdagabban alakul most már az életünk
tartalma, annál nehezebbek lesznek a feltételek, melyek között mi a
fokozott szükségleteket kielégíthetjük, annál nagyobb erőfeszítéseket
kell tennie a tudománynak, hogy az ismeretet és ezzel a természeten
való uralkodást kitágítsuk és megszilárdítsuk. A munkamegosztás
elvével van aztán indokolva, hogy a tudományos kutatást sok ember
kizárólagos élethivatásáva teszi és ezeknek a férfiaknak a számára
bizonyára nem lealázó és lealacsonyító érzés, ha azt mondják
maguknak, hogy az igazság kikutatásával az emberiség javán
munkálkodnak.
Az esztétikában a biológiai szemléleti mód a funkciós szükségletre
vezetett. Az esztétikai élvezés gyakorolja a mindennapi életben
tevékenységre nem igen jutó lelki erőket és a mennyiben
intellektuális és emócionális funkciós szükségletünket kielégíti,
gazdagabbá teszi lelki életünket. Ha az ismeret arra van rendeltetve,
hogy hatalmasabbá tegyen minket, akkor a művészetnek magas
feladata a boldogságunkat gyarapítani. A művészek ezáltal valóságos
jóltevőivé lesznek az emberiségnek, sőt csak ők tesznek minket
emberré a szó szoros értelmében.
Az etikában arra tanít a biológiai szemléleti mód, hogy az
erkölcsiségben az emberek együttélésének feltételét lássuk. Nem
egy apriorisztikus «tedd meg»-ből és nem érzékfeletti hatalmaktól
való félelemből, hanem az emberek eredettől fogva szociális
természetéből keletkeznek a morális helyeslés és helytelenítés
érzései, melyek aztán a maguk részéről a vallási képzeteket és
érzéseket megtisztítják és fölfokozzák. Amidőn azonban az eredeti
emberi nyájból egyre erőteljesebben dolgozza ki magát az
egyéniség, a személyiség, e személyiség megőrzése szükségletté
válik s a fejlődés folyamán erkölcsi követelménnyé. Ezáltal az erkölcsi
a szociális mellett maga individuális fontosságot nyer, amennyiben a
személyiség fentartása és kialakítása az emberi méltóság
követelményévé emelkedik. A társadalom fenntartása és az emberi
méltóság megőrzése így céljaivá válnak az erkölcsi fejlődésnek,
melyet csak a biológiai szemléleti mód bírt világosan napfényre
hozni.
A biológiai szemléleti mód nem marad az egyes életére
korlátozva, hanem magában foglalja a faj életét is. Ez magától a
harmadik követelményhez vezet, melyet a filozófiai problémák
tartalmi tárgyalására felállítottunk. Ez a szociális gondolat, melyet a
jelenkor filozófiája nem utasíthat el magától.
 A pszichológiában arról van szó, hogy tudatára jöjjünk annak és
mindig tudatában is maradjunk, hogy az egyes ember szellemi élete
összes fejlődési fázisaiban és minden elemében a szociális
környezettől, a miliőtől van meghatározva s ennek befolyása alatt áll.
Beleszületve egy szociális organizmusba, gyermekkorunktól fogva a
társadalom formál és mintáz minket. Autoritatív hatalommal
tudományos, vallási, erkölcsi és esztétikai meggyőződéseket olt
belénk és többnyire úgy hat ránk, hogy befolyását észre sem
vesszük. Ezt a szociális tényezőt a jelenkor pszichológiája még
egyáltalán nem vette eléggé figyelembe s mindannak
feldolgozásától, amit e téren a néprajz, a nyelv-, vallás- és
erkölcstörténet napvilágra hozott, nagy haladás várható az emberi
lelki élet megismerésére.
Az ismeretelméletre nézve a szociális tényező figyelembe vétele
különös fontosságú. Kivált a vallási képzetek megszilárdulása e
tényező nélkül nem is érthető. Tévedés és igazság egyaránt az
emberek összmunkájának eredménye. Az önkényes ész, amely azt
hiszi, egészen saját erejéből, az eddig gondoltakra való tekintet
nélkül, másokra való tekintet és mások segítsége nélkül tudja a
talányokat megoldani, a látszólag legeredetibb gondolkodóknál is az
időtől és a környezettől lényegesen befolyásoltnak látszik. A jövőnek
épp oly nehéz, mint érdemes feladata a szociális tényezőt az emberi
ismeret fejlődésében az emberi szellemi munka évezredeiben
nyomon követni és világosan megállapítani, mit örököltünk szellemi
tekintetben apáinktól és mit teszünk hozzá mi magunk.
Még az esztétikában is, ahol az egyéninek a legnagyobb a
hatásköre, szerepet játszik a szociális gondolat, amennyiben itt is a
közönség, az általános ízlés-irány, a kultúrállapot befolyással van a
művészi alkotásra éppúgy, mint az esztétikai élvezetre.
Alapvető fontosságú azonban a szociális szempont az etikában.
Itt minden, az eredet, a fejlődés, a célok annyira át vannak itatva
szociális gondolatokkal, hogy sokan az etikát csak az általános
szociológia egy részének tekintik. Ennek dacára itt még
meggyökeresedett előítéleteket kell legyőzni és még megfeszített
munkára van szükség, hogy általánossá lehessen tenni az erkölcsi
követelmény szigorúan szociális karakteréről való meggyőződést.
Még az emberi méltóság individuális kötelessége is hord magában
szociális elemet, amennyiben az egyén, amely a szociális
kötöttségből az önálló személyiségig küzdötte fel magát, nem szűnik
meg tagja lenni egy szociális testnek és a felszabadító harcban
szerzett erőit nagy részben a szociális egész szolgálatába kell
állítania, ha máskülönben az oly nehezen kiküzdött emberi
méltóságot meg akarja tartani.
Ebből az okból a szociológia, amely a szociális élet törvényeinek
kikutatását teszi feladatává, nem nagyon messze időben a
szellemfilozófia alapjává kell hogy tétessék.
Ilyen elvektől hordozva és ilyen módszerekkel fölszerelve a
filozófia megint megtalálja a bátorságot, hogy régi feladatát, hogy
világnézet-tan legyen, újra munkába vegye. A sokféleségben az
egységre ügyelni, megtalálni minden dolog kapcsolatát, kezdettől
fogva törekvése volt és erre a célra most fokozódott ereje és
belátása alapján újra különös merészséggel törhet.
A szervetlen természet egységes és szoros összefüggését
úgylátszik a tizennyolcadik században élénkebben érezték, mint a
miénkben. Ha Kant, Newton nagyszerű gondolatmenetétől egészen
áthatva az ég természetrajzáról szóló művében felkiált: «adjatok
nekem anyagot, világot építek nektek belőle», akkor ebben a szilárd
meggyőződésben mindig van valami fölemelő és nagy. Ha most már
meggondoljuk, hogy az égitestek keletkezéséről szóló elmélete még
ma is érvényben van, akkor felismerjük, hogy az egészre irányított
tekintet az egyesnek a tényleges alkatát sem el nem hanyagolja,
sem félre nem ismeri.
Ha most már ma nekünk a spektrál-analízis fölfedezi az
anyagokat, melyekből a nap tömege áll, ha a kémia a legtöbb
testnek nemcsak az alkatrészeit, hanem belső felépítését is feltárta
és konstitúciós formuláival meghatározta a molekula
elrendezkedését, ha végül a biokémiai vizsgálatok mélyen
belevilágítanak a mechanikai és chemiai folyamatokba, amelyekből
az organikus élet áll, akkor talán ideje volna az eredményeknek egy
természetfilozófiává való összefoglalásával a természeti történés
egységét és összefüggését általános tudatba hozni.
A módszereket, melyek az egyesnek kikutatásakor beváltak, erre
értékesíteni, ez az a feladat, mely a jövő metafizikája elé van állítva.
A metafizika tehát nincs örök időkre elintézve, hanem az a
középpont marad, amely felé a filozófia mindig újra törekszik s amely
körül a többi filozófiai diszciplinák csoportosulnak.
Természetesen a tudományos metafizika nem szabad, hogy
teljesíthetetlent követeljen tőlünk. Állításainak bevált módszerekből
kell kiindulniok, eredményük ellentmondás nélkül elgondolható és
elképzelhető is kell hogy legyen. Ebben az értelemben kíséreltem
meg, a tapasztalat terén bevált ítélő funkció alkalmazása által az
összes történést, a fizikait úgy, mint a pszichikait mint egy hatalmas
akarat erőnyilvánítását felfogni, amely a törvényeket, melyek szerint
a világtörténés végbemegy, megadta és ezeket a törvényeket, mint a
zsoltárköltő mondja, maga sem hágja át.
Az így felfogott isten-fogalom adja meg világnézetünknek a
befejezést, melyet tudatunk egysége megkíván. Postulátuma, nem
mint Kant-nál a praktikus, hanem a teoretikus észnek, amely a
formát, amelyben minden egyes történést a világon felfog és
tulajdonává tesz, ezzel az univerzumra, vagyis a világtörténés
összességére alkalmazza. Az istenfogalom itt bizonyos értelemben
mint szubjektum van felfogva, melynek predikátuma az összes
világtörténés és ezzel egyidejüleg mint szubsztancia, melynek
lényege nem a nyugodt kihatásban, hanem mint Leibnitz felfogta,
szüntelen erőnyilvánításban áll. Itt minden fizikai és pszichikai
történést állandóan élő forrásul kell elgondolnunk és ezen isteni
akarat törvényeit kikutatni, feladata minden tudománynak. Az
egyszer adott törvénytől való eltérés természetesen
összeegyeztethetetlen volna az egyszer adott törvénnyel.
 Talán sikerül ezen az úton a filozófiát a megtisztult vallással
összeegyeztetni s ezzel az egyest fölemelni «az általános
megszenteléshez, ahol a hatalmas akkordok szólnak». Mindenesetre
mindig minden filozófia célja kell hogy maradjon egy harmonikus
világnézetet felépíteni és azt, ami ingadozó jelenségben lebeg, tartós
gondolatokkal megszilárdítani.
 Lábjegyzetek.
1) Keller Helén, a siketnéma-vak leány önéletrajza. Magyarra
fordította dr. Boros György. Budapest, Franklin-Társulat.
 NÉVMUTATÓ.

Abälard 202
Aquinói Tamás 222
Anaxagoras 117, 155
Antisthenes 199
Aristippos 199
Aristoteles 6, 13, 17 s köv., 22, 26, 44, 47, 77, 97,
147, 152, 165, 193, 200, 202, 224
Avenarius 139 s köv.
Bacon 45
Barth Paul 229
Bastian 32
Baumgarten 164
Bayle 54
Beneke 205
Bentham 205, 210
Berkeley 26, 55, 67 s köv. 73, 77, 124
Berthold von Regensburg 85
Boëthius 44
Böhme Jacob 85
Bridgmann Laura 31
Bruno Giordano 128, 137
Büchner 53, 118
Burke 166
Carneri 206
Carriere 167
Charron 54
Cherbury 159
Cicero 199
Collius 159
Comte 63, 210, 224, 225
Condillac 79
Darwin 32, 55, 138, 157, 205
Demokritos 52, 55, 117, 154
Descartes 53, 84, 124, 130, 148 s köv., 203, 233
Diogenes 199
Duns Scotus 160
Eckhardt 85
Empedokles 117, 154
Epikuros 10
Eudemos 45
Fechner 26, 124, 168, 233
Feuerbach 228
Fichte 80, 118, 204, 210 s köv.
Fischer Fr. 167
Frohschammer 124
Goethe 132, 138. 157, 176
Gomperz 141
Groos K. 172
Grotius 224
Häckel 135
Hegel 14, 46, 80, 83, 118, 132 s köv. 167, 191,
205, 228, 233
Helmholtz 67, 138, 151
Helvetius 211
Heraklitos 136
Herbart 26, 165, 205
Herder 166, 228
Hesiodos 128
Heurtin Mária 31
Hippokrates 26
Hobbes 203, 225
Holbach 53, 118
Home 166
Homeros 79, 128, 189
Horatius 165
Hume 26, 54, 55, 68, 77, 105, 140, 203
Hutcheson 203
Jamblichus 84
Jodl 150
Joland 159
Joule 151
Kant 19, 22, 45, 47, 55, 60, 68, 70, 77, 80 s köv.,
86 s köv., 105, 118, 137, 164 s köv. 171, 173,
181, 203, 210 s köv.
Keller Helén 31
Kirchhoff 80
Kopernikus 110, 129, 140
Laas E. 63
Lamarck 138, 157
Lamettrie 53, 118
Lange 117
Laplace 137
Lassalle 137, 228
Lavoisier 111
Lazarus 32, 172
Leclair 63, 73
Leibniz 124, 148
Lessing 166
Leukippos 52, 117, 154
Lionardo 192
Locke 26, 55, 77, 79, 203
Lotze 26, 124
Lucretius 26
Mach 21, 47, 67, 80, 139 s köv., 151
Malebranche 148, 203
Marx 228
Mayer Robert 151
Meynert 67, 241
Michel Angelo 192
Mill James 26
Mill John Stuart 47, 63, 109
Moleschott 118
Montaigne 54
Müller Johannes 67
Nietzsche 206
Ostwald, 16, 151
Parmenides 128
Paulsen 220
Petrus Ramus 45
Phidias 192
Philo 11
Plato 6, 10, 18, 26, 44, 52, 81, 97, 123, 165, 191,
200, 221, 225
Plotinus 18, 26, 84, 123, 165
Porphyrius 44
Proclus 84
Protagoras 10, 79
Pyrrhon 53
Raffael 189, 192
Rehmke 63
Ribot 150
Rokitansky 241
Rousseau 225
Saint-Hilaire Geoffroy 138
Savigny 55
Schäffle 225
Schelling 80, 118, 132, 167
Schiller 8, 16, 166, 172, 176, 184
Schopenhauer 68, 124, 167, 205, 211
Schubert-Soldern 63
Schuppe 63
Shakespeare 189, 193
Schaftesbury 166, 203, 211
Smith Adam 26, 203, 211
Sokrates 44, 198 s köv., 211, 219
Sophokles 182
Spencer 33, 138, 157, 172, 205, 225
Spinoza 130 s köv. 159, 203
Stein Heinrich von – 163
Steinthal 32
Szent Ágoston 84, 194
Tauber Johannes 85