Kronstadt
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Kronstadt (Кронштадт) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Szentpétervár | ||
| Alapítás éve | 1704 | ||
| Irányítószám | 197760–197762 | ||
| Körzethívószám | +7 812 | ||
| Autórendszám kódja | 78, 98 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 44 414 fő (2023) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 59° 59′ 27″, k. h. 29° 46′ 29″59.990833°N 29.774722°EKoordináták: é. sz. 59° 59′ 27″, k. h. 29° 46′ 29″59.990833°N 29.774722°E | |||
 Kronstadt
Pozíció Szentpétervár térképén
| |||
| Kronstadt weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kronstadt témájú médiaállományokat. | |||
.png)
Kronstadt (oroszul Кронштадт), a német Kron, azaz „korona” és stadt, azaz „város” szavakból) oroszországi kikötőváros Szentpétervártól 30 kilométerre nyugatra, a Finn- és a Kronstadti-öblöt elválasztó Kotlin-szigeten. Közigazgatásilag Szentpétervárhoz tartozik, annak Kronstadti közigazgatási kerületét, egyúttal Kronstadt város nevű önkormányzati körzetét alkotja.
Lakossága 43 005 fő volt a 2010. évi népszámláláskor.[1]
Kronstadt hagyományosan az orosz admiralitás (haditengerészeti főparancsnokság) székhelye és a Balti Flotta Szentpétervár bejáratát őrző bázisa.
1921 márciusában itt zajlott a kronstadti felkelés. A történelmi városközpont és az erődítmények az UNESCO világörökség részét képezik.
A Szovjetunió fennállása idején Kronstadt zárt város volt.
Története
[szerkesztés].jpeg)
Kronstadtot I. Péter cár alapította, miután 1703-ban elfoglalta a Kotlin-szigetet Svédországtól. Az első erődítményeket 1704. május 18-án kezdték építeni.
A Kronstadti-erődöt rendkívül gyorsan építették fel. A Finn-öböl nem mély és télen teljesen befagy. Az építkezéshez tölgyfatörzsek ezreit használták fel és köveket. Mindezt az öböl jegén szállították keresztül és a jégbe vágott lékeken keresztül építették be. Az öblön így számos kis szigetet képeztek, melyeken erődöket emeltek, lezárva Szentpétervár bejáratát a nyílt tenger felől. Csak két keskeny hajózható csatorna maradt szabadon, ezeket a legerősebb erődítmények őrizték.
A 19. században a védműveket még jobban megerősítették.
A kronstadti felkelés
[szerkesztés]1921. március elején a kronstadti matrózok fellázadtak a bolsevikok ellen. Az esemény igen nagy csapás volt a rendszerre, hiszen az itteni matrózok a kommunizmus hívei voltak, és igen nagy szerepük volt az 1917-es bolsevik hatalomátvételben. A lázadás fő támogatói a Petropavlovszk, a Szevasztopol és a Reszpublika sorhajók legénysége volt. A matrózok az igazi szocializmust akarták megvalósítani, és a bolsevikok hatalmát megdönteni.[2][3]
A helyzet megoldására az oroszországi polgárháború egyik vörös parancsnokát, Mihail Tuhacsevszkijt jelölték ki. Március 7-én elkezdték ágyúzni a kronstadti erődöt és mintegy 50 000 katona sorakozott fel a kb. 3000 matróz ellen. A március 8-án megindított első roham kudarcba fulladt, és mintegy 1000 bolsevik katona a felkelők oldalára állt. A következő támadásra március 17-ének éjszakáján került sor, amikor a vörös csapatok a befagyott jégen átkelve kerültek az erőd és a felkelők közelébe. Ezzel együtt mérges gáz is bevetésre került és másnap délre a felkelést teljesen felszámolták. A túlélők egy része Finnországba menekült, más részüket sarkkörön túli fogolytáborba zárták.[2][4]
A második világháborúban
[szerkesztés]
Látnivalók
[szerkesztés]Kronstadt egyik fő látványossága a Szent Miklós katedrális, amit 2013-ban szentelt fel közösen I. Kirill moszkvai pátriárka és III. Teofil jeruzsálemi pátriárka. A templom különlegessége, hogy a mecsetté alakított Haiga Szófia stílusában épült.
Híres kronstadtiak
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ a b William J. Spahr: Sztálin hadvezérei, p. 157.
- ↑ Kronstadt - egy újabb forradalom kiindulópontja?. Sulinet. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
- ↑ Kronstadt - 1921, a felkelés eltiprása. Sulinet. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
További információk
[szerkesztés]- Kronstadt honlapja (oroszul)
- Kronstadt térképe
- Kronstadt: Virtuális kirándulás
- Nemzetközi Kronstadt Fejlesztési Alap (angolul)
|
Ez az orosz településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |