Download full Asbestos Risk Assessment Epidemiology And Health Effects 1st Edition Ronald F. Dodson ebook all chapters

Download the full version of the ebook at
https://ebookultra.com
Asbestos Risk Assessment Epidemiology And

Health Effects 1st Edition Ronald F. Dodson
https://ebookultra.com/download/asbestos-risk-
assessment-epidemiology-and-health-effects-1st-
edition-ronald-f-dodson/
Explore and download more ebook at https://ebookultra.com

Recommended digital products (PDF, EPUB, MOBI) that
you can download immediately if you are interested.
Managerial Epidemiology for Health Care Organizations

Public Health Epidemiology and Biostatistics 2nd Edition
Peter J.
https://ebookultra.com/download/managerial-epidemiology-for-health-
care-organizations-public-health-epidemiology-and-biostatistics-2nd-
edition-peter-j/
ebookultra.com
Risk Assessment of Vibrio Vulnificus in Raw Oysters First

Edition World Health Organization
https://ebookultra.com/download/risk-assessment-of-vibrio-vulnificus-
in-raw-oysters-first-edition-world-health-organization/
ebookultra.com
Aerosols Chemistry Environmental Impacts and Health

Effects Chemistry Environmental Impact and Health Effects
1st Edition Daniel H. Peretz
https://ebookultra.com/download/aerosols-chemistry-environmental-
impacts-and-health-effects-chemistry-environmental-impact-and-health-
effects-1st-edition-daniel-h-peretz/
ebookultra.com
Biological Clocks Effects on Behavior Health and Outlook

Effects on Behavior Health and Outlook 1st Edition Oktav
Salvenmoser
https://ebookultra.com/download/biological-clocks-effects-on-behavior-
health-and-outlook-effects-on-behavior-health-and-outlook-1st-edition-
oktav-salvenmoser/
ebookultra.com
Sonoluminescence 1st Edition F. Ronald Young
https://ebookultra.com/download/sonoluminescence-1st-edition-f-ronald-
young/
ebookultra.com
Dietary Risk Assessment in the WIC Program 1st Edition

Committee On Dietary Risk Assessment In The Wic Program
https://ebookultra.com/download/dietary-risk-assessment-in-the-wic-
program-1st-edition-committee-on-dietary-risk-assessment-in-the-wic-
program/
ebookultra.com
Toxicology and Risk Assessment A Comprehensive

Introduction 1st Edition Helmut Greim
https://ebookultra.com/download/toxicology-and-risk-assessment-a-
comprehensive-introduction-1st-edition-helmut-greim/
ebookultra.com
Engineering risk assessment and design with subset

simulation 1st Edition Wang
https://ebookultra.com/download/engineering-risk-assessment-and-
design-with-subset-simulation-1st-edition-wang/
ebookultra.com
Radiological Risk Assessment and Environmental Analysis

1st Edition John E. Till
https://ebookultra.com/download/radiological-risk-assessment-and-
environmental-analysis-1st-edition-john-e-till/
ebookultra.com
Asbestos Risk Assessment Epidemiology And Health
Effects 1st Edition Ronald F. Dodson Digital Instant
Download
Author(s): Ronald F. Dodson, Samuel P. Hammar
ISBN(s): 9780849328299, 0849328292
Edition: 1
File Details: PDF, 9.04 MB
Year: 2005
Language: english
ASBESTOS
Risk Assessment, Epidemiology,
and Health Effects
Edited by
Ronald F. Dodson, Ph.D.
Samuel P. Hammar, M.D.
Boca Raton London New York
A CRC title, part of the Taylor & Francis imprint, a member of the
Taylor & Francis Group, the academic division of T&F Informa plc.
2829_Discl.fm Page 1 Thursday, August 25, 2005 1:46 PM
Published in 2006 by
CRC Press
Taylor & Francis Group
6000 Broken Sound Parkway NW, Suite 300
Boca Raton, FL 33487-2742
© 2006 by Taylor & Francis Group, LLC

CRC Press is an imprint of Taylor & Francis Group
No claim to original U.S. Government works
Printed in the United States of America on acid-free paper
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
International Standard Book Number-10: 0-8493-2829-2 (Hardcover)
International Standard Book Number-13: 978-0-8493-2829-9 (Hardcover)
Library of Congress Card Number 2005048604
This book contains information obtained from authentic and highly regarded sources. Reprinted material is
quoted with permission, and sources are indicated. A wide variety of references are listed. Reasonable efforts
have been made to publish reliable data and information, but the author and the publisher cannot assume
responsibility for the validity of all materials or for the consequences of their use.
No part of this book may be reprinted, reproduced, transmitted, or utilized in any form by any electronic,
mechanical, or other means, now known or hereafter invented, including photocopying, microfilming, and
recording, or in any information storage or retrieval system, without written permission from the publishers.
For permission to photocopy or use material electronically from this work, please access www.copyright.com
(http://www.copyright.com/) or contact the Copyright Clearance Center, Inc. (CCC) 222 Rosewood Drive,
Danvers, MA 01923, 978-750-8400. CCC is a not-for-profit organization that provides licenses and registration
for a variety of users. For organizations that have been granted a photocopy license by the CCC, a separate
system of payment has been arranged.
Trademark Notice: Product or corporate names may be trademarks or registered trademarks, and are used only
for identification and explanation without intent to infringe.
Library of Congress Cataloging-in-Publication Data
Asbestos : risk assessment, epidemiology, and health effects / edited by Ronald F. Dodson, Samuel
P. Hammar.
p. ; cm.
Includes bibliographical references and index.
ISBN 0-8493-2829-2 (alk. paper)
1. Asbestos--Toxicology. 2. Asbestosis. I. Dodson, Ronald F. II. Hammar, Samuel P.
[DNLM: 1. Asbestos--adverse effects. 2. Asbestosis--epidemiology. 3. Risk Assessment. WA 754
A7988 2005]
RA1231.A8A74 2005
363.17'91--dc22 2005048604
Visit the Taylor & Francis Web site at

http://www.taylorandfrancis.com
Taylor & Francis Group and the CRC Press Web site at
is the Academic Division of T&F Informa plc. http://www.crcpress.com
Dedication
This book is dedicated to Sandy and Judy
Acknowledgment
We acknowledge Dinah Fleming for editorial assistance during the preparation of

this book.
Preface
Asbestos is a naturally occurring fibrous form of mineral. It has been used in

numerous applications owing to its unique properties. With the more complex
evolution of industrialized societies came an increasing demand for lightweight,
thermally and chemically resistant materials, which in many applications also
required components to provide high tensile strength. Various types of asbestos
met these requirements and were used in numerous applications. The use of asbestos
in building components was as much attributable to the ease with which these min-
erals could be formed or troweled into desired shapes as to other characteristics. The
fire-retardant properties of asbestos have often been an important feature justifying
its use in many applications. The problem with the widespread use of asbestos is that
exposed individuals are at risk for development of asbestos-related diseases. These
diseases usually occur following long latency periods from first exposure before
they are clinically detectable. Asbestos is also unique among dusts in that its inhala-
tion can result in the development of cancer of the lung and in extrapulmonary sites.
There have been various books that looked at the issue of asbestos and human
health through specialized emphasis on certain facets of the subject. However, the
aim of this book is to provide a resource in which the reader can find comprehensive,
interdisciplinary, state-of-the-art information regarding the various aspects of the
asbestos and human health. This information includes a historical view of the use
of asbestos, sampling techniques, and instruments needed to define the levels of
asbestos in air, bulk, or surface samples.
To understand the methods necessary in assessing levels of exposure, it is critical
to understand the techniques used in sampling for asbestos including those used in
establishing the levels as defined in Federal and State regulations. The differences in
the inherent detection levels for the various techniques used for asbestos will be dis-
cussed as applicable to the various types of environmental and human samples. This
will include comparison of recommended and required sampling schemes as well as
the parameters associated with the instruments used in each method.
Asbestos induces disease in man has been confirmed through clinical obser-
vations, pathological assessments of tissue, and epidemiological data obtained
from exposed cohorts. The focus of three chapters as presented by specialists in
these respective fields will offer state-of-the-art data regarding asbestos exposure
and the resultant development of disease. The screening process needed for identi-
fying asbestos-related disease and an overview of the pathological states associated
with these diseases will be addressed. The epidemiological overview will discuss
findings from the world’s literature as applicable to specific types of asbestos
exposure and the development of resultant diseases.
The respiratory system is the primary portal of entry for asbestos into the human
body. Thus it is relevant that the reader is provided with an overview of the normal
anatomy and functions of the respiratory system as a background before discussions
focus on mechanisms by which asbestos (and other inhaled particulates) induce tem-
porary and permanent changes. Just as it is relevant to understand the applicability of
techniques and selected instrumentation for analysis of environmental samples, it is
equally important in determination of asbestos content from biological samples that
a recognition is established as to what was observed and what cannot be observed
with the instrumentation and techniques used in a given study. Such a comparison
and examples are illustrated in this chapter. Fiber length related to the potential
for inducing pathological responses is also discussed in this chapter.
Asbestos is recognized as being a pathogenically active dust based on its fibrous
morphology. However, there are constantly evolving findings about the cellular, bio-
chemical, and molecular influences that asbestos has once inhaled into the lung.
These mechanisms are presented as complementary stimuli which when coupled
with the fibrous morphology of asbestos can result in irreversible cellular damage
and in some cases the development of tumors. Therefore, a review of these mechan-
isms will be provided from a molecular biology perspective.
Various countries have sought to deal with asbestos and public health through
regulatory guidance documents. These will be discussed in a chapter focusing on
the regulations that exist in more industrialized countries, and examples of govern-
mental regulations that attempt to impact on the levels of potential exposures in
some developing countries.
One of the most under served specialties in medicine is that of occupational or
environmental medicine. The data indicate that medical school curricula today offer
only a few hours on the subject as training provided to physicians. It is, therefore, not
a surprise that histories taken from patients are often incomplete about historical
exposure to asbestos in the workplace or in environmental settings. Thus making
the diagnosis of asbestos-related disease is potentially only as likely as the accuracy
of the establishment of such historical exposure links. It was, therefore, deemed
appropriate to have an overview on the subject of clinical or postgraduate education
on the subject of asbestos-related diseases, which would have applicability to a wide
range of healthcare professionals.
The fact that asbestos is capable of inducing diseases including cancer in man has
stimulated considerable interest of subjects. The issues associated with asbestos
exposure or potential for exposure involve professionals including those from state
and federal agencies charged with protecting human health, as well as industrial special-
ists who must consider replacement materials and the suitability of these replace-
ments in applications previously met with asbestos. Public health officials including
physicians, nurses, allied health professionals, and related support professionals
must make decisions regarding causation of potential diseases that can be induced
by exposure to asbestos. Ultimately all members of society can be potentially
exposed to asbestos in place either at home or work and as components of products
made from minerals which contain small amounts of asbestos. Asbestos exposure and
related liabilities have also become major legal issues within many countries.
The purpose of this book is to offer the interested professional in any of the afore-
mentioned specialties a single “state-of-the-art” reference, which provides data that
by design is interdisciplinary in nature. The content is styled so that the depth is suf-
ficient to be appreciated by the specialist in a given field as well as provide useful
information from which individuals in other areas of specialization may draw refer-
ence that will better enable them to deal with asbestos-related problems.
The Editors
Ronald F. Dodson Ph.D., received his B.A. in biology and general sciences (double
major) from East Texas State College, and M.A. in biology and chemistry from East
Texas State University. His doctorate was from the Life Sciences Division of Texas
A&M University with an emphasis in biological electron microscopy. After 7 years
in the faculty at Baylor College of Medicine in Houston, he was recruited to develop
a research program at the University of Texas Health Center at Tyler. His work for
the last 20 years has concentrated in defining dust burden in tissue, body fluids, and
environmental samples by light and analytical transmission electron microscopy.
His laboratories have developed some of the techniques which enable quantitative
studies of tissue burden to be carried out.
He has authored or coauthored over 90 scientific articles on the subject of dust-
related diseases with most of these focusing on asbestos-related issues. He has also
authored or coauthored ten chapters in books and given numerous presentations on
the topic of asbestos and human health. These presentations include those at scien-
tific meeting and to more selected audiences such as the National Conference of
State Legislatures and the Defense Research Institute. His academic achievements
have been recognized in that he holds the status a Fellow in the American Heart
Association and Fellow in the College of Chest Physicians.
He has held various administrative titles during his academic career including
Chief of Department, Chairman of Department, Associate Director for Research,
Vice President for Research, and co-Director of the Texas Institute for Occupational
Safety and Health. He has served on numerous academic committees and as well as
a reviewer for numerous journals. He has directed an EPA/Texas Department of
Health (Model Accreditation governed) approved training division and holds licenses
through the Texas Department of Health of the State of Texas as an Inspector/Manager
Planner and Supervisor/Contractor in the area of asbestos-related activities.
Dr. Dodson and Dr. Hammar have authored or coauthored the majority of the world’s
literature on asbestos content in extrapulmonary sites as well as defined tissue burden
(including shorter fibers) in unique cohorts such as individuals with mesothelioma.
Samuel P. Hammar, M.D., is a board-certified anatomic and clinical pathologist

who specializes in lung disease, cancer, and diagnostic techniques used to investigate
cancer. He obtained a B.A. degree in chemistry in 1965 and attended the University
of Washington Medical School from 1965 to 1969 where he obtained an M.D.
degree. He did his training in pathology at the University of Washington School
of Medicine including time in experimental pathology and electron microscopy.
For the last 15 years, Dr. Hammar has been primarily interested in asbestos-related
lung disease, especially mesothelioma. He is a member of the U.S.-Canadian mesothe-
lioma panel and a member of the International Mesothelioma Pathology Group. In
conjunction with Dr. Dodson, Dr. Hammar has done extensive research on asbestos-
related lung disease and sees asbestos-induced lung disease on a regular basis as a
pathologist in Bremerton, Washington, the home of Puget Sound Naval Shipyard.
Contributors
Mark A. L. Atkinson, D.Phil. Samuel P. Hammar, M.D., F.C.C.P.,

James Robert Montgomery Professor F.C.A.P.
of Biochemistry Director
University of Texas Health Diagnostic Specialities
Center at Tyler Laboratories, Inc.
Tyler, Texas Bremerton, Washington
Ronald F. Dodson, Ph.D., F.C.C.P., Richard A. Lemen, Ph.D.

F.A.H.A. Assistant Surgeon General
Professor of Biology — University of USPHS (ret.)
Texas at Tyler Canton, Georgia
Senior Consultant in Environmental
Sciences Jeffrey L. Levin, M.D., M.S.P.H.
ERI Consulting, Inc. Professor and Chair
Tyler, Texas Occupational Health Sciences
University of Texas Health
Arthur L. Frank, M.D., Ph.D. Center at Tyler
Professor of Public Health Tyler, Texas
Chairman, Department of
Environmental and Occupational James R. Millette, Ph.D.
Health Executive Director
Drexel University School of Public MVA Scientific Consultants
Health Norcross, Georgia
Philadelphia, Pennsylvania
Fredy Polanco, M.S.E.S.
Gary K. Friedman, M.D. Vice President — Houston Division
Assistant Clinical Professor ERI Consulting, Inc.
University of Texas Health Science Houston, Texas
Center in Houston — Pulmonary
Division Paul P. Rountree, M.D.
Adjunct Professor Professor and Vice-Chair
University of Texas School of Public Occupational Health Sciences
Health — Houston University of Texas Health
Texas Lung Institute Center at Tyler
Houston, Texas Tyler, Texas
Contents
Chapter 1
The History of the Extraction and Uses of Asbestos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1
Arthur L. Frank
Chapter 2
Asbestos Analysis Methods . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
James R. Millette
Chapter 3
Analysis and Relevance of Asbestos Burden in Tissue . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
Ronald F. Dodson
Chapter 4
Molecular and Cellular Responses to Asbestos Exposure . . . . . . . . . . . . . . . 91
Mark A. L. Atkinson
Chapter 5
The Pathologic Features of Asbestos-Induced Disease . . . . . . . . . . . . . . . . . 137
Samuel P. Hammar
Chapter 6
Epidemiology of Asbestos-Related Diseases and the Knowledge that
Led to What is Known Today . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201
Richard A. Lemen
Chapter 7
Clinical Diagnosis of Asbestos-Related Disease . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309
Gary K. Friedman
Chapter 8
Core Curriculum for Practicing Physicians
Related to Asbestos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381
Jeffrey L. Levin and Paul P. Rountree
Appendix
Understanding Asbestos Regulations and Their Applications . . . . . . . . . . . . 407
Fredy Polanco
Index . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413
CHAPTER 1
The History of the Extraction and

Uses of Asbestos
Arthur L. Frank
CONTENTS
1.1 Asbestos and History . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . .. 1

1.2 Commercial Uses of Asbestos . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . .. 3
1.3 Public Health Issues and the Use of Asbestos . . . .. . . .. . . .. . .. . . .. 4
1.4 Conclusion . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . .. 6
References . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . .. 7
1.1 ASBESTOS AND HISTORY
Asbestos is a commercial term used to describe two families of naturally occurring

minerals. Amphiboles, containing five fiber types and the serpentine variety, chryso-
tile, were materials known to the ancients. More than 4000 years ago, pottery in Africa
and Finland contained asbestos, and Finnish homes were known to contain asbestos
rock to pack crevices in log huts. The lamps of the Vestal Virgins in ancient Rome had
wicks made from asbestos so the lamps would burn continuously, as long as they were
filled with oil. Various Roman historians noted slaves working in asbestos mines were
not as healthy as others, and were thought to die young.1
Selikoff and Lee1 also reported that Charlemagne, Emperor of the Holy Roman
Empire, was said to have possessed a tablecloth woven of asbestos, and would aston-
ish his guest by cleaning his tablecloth in a roaring fire. Body armor from the 15th
century was noted to contain asbestos, and in the 1700s, Norway manufactured
asbestos wicks and paper. Major deposits of asbestos were found in the Ural
Mountains around 1720 and led to the establishment of an asbestos industry at
1
2 ASBESTOS: RISK ASSESSMENT, EPIDEMIOLOGY, AND HEALTH EFFECTS
that time with production of textiles, socks and gloves, and handbags. Benjamin
Franklin, while in Europe, was noted to have a purse made from asbestos. The
resilience of asbestos cloth and paper was duly noted, and a suit made entirely of
asbestos protected a young Italian as he walked through a roaring fire in the 1820s.
Pope Pius IX was reported to have developed asbestos paper to keep important
documents safe from fire at the Vatican. Additional history of the early use of asbes-
tos can be found in the paper by Abratt et al.2
Modern asbestos history can be traced to the discovery, or rediscovery, of asbes-
tos in Canada and South Africa. By 1850, chrysotile deposits were known around
Thetford, in Canada, and these deposits were again appreciated following a forest
fire when in the mid-1870s out croppings of rocks were noted to not have burned.
By 1876, some 50 tons of asbestos was being mined in Quebec and brought to
market through a specially built railroad. By the 1950s, over 900,000 tons per
year were being mined with a value of almost 100 million dollars.1
In the early 1800s, asbestos was noted to exist in South Africa,2 particularly in
the northwest area of Cape Province, and the name crocidolite was given to a blue-
colored stone otherwise known as “wooly stone.” Further interest did not occur until
the 1880s and the first records of serious production did not take place until early in
the 20th century. The amount of asbestos produced was far less than from Canada,
remaining below 10,000 tons per year until 1940. In the Transvaal of South Africa a
different form of asbestos was mined and was called amosite, an acronym for the
Asbestos Mines of South Africa. By 1970, some 80,000 tons per year of amosite
was being produced. The mines from which the majority of amosite was derived
were run by a small number of Europeans with 6500 local workers of color.
Other locations with significant production of asbestos included Italy, Russia,
the United States, Rhodesia (now Zimbabwe), and more recently, China. Italy
was never a major producer of asbestos, not being able to compete with the larger
quantities available in Canada. Russian production was substantial, rivaling that
produced in Canada. In the United States small deposits were mined in Vermont,
Arizona, and California. Smaller deposits of anthophyllite were mined in North
Carolina and Georgia. In Zimbabwe, mines became operative early in the 20th
century and reached a peak production of 95,000 tons.
China has become a major producer and rivals Canada and Russia in terms of
asbestos production. In 2000, Russia led the world with 700,000 tons, followed by
450,000 tons from China and 335,000 tons from Canada. In 2000, the United
States was producing only some 7000 tons from mines in California and elsewhere,
this from a worldwide production of 2,130,000 tons.3 Not surprisingly, Russia and
China accounted for most consumption of asbestos followed by Brazil, India,
Thailand, and Japan. The United States used about 15,000 tons of asbestos in
2000, down from a peak of 750,000 tons per year in the early 1970s.
On a per capita basis, the greatest use of asbestos is in Russia and former Soviet
Republic countries, and in Thailand. Among the countries with lowest per capita
usage, other than in countries that have now banned asbestos, are Canada, the
United States, and several others at one tenth of a kilogram per capita per year.
Although on a per capita basis India ranks low, it stands fourth in the world’s
HISTORY OF THE EXTRACTION AND USES OF ASBESTOS 3
total usage. China, while second in the world, has a relatively low per capita amount,
given its large population base. Major use in the United States is for asbestos cement
and roofing materials. In much of the rest of the world asbestos containing cement,
construction materials, friction products and textiles are made, used, and exported.
1.2 COMMERCIAL USES OF ASBESTOS
Although there has been historical use of asbestos, it was more a curiosity than a
meaningful commercial material. This changed in the last half of the 19th century
as asbestos began to be used in many commercial settings. For example, with indus-
trialization and the use of steam to drive equipment, it was recognized that asbestos
could serve a useful purpose as insulation material. Older products, including the use
of dried dung, were not very efficient insulators.
Increasingly, it became apparent that asbestos, because of its various properties,
was extremely useful in many situations. Asbestos resists degradation under heat
and cold, does not conduct electricity, and is extremely chemically resistant, inclu-
ding resistance to many industrial acids. Because of its heat, cold, and chemical
resistance asbestos was used in many products. Different types of asbestos were
found especially useful for different purposes. For example, amosite was especially
resistant to degradation by sea-water, and was the asbestos of choice as an insulation
material on sea-going vessels.
Naturally, asbestos came to be used in a number of ways. The first systematic use
of asbestos was for sealing and packing materials, soon followed by its use in insu-
lation for heat conservation. The manufacturer of asbestos roofing felt and cement
came soon thereafter, as did the development of textile made from asbestos. Even
brake bands were noted to have contained asbestos.1 All this took place in the
later part of the 19th century.
Around the turn of the century asbestos containing cement pipe was produced,
the asbestos allowing for added strength, creating lighter and thinner cement
materials. The first use of asbestos as a brake lining occurred in 1906, and clutch
facings were developed in 1918. In Great Britain a technique for spraying asbestos
as a fireproofing material was developed in the early 1930s, and this technique was
imported into the United States a few years later. Considerable use of asbestos was
noted during the ship-building era in and around World War II. For the first time
millions, including many women, were exposed to asbestos.
After World War II asbestos was used as filtering agent, and over time was used
for filtering wine, beer, and pharmaceutical products. Asbestos was incorporated
into plastics, paint, and asphalt. Asbestos paper had been used for many years
and many purposes. Crocidolite asbestos was even used as a component of a ciga-
rette filter between 1952 and 1956.
Raw asbestos was used in many other products, and was used as a filler in many
products. Asbestos found its way into plasters and stuccos, was used in drilling mud
for oil wells and other similar operations, and was used in automobile body under-
coatings. Yarns made from asbestos were used in a wide variety of ways, including
rope, sewing threads, gas mask filters, and for steam hoses, among others. Cloth made
from asbestos was incorporated into blankets, mailbags, theater curtains and com-
mercial products such as ironing board covers. Other consumer products, including
hair dryers, toasters, play sand, and baby powders were shown to contain asbestos.
Construction materials containing asbestos included millboards, cements, lab-
oratory table tops, electrical pump insulation and mountings, and flooring. Asbestos
was found to be present in 3000 – 4000 commercial products.
Increasingly, the use of asbestos is being banned around the world. The current use
of asbestos includes building supplies, such as roofing materials and asbestos cement
pipes. Automobile brake components continue to contain asbestos, and asbestos cloth
is still used in firefighting protective gear. For some countries the continued sale of
asbestos is a significant economic issue. Even in Canada, where only around 1500
miners are still employed, there is a fierce effort to maintain the use and sale of
Canadian chrysotile on a worldwide basis. This is in the face of growing evidence
of the health hazards of all forms of asbestos, and continuing evidence, especially
in developing countries, of no real “controlled use” of asbestos, including chrysotile.
With the recent decision to ban the use of asbestos in Japan, only developing
countries continue to use large quantities of asbestos. China and India, for
example, continue to mine and use asbestos, the most frequent use being in construc-
tion materials. Thailand, another growing economic power in Southeast Asia, con-
tinues to use large quantities of asbestos as well. Encouragement for the use of
asbestos in such countries comes from the West, where the hazards are increasingly
well recognized and actions are being taken to reduce or eliminate the use of
asbestos containing products.
1.3 PUBLIC HEALTH ISSUES AND THE USE OF ASBESTOS
The world has a long history of asbestos use, with some suggestions of potential
health hazards by the ancients. The real history, appreciating the hazards of asbestos,
begins in the last part of the 1890s.
The term pneumoconiosis, having been coined by Zenker4 in 1867 after exam-
ining the lungs of a man with siderosis, was applied to an increasing number of dust
diseases of the lung. In 1924, Cooke coined the term asbestosis.1
Morris Greenberg, who served as a medical member of the Inspectorate
of Factories in Great Britain and is a true scholar of the historical aspects of
asbestos-related disease, wrote an excellent historical overview of the development
of the hazards of asbestos.5,6
In Great Britain, as early as 1898, the Lady Inspector of Factories made note of
the fact that asbestos was causing disease among asbestos textile workers.7 In 1899,
Dr. Murray conducted a post-mortem examination on a young man in his mid-
thirties who died of respiratory insufficiency. He reported, during his hospitalization,
that he was the tenth individual in his particular work area to die, and that his
working brethren had all preceded him in death at a young age from similar
problems. Dr. Murray noted the man had extensive interstitial fibrosis, and what
was described as “curious bodies” in his lungs. In 1907, the autopsy findings, with
commentary, were published and unfortunately concluded that proper ventilation
was now thought to be in place to spare additional workers disease in the future.8
Unfortunately, this was far from correct.
In 1915 Collis, after giving a series of lectures, wrote up his findings on pneu-
moconiosis and discussed the problems of silicosis and asbestos-induced fibrosis,
not yet called “asbestosis.”9 The term asbestosis was not used until 1924 when
Cooke coined the term to describe pulmonary fibrosis due to the inhalation of asbes-
tos dust.10 By 1930, Merewether wrote of the principles to protect workers in
England,11 and Lanza in the United States showed that suggested levels of asbestos
in the late 1930s were often too high to protect workers.12
Although previously unnamed, the disease entities caused by exposure to asbes-
tos were not unappreciated. In 1918, the Prudential Life Insurance Company, which
insured workers in Canada and the United States, had called to its attention by one of
its vice presidents, who was a statistician, that there was harm in breathing asbestos
dust. At that point in time Prudential ceased issuing policies on the life of asbestos
workers.
Although not reported in the scientific literature until many decades later, relatively
recent revelations, written up by Tweedale, revealed that at least one major asbestos
company in England knew, beginning in the 1920s their workers were dying of lung
cancer and mesothelioma, and they worked diligently to suppress that information.13
The first actual suggestion of the relationship of asbestos exposure and lung
cancer was by Drs. Lynch and Smith, making observations of workers at a South
Carolina asbestos textile plant.14 They did not have definitive proof this occurred,
but by 1942 Hueper, then director of occupational cancer studies at the National
Cancer Institute, felt the data then available was sufficient for him to write that he
felt asbestos caused lung cancer.15 This was repeated in the scientific literature
several times in the 1940s and early 1950s. In 1955, should there have been question
in anyone’s mind, Doll reported on lung cancer in excess in Great Britain due to
asbestos.16 Interestingly, this data came from the Turner and Newall Company,
where lung cancer cases and pleural cancers, had been accumulating since the
1920s, but had not been previously reported.13
For the problem of mesothelioma, case reports began accumulating in the 1940s,
and by the early 1950s there were studies relating asbestos to the development of this
form of malignancy. The work of Wagner et al., in South Africa, published in 1960,
clearly related exposure to crocidolite asbestos and the development of this disease
and cited earlier cases.17 Interestingly, the cases reported by Wagner were not seen
only among workers, but nonoccupational exposure was documented as causing
mesotheliomas.
Over the years, studies have shown that other forms of cancer can be caused by
asbestos. While there continues to be some controversy, it is generally accepted that
gastrointestinal tract cancers, laryngeal cancers, and kidney cancers are all found in
excess following exposure to asbestos the risk increasing with increasing exposure.
In the United States various government agencies and organizations interested in
cancer accept these findings.
As more and more groups of individuals exposed to asbestos have been looked at,
evidence of asbestos-induced disease is found. While there clearly appears to be a
threshold phenomenon with regard to the development of asbestosis, no such threshold
appears to exist for asbestos cancers, although a dose–response relationship exists.
While most studies of asbestos and the development of human disease have
focused on individuals occupationally exposed, there is an increasing body of
evidence that non-occupational exposure, usually called environmental or bystander
exposure, can lead to the development of asbestos-related disease.18,19 This is true
for findings such as pleural plaques, where in Finland individuals living near an asbes-
tos mine developed plaques with some regularity, but similar individuals in areas
where no asbestos mines exist do not. Wagner et al., in their classic 1960 paper regard-
ing mesothelioma, spoke to the issue of individuals with environmental exposure
developing mesothelioma as fibers were moved from the site of extraction to enter
the delivery system, on their way to entering general commerce.17 In the United
States a current issue of environmental exposure is the situation in Libby, Montana,
where a tremolite containing vermiculite mine has injured workers and townspeople,
and the product has caused additional disease after entering general commerce.20
A somewhat more specific phrase, either called household exposure or familial
exposure, exists when family members develop asbestos-related disease. Anderson
looked at family members of asbestos-exposed workers. Even family members
moving into a contaminated household after the worker has stopped bringing in
asbestos can lead to the development of disease.21 Environmental exposures can
also apply to those living near asbestos utilizing facilities. Newhouse, in London,
showed that a number of individuals developed mesothelioma simply from living
near an asbestos utilizing facility.19
With increasing regulation or banning of asbestos there will undoubtedly be fewer
cases of asbestos-related disease in the future, although it will probably take several
decades until this comes to pass. Given the long latency of asbestos-related disease
it has been projected that such problems will be noted for several decades yet.22 In
the developing world, with continued use of asbestos, this problem will likely
worsen over time, until proper regulations or bans on the uses of asbestos-containing
materials come into place and protect asbestos-exposed individuals.
A particularly contentious issue is the well-documented synergistic effect of
asbestos and cigarette smoke exposure leading to a marked increase in lung cancer.
Knowledge currently existing in industrialized countries should be disseminated to
countries that continue to use asbestos and often also have high rates of cigarette
consumption.
1.4 CONCLUSION
While asbestos has been utilized for its many useful properties in many products for
a long time, it is now clearly recognized as causing significant injury and disease.
Society has decided to function adequately without use of this dangerous material.
Among the concerns for the future would be inappropriate continuing use in some
parts of the world, and inappropriate methodologies for removal of asbestos already
in place in the more developed parts of the world. While there are unanswered
questions regarding the biological affects of asbestos, and have differing views of
scientists on specific aspects of asbestos toxicology, it is clear that asbestos is a
dangerous material with serious consequences for human health.
REFERENCES
1. Selikoff, I.J. and Lee, D.H.K., Asbestos and Disease, Academic Press, New York, 1978.
2. Abratt, R.P., Vorobiof, D.A., and White, N., Asbestos and mesothelioma in South
Africa, Lung Cancer, 455, 53, 2004.
3. Tossavainen, A., Global use of asbestos and the incidence of mesothelioma,
Int. J. Occup. Environ. Health, 10, 22, 2004.
4. Zenker, F.A., Iron lung-siderosis pulmonous, Dtsch. Arch. Klin. Med., 2, 116, 1867.
5. Greenberg, M., The doctors and the dockers, Am. J. Ind. Med., 45, 573, 2004.
6. Greenberg, M. and Lloyd Davis, T.A., Mesothelioma register 1967– 68, Brit. J. Ind.
Med., 31, 91, 1974.
7. Annual Report of the Chief Inspector of Factories and Workshops for the year 1898,
Her Majesty’s Stationary Office, London, 1898, p. 171.
8. Murray, H.M., Departmental Committee on Compensation for Industrial Disease,
Minutes of Evidence, Appendices and Index, Wyman and Sons, London, 1907, p. 127.
9. Collis, E.L., The pneumoconioses, Publ. Health, 28, 252, 1915.
10. Cooke, W.E., Fibrosis of the lungs due to the inhalation of asbestos dust, Br. Med. J.,
2, 147, 1924.
11. Merewether, E.R.A. and Price, C.W., Report on the effects of asbestos dust on the
lungs and dust suppression in the asbestos industry, HM Stationary Office, 1930.
12. Lanza, A.J., Silicosis and Asbestosis, Oxford University Press, London, 1938.
13. Tweedale, G., From Magic Mineral to Killer Dust: Turner and Newall and the
Asbestos Hazard, Oxford University Press, Oxford, 2000.
14. Lynch, K.M. and Smith, W.A., Pulmonary Asbestosis III: Carcinoma of lung in
asbestos-silicosis, Am. J. Cancer, 14, 56, 1935.
15. Hueper, W.C., Occupational Tumors and Allied Diseases, C.C. Thomas, Springfield,
1942.
16. Doll, R., Mortality from lung cancer in asbestos workers, Br. J. Ind. Med., 12, 81, 1955.
17. Wagner, J.C., Sleggs, C.A., and Marchand, P., Diffuse pleural mesothelioma and
asbestos exposure in North Western Cape Province, Br. J. Ind. Med., 17, 260, 1960.
18. Kivoluoto, R., Pleural calcification as a roentgenologic sign of non-occupational
endemic anthophylite asbestos, Acta Radiol., (Suppl.), 194, 65, 1960.
19. Newhouse, M.L. and Thompson, H., Mesothelioma of pleura and peritoneum
following exposure to asbestos in the London area, Br. J. Ind. Med., 22, 261, 1965.
20. Peipins, L.A., Lewin, A., Campolucci, S., Lybargh, J.A., Miller, A., Middleton, D.,
Weis, C., Spence, M., Black, B., and Kapil, V., Radiographic abnormalities and
exposure to asbestos-contaminated vermiculite in the community of Libby,
Montana, USA, Environ. Health Perspect., 111, 1753, 2003.
21. Anderson, H.A., Lilis, R., Daum, G.M., and Selikoff, I.J., Asbestosis among house-
hold contacts of asbestos factory workers, Ann. N.Y. Acad. Sci., 330, 387, 1979.
22. Peto, J., Decarli, A., La Vecchia, C., Levi, F., and Negri, E., The European meso-
thelioma epidemic, Br. J. Cancer, 79, 566, 1999.
CHAPTER 2
Asbestos Analysis Methods
James R. Millette
CONTENTS
2.1 Introduction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . . 9
2.2 Sample Collection . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . . 10
2.3 Polarized Light Microscopy . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . . 10
2.4 Bulk Asbestos Methods . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . . 12
2.5 PCM: Air Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . . 14
2.6 Transmission Electron Microscopy . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . . 14
2.7 Scanning Electron Microscopy . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . . 22
2.8 TEM beyond AHERA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . . 23
2.9 Water Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . . 25
2.10 Surface Dust Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . . 26
2.11 Soil Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . . 27
2.12 Vermiculite Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . . 28
2.13 Methods for Asbestos Analysis in Other Media . .. . . .. . . .. . .. . . . 29
2.14 Asbestos Definitions and Terminology . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . . 29
2.15 PCM Equivalency . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . . 30
2.16 Cleavage Fragments . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . . 31
2.17 Amphiboles . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . . 31
Acknowledgments . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . . 33
References . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . . 33
2.1 INTRODUCTION
The value of a standard method is that it defines procedures in such a way that
different laboratories working independently will achieve similar results when
using the same method. There are over 30 different “standard” methods available
for the analysis of asbestos in a variety of media. The methods include those for
9
determining the amount of asbestos in air, water, bulk building materials, surface
dust, carpet, soil, and specific product materials such as vermiculite and talc.
Some methods, although in draft or interim forms, have become generally recog-
nized and used as standard methods by the analytical community. Governmental
agencies, such as the Occupation Safety and Health Administration (OSHA), the
National Institute of Safety and Health (NIOSH), the U.S. Environmental Protection
Agency (EPA), the California Air Resources Board (CARB), and the New York
State Department of Health, have promulgated some of the methods. Consensus
standards groups such as the American Society for Testing and Materials
(ASTM), the International Standards Organization (ISO), and the American
Water Works Association (AWWA) have published other methods. A number of
methods have gained acceptance after being published in the scientific literature.
Which method to use in a particular situation depends on the media to be tested
and level of information required.
Because the concern with asbestos is related to its fibrous nature, microscopy is
the chief analytical tool used for its analysis. Different microscopes have advantages
and disadvantages in regard to cost and the ability to provide information about
asbestos fibers. Polarized light microscopy (PLM) is the standard way to analyze
for asbestos in bulk materials. Phase-contrast microscopy (PCM) is the instrumental
technique used for many occupational air sample analyses. Transmission electron
microscopy (TEM) and, in some cases, scanning electron microscopy (SEM) are
used for all types of samples when small fibers are involved or specific identification
of individual asbestos fibers is desired.
2.2 SAMPLE COLLECTION
The collection of samples for analysis depends on the media to be tested and the
specific procedures for sample collection are usually provided in the particular
analysis method. In general, air samples are collected on membrane filters, water
samples in glass or plastic bottles, surface dust by microvacuum or wipe samplers,
and solid materials such as building materials, soil and specific products in plastic
bags, or rigid plastic containers. Air samples are collected on either mixed cellulose
ester (MCE) or polycarbonate (PC) filters using either 37 or 25 mm air cassettes. To
be quantitative, air samples must be collected with a measured amount of air volume
and surface dust samples must be collected from measured areas of a surface.
2.3 POLARIZED LIGHT MICROSCOPY
A PLM (Figure 2.1) is a compound light microscope, which contains a piece of

polarizing material in the light path below the sample and another in the light
path above the sample. The “PLM method” uses a stereo light microscope
(Figure 2.2) to help in taking apart a bulk sample and a polarizing light microscope
to identify the fibers among the binders and fillers. Work in the 1980s by McCrone
ASBESTOS ANALYSIS METHODS 11
Figure 2.1 Analyst using a PLM for asbestos analysis.
established the procedures for asbestos fiber identification by PLM.1,2 The PLM
identification of asbestos fibers depends on several optical crystallographic proper-
ties: refractive indices, dispersion staining, birefringence, sign of elongation, and
extinction angle.
Figure 2.2 Analyst using a stereo-binocular microscope in a HEPA-filtered Hood to examine a

bulk sample for asbestos.
Figure 2.3 Image of asbestos as seen with a PLM.
The refractive index of a substance is numerically equal to the ratio of the

velocity of light in a vacuum to its velocity in a substance.1 The velocity (of
light) in any given substance depends on composition; in general, the higher the
atomic number of the atoms involved, the lower the velocity and the higher the
index.1 Dispersion staining produces its color, not by any chemical interaction
but by virtue of the difference between the dispersion of refractive index for a par-
ticle and the liquid medium in which the particle is immersed.1 Birefringence refers
to the difference between the two refractive indices at right angles to the axis of the
microscope.2 Elongated particles are said to have a positive sign of elongation when
they have a greater refractive index in the parallel direction than in the perpendicular
direction.1 Extinction refers to the behavior on rotation of the microscope stage
when a crystalline substance is observed between crossed polarizing sheets. Each
particle will show alternate brightness (polarization colors) and darkness (extinc-
tion). The particle shows parallel extinction when a prominent direction, for
example, length of a fiber, is oriented parallel to the polarizer or analyzer vibration
direction in its darkness position.2
Because of the size of the wavelength of light, PLM methods of identification are
limited to fibers approximately 1 mm in diameter (Figure 2.3).
2.4 BULK ASBESTOS METHODS
The U.S. EPA has defined asbestos-containing material as any material or product
that contains more than 1% asbestos.3,4 The bulk analysis procedure most often
specified is the “Method for the Determination of Asbestos in Bulk Building
Materials (EPA-600/R-93/116)” published in 1993.5 Although it is generally

accepted as an improvement over the USEPA “Interim Method for the Determi-
nation of Asbestos in Bulk Insulation Samples (EPA-600/M4-82-020)” published
in December 1982,6 the 1993 method has never been formally adopted by the
EPA. NIOSH Method 9002 and OSHA Method ID-191 involve similar procedures
as the 1993 EPA bulk method.7,8
Bulk asbestos analysis performed by PLM methods involves identifying the type
of asbestos present on the basis of optical properties and then estimating the relative
amount of asbestos in relation to the rest of the bulk sample. The estimates are given
in terms of volume percents or, in some cases, area percents. PLM analysts practice
with samples of known asbestos percentages until they can visually estimate the
values on a consistent basis. The PLM visually estimated asbestos percent values
do not necessarily correspond to the weight percent of asbestos in a product.
When all components of a bulk material have similar densities, the volume
percent value is expected to be similar to the weight percent value. However, if
the sample contains 12% chrysotile asbestos by weight in a binder of a denser
material such as calcium carbonate (limestone), then the PLM analytical result
may show 30 – 40% asbestos by volume. Similarly, if a sample contains 45 –50%
chrysotile asbestos by weight in a material that contains the same weight of a
lighter component such as cellulose (paper fibers), then the PLM analytical result
may show 5 –10% asbestos by volume. In most asbestos-containing materials, the
precise determination of the percent of asbestos by weight is not of great importance,
because once a material is shown to contain over 1% asbestos, it is considered a
regulated asbestos-containing building material. In most building products such as
insulation, fireproofing, acoustical plasters, and pipe covering where asbestos was
intentionally added; the amount of asbestos present is significantly above 1%.
In some materials such as some ceiling tiles, floor tiles, caulks, paints, and joint
compounds, the amount of asbestos may have been added in the low range, around
1%. For these materials, special procedures should be used. One special procedure is
called “point counting.”9 In this procedure, the particles of the sample material are
dispersed on a microscope slide and 400 nonempty points on the slide randomly
selected for examination. If, on one of the points, an asbestos fiber happens to
line up with the center of the microscope eyepiece crosshairs, the fiber is counted.
Percentage of asbestos is calculated based on the number of positive “hits” during
the count. Counting three asbestos fibers out of 400 nonempty points, for instance,
corresponds to an asbestos percent of 0.75%. A stratified point-counting method is
available as a method in the Certification Manual of the New York State Department
of Health Environmental Laboratory Approval Program (ELAP).10,11 The item
states “For samples containing high amounts of asbestos the stratified point-count
technique invokes labor-saving semi-quantitative counting rules. The stratified
method is based on the premise that accurate quantitation is unnecessary for
materials that contain substantial amounts of asbestos. In contrast, extensive analyti-
cal effort is still required for samples that contain positive but small amounts of
asbestos.”10 Although more quantitative, the point-count technique has been
criticized as not being statistically valid at the 1% level.12 For a sample in which
a value of exactly 1% was determined by the 400 point-count procedure, repeated
point-count analyses would be expected to fall variously within the range of 0.27–
2.6% asbestos on the basis of Poisson statistics. To provide a more statistically valid
analysis when low levels of asbestos may be present, matrix reduction is used to con-
centrate the asbestos fibers. When possible, combustible material is ashed away,
acid-soluble material is dissolved away, and density separation is used to prepare
the sample of bulk material so that low levels of asbestos fibers can be readily
found. Electron microscopy can also be used to help provide quantitative values
for low levels of asbestos. The EPA 1993 bulk method, the NIOSH 9002, the
OSHA ID-191, and ELAP Item 198.4 all contain some discussion of matrix
reduction and use of electron microscopy.13 A bulk microscopy method that incor-
porates various forms of matrix reduction for particular sample product types and
use of electron microscopy is being drafted concurrently by task groups in both
ASTM and ISO. A comparison of several of the bulk methods is shown in Table 2.1.
2.5 PCM: AIR ANALYSIS
The PCM (Figure 2.4) is a compound light microscope, which illuminates a speci-
men with a hollow cone of light. The cone of light is narrow and enters the field of
view of the objective lens. Within the objective lens is a ring-shaped device, which
introduces a phase shift of a quarter of a wavelength of light. This illumination
causes minute variations of refractive index in a transparent specimen to become
visible. The phase-contrast mode pushes the ability of the light microscope to see
fibers as thin as 0.25 mm in diameter, but it does so at the expense of identification.
PCM is not used to identify asbestos fibers.
The most commonly used PCM method, NIOSH 7400, requires a positive PCM
(dark) with green or blue filter, an adjustable field iris, 8– 10 eyepieces, and a
40– 45 phase objective (total magnification is about 400).14 Most PCM analysts
use binocular PCMs. Within one of the eyepieces, there is a Walton – Beckett type
graticule, which forms an analysis area of approximately 0.00785 mm2 at the speci-
men plane. The other U.S. Government promulgated PCM method, OSHA ID-160,
has similar requirements.15 Under the PCM methods, fibers are counted when they
are greater than 5 mm in length and have an aspect ratio (AR) (length to width) of at
least 3:1. The NIOSH 7400 method “A” counting rules used for counting asbestos
fibers have no upper limit on the diameter of the fiber counted. A fiber that appears
to be partially obscured by a particle is counted as one fiber. If the fiber ends
emanating from a particle do not seem to be from the same fiber and each end meets
the length and AR criteria, they are counted as separate fibers. Results of the PCM
methods are given in terms of fibers per cubic centimeter of air.
2.6 TRANSMISSION ELECTRON MICROSCOPY
The TEM (Figure 2.5) uses electro-magnetic coils as lenses to form magnified images
with an electron beam in the same way that a light microscope uses glass lenses and a
Table 2.1 Comparison of Common Methods for Measuring Asbestos in Bulk Building Materials
EPA-600/M4- EPA-600/ ASTM and ISO

82-020 1982 R-93/116 1993 NIOSH 9002 OSHA ID-191 Bulk in Progress
Instrument Stereo þ PLM Stereo þ PLM Stereo þ PLM Stereo þ PLM with PLM and TEM
XRD and TEM mention of
SEM and TEM
Sample As is and some As is and some As is and some As is and organic and As is and detailed
preparation matrix reduction matrix reduction, matrix reduction carbonate matrix reduction,
ASBESTOS ANALYSIS METHODS
gravimetric matrix reduction gravimetric

Magnification 1 –1000 1– 20,000 10– 400 — 1– 20,000
Minimum fiber Approximately Approximately Approximately Approximately Approximately
diameter .1 mm .1 mm .1 mm .1 mm .1 mm
AR NA Generally .10:1 NA 3:1 with mention Not known at this time
of 100:1
Measurement Volume or Visual estimation Areal estimation Areal estimation Volume estimation þ
areal estimation weight measure
Identification Refractive indices, Refractive indices, Refractive indices, Refractive indices, Refractive indices,
dispersion staining, dispersion staining, dispersion staining, dispersion staining, dispersion staining,
birefringence, birefringence, sign of birefringence, sign of birefringence, sign birefringence, sign
sign of elongation, and elongation, and elongation, and of elongation, and of elongation, and
extinction angle extinction angle extinction angle extinction angle. extinction angle þ
Mention of SEM TEM ID
and TEM
Reporting % asbestos % asbestos and % asbestos % asbestos Volume or areal and
possible weight percent asbestos or
percent weight percent
15
Figure 2.4 Analyst using a PCM for asbestos analysis.
light beam to form images. Electrons can be accelerated with high potential
energies, which produce a beam with a very small wavelength and thus allow
much higher magnifications than can be achieved with the wavelengths of light.
The commonly used TEM methods call for a TEM that can operate at an accelerating
potential of 80,000 (80 kV) to 120,000 V. If operating properly at 80– 120 kV, a
Figure 2.5 Analyst using a TEM for asbestos analysis.

TEM is easily capable of obtaining a direct screen magnification of about 100,000

with a resolution better than 10 nm. This allows the smallest asbestos fibers, which
are approximately 20 nm (0.02 mm) in diameter, to be examined. In addition to the
analysis of fiber morphology by TEM (Figure 2.6), selected area electron diffraction
(SAED) and x-ray energy dispersive spectroscopy (EDS) can be used to gain infor-
mation about a particle’s crystal structure and elemental composition. TEM with
SAED and EDS is referred to as analytical electron microscopy (AEM). Examples
of a chrysotile SAED pattern and EDS spectra from reference asbestos minerals
are shown in Figure 2.7 and Figure 2.8.
The NIOSH 7402 method is the complementary TEM method for the PCM
Method 7400.16 With 7402, fibers greater than 5 mm in length and have an AR
(length to width) of at least 3:1 and a width of at least 0.25 mm are characterized
by SAED and EDS. These fibers are then classified as nonasbestos or asbestos.
The type of asbestos is also determined. A value of percent asbestos is determined
and this percentage applied to PCM results of the same sample. No concentration of
fibers per cubic centimeter is reported under Method 7402. The ASTM method for
the PCM analysis of workplace exposures, D4240, has been removed from official
ASTM practice and a new method with more discussion of identification of the
fibers is currently being balloted.17
Early TEM measurements of airborne asbestos such as those used by Nicholson
involved the collection of fibers on a membrane filter followed by an indirect-
transfer method.18,19 In the TEM specimen procedure known as the “rubout”
Figure 2.6 Image of crocidolite and chrysotile asbestos fibers as seen with a TEM. Crocidolite is
the thicker fiber; chrysotile is longer and thin. The circles are carbon replicas of the
PC filter.
Figure 2.7 Chrysotile SAED pattern. The gold ring results from coating the fiber with a thin layer
of gold and is used for calibration.
method, air samples collected using MCE filters were ashed in a low-temperature
plasma asher and the residual ash was dispersed in a solution of nitrocellulose.
The dispersion was “rubbed out” or spread as uniformly as possible on an optical
microscope slide. After the solvent had evaporated, a portion of the film containing
the particles from the filter residue was mounted on a TEM grid for examination.
The value of asbestos was reported in terms of nanograms per cubic meter of
air. The values were determined by summing the masses of the fibers that were cal-
culated from the TEM dimensions of each fiber and an appropriate density for the
type of asbestos found.
In 1978, Samudra et al., published the first methodology for determination of the
numerical concentration of asbestos fibers in ambient atmospheres using a direct
preparation method.20 The provisional methodology developed under contract for
the USEPA recommended air sampling using a 0.4 mm pore size PC filter and prep-
aration of TEM specimen grids by carbon coating followed closely by chloroform
extraction to remove the filter polymer. The Samudra methodology was never
taken beyond the provisional status.
Figure 2.8 EDS x-ray spectra for NIST reference asbestos fibers.
In the early 1980s, Yamate at the Illinois Institute of Technology Research

Institute (IITRI) was asked under contract to EPA to take the methods that were being
used by various labs and put together a TEM method for airborne asbestos.21 His
document, circulated in draft form in 1984, was never officially adopted by EPA.
Although it remained in draft form, it became the generally accepted method for
TEM analysis of airborne asbestos. As a fiber definition, it used the minimum AR
of 3:1 from the NIOSH and OSHA methods but had no minimum fiber length.
However, fibers less than 1 mm at the fluorescent screen magnification level were
characterized as being 1 mm. At the analysis magnification of 20,000, the 1 mm
size corresponded to 0.5 mm. In addition to asbestos fibers, the method classified
asbestos-containing objects as bundles, clusters, and matrices; see Table 2.2 for a
comparison of fiber definitions used by several airborne asbestos analysis methods.
Yamate also included the concept of levels of analysis because he realized that
Table 2.2 Comparison of Fiber Definitions Used in Measuring Asbestos in Air
Fiber — NIOSH 7400 (PCM) Longer than 5 mm with a length to width ratio equal to or
greater than 3:1
Fiber — NIOSH 7402 (TEM) All particles with a diameter greater than 0.25 mm that meet
the definition of a fiber (AR greater than or equal to 3:1,
longer than 5 mm)
Fiber — OSHA ID-160 (PCM) A particle that is 5 mm or longer, with a length to width ratio
of 3:1 or longer
Fiber — Yamate (TEM) Particle with an AR of 3:1 or greater and with substantially
parallel sides
Fiber — AHERA (TEM) A structure greater than or equal to 0.5 mm in length with an
AR (length-to-width) of 5:1 or greater and having
substantially parallel sides
Fiber (fibre) — ISO 10312 (TEM) An elongated particle which has parallel or stepped sides.
For the purposes of this international standard, a fiber is
defined to have an AR equal to or greater than 5:1 and a
minimum length of 0.5 mm
Bundle — NIOSH 7400 (PCM) Not defined in method
Bundle — NIOSH 7402 (TEM) Not defined in method
Bundle — OSHA ID-160 (PCM) Not defined in method
Bundle — Yamate (TEM) Particulate composed of fibers in a parallel arrangement,
with each fiber closer than the diameter of one fiber
Bundle — AHERA (TEM) A structure composed of three or more fibers in a parallel
arrangement with each fiber closer than one fiber
diameter
Bundle — ISO 10312 (TEM) A structure composed of parallel, smaller diameter fibres
attached along their lengths. A fibre bundle may exhibit
diverging fibres at one or both ends
Cluster — NIOSH 7400 (PCM) Not defined in method
Cluster — NIOSH 7402 (TEM) Not defined in method
Cluster — OSHA ID-160 (PCM) Not defined in method
Cluster — Yamate (TEM) Particulate with fibers in a random arrangement such that
all fibers are intermixed and no single fiber is isolated
from the group
Cluster — AHERA (TEM) A structure with fibers in a random arrangement such that
all fibers are intermixed and no single fiber is isolated
from the group. Groupings must have more than two
intersections
Cluster — ISO10312 (TEM) A structure in which two or more fibres, or fibre bundles, are
randomly oriented in a connected grouping
Matrix — NIOSH 7400 (PCM) Not defined in method
Matrix — NIOSH 7402 (TEM) Not defined in method
Matrix — OSHA ID-160 (PCM) Not defined in method
Matrix — Yamate (TEM) Fiber or fibers with one end free and the other end
embedded or hidden by a particulate
Matrix — AHERA (TEM) Fiber or fibers with one end free and the other end
embedded in or hidden by a particulate. The exposed
fiber must meet the (AHERA) fiber definition
Matrix — ISO10312 (TEM) A structure in which one or more fibres, or fibre bundles,
touch, are attached to, or partially concealed by, a single
particle or connected group of nonfibrous particles
analytical tools available with the AEM provided progressively more specific identi-
fication of asbestos fibers depending on the amount of time devoted to the task. The
method’s levels are known among the TEM asbestos analytical community as
Yamate Level 1, Level 2, and Level 3. Level 1, requiring the least amount of identi-
fication, was designed for those situations where the airborne particulate was well
characterized. If a particular process was known to emit only chrysotile, Level 1
permitted identification based on morphology alone. For Level 2, asbestos identifi-
cation was determined by morphology and visual diffraction characteristics for chry-
sotile. For amphiboles, Level 2 included some x-ray elemental information. Asbestos
identification in Yamate Level 3 began with the identification steps in Level 2 and
added diffraction pattern indexing to more specifically identify the amphibole.
The Yamate method also contained a section for the situation where an air filter
was overloaded. The preparation was an indirect procedure where a portion of the
filter was ashed and the ash suspended in water. A second filter was prepared
with a portion of the suspension and then processed using the same direct procedures
described in the main method.
On October 22, 1986, President Reagan signed into law the Asbestos Hazard
Emergency Response Act (AHERA).22 The Act required that EPA describe the
methods used to determine completion of response actions such as the abatement
of school buildings. Following the deliberations of a panel of asbestos analysis
experts, the “Interim TEM Analytical Methods” were published in the Federal
Register on October 30, 1987 as Appendix A to Subpart E of the EPA’s “Asbestos-
containing Materials in Schools; Final Rule and Notice.” Following an asbestos
abatement and before the protective plastic barriers are removed, leaf blowers and
fans are used to aggressively stir the air and resuspend any settled dust while five
area air samples are collected. For abatement clearance, the five area air samples
collected inside the containment were to be compared with five or more area air
samples collected outside the containment. No aggressive disturbance of the air
outside the containment was to be done. If there was no statistical difference
between the two sets of samples, the abated area was cleared and prepared for
reoccupancy. A simplified version of the Yamate draft method was needed to create
a rapid method for the clearance of school buildings. The AHERA method main-
tained many of the method particulars of the Yamate method but simplified the
counting and recording for a rapid clearance procedure. As in the Yamate method,
structures were counted. A structure was defined as a microscopic bundle, cluster,
fibers, or matrix which may contain asbestos. A matrix was defined as a fiber or
fibers with one end free and the other end embedded in or hidden by a particulate.
The exposed fiber must meet the fiber definition. Under the AHERA method, an asbes-
tos fiber was defined as a structure greater than or equal to 0.5 mm in length with an AR
(length to width) of 5:1 or greater and having substantially parallel sides. Individual
dimensions of structures or fibers are not recorded under the AHERA method but
information about the overall structure size is classified as either between 0.5 and
5.0 mm or greater than 5.0 mm. The size data is not used to determine compliance
with the AHERA regulations but is included so if an area does not pass, the
project manager might infer something about the source of the contamination.
Many large structures found in the air would suggest improper cleaning, while small
structures could have come from a source external to the cleaning effort. During the
deliberations of the expert panel, the question was raised about whether all ten
samples needed to be analyzed if no asbestos structures were found on the five
inside-the-containment samples. On the basis of experience of some of the panel in
finding occasional asbestos fibers on blank (unused) PC filters, it was decided a
sample was clearly above the blank filter level if it had a filter loading greater than
70 structures per millimeter square (str/mm2). In the real world abatement industry,
the 70 str/mm2 became the generally recognized clearance level and contractors
were and still are normally instructed to reclean if the average of the five inside
samples exceeded that value. Only rarely today is the comparison made of the five
inside and five outside samples. Those few cases are usually where a contractor
believes that asbestos contamination outside the containment area is contributing to
the air within the abatement area.
2.7 SCANNING ELECTRON MICROSCOPY
In 1987 when the AHERA method mandated the use of TEM, the scanning electron
microscope was determined to be inadequate for building clearance (Figure 2.9).
The reasons given in the AHERA document were (1) currently available method-
ologies were not validated for the analysis of asbestos fibers, (2) SEM was
limited in its ability to identify the crystalline structure of a particular fiber, (3)
the National Bureau of Standards found that the image contrast of the microscopes
was difficult to standardize between individual scanning electron microscopes, and
Figure 2.9 Analyst using an SEM for asbestos analysis.

Figure 2.10 Image of crocidolite and chrysotile asbestos fibers as seen with an SEM. Same
fibers as shown in Figure 2.6.
(4) no current laboratory accreditation program existed for accrediting SEM labora-
tories.22 NBS had determined that the only SEM method recognized at that time, the
Asbestos International Association (AIA) protocol,23 had inherent difficulty when
examining certain types of asbestos. In 2004, there are still no laboratory accre-
ditation programs for SEM laboratories. In the United States, no standard SEM
method is in use for asbestos, although it is mentioned in the OSHA ID-160
method. However, there is interest internationally and the ISO method 14966 for
SEM analysis of inorganic fibrous particles that includes asbestos (Figure 2.10),
ceramic fibers, and glass fibers in air was approved in 2002.24
2.8 TEM BEYOND AHERA
In 1987 when the AHERA method was published in the Federal Register as an
interim method, it contained a provision that the method would be updated by the
National Institute of Standards and Technology (NIST). As of 2004, no updated
version of the method has been published by NIST or any other federal agency.
The AHERA method became the generally accepted TEM method for the analysis
of asbestos in air. However, its lack of specific size data for individual asbestos
structures was considered a deficiency for some situations. A Yamate Level 2 analy-
sis was requested on occasions when information about fiber size was needed. In
March 1988, the CARB issued Method 427 for the determination of particulate
asbestos emissions from stationary sources using stack sampling, light microscopy,
and electron microscopy.25 Although the NIOSH 7400 PCM method may be used
with the CARB Method 427, it is evident that the TEM portion is the focus of the
method. Recording of fiber size data is done on the basis of the Yamate method.
A rather more complete TEM airborne asbestos analysis procedure developed
largely by Dr. Chatfield of Chatfield Technical Consulting was released in 1995
by the ISO.26 The International Standard 10312 contains counting rules, which
expand on the Yamate and AHERA concept of asbestos structures. Clusters and
matrices are subdivided into dispersed and compact structures. A dispersed cluster
contains asbestos fibers that can be measured and reported separately while a
compact cluster has fibers too intertwined to be reported individually. In this
method, cluster and matrix components are identified, measured, and recorded sep-
arately up to a maximum of nine substructures. The ISO 10312 was followed in 1998
by the ASTM Standard Test Method D6281-98, which was a translation of the ISO
10312 method into ASTM format with a few improvements and changes.27 The
ASTM Method D6281 was reapproved in 2002 as D6281-02. For samples that
contain any appreciable amount of asbestos, analysis by either ISO 10312 or
ASTM D6281 is considerably more time consuming than an AHERA analysis
and therefore more expensive. The data produced by ISO 10312/ASTM D6281
was designed to allow another analyst to review the data of the original analyst
and understand how the asbestos structures were present on the filter grid. The
method of data recording was designed to allow re-evaluation of the counting
data as new medical evidence or regulatory requirements become available. From
the results of an ISO 10312 (or ASTM D6281) analysis, it should be possible to
determine several different airborne asbestos structure concentration values based
on a number of fiber size classifications. For instance, it should be possible to
extract what a structure per cubic centimeter concentration would have been if
the sample had been analyzed by AHERA counting rules. Both ISO 10312 and
ASTM D6281 have an annex, which describes procedures for the determination
of concentrations of asbestos fibres (International spelling of fiber) and bundles
longer than 5 mm, and of PCM-equivalent (PCME) asbestos fibers. For improved
analytical sensitivity and statistical precision, the larger fiber counts are done at
lower magnifications so more area of the filter may be examined. A comparison of
four common asbestos methods for the analysis of air samples is shown in Table 2.3.
In 1999, ISO 13794 (indirect air) was published.28 The asbestos structure and
fiber counting procedures in this method are the same as those presented in ISO
10312 and ASTM D6281. ISO 13794 provides an indirect-transfer procedure so over-
loaded filters can be analyzed. The filter preparation methods described in both ISO
10312 and ASTM D6281 are direct-transfer procedures. In steps similar to the
Yamate indirect preparation procedure, a portion of the original filter is ashed and
the ash suspended in water. A second filter is prepared with a known portion of the
suspension and then processed using the same direct procedures described in ISO
10312 and ASTM D6281. Although the method states “This International Standard
is applicable to measurement of airborne asbestos in a wide range of ambient air situ-
ations, including the interior atmospheres of buildings, and for detailed evaluation
of any atmosphere in which asbestos fibres are likely to be present,” the user is
Table 2.3 Comparison of Common Methods for Measuring Asbestos in Air
NIOSH 7400 NIOSH 7402 AHERA ISO
Instrument PCM TEM TEM TEM

Filter Direct Direct Direct Direct: 10312;
Preparation Indirect: 13794
Magnification 450 10,000 20,000 20,000
Fiber length, L . 5 mm; L . 5 mm; L . 0.5 mm; L . 0.5 mm;
diameter W . 0.25 mm W . 0.25 mm W . 0.002 mm W . 0.002 mm;
PCME: L . 5 mm,
W . 0.25 mm
AR .3:1 .3:1 .5:1 .5:1 or 3:1
Counting Fibers Fibers Structures Structures and fibers
Identification None Morphology, Morphology, Morphology, crystal
crystal crystal structure, structure, elements
structure, elements
elements
Reporting Fibers/cm3 % Asbestos All Asbestos All Asbestos Str/cm3
Str/cm3 and .5 mm fibers
and .5 mm and PCME
structures fibers/cm3
cautioned that comparison of results using this indirect-transfer procedure with those
from a direct-transfer procedure may not be done a priori.28 The best study of the
differences between direct and indirect air sample preparation remains the study
by Chesson and Hatfield.29 Their findings supported the generally accepted
opinion that TEM analysis of air samples using indirect-transfer methods provides
estimates of the total airborne asbestos structure concentration that are higher than
those using direct-transfer methods. They concluded that no single factor can be
used to convert measurements made by one method to a value that is comparable
with measurements made by the other. They also concluded that the breakdown of
larger structures into smaller ones during indirect preparation does not appear to
be sufficient to explain the difference in measured concentrations. Interference by
debris and association of unattached structures may also be important. They rec-
ommended that additional research was needed to determine which transfer method
more accurately reflects biologically meaningful airborne asbestos concentrations.
2.9 WATER ANALYSIS
There are three standard methods available for the analysis of drinking water for
asbestos: EPA 100.1, EPA 100.2, and the AWWA 2570.30 – 32 These methods are
all TEM methods and are compared in Table 2.4.33 The EPA has set a maximum
contaminant level of 7 million fibers longer than 10 mm/l of drinking water and
has listed both the 100.1 and 100.2 methods as acceptable for the analysis of water-
borne asbestos. The EPA 100.1 method is a research report produced in 1984 before
Table 2.4 Comparison of Common Methods of Measuring Asbestos in Water
EPA 100.1 EPA 100.2 AWWA 2570
Instrument TEM TEM TEM

Filter preparation Indirect PC Indirect (PC and Indirect
MCE) (PC and MCE)
Magnification 20,000 20,000 20,000
Fiber length L . 0.5 mm; L . 10 mm; L . 0.5 mm;
diameter W . 0.002 mm W . 0.002 mm W . 0.002 mm
AR .5:1 .5:1 .5:1
Counting Fibers Fibers Fibers
Identification Morphology, crystal Morphology, crystal Morphology, crystal
structure, elements structure, elements structure, elements
Reporting Millions of asbestos MFL . 10 mm MFL
fibers per liter (MFL)
the EPA drinking water regulations and describes counting procedures that include
asbestos fibers longer than 0.5 mm. EPA 100.2 describes counting only those fibers
longer than 10 mm. Guidance as to the modifications of EPA 100.1 necessary to
comply with the EPA drinking water regulations was published by Feige et al.34
The ELAP Certification Manual Item 198.2 describes a modification to Method
100.2 required for New York State Department of Health compliance.35 In the
modification, the ozone generator is considered optional only if all samples are
filtered within 48 h.
2.10 SURFACE DUST ANALYSIS
In 1989, the ASTM subcommittee D22.07 began work on methods for the analysis
of asbestos in settled dust.36 Three ASTM methods are currently available for the
analysis of surface dust for asbestos. These methods include two microvacuum
methods: ASTM D5755-02 (structure count) and D5756-02 (mass) and one wipe
method, ASTM D6480-99.37 – 39 An EPA carpet method, EPA/600/J-93/167, was
developed during a research study that was published as an article in 1993.40 The
EPA number was assigned in 2001. The three ASTM methods are nondestructive,
while the carpet method requires that a piece be cut from the carpet and sent to
the laboratory. A comparison of the methods is shown in Table 2.5.
Because dust particles can be arranged in layers more than one particle thick,
direct preparation techniques are of limited value for TEM because the electron
beam must be able to penetrate the sample. Indirect preparation procedures are
used for all four of these methods. The results of the analysis are expressed in
numbers or mass of asbestos structures per square centimeter of surface sampled.
The number count methods were originally designed with an analytical sensitivity
of about 1000 str/cm2 but can achieve much better sensitivities on clean surfaces.
A nominal analytical sensitivity for the mass determination is 0.24 pg of
Table 2.5 Comparison of Common Methods for Measuring Asbestos in Surface Dust
EPA/600/
ASTM D5755-02 ASTM D5756-02 ASTM D6480-99 J-93/167
Instrument TEM TEM TEM TEM

Sample Microvacuum Microvacuum Wipe (indirect) Piece of carpet
preparation (indirect) (indirect) (indirect)
Magnification 20,000 20,000 20,000 20,000
Fiber length L . 0.5 mm; L . 0.5 mm; L . 0.5 mm; L . 0.5 mm;
diameter W . 0.002 mm W . 0.002 mm W . 0.002 mm W . 0.002 mm
AR .5:1 .5:1 .5:1 .5:1
Counting Asbestos Asbestos Asbestos Asbestos
structures structures structures structures
Identification Morphology, Morphology, Morphology, Morphology,
crystal crystal structure, crystal structure, crystal structure,
structure, elements elements elements
elements
Reporting Asbestos str/cm2 Asbestos mg/cm2 Asbestos str/cm2 Asbestos str/cm2
of carpet
asbestos/cm2. There are no federal government levels with which to compare the
results of the surface dust methods and there is some disagreement on how to inter-
pret the data.41 – 49 Because the amount and type of dust collected by each method
differ, it is clear that results of one method cannot be necessarily compared directly
with data from another. For instance, the bulk carpet method, EPA/600/J-93/167,
is an analysis of the total amount of dust in a carpet. Because carpets are known to be
excellent traps for dust and dirt, the amount of asbestos in the carpet may be con-
siderably higher than that collected from the surface of the same carpet using the
D5755 microvacuum method. It is not appropriate to compare bulk carpet values
with results of the D5755 method, although both are given in terms of structures
per square centimeter. In one set of tests, the EPA/600/J-93/167 results were
found to be about 100 times higher than that of the D5755 type analysis, because
the bulk carpet method involves all dirt trapped in the carpet and the microvacuum
method only analyzed the top, readily-releasable dust.40 Asbestos in dust deep in the
carpet may not be releasable under normal activities and may only be of concern
when the carpet is being removed. Asbestos fibers that are in a sticky film on a
surface and therefore not readily releasable are collected by the D6480 wipe
method. The wipe method gives an index of all the asbestos fibers on a surface
regardless of how much they are stuck, whereas the microvacuum method gives
an index of the readily releasable fibers.
2.11 SOIL ANALYSIS
Soil is a difficult medium for the analysis of asbestos because soil minerals are not
easily separated from the asbestos fibers. In a method used by the USEPA Region 1,
Table 2.6 Comparison of Common Methods for Measuring Asbestos in Soil
EPA Superfund EPA Region 1 Screening
Instrument Transmission Polarized light microscopy

electron microscope
Sample Elutriator Sieving (to reduce matrix)
preparation (to generate air samples)
Magnification 20,000 10– 1000
Fiber length L . 0.5 mm; W . 0.002 mm W . 1 mm
diameter
AR .5:1 .5:1
Counting Structures Areal %
Identification ISO 10312 Refractive indices, dispersion
Morphology crystal staining, birefringence, sign of
structure elements elongation, Becke line extinction angle
Reporting Various including “protocol” % Asbestos
fibers
sieving is used to enhance the ability to find asbestos fibers that are then identified
using essentially the standard PLM bulk analysis procedure.50 A more complicated
procedure which looks at the airborne asbestos fibers that might be released from the
soil is called the Superfund method.51,52 The soil sample is placed in a rotating drum
and air samples collected in a vertical elutriator. The samples are analyzed by TEM
according to procedures based on the ISO 10312 method. The counting procedure
may be modified to count “protocol” fibers. Protocol fibers are asbestos fibers
with certain length and width characteristics as determined by studies in biological
systems. At one point in time, fibers longer than 40 mm were thought to be of great-
est interest and the method was modified to count more grid openings at a lower
magnification for better counting statistics. A comparison of the two soil methods
is shown in Table 2.6.
2.12 VERMICULITE ANALYSIS
Vermiculite is also a special case for bulk asbestos analysis. Sometimes referred to as
“The Cincinnati Method,” the EPA research method for the sampling and analysis of
fibrous amphibole in vermiculite attic insulation (VAI) uses a flotation step to separate
the vermiculite from the more dense amphiboles.53 The fibrous amphiboles found in the
Libby, MT vermiculite can be hand picked from the “sinks” using a stereomicroscope
and weighed to get a direct weight percent estimate. The method also includes a TEM
portion for the analysis of amphibole fibers that might be present in the “suspended
particle” fraction of the water used in the flotation step. Criteria for examination of
the TEM specimens are specified in ISO 10312 or ISO 13794. Early in 2004, EPA
held a day and a half workshop for a panel of experts to meet and propose a
method to determine whether Libby amphibole is present in a sample of VAI. The
objective of the method is to be accurate with respect to identifying Libby amphibole,
affordable to the average homeowner, and adaptable to most current commercial fiber
analysis laboratories. This more routine vermiculite method, based on the Cincinnati
research method, is expected to be released in late 2004.
2.13 METHODS FOR ASBESTOS ANALYSIS IN OTHER MEDIA
In addition to media such as air, water, soil, and dust, methods for analyzing asbestos
in clothing, talc, and biological specimens have appeared in the scientific litera-
ture.54 – 57 Only a few of the many scientific papers that contain descriptions of
asbestos analysis methods are referenced here. Sample preparation procedures are
generally different for each type of sample matrix, but the type of microscopy to
be used and the counting rules are usually borrowed from one of the standard
methods described earlier.
2.14 ASBESTOS DEFINITIONS AND TERMINOLOGY
The definition of a “Federal Asbestos Fiber” depends on the federal agency

involved. The Occupational Safety and Health Administration (OSHA) uses a defi-
nition of a fiber that is at least 5 mm long with an AR (length to width) of 3:1. The
EPA uses a definition of a fiber that is at least 0.5 mm long with a 5:1 AR. The ISO
and ASTM TEM methods use the 0.5 mm long with a 5:1 AR definition in their main
procedure and provide an annex, which describes counting fibers greater than 5 mm
long with an AR of 3:1. Other ARs such as 10:1 and 20:1 have been suggested for
defining an asbestos fiber but have not been adopted.
From the microscopical analyst’s point of view, an asbestos fiber is defined by
the counting method being used. Under the AHERA counting rules, a fiber is a struc-
ture having a minimum length greater than 0.5 mm and an AR (length to width) of
5:1 or greater and substantially parallel sides. The appearance of the end of the fiber,
that is, whether it is flat, rounded, or dovetailed, is to be noted. However, AHERA
does not use this information about fiber ends, nor does it say whether to record this
information. Under Section 3.22 of the ISO 10312 counting rules (and a similar
section in ASTM D6281), a fiber is defined as an elongated particle which has
parallel or stepped sides.
Individual chrysotile fibers, called fibrils, are too thin to be seen by the light micro-
scope during the PCM analysis by NIOSH 7400. The fibers of chrysotile that are seen
in the light microscope are actually bundles of fibrils. During the analysis by TEM
using the NIOSH 7402 method that considers only elongated particles longer than
5 mm in length and greater than 0.25 mm in width with a 3:1 AR, the chrysotile
“fibers” are more correctly listed as bundles. As stated in the ISO 10312 method:
“For chrysotile, PCME fibres will always be bundles.”26 During the analysis by
TEM using the AHERA method, chrysotile fibrils are listed as fibers. These
AHERA chrysotile “fibers” (actually fibrils less than 0.05 mm in diameter) are not
visible with the light microscope. Similar terminology is used in the water methods
and in the dust methods. With the exception of the NIOSH 7402 method, all TEM
chrysotile fibers are actually fibrils and not visible with the light microscope.
2.15 PCM EQUIVALENCY
The US NIOSH Standard Method 7400 uses PCM and involves counting only those
fibers that can be seen with the light microscope (thicker than 0.25 mm) and longer
than 5 mm. The TEM companion method NIOSH 7402 considers the same fiber
characteristics as the 7400 method but because the TEM can resolve thin asbestos
fibers, 7402 analysis is restricted to fibers greater than 0.25 mm. The TEM fibers
analyzed under NIOSH 7402 are then PCME fibers. However, the NIOSH 7402
method is not established to provide concentrations of asbestos fibers. The determi-
nation and reportable value from 7402 is a percentage of asbestos fibers of all fibers
in the PCME range in the sample. This percentage can thereby be applied to 7400
values to determine asbestos fiber concentrations in fibers/cm3. Other TEM
methods (primarily ISO 10312, and also occasionally AHERA) have been used to
determine PCME concentrations. It is important when interpreting the data to under-
stand the differences in counting rules between methods. Appendix B of Method
NIOSH 7400 contains a description of the asbestos fiber counting rules (referred
to as “A” Rules) as they apply to labeled objects in Figure 2.2 of the 7400
method. For Object 2 in Figure 2.2, the method states: “Although the object has a
relatively large diameter (.3 mm), it is counted as a fiber under the rules. There
is no upper limit on the fiber diameter in the counting rules.” The ISO 10312
Method defines a PCME fibre as “any particle with parallel or stepped sides, with
an AR of 3:1 or greater, longer than 5 mm and which has a diameter between 0.2
and 3.0 mm.” Using the ISO 10312 method for PCME counting will therefore not
provide a count of PCM fibers equivalent to the NIOSH 7400 Method unless it is
modified, so that fibers of all diameters are included.
More serious cautions are appropriate for the attempt to use AHERA counts to
estimate PCME concentrations. It is important to realize that the NIOSH 7400
method includes fibers associated with other particles. For Object 6 in Figure 2.2,
the NIOSH 7400 method states: “A fiber partially obscured by a particle is
counted as one fiber. If the fiber ends emanating from a particle do not seem to
be from the same fiber and each end meets the length and AR criteria, they are
counted as separate fibers.” The AHERA method counts all asbestos objects as
structures. Objects that contain one or more fibers partially obscured by a particle
are counted as matrices. Under the NIOSH PCM method, several fibers meeting
the length and AR criteria, which are overlapping but do not seem to be part of
the same bundle, would be counted as separate fibers. Under the AHERA TEM
method, these would all be counted as one cluster. If an analyst tries to use the
AHERA data to estimate a PCME fiber count and chooses only those structures
identified as bundles greater than 5 mm, they will miss PCME fibers that are parts
of matrices or clusters. Because AHERA uses a 5:1 AR while the PCM method
uses a 3:1 ratio, an AHERA count would not have included a fiber over 5 mm
with only a 3:1 AR. Considering the differences in the two methods, it does not
seem appropriate to attempt to estimate PCME fiber concentrations from AHERA
data. However, an AHERA analysis in which no asbestos structures are found is con-
sidered to be consistent with no PCME fibers detected. It would be a most unusual
Exploring the Variety of Random
Documents with Different Content
The Project Gutenberg eBook of Éhség
This ebook is for the use of anyone anywhere in the United States
and most other parts of the world at no cost and with almost no
restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it
under the terms of the Project Gutenberg License included with this
ebook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the
United States, you will have to check the laws of the country where
you are located before using this eBook.
Title: Éhség
regény
Author: Knut Hamsun
Translator: Emma Ritoók
Release date: January 2, 2024 [eBook #72590]
Language: Hungarian
Original publication: Budapest: Népszava-Könyvkereskedés, 1928
Credits: Albert László from page images generously made available

by the Hungarian Electronic Library
*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK ÉHSÉG ***

ÉHSÉG
REGÉNY
IRTA
KNUT HAMSUN
NORVÉG EREDETIBŐL FORDITOTTA
RITOÓK EMMA
III. KIADÁS
A BORITÉK PÉRELY IMRE MUNKÁJA
BUDAPEST, 1928
NÉPSZAVA-KÖNYVKERESKEDÉS KIADÁSA
VII, ERZSÉBET-KÖRUT 35
Világosság rt. Budapest. – Müszaki igazgató: Deutsch D.
I.
Akkor történt, amikor ott csavarogtam és éheztem Krisztiániában,

ebben a különös városban, amelyből senki sem kerül ki anélkül, hogy
bélyege rajta ne maradjon…
Ébren feküdtem padlásszobámban és hallottam, amint egy óra
alattam egymásután hatszor ütött; egészen világos volt már és a
lépcsőkön megkezdődött a fel-alá szaladgálás. Lent az ajtó mellett,
ahol szobám a „Reggeli Ujság“ régi számaival volt kárpitozva, tisztán
el lehetett olvasni a világitótorony igazgatójának egy tudósitását és
kissé balra tőle Fabian Olsen pék frissen sült kenyerének vastag,
dagadó betüs hirdetését.
Mihelyt kinyitottam a szemem, régi szokásom szerint azon
kezdtem gondolkodni, hogy van-e ma valami, aminek előre
örülhetnék. Kissé szükösen éltem mostanában; az ingóságaim közül
egyik a másik után vándorolt el a „nagybácsihoz“, ideges és
türelmetlen kezdtem lenni és néhányszor egy-egy napig már ágyban
is kellett maradnom, annyira szédültem. Néha-néha, mikor a
szerencse kedvezett, valamelyik lapnál öt koronát kaptam egy
tárcáért.
Mind jobban világosodott és én nyugodtan folytathattam a
hirdetések olvasását lent az ajtó mellett; még az ösztövér, vigyorgó
betüket is meg tudtam különböztetni, amelyekből megtudtam, hogy
„halotti ruha és szemfedő Andersen kisasszonynál jobbra a kapu
mellett“ kapható. Ez jóideig foglalkoztatott s csak amikor hallottam,
hogy az óra nyolcat üt odalent, keltem fel és kezdtem el öltözködni.
Felnyitottam az ablakot és kinéztem. Onnan, ahol állottam, egy
ruhaszáritókötélre és széles mezőre nyilt kilátás; messze kint egy
leégett kovácsmühely omladéka hevert és néhány munkás dolgozott
az eltakaritásán. Könyökömre támaszkodtam az ablakban és a
levegőbe bámultam. Ma bizonyosan felhőtlen lesz az ég. Az ősz itt
volt, a gyöngéd, hüvös évszak, amelyben minden szint változtat,
mielőtt elmulik. A zaj már megkezdődött az utcán és engem is
csábitott; ez az üres szoba, amelynek padlója minden rá nehezedő
lépésnél meghajlott, olyan volt, mint valami eresztékeiben szétmálló,
borzalmas koporsó; nem volt rendes zárja az ajtónak és kályha sem
volt ebben az oduban; harisnyában szoktam aludni, hogy reggelig
kissé megszáradjon rajtam. Egyetlen mulatságom egy kis vörös
hintaszék volt, ebben szoktam estenként ülni, ábrándozni és
mindenfélére gondolni. Ha nagy szél fujt s lent az ajtókat kinyitották,
mindenféle különös sivitás hangzott fel a padlódeszkák közül és a
falakon át, s a „Reggeli Ujság“ arasznyi széles hasadásokat kapott az
ajtó mellett.
Felemelkedtem és az ágy mellett levő szegletben egy összekötött
csomagból valami reggelifélét kezdtem keresgélni, de nem találtam
semmit és visszamentem az ablakhoz. Isten tudja, gondoltam, hogy
érdemes-e még egyszer valami állás után nézni? Ez a sok
visszautasitás, ezek a féligéretek, a világos „nem“-ek, annyi felvillanó
és ujra megcsalt reménykedés, az uj kisérletek, amelyek mindig a
semmibe vesztek, minden bátorságomat megölték. Utoljára
számlakihordó állást kerestem, de már megelőztek, aztán meg nem
is tudtam az ötven korona biztositékot előteremteni. Mindig volt
valami akadály. A tüzoltóságnál is jelentkeztem. Ott állottunk az
előcsarnokban, vagy félszáz ember, jól kidüllesztve a mellünket, hogy
hatalmas és rendkivül merész férfiaknak lássunk. Egy
meghatalmazott járt körbe, hogy megnézze a pályázókat,
megtapogatta a karjukat és kérdezett egyetmást; mellettem csak
elment, a fejét rázva és azt mondta, hogy a szemüvegem miatt előre
is ki vagyok zárva. Ujra jelentkeztem szemüveg nélkül, összeráncolt
szemöldökkel álltam ott és olyan élesen igyekeztem tekinteni, mint
egy késpenge, de ő megint csak elment mellettem és mosolygott –
megismert. A legnagyobb baj az volt, hogy a ruhám egészen
megkopott, alig folyamodhattam ilyen külsővel tisztességes állásra.
Milyen meredeken és rohamosan ment lefelé az életem egy idő
óta! Végre annyira ki voltam fosztva mindenemből, hogy még egy
fésüm sem maradt vagy legalább egy könyvem, hogy olvashattam
volna, ha nagyon is szomoru voltam. Egész nyáron át a temetőbe
vagy a kastély kertjébe jártam, ott ültem, cikkeket irogatva a
lapoknak; egyik hasábot a másik után róttam a legkülönbözőbb
témákról, nyugtalan agyam különös gondolatai, szeszélyei, ötletei
szerint; kétségbeesésemben a legképtelenebb tárgyakat
választottam ki, amelyeken hosszu ideig és nagy fáradtsággal
dolgoztam és amelyeket sohasem fogadtak el. Mihelyt bevégeztem,
egy másikra vetettem magam, a szerkesztők visszautasitása sem
csüggesztett el; mindig ujra bizakodtam, hogy egyszer mégis csak
sikerülnie kell. És csakugyan, néha olyan szerencsém volt, hogy
valami jót irtam és egy délutáni munkám öt koronát jövedelmezett.
Ujra felemelkedtem az ablakkönyöklőről, a mosdóasztalhoz
mentem és egy kis vizet dörzsöltem a térdemnél a nadrágomra,
hogy feketébbnek és ujabbnak látszódjék. Mikor ezt elintéztem,
szokásom szerint papirost és ceruzát tettem a zsebembe és
kimentem. Nagyon halkan osontam le a lépcsőn, hogy fel ne
ébresszem a háziasszonyom figyelmét; már pár nappal ezelőtt lejárt
a házbérem és nem volt semmim a következő hónap kifizetésére.
Kilenc óra volt. Kocsizörgés és hangok zaja töltötte meg a
levegőt: a reggel óriási kórusa, amelybe a gyalogjárók léptei és a
kocsisok ostorának pattogása vegyült. Ez a hangos mozgalom
mindenfelől azonnal felvillanyozott és percről-percre vidámabb
lettem. Eszemben sem volt többé, hogy csak a friss levegő miatt
akarjam reggeli sétámat megtenni. Mi szüksége volt az én tüdőmnek
a levegőre? Erős voltam, mint egy óriás és meg tudtam egy szekeret
állitani a vállammal. Különös, gyöngéd hangulat, a vidám
gondtalanság érzése fogott el; odaadóan kezdtem az embereket
figyelni, akikkel találkoztam, vagy akik mellettem elmentek,
olvasgattam a falakra ragasztott hirdetéseket, viszonoztam egy
tekintetet, amelyet az elhaladó omnibuszról vetettek felém, minden
csekélységnek a hatását beszivtam magamba, minden véletlent
elfogadtam, ami az utamat keresztezte és továbbtünt.
Csak valami ennivalója volna az embernek ilyen ragyogó napon!
A tiszta reggel hatása egészen a hatalmába keritett, szinte féktelen
jókedv fogott el és minden ok nélkül halkan énekelni kezdtem
örömömben. A hentesbolt előtt egy asszony állott kosárral a karján
és az ebédre való kolbászokon tanakodott; amikor elmentem
mellette, megfordult és rám nézett. Egyetlen foga volt elől a
szájában. Amilyen ideges és minden benyomásra érzékeny lettem az
utóbbi napokban, az asszony arca azonnal visszataszitóan hatott
rám; a hosszu sárga fog, mint valami kis ujj, állott ki az állkapcsából
és kolbászok tekintettek rám a szeméből, amint rám nézett. Azonnal
elvesztettem az étvágyamat s a gyomrom émelyegni kezdett. Mikor a
Bazárhoz értem, a kuthoz mentem egy kis vizet inni; felnéztem – a
Megváltótemplom toronyórája tizet mutatott.
Tovább mentem az utcákon; semmire sem gondolva, járkáltam
össze-vissza, minden ok nélkül megálltam egy szegleten,
befordultam egy mellékutcába, anélkül, hogy valami dolgom lett
volna ott. Gondtalanul csavarogtam a vidám reggelen, felszabadultan
ringatództam fel-alá a többi boldog ember között; a levegő könnyü
és átlátszó volt és lelkem nem homályositotta semmi árnyék.
Már vagy tiz perc óta állandóan egy öreg, sánta ember ment
előttem. Egy nagy butyrot vitt az egyik kezében, minden tagjával
előre igyekezett, egész erejéből dolgozott, hogy tovább jusson.
Hallottam, hogy szuszogott az erőlködéstől és eszembe jutott, hogy
segithetnék a csomagját vinni; de mégsem siettem jobban, hogy
utólérjem. Fent a vámnál Hans Paulival találkoztam; köszönt és
elsietett mellettem. Micsoda sürgős dolga lehetett? Eszemben sem
volt, hogy egy korona kölcsönért megállitsam és legközelebb vissza
fogom küldeni azt az ágytakarót, amit pár héttel ezelőtt kértem tőle.
Csak egy kicsit lélegzethez jussak, mindjárt nem leszek az az ember,
aki egy takaróval adós marad; talán már ma megkezdhetnék egy
cikket „A jövő bünei“-ről vagy „Az akarat szabadságáról“, vagy
akármi más, megirásra érdemes tárgyról, amivel legalább is tiz
koronát kereshetnék… A cikk gondolata mindjárt megfogott,
egyszerre átjárt a vágy, hogy azonnal hozzáfogjak és duzzadó
gondolataimat kimeritsem; valami jó helyet keresek magamnak a
kastélykertben és addig nem nyugszom, mig az egészet meg nem
irtam.
De az öreg nyomorék még mindig éppen olyan rángatódzó
mozdulatokkal ment előttem az utcán. Végre izgatni kezdett, hogy
folytonosan ezt a szerencsétlent kellett magam előtt látnom. Az
utazása sehogy sem akart bevégződni, talán éppen arra a helyre
igyekezett, ahová én és most majd az egész uton a szemem előtt
marad. Izgatottságomban azt képzeltem, hogy minden
keresztutcánál lassabban megy egy kicsit, mintha arra várna, hogy
melyik irányba fogok fordulni, aztán megint a levegőbe lenditette
csomagját és minden erejét megfeszitve, igyekezett elébem jutni.
Mig igy tovább mentünk s én ezt az összenyomorodott lényt néztem
magam előtt, éreztem, hogy mindig több keserüség gyül bennem
össze ellene; éreztem, hogyan tapodja szét percről percre boldog
hangulatomat és huzza le magához a tiszta, szép reggelt a rutságba,
mint valami nagy, ugráló bogár, amely erőszakkal akar magának
helyet kiverekedni a világban és az egész utat le akarja foglalni.
Mikor a domb tetejére értem, nem birtam tovább türni a dolgot;
megállottam egy kirakat előtt, hogy azalatt alkalma legyen odább
menni. Mikor pár perc mulva ujra megindultam, az ember megint
előttem volt; ő is megállott. Minden meggondolás nélkül három-négy
dühös lépést tettem, utólértem és ráütöttem a vállára.
Azonnal megállt. Mind a ketten egymásra bámultunk.
– Egy shillingecskét tejre! – mondta végre és féloldalt hajtotta a
fejét.
Vagy ugy? Szépen vagyunk. Keresgéltem a zsebemben és azt
mondtam:
– Tejre, hogyne. Hm. Csakhogy a mai világban szüken állunk
pénz dolgában és nem tudom, hogy csakugyan olyan rossz
helyzetben van-e.
– Tegnap ettem utoljára Drammenben, – mondta az ember, –
nincs egy örém sem és eddig nem kaptam munkát.
– Hát mesterember?
– Igen, tűcsináló vagyok.
– Micsoda?
– Tűcsináló. De cipőt is tudok foltozni.
– Az már más, – mondtam. – Várjon itt egypár percig, hozok egy
kis aprópénzt, egypár örét.
Csaknem futva mentem le az utcán; tudtam, hogy az egyik
házban a második emeleten zálogház van, de eddig még nem jártam
ott. Mikor a kapu alá értem, hirtelen lehuztam a mellényemet,
összehajtogattam és a hónom alá vettem; azután felsiettem a
lépcsőn és bekopogtam a zálogos ajtaján. Köszöntem s az asztalra
dobtam a mellényt.
– Másfél korona, – mondta az ember.
– Jó, jó, köszönöm. Ha nem lenne nagyon szük, természetesen
nem hoztam volna ide.
Felvettem a pénzt és a zálogcédulát s visszafelé indultam.
Tulajdonképpen kitünő ötlet volt ez a mellényügy; még annyi
pénzem is marad, hogy pompásan megreggelizhetek, estig pedig
kész lehet a tanulmányom „A jövő bünei“-ről. Abban a nyomban
megint barátságosabbnak láttam az életet és igyekeztem vissza az
emberemhez, hogy megszabaduljak tőle.
– Kérem, itt van, – mondtam. – Örülök, hogy hozzám fordult
legelőször.
Az ember elvette a pénzt és elkezdett tetőtől talpig méregetni.
Mit bámult ugy rám? Mintha különösen a nadrágom térdét
vizsgálgatta volna, én pedig hamar megunom az ilyen
szemtelenséget. Talán azt képzelte ez a semmirekellő, hogy
csakugyan olyan szegény vagyok, mint amilyennek külsőleg látszom?
Hát nem most akarok éppen egy cikket irni, amelyik tiz koronát ér?
Különben sem féltem egy cseppet sem a jövőtől, elég sokféle vasat
vertem a sikerhez. Mi köze egy vadidegen embernek hozzá, ha ilyen
ragyogó napon egypár shilling borravalót dobok is ki? De a tekintete
bosszantott és elhatároztam, hogy mielőtt tovább megyek,
rendreutasitom. Könnyedén vállat vontam és igy szóltam:
– Jó ember, ugy látszik, magának az a rossz szokása van, hogy
más embernek a térdére bámul, ha egy koronát kap tőle.
Hátra hajtotta fejét egészen a falig és kitátotta a száját. Erősen
dolgozott az esze koldus koponyája mögött, bizonyosan azt
gondolta, hogy bolonddá akarom tenni és visszanyujtotta a pénzt.
A kövezetre toppantottam és szitkozódni kezdtem, hogy tartsa
meg. Csak nem képzeli, hogy hiába szaladgáltam ennyit. Ha jól
meggondolom, talán tartozom is neki ezzel a koronával, talán
eszembe jutott valami régi adósságom és tudja meg, hogy
tisztességes ember előtt áll, aki a körme hegyéig becsületes.
Röviden, a pénz az övé!… Sohse köszönje, örülök, hogy
megtehettem. Isten áldja.
Tovább mentem. Végre megszabadultam nyomorék, gyötrő
szellememtől és zavartalanul magam lehettem. Megint lementem az
utcára és megálltam egy élelmiszerbolt előtt. A kirakat tele volt
csemegével és elhatároztam, hogy bemegyek s valamit viszek az
utra magammal.
– Egy darab sajtot és zsemlét kérek, – mondtam a félkoronást az
asztalra dobva.
– Sajtot és zsemlét az egészért? – kérdezte az asszony gunyosan,
anélkül, hogy rám tekintene.
– Igen, az egész ötven öréért, – feleltem zavartalanul.
Megkaptam a holmit, végtelen udvariasan köszöntem a vén,
kövér asszonynak és nyilegyenesen tartottam fel a dombnak a
kastélykertbe. Találtam egy elhagyott padot és mohón kezdtem rágni
az ennivalómat. Nagyon jól esett; régen-régen nem volt ilyen
pompás étkezésem és lassankint olyanforma bágyadt nyugalom
fogott el, mint amilyet hosszu sirás után érez az ember. Bátorságom
erősen nőni kezdett; nem találtam többé kielégitőnek olyan egyszerü
és közönséges dologról irni cikket, mint „A jövő bünei“, amit
különben akárki kitalálhat vagy elolvashat a világtörténelemből;
éreztem, hogy a legnagyobb erőfeszitésre is képes vagyok, hogy
minden akadályt le tudok győzni és elhatároztam, hogy egy egész
tanulmányt fogok irni három szakaszban „A filozófiai megismerés“-
ről. Természetesen nem fogom elmulasztani az alkalmat, hogy
Kantnak néhány szofizmáját össze ne törjem… Mikor azonban az
iróeszközeimet elő akartam venni, felfedeztem, hogy nincs ceruzám;
ez a zálogházban maradt a mellényzsebembe rejtve.
Istenem, minden a világon ellenem fordul. Egypárat
káromkodtam, aztán felálltam a padról és sétálni kezdtem az utakon.
Mindenütt nagy csend volt; messze a királyné nyári lakánál
gyerekleányok tologatták a kis kocsikat, különben nem lehetett
embert látni. Az egész lelkem csupa keserüség volt és dühösen
szaladgáltam a pad előtt fel-alá. Milyen visszásság kinoz minden
oldalról! Szabad egy háromfejezetes tanulmánynak zátonyra jutnia
olyan semmiség miatt, hogy nincs egy rongyos ceruza a zsebemben?
Hátha elmennék ujra a zálogoshoz és visszakérném a ceruzámat?
Még mindig maradna elég időm egy jó darab megirására, mielőtt a
sétálók elözönlik a parkot. Pedig olyan sok függött ettől a
tanulmánytól, „A filozófiai megismerés“-től, ki tudja, talán sok
embernek a boldogsága is! Talán sok fiatal embernek lehet még
segitségére, – gondoltam magamban. Ha jól megfontolom, lehet,
hogy nem is támadom meg Kantot; hiszen ezt könnyen
kikerülhetem, csak egy kis kitérést kell tennem az idő és tér
kérdésénél; de már Renanért nem vállalok felelősséget, az öreg pap
Renanért… Mindenesetre most azonban az a legfontosabb, hogy
ennyi és ennyi hasábos cikket kell irnom; a ki nem fizetett házbér, a
háziasszony kérdő tekintete, ha reggelenkint találkoztam vele a
lépcsőn, egész napon át kinozott és még a legvidámabb óráimban is,
amikor egyetlen sötét gondolat sem zavart, fel szokott bennem
merülni. Ennek véget kellett vetnem. Gyorsan elhagytam a parkot,
hogy a zálogostól visszahozzam a ceruzámat.
A kastélydombról lejövet találkoztam két hölggyel, akiket
siettemben elhagytam. De amikor elmentem mellettük, az egyiknek
a karját megérintettem; felnéztem rá, kerek, kissé sápadt arca volt.
Egyszerre elpirult és különösen megszépült, nem tudom, miért; talán
valamelyik járókelőtől hallott egy szót, talán csak egy csendes
gondolat futott át benne. Vagy talán azért, mert véletlenül
megérintettem a karját? Telt melle néhányszor hevesen felemelkedik
és kezével görcsösen szorongatja napernyője nyelét. Mi történt vele?
Megállottam és ujra elbocsátottam őket magam előtt; nem
tudtam volna tovább menni ebben a pillanatban, olyan különösen
hatott rám az egész. Nagyon izgatott lelki állapotban voltam,
bosszankodtam magamra a ceruza elfelejtése miatt és ez a sok evés
reggel éhgyomorra egészen felhevitett. Egyszerre csak különös
irányt vettek gondolataim egy hirtelen ötlet hatása alatt; különös
vágy fogott el, hogy megijesszem azt a hölgyet, utána menjek és
valami módon belekössek. Ujra utólértem őket és amikor elhagytam,
hirtelen visszafordulva, szemtől szembe állottam vele, hogy
megfigyelhessem. Ott álltam egyenesen a szemébe nézve és abban
a pillanatban egy nevet találtam ki, amit azelőtt sohasem hallottam,
egy sikló, ideges hangzókból álló nevet: Ylajali. Mikor már egészen
előttem állt, még jobban kiegyenesedtem és hatásos hangon igy
szóltam:
– Kisasszony, elveszti a könyvét.
Hallottam, milyen vadul ver a szivem, mig beszéltem.
– A könyvem? – fordult a másik hölgyhöz. És tovább ment.
A gonoszság csak erősödött bennem és követtem őket. Nagyon
jól tudtam abban a pillanatban, hogy ostoba csinyt követek el,
anélkül, hogy ellene tudtam volna állani; zavart lelki állapotom
magával ragadt és a legőrültebb ötleteket suttogta fülembe, amiket
egymásután mind meghallgattam. Mit sem használt, akármennyit
ismételtem magamban, hogy hülyeségeket csinálok, bután
fintorgattam az arcomat a hölgyek háta mögött és vadul köhögtem,
valahányszor elmentem mellettük. Amint aztán lassan, mindig pár
lépésnyivel előttük, tovább mentem és tekintetét a hátamon
éreztem, önkénytelenül meghajoltam a szégyentől, hogy ilyen
tolakodó voltam. Lassankint csodálatos érzésem keletkezett: mintha
messze volnék innen, valahol másutt; valami ingadozó tudatom volt
róla, hogy nem én magam vagyok az, aki itt a járdán
összegörnyedve tovább megy.
Néhány perc mulva a hölgyek a Pascha könyvkereskedéséhez
értek, de én már az első kirakatnál megállottam és amikor elmentek
mellettem, elébe álltam az egyiknek és ismételtem:
– Kisasszony, elveszti a könyvét.
– De hát miféle könyvet? – kérdezte ijedten. – Érted te, hogy
miféle könyvről beszél?
És megállott. Kegyetlenül gyönyörködtem zavarában, az az ijedt
zavar a tekintetében elragadott. Nem tudta felfogni, mit akarok ezzel
a kis, erőszakolt megszólitással; nem volt könyv nála, még csak egy
könyvnek a lapja sem és mégis keresgélni kezdett a zsebében,
néhányszor megnézte a nyitott tenyerét, megforditotta a fejét és
maga mögé nézett a járdán; látszott, hogy kis, finom agyát
képtelenül megerőltette, hogy kitalálja, milyen könyvről beszélek. Az
arcszine megváltozott, a legkülönbözőbb kifejezések váltakoztak
rajta és hallhatóan lélegzett; még a ruháján levő gombok is mintha
rám meredtek volna, mint egy sor megrémült szem.
– Ne törődjél vele, – mondta a kisérő hölgy és karjánál fogva
kezdte tovább huzni; – hiszen részeg; hát nem látod, hogy ez az
ember részeg.
Bármilyen idegennek éreztem magam saját magam előtt, teljesen
hatalmában valami láthatatlan befolyásnak, semmi sem történt
körülöttem, amit világosan észre ne vettem volna. Egy nagy fekete
kutya szaladt át az utcán, el a bokrok előtt a Tivoli felé, keskeny
nyakörve volt talmiezüstből. Fentebb az utcán ablak nyilt ki a
második emeleten, egy leány hajolt ki felgyürt ruhaujjakkal és
elkezdte az üveget kivülről tisztitani. Semmi sem kerülte el a
figyelmemet, teljesen tisztán gondolkoztam és magamnál voltam, sőt
minden dolog olyan ragyogó világossággal ömlött belém, mintha
hirtelen éles fény vett volna körül. Mind a két hölgynek sötétkék
szárny volt a kalapján és skót selyemszalag a nyakukban. Akkor
jutott eszembe, hogy testvérek lehetnek.
Befordultak és a Cisler zenemükereskedése előtt állva,
beszélgetni kezdtek. Én is megálltam. Azután mind a ketten
megfordultak, visszamentek ugyanazon az uton, ahonnan jöttek,
megint elmentek mellettem, az Egyetem-utca szegletén betértek és
egyenesen a Szent Olaf-térre tartottak. Ezalatt folytonosan a
sarkukban voltam, amennyire csak lehetett. Egyszer visszanéztek és
félig ijedt, félig kiváncsi pillantást vetettek felém; nem látszott
bosszankodás az arcukon és nem huzták össze a szemöldöküket. Ez
az elnézés kellemetlenkedésem iránt megszégyenitett és lesütöttem
a szemem. Nem akartam tovább alkalmatlankodni nekik, csak
hálából szerettem volna követni őket a tekintetemmel, hogy ne
veszitsem el szemem elől, mig valahová betérnek és eltünnek.
A második számnál, egy nagy, négyemeletes ház előtt, még
egyszer visszanéztek, azután bementek a kapu alá.
Hozzátámaszkodtam a szökőkut mellett egy gázlámpa-oszlophoz és
hallgatództam, mig lépéseik a második emeleten el nem hangzottak.
Ott hagytam a lámpát és felnéztem a házra. És akkor valami különös
eset történt. A függöny megmozdul odafent, egy pillanat mulva
kinyilik az ablak, egy fej hajlik ki és két rendkivüli szem tekintete
nyugszik rajtam. „Ylajali!“ mondtam félhangon és éreztem, hogy
elveresedem. Miért nem kiált segitségért? Miért nem ragadja meg az
egyik virágcserepet, hogy a fejemre dobja, vagy miért nem küld ki
valakit, hogy elkergessen? Mind a ketten ott álltunk egymás szemébe
nézve, mozdulatlanul; eltelik egy perc; gondolatok repülnek át az
ablak és az utca között, de egy szó sem hangzik. Megfordul, én
megrázkódom, gyenge ütés remeg át a szivemen; egy vállat látok,
amely megfordul, egy hátat, amely eltünik a szobában. Ez a lassu
távozás az ablaktól, a váll mozdulatának ez a hangsulyozása ugy
érintett, mint egy bólintás; vérem beszivta ezt a finom üdvözlést és
abban a pillanatban csodálatos vidámság fogott el. Végre
megfordultam és lementem az utcán.
Nem mertem visszanézni és nem tudtam meg, vajjon nem jött-e
ujra az ablakhoz; minél többször fontolgattam meg ezt a kérdést,
annál nyugtalanabb lettem. Valószinüleg ott áll ebben a pillanatban
az ablaknál és figyelmesen kiséri minden mozdulatomat; lehetetlen
volt kiállani ezt a gondolatot, hogy az embert igy hátulról
megfigyelik. Kihuztam magam, amennyire csak tudtam és tovább
mentem; de a lábam rángatódzni kezdett és a járásom bizonytalanná
vált, mert akarattal szépnek szerettem volna mutatni. Hogy
nyugodtnak és közönyösnek látszódjam, a karomat gondatlanul
kezdtem lóbálni, a járdára köptem és a levegőbe emeltem az orrom;
de semmi sem segitett. Folytonosan tarkómon éreztem az üldöző
tekintetet és a hideg végigfutott a hátamon. Végre bemenekültem
egy mellékutcába és megindultam, hogy a ceruzámat
visszaszerezzem.
Minden nehézség nélkül megkaptam. A zálogos maga hozta el a
mellényt és kérte, hogy kutassam ki valamennyi zsebét. Egypár
zálogcédulát is találtam benne, ezeket is magamhoz vettem és
megköszöntem a jó ember szivességét, akit percről percre
megnyerőbbnek találtam és emiatt egyszerre nagyon fontosnak
éreztem, hogy jó benyomást hagyjak magam után. Egy lépést
tettem az ajtó felé, aztán ujra visszafordultam az asztalhoz, mintha
elfelejtettem volna valamit; ugy éreztem, hogy valami magyarázattal
tartozom, valami felvilágositással és elkezdtem halkan dudolni, hogy
felkeltsem a figyelmét. A ceruzát a kezembe fogva, felemeltem előtte
a levegőbe.
– Eszembe sem jutott volna, – mondtam, – hogy ilyen hosszu
utat tegyek meg egy ceruzáért; de ennek egészen más, egészen
különös oka van. Akármilyen jelentéktelennek látszik, egyszerüen ez
a ceruzadarab segitett a sikerhez, ugyszólván ez teremtette meg
helyemet a világban…
Nem mondtam többet. Az ember egészen oda jött az asztalhoz.
– Igazán? – felelt és kiváncsian nézett rám.
– Ezzel a ceruzával, – folytattam hidegvérrel, – ezzel irtam meg
három kötetes tanulmányomat „A filozófiai megismerés“-ről. Nem
hallott róla beszélni?
Azt felelte, hogy mintha hallotta volna ezt a cimet emlegetni.
– Nos, hát azt a könyvet én irtam! Igy hát nem csodálkozhatik
rajta, ha minden áron vissza akartam szerezni ezt a kis ceruzavéget;
nagyon értékes dolog előttem, szinte nem is dolog, hanem egy kis
barát. Különben nagyon hálás vagyok a szivességéért és nem fogom
elfelejteni – igen, igen, nem fogok róla megfelejtkezni; az én szavam
nem levegő, én már ilyen ember vagyok és ön meg is érdemli. Isten
vele.
Olyan léptekkel és tartással mentem az ajtóig, mintha akárkit be
tudnék protegálni valami magas állásba. Az udvarias zálogos kétszer
is meghajlott, mig távoztam és én is visszafordultam még egyszer
isten önnel-t mondani.
A lépcsőn egy asszonnyal találkoztam, aki táskát cipelt a
kezében. Riadtan huzódott oldalt, hogy helyet adjon, amikor látta,
milyen hetykén jövök lefelé és önkénytelenül a zsebembe nyultam,
hogy valamit adjak neki; de semmit sem találtam benne és ez
megint elkedvetlenitett, a nyakamat behuzva mentem el mellette.
Nemsokára hallottam, hogy ő is azon az ajtón kopogott; acélsodrony
háló volt rajta és felismertem azt a zörgő hangot, amit az ember
kopogtatására adott.
A nap delelőn állott, tizenkét óra lehetett. A város kezdett
mozgolódni, közeledett a séta ideje és köszönő és nevető emberek
hullámzottak fel s alá a Karl Johan-utcán. Oldalamhoz szoritottam a
könyökömet, összehuztam magam és észrevétlenül osontam el
néhány ismerős mellett, akik az egyetem szegletén állottak, hogy a
járókelőket nézegessék. Gondolataimba elmerülve, mentem ujra fel a
dombon a kastély felé.
Milyen vidáman és könnyedén hordták ezek az emberek a
fejüket, – valamennyien, akikkel találkoztam és milyen gondtalanul
siklottak át az életen, mint egy tánctermen! Nem volt aggodalom
egyetlen tekintetben sem, nem volt teher a vállakon, talán még egy
borus gondolat, egy kis titkolt fájdalom sem homályositotta el ezeket
a vidám lelkeket. Én pedig, aki olyan közel megyek el mellettük,
fiatalon és alig kifejlődve, én már jóformán el is felejtettem, milyen a
boldogság! Addig bibelődtem ezzel a gondolattal, mig ugy éreztem,
hogy kegyetlen igazságtalanságot követ el velem a sors. Miért
bántak velem az utolsó hónapok olyan kiméletlenül? Nem találtam
meg többé könnyü hangulatomat és minden oldalról a
legképtelenebb bosszuságok értek. Nem ülhettem le kedvemre egy
padra vagy nem tehettem két lépéssel tovább a lábamat, anélkül,
hogy kicsinyes jelentéktelen véletlenek, nyomorult apróságok ne
zavarták volna meg gondolataimat és ne szórták volna szét minden
lelki erőmet minden világtáj felé. Egy kutya, amint előttem elszaladt,
egy sárga rózsa valamelyik sétáló ur gomblyukában, már felzaklatták
a gondolataimat és hosszu ideig foglalkoztattak. Mi bajom volt
tulajdonképpen? Talán az Ur keze ért el? De miért éppen engem?
Miért nem inkább valakit Dél-Amerikában, ha már meg kellett lenni.
Minél tovább fontolgattam a dolgot, annál érthetetlenebb lett, hogy
miért kell éppen nekem az isteni kegyelem szeszélyének próbakövéül
szolgálnom. Mégis csak különös eljárás ez, amely az egész világot
átugorja, hogy éppen engem érjen utól; itt lenne például mindjárt
Pascha antiquár-könyvkereskedő vagy Hennechen gőzhajó-
bizományos is.
Ezt az ügyet fontolgatva, járkáltam tovább és nem tudtam
megszabadulni ettől a gondolattól; igen sulyos ellenvetéseket
találtam az Ur önkénye ellen, aki mindenkinek a bünéért engem
büntet. Hiába találtam egy magányos padot, ahol leültem, tovább is
izgatott ez a kérdés és megakadályozta, hogy bármi másra
gondoljak. Attól a májusi naptól kezdve, amikor viszontagságaim
megkezdődtek, világosan követni tudtam magamban valami lassan
növekvő gyengeséget, mintha tulságosan kimerültem volna ahhoz,
hogy magamat vezessem és oda kormányozzam, ahova akarom;
valami romboló kis féreg behatolt a bensőmbe és egészen üressé
vájt. Hát hogyha istennek éppen az a célja, hogy teljesen tönkre
tegyen? Felugrottam és a pad előtt járkálni kezdtem.
Egész lényem a kinszenvedés legnagyobb fokáig jutott; még a
karom is annyira fájt, hogy alig tudtam a szokott helyzetben tartani.
Utolsó, nehéz étkezésemnek is kezdtem érezni a kellemetlen hatását,
s a tulságos jóllakottságtól felhevültem, gyorsan sétáltam fel-alá a
pad előtt, anélkül, hogy felpillantanék; a körülöttem jövő-menők,
mint árnyak, siklottak el mellettem. Végre két ur elfoglalta a
padomat, szivarra gyujtottak és hangosan beszélgetni kezdtek; ez
ujra felbosszantott és meg akartam szólitani őket, de mégis csak
hátat forditottam és a park másik oldalán kerestem egy padot; itt
ültem le.
Az istenre való gondolás megint foglalkoztatni kezdett. Azt
találtam, egyáltalában nem igazolható eljárás, hogy valahányszor
állást kerestem, mindig közbelépett és megzavarta az egészet, pedig
hiszen csak a mindennapi kenyér megadását kértem! Azt már
megfigyeltem, hogy mikor egy ideig éhezem, mintha az agyvelőm
lassankint kiszivárogna a fejemből, a koponyám üres marad. A fejem
könnyü és sulytalan lesz ilyenkor, nem is érzem a vállaim között és
azt hiszem, tulságosan nagyra nyitott szemmel meredek rá az
emberekre.
Ott ültem a padon és mig mindezt ujra meg ujra átgondoltam,
növekvő keserüség fogott el isten ellen állandó üldözése miatt. Ha
azt gondolta, hogy közelebb visz önmagához és jobb emberré tesz
azzal, ha kinoz és egyik sikertelenséget a másik után dobja utamba,
akkor biztosithatom, hogy nagyon csalódik. És csaknem könnyezve a
dacosságtól, néztem fel abba a magasságba, hogy lelkem
csendjében ezt egyszer mindenkorra megmondjam neki.
Gyermekkori tanulásomnak részletei jutottak eszembe, a biblia
stilusa, hangja zümmögött a fülembe s halkan beszélni kezdtem
magamban, mig fejemet gunyosan oldalt hajlitottam. Miért
aggodalmaskodom én, hogy mit fogok enni, mit fogok inni és mivel
fogom megtölteni azt a nyomoruságos féregtanyát, amit földi
testnek neveznek? Nem gondoskodik-e mennyei atyám rólam, mint
az égi madarakról és nem tüntetett-e ki kegyelmével, hogy kezét
kinyujtotta felém? Isten ujjával belenyult az ideghálózatomba és
lassan, gyöngén összezavarta a szálakat. És isten visszavonta az
ujját és ime, rostok és finom idegvégződések maradtak ujja végén a
szálakból. És nyitott seb maradt az ujja után, isten ujja után és
megsebesült a lelkem ujjának sulyától. De isten, miután megérintett
ujjával, békén hagyott és semmi gonoszat nem küldött reám. Hanem
békében utamra engedett, utamra engedett a nyitott sebbel. És
semmi rossz nem származott reám istentől, aki az örökkévaló Ur…
Zenefoszlányokat hozott át a szél az egyetem parkjából, igy hát
már két óra is elmult. Elővettem papirjaimat, hogy megpróbáljak
valamit irni és ezekkel együtt a borbély bérletkönyve is kiesett a
zsebemből. Felnyitottam és megolvastam a cédulákat, még hat
maradt meg. Hála istennek, gondoltam önkénytelenül, még egy
néhány hétig legalább borotválkozhatom és tisztességes külsővel
jelenhetek meg! Ez a kis vagyon, ami még megmaradt, mindjárt
jobb kedvre hangolt; gondosan kisimitottam a lapokat és jól eltettem
a zsebembe.
De irni nem tudtam. Néhány sor sikerült csak s aztán nem jutott
semmi az eszembe; a gondolataim máshol jártak és képtelen voltam
összeszedni magam valami nagyobb erőfeszitésre. Minden dolog
hatott rám, mind szórakozottá tett, minden, amit láttam, uj
benyomást hozott. Legyek és kis szunyogok ültek ragadósan a
papirra és zavartak az irásban; rájuk fujtam, hogy elrepitsem őket,
mindig erősebben és erősebben fujtam, teljesen hiába. A kis bestiák
hátra támaszkodtak, megnehezitették magukat és ellentállottak,
hogy vékony kis lábuk szinte belegörbült. Lehetetlen volt elmozditani
őket a helyükről. Mindig találtak valamit, amibe
megkapaszkodhassanak, megvetették a sarkukat egy vesszőbe vagy
a papir egy szálába és rendületlenül ott maradtak, mig csak jónak
nem látták, hogy maguktól elrepüljenek.
Egy darabig ezek a kis haszontalan állatok foglalkoztattak;
keresztbe vetettem a lábamat és jó ideig nyugodtan szemléltem
őket. De egyszerre néhány éles klarinéthang a ligetből uj irányba
lökte gondolataimat. Elkedvetlenedve, hogy nem tudtam cikkemet
befejezni, ujra zsebre dugtam papirjaimat és hátra támaszkodtam a
padon. Ebben a pillanatban oly tiszta volt az agyam, hogy a
legelvontabb gondolatokat minden fáradtság nélkül végig tudtam
gondolni. Igy, ebben a félfekvő helyzetben, tekintetem végigfutott
mellemen és lábamon és észrevettem, hogy milyen rezzenő
mozgásokat tesz a lábam minden érverésnél. Félig felültem, hogy
lenézzek a lábamra és abban a pillanatban fantasztikus, idegen
érzelem fogott el, amilyet még sohasem éreztem; finom, csodálatos
lökés futott át az idegeimen, mintha fény remegett volna át rajtuk.
Amint tekintetem a cipőmre esett, ugy éreztem magam, mintha régi
jó ismerőssel találkoztam volna vagy mintha egy elszakitott tagomat
kaptam volna vissza megint; az ujra felismerés boldogsága remegett
át érzékeimen, könnyek tolultak a szemembe: olyan különös érzés
volt, mintha a cipőm viszontlátása halkan zengő hangként jönne
felém. Gyöngeség! mondtam szigoruan magamnak és
összeszoritottam az öklömet; gyöngeség! ismételtem. Bolonddá
teszem magam ezekkel a nevetséges érzelmekkel, tudatosan
bolonddá; nagyon szigoruan beszéltem magammal és összehuztam a
szemem, hogy a könnyek ki ne csorduljanak. Mintha sohasem láttam
volna a cipőmet, ugy tanulmányozom a külsejét, a mimikáját, ha a
lábam mozgatni kezdem, tanulmányozom a formáját és az elhasznált
felsőbőrt, észreveszem, hogy ráncai és kikopott varrásai kifejezően
néznek rám, ugy szólván egyéni arcra találok bennük. A saját
lényemből ment át valami ebbe a cipőbe, mintha felém lélegzenék,
lihegő magam része volna…
És ott ülve ebbe a hangulatba elmerülten képzelegtem tovább,
soká, talán egy óráig is. Akkor egy kicsi öreg ember jött és a pad
másik végére ült le; mialatt elhelyezkedett, erősen fujt a járás után
és igy szólt:
– Haj, haj, haj, haj, ugy bizony.
Alig hallottam meg a hangját, valami szél már végigsepert a
gondolataimon, nyugton hagytam a cipőmet és már is ugy éreztem,
mintha az a zavaros lelkiállapot, amelyet éppen most éltem át,
valami régmult időbe tartoznék, talán egy vagy két évvel ezelőtt
történt és lassankint már is eltünik az emlékezetemből. Kezdtem az
öreget megfigyelni.
Mi közöm ehhez a kis emberhez? Semmi, de semmi! Csakhogy
egy ujságot tartott a kezében, egy régi számot a hirdetés-oldalával
kifelé forditva és ugy látszott, valami ismeretlen dolog van
belecsomagolva. Kiváncsi lettem és nem tudtam a szemem az
ujságról elforditani; az az őrült gondolatom támadt, hogy hátha
valami egészen különös ujság ez, a maga nemében egyetlen;
kiváncsiságom mindjobban nőtt és kezdtem a padon alá-fel
csuszkálni. Talán iratok vagy veszedelmes akták vannak benne, amit
egy levéltárból loptak el. És máris titkos röpiratokra, összeesküvésre
gondoltam.
Az öreg nyugodtan ült és gondolkozott. Miért nem viszi ugy az
ujságját, mint minden más ember, a cimével kifelé? Miféle ravaszság
rejlik itt? Ugy látszik, hogy csomagját a világért sem engedné ki a
kezéből, talán még a saját zsebére sem bizná rá. Mernék fogadni az
életembe, hogy valami rejlik a csomag mögött.
A levegőbe bámultam. Hogy ilyen lehetetlen volt ebbe a
titokzatos ügybe behatolnom, csaknem őrültté tett a kiváncsiságtól.
Keresgéltem a zsebemben, hogy valamit adjak az öregnek, amivel
beszélgetésbe vonhatom; megfogtam a borbélyjegyfüzetet, de ujra
visszatettem. Egyszerre hallatlan merészség ötlött az eszembe,
ráütöttem üres oldalzsebemre és megszólaltam:
– Megkinálhatom egy cigarettával?
– Köszönöm, – mondta. – Nem dohányzott, le kellett mondania
róla a szeme miatt; csaknem egészen vak volt. Mindamellett nagyon
köszönte.
– Régen beteg-e már a szeme? Talán már nem is tud olvasni?
Még az ujságot sem?
– Még ujságot sem, sajnos.
– Idegen ön itt? – kérdezte tőlem.
– Igen… De hát még a cimét sem tudja elolvasni annak az
ujságnak, amit a kezében tart?
– Még azt sem. – Különben azonnal meghallotta, hogy idegen
vagyok; valami van a hangsulyozásomban, ami elárult. Kitünő
hallása van, abban bizhatik; éjszaka, ha mindenki alszik, meghallja
az emberek lélegzését a szomszéd szobában. – De mit is akartam
kérdezni, hol lakik ön? – folytatta.
A hazugság azonnal készen volt a fejemben. Akaratlanul, szándék
nélkül és minden hátsó gondolat nélkül hazudtam. Azt feleltem:
– Szt. Olaf-tér, második szám.
– Igazán? – Minden kavicsot ismert a Szt. Olaf-téren. Van ott egy
szökőkut is, meg néhány gázlámpa, egy pár fa, emlékezik mindenre.
– De hanyadik szám alatt is lakik?
Véget akartam vetni a dolognak és felállottam; üldöző eszmém az
ujságot illetőleg a végsőig kergetett. A rejtelmet fel kell kutatnom,
bármibe kerüljön is.
– Ha nem tudja elolvasni az ujságot, akkor miért…
– Nem azt mondta, hogy a második szám alatt? – folytatta az
öreg, anélkül, hogy nyugtalanságomat figyelembe venné. – A
magam idejében minden embert ismertem a második szám alatt.
Hogy hivják a házigazdáját?
Gyorsan kitaláltam egy nevet, hogy megszabaduljak tőle, egy
pillanat alatt körüligazgattam s a másikban oda dobtam neki, hogy
megmeneküljek a kinzásától.
– Happolati, – mondtam.
– Happolati, igen, – intett az ember és egyetlen betüt sem
tévesztett el ebből a nehéz szóból.
Bámulva néztem rá; nagyon komolyan ült ott és arckifejezése
elmerült volt. Alig ejtettem ki ezt az ostoba nevet, ami éppen
eszembe jutott, ez az ember máris elfogadta éppen ugy, mintha már
régen ismerné. Ezalatt csomagját maga mellé tette a padra és én
éreztem, hogy remeg át egész kiváncsiságom az idegeimen. Azt is
észrevettem, hogy az ujságon egynéhány zsiros folt ütődött át.
– Nem tengerész az ön házigazdája? – kérdezte az öreg és a
gunynak nyoma sem volt hangjában. – Mintha ugy emlékezném,
hogy tengerész volt.
– Tengerész? Bocsánat, akkor ön a testvérét ismeri; az enyém
ugyanis J. A. Happolati ágens.
Reméltem, hogy ezzel már meg fog elégedni; de ő megint
jóakarattal belement a dologba.
– Azt hallottam, hogy ügyes ember az, nem? – próbálkozott
tovább az öreg.
– Ó-oh, de még milyen ravasz, – feleltem, – nagyszerü
üzletember, minden lehetőt közvetit, áfonyát Kinából, tollat és
pelyhet Oroszországból, bőrt, fát, tintát…
– He-he, ördöge van! – szólt közbe az öreg egészen felélénkülve.
A helyzet kezdett érdekelni és ez magával vitt; egyik hazugság a
másik után kelt ki az agyamból. Megint leültem, elfelejtettem az
ujságot, a rendkivüli okiratokat, tüzes lettem és a másiknak a
szavába vágtam. A kis törpe jóhiszemüsége hallatlan merésszé tett,
agyon akartam hazudni és teljesen leverve hagyni ott az öreget a
csatamezőn.
– De hallott-e arról a villamos énekeskönyvről, amit Happolati
talált fel?
– Micsoda? villa… mos…
– Igenis, villamos betükkel, amik sötétben világitanak! Egy
minden tekintetben nagyszerü vállalat, több millió korona forgó
tőkével, ércöntődék és nyomdák teljesen felszerelve állanak
munkában, nagy fizetésü gépészmérnökök egész csapata van
szerződtetve, ugy hallottam, mintegy hétszáz ember.
– Hát nem mindig mondtam! – felelt az ember nyugodtan.
Többet nem beszélt; minden szót elhitt, amit mondtam és semmin
sem csodálkozott. Ez a csalódás bosszantott egy kicsit; azt vártam,
hogy egészen el lesz képedve a képzeletem találmányaitól.
Erre még egy néhány kétségbeesett hazugságot eszeltem ki,
minden véletlen ötletemet kiszineztem, elmondtam, hogy Happolati
kilenc évig volt miniszter Perzsiában. – Van-e arról egyáltalában
fogalma, hogy mit jelent Perzsiában miniszternek lenni? – kérdeztem
tőle. – Több az, mint itt a királyság, körülbelül annyi, mint szultán,
ha ugyan tudja, mit tesz az. De Happolati elintézte ezt az egészet és
mindig biztos volt a dolgában. – Azután Ylajaliról, a leányáról is
beszéltem, erről a tündérről és királykisasszonyról, akinek háromszáz
rabszolgálója van és sárga rózsákból vetett ágyon alszik; a legszebb
teremtés, akit életemben láttam és ugy adjon az isten boldogságot,
ha valaha hozzá hasonlóval találkoztam.
– Igazán? olyan szép? – mondta az öreg szórakozott kifejezéssel
és lenézett a földre.
– Szép? Elvarázsló, bűnösen gyönyörü! A szeme szine, mint a
nyers selyem, a karja, mint a borostyánkő! Egyetlen pillantása
csábitó, mint a csók és mikor megszólit, a hangja a szivembe hat,
részegitőbben, mint a bor. És miért ne lehetne ilyen elragadó? Talán
valami számlakihordónak vagy tüzoltóalkalmazottnak képzeli?
Mondhatom, hogy olyan ez a leány, mint az égi gyönyörüség,
valóságos mese.
– Lám, lám, – mondta az ember kissé meglepetten.
A nyugalma felizgatott; a saját hangom kissé tüzbe hozott és
egészen komolyan beszéltem. Az ellopott levéltári okiratokat, az
összeesküvést valamelyik idegen nagyhatalommal már elfeledtem; a
kis lapos csomag ott feküdt közöttünk a padon és most már semmi
kedvem sem volt megvizsgálni, hogy mi van benne. A saját meséim
teljesen elfoglaltak, csodálatos látományok suhantak el a szemem
előtt, a vér a fejembe szállt és tele torokkal nevetni kezdtem.
Ebben a pillanatban az én emberem menni készült. Felállott és
talán csak azért, hogy ne olyan hirtelen szakitson félbe, azt kérdezte:
– De hallatlanul gazdag lehet ez a Happolati?
Hogyan? Hát szabad volt ennek a vak, kellemetlen vén embernek
ugy bánni ezzel az idegen névvel, amelyet én költöttem, mintha a
legközönségesebb név volna, amelyik akármilyen boltcégéren ki
lehet festve a városban? Meg nem botlott egy betüjében és nem
változtatta meg egyetlen szótagját sem; ez a név belevájta magát az
agyába és azonnal gyökeret vert benne. Bosszankodni kezdtem,
valami benső elkeseredés támadt fel bennem ellene, hogy semmivel
sem lehetett zavarba hozni, semmi sem keltett benne gyanut.
– Azt nem tudom, – feleltem gyorsan; – erről semmit sem tudok.
De különben engedje egyszer mindenkorra megmondanom, hogy ezt
az embert Johan Arendt Happolatinak hivják, amint a neve
kezdőbetüiből is következtetni lehet.
– Johan Arendt Happolati, – ismételte az öreg, csodálkozva
hevességemen. Aztán megint elhallgatott.
– Csak látná a feleségét, – folytattam dühösen, – kissé
kövérebb… Vagy talán nem is hiszi el, hogy kövérebb?
– Dehogy nem… ilyen embernek…
Az öreg jólelküen és halkan felelt minden kitörésemre és kereste
a szavakat, mintha félt volna, hogy valamivel felingerel.
– Az ördögbe is, ember! Talán azt képzeli, hogy azért ülök itt,
hogy hazugsággal fecsegjem tele a fejét? – kiáltottam magamon
kivül. – Talán még azt sem hiszi, hogy Happolati nevü ember van a
világon? Még sohasem láttam ehhez hasonló fejességet és
rosszakaratot ilyen öreg embernél! Az ördögbe is, talán amellett még
azt is hiszi rólam, hogy olyan szegény ember vagyok, aki a legjobb
ruhájában ül itt és egyáltalában nincs a zsebében tele cigarettatárca.
Ilyen eljáráshoz, mint az öné, egyáltalában nem vagyok
hozzászokva, azt mondhatom és nem is fogom türni, istenemre! sem
öntől, sem mástól, azt tudja meg!
Az ember már fennállt. Nyitott szájjal, némán hallgatta végig
kitörésemet, azután hirtelen a padon levő csomagja után kapott és
tovább ment, jóformán tovább futott az uton apró csoszogó
lépéseivel.
Ülve maradtam és a hátát figyeltem, amely mindig jobban
távolodott és mindinkább összegörbülni látszott. Nem tudom, miből
következtettem, de olyan hatást tett rám, mintha sohasem láttam
volna még becstelenebb, bünökkel terheltebb hátat, mint az övé és
nem bántott, hogy ezt az embert összeszidtam, mielőtt elment…
A délután lassankint mult, a nap lemenőben volt, a körül levő fák
teteje halkan zugni kezdett és a gyermekek mellett levő leányok,
akik távolabb csapatosan ültek egymás mellett, hozzáfogtak
kocsijukat hazatologatni. Megnyugodtam és jól éreztem magam. Az
izgatottság, amely még az imént feltüzelt, lassankint lecsillapodott,
összébb estem, bágyadt és álmos állapot fogott el; a sok kenyér,
amit elfogyasztottam, sem volt többé alkalmatlan. A legjobb
hangulatban támaszkodtam meg a padon, becsuktam a szemem és
mindig álmosabb lettem; már szunyókáltam is, de éppen, amikor
mély álomba merültem volna, jött oda egy őr és a vállamra tette a
kezét:
– Idebent nem szabad aludni.
– Igen, – feleltem azonnal és felállottam. És abban a
szempillantásban megint elevenné vált előttem egész gondterhes
állapotom. Tennem kell valamit, valamit ki kell találnom! Alkalmazást
eddig hiába kerestem; az ajánlólevelek, amiket kaptam, már kezdtek
elévülni, különben is olyan kevéssé ismert emberektől valók voltak,
hogy nem nagy hatást tettek; amellett az a sok visszautasitás az
egész nyáron át összetört. Nos – annyi legalább is bizonyos, hogy a
lakásbérem lejárt és valamit találnom kell, hogy ezen segitsek. Addig
minden más egyéb nem szükséges, hogy nyugtalanitson.
Egészen öntudatlanul megint kezembe vettem a ceruzát és a
papirt s minden szegletét gépiesen telefirkáltam az 1848-as
évszámmal. Istenem, csak egyetlen hatalmas gondolat ragadna
meg, hogy a megfelelő szavak is feléledjenek hozzá! Hiszen már
megtörtént máskor is, igazán megtörtént, hogy olyan pillanatok
fogtak el, amikor hosszu fejezeteket tudtam minden erőfeszités
nélkül irni és ezek sikerültek a legjobban.
Most pedig itt ülök a padon és számtalanszor leirom, hogy 1848;
keresztben, hosszában, mindenféle formában leirom ezt a számot és
várom, hogy valami használható eszme jusson az eszembe. Laza
gondolatok egész serege repked a fejem körül, az egész nap
hangulata levertté, érzelgőssé tesz. Az ősz eljött és kezdett mindent
mély téli álomba meriteni. A legyek és a kis bogarak már megkapták
az első csapást; fákon és földön hallatszik a küzdő életnek a hangja,
nyugtalanul sürögve, zümmögve, dolgozva az elmulás ellen. A férgek

Download full Asbestos Risk Assessment Epidemiology And Health Effects 1st Edition Ronald F. Dodson ebook all chapters

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Download full Asbestos Risk Assessment Epidemiology And Health Effects 1st Edition Ronald F. Dodson ebook all chapters

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Download full Asbestos Risk Assessment Epidemiology And Health Effects 1st Edition Ronald F. Dodson ebook all chapters

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Download the full version of the ebook at

Asbestos Risk Assessment Epidemiology And

Explore and download more ebook at https://ebookultra.com

Managerial Epidemiology for Health Care Organizations

Risk Assessment of Vibrio Vulnificus in Raw Oysters First

Aerosols Chemistry Environmental Impacts and Health

Biological Clocks Effects on Behavior Health and Outlook

Dietary Risk Assessment in the WIC Program 1st Edition

Toxicology and Risk Assessment A Comprehensive

Engineering risk assessment and design with subset

Radiological Risk Assessment and Environmental Analysis

Boca Raton London New York

© 2006 by Taylor & Francis Group, LLC

Library of Congress Cataloging-in-Publication Data

Visit the Taylor & Francis Web site at

We acknowledge Dinah Fleming for editorial assistance during the preparation of

Asbestos is a naturally occurring fibrous form of mineral. It has been used in

Samuel P. Hammar, M.D., is a board-certified anatomic and clinical pathologist

Mark A. L. Atkinson, D.Phil. Samuel P. Hammar, M.D., F.C.C.P.,

Ronald F. Dodson, Ph.D., F.C.C.P., Richard A. Lemen, Ph.D.

The History of the Extraction and

1.1 Asbestos and History . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. . . .. 1

1.1 ASBESTOS AND HISTORY

Asbestos is a commercial term used to describe two families of naturally occurring

1.2 COMMERCIAL USES OF ASBESTOS

1.3 PUBLIC HEALTH ISSUES AND THE USE OF ASBESTOS

Asbestos Analysis Methods

2.2 SAMPLE COLLECTION

2.3 POLARIZED LIGHT MICROSCOPY

A PLM (Figure 2.1) is a compound light microscope, which contains a piece of

Figure 2.1 Analyst using a PLM for asbestos analysis.

Figure 2.2 Analyst using a stereo-binocular microscope in a HEPA-filtered Hood to examine a

Figure 2.3 Image of asbestos as seen with a PLM.

The refractive index of a substance is numerically equal to the ratio of the

2.4 BULK ASBESTOS METHODS

Materials (EPA-600/R-93/116)” published in 1993.5 Although it is generally

2.5 PCM: AIR ANALYSIS

2.6 TRANSMISSION ELECTRON MICROSCOPY

EPA-600/M4- EPA-600/ ASTM and ISO

gravimetric matrix reduction gravimetric

Figure 2.4 Analyst using a PCM for asbestos analysis.

Figure 2.5 Analyst using a TEM for asbestos analysis.

TEM is easily capable of obtaining a direct screen magnification of about 100,000

In the early 1980s, Yamate at the Illinois Institute of Technology Research

Table 2.2 Comparison of Fiber Definitions Used in Measuring Asbestos in Air

2.7 SCANNING ELECTRON MICROSCOPY

Figure 2.9 Analyst using an SEM for asbestos analysis.

2.8 TEM BEYOND AHERA

Table 2.3 Comparison of Common Methods for Measuring Asbestos in Air

NIOSH 7400 NIOSH 7402 AHERA ISO

Instrument PCM TEM TEM TEM

2.9 WATER ANALYSIS

Table 2.4 Comparison of Common Methods of Measuring Asbestos in Water

EPA 100.1 EPA 100.2 AWWA 2570

Instrument TEM TEM TEM

2.10 SURFACE DUST ANALYSIS

Instrument TEM TEM TEM TEM

2.11 SOIL ANALYSIS

Table 2.6 Comparison of Common Methods for Measuring Asbestos in Soil

EPA Superfund EPA Region 1 Screening

* START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK ÉHSÉG *