Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Kronstadt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kronstadt a történelmi német neve a romániai Brassó városának is.
Kronstadt (Кронштадт)
Kronstadt címere
Kronstadt címere
Kronstadt zászlaja
Kronstadt zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanySzentpétervár
Alapítás éve1704
Irányítószám197760–197762
Körzethívószám+7 812
Autórendszám kódja78, 98
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség44 414 fő (2023)
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 59° 59′ 27″, k. h. 29° 46′ 29″59.990833°N 29.774722°EKoordináták: é. sz. 59° 59′ 27″, k. h. 29° 46′ 29″59.990833°N 29.774722°E
Kronstadt (Szentpétervár)
Kronstadt
Kronstadt
Pozíció Szentpétervár térképén
Kronstadt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kronstadt témájú médiaállományokat.

Kronstadt (oroszul Кронштадт), a német Kron, azaz „korona” és stadt, azaz „város” szavakból) oroszországi kikötőváros Szentpétervártól 30 kilométerre nyugatra, a Finn- és a Kronstadti-öblöt elválasztó Kotlin-szigeten. Közigazgatásilag Szentpétervárhoz tartozik, annak Kronstadti közigazgatási kerületét, egyúttal Kronstadt város nevű önkormányzati körzetét alkotja.

Lakossága 43 005 fő volt a 2010. évi népszámláláskor.[1]

Kronstadt hagyományosan az orosz admiralitás (haditengerészeti főparancsnokság) székhelye és a Balti Flotta Szentpétervár bejáratát őrző bázisa.

1921 márciusában itt zajlott a kronstadti felkelés. A történelmi városközpont és az erődítmények az UNESCO világörökség részét képezik.

A Szovjetunió fennállása idején Kronstadt zárt város volt.

Története

[szerkesztés]
A Kronstadti-öböl 1888-as térképe
Az északi védművek egy szakasza.

Kronstadtot I. Péter cár alapította, miután 1703-ban elfoglalta a Kotlin-szigetet Svédországtól. Az első erődítményeket 1704. május 18-án kezdték építeni.

A Kronstadti-erődöt rendkívül gyorsan építették fel. A Finn-öböl nem mély és télen teljesen befagy. Az építkezéshez tölgyfatörzsek ezreit használták fel és köveket. Mindezt az öböl jegén szállították keresztül és a jégbe vágott lékeken keresztül építették be. Az öblön így számos kis szigetet képeztek, melyeken erődöket emeltek, lezárva Szentpétervár bejáratát a nyílt tenger felől. Csak két keskeny hajózható csatorna maradt szabadon, ezeket a legerősebb erődítmények őrizték.

A 19. században a védműveket még jobban megerősítették.

A kronstadti felkelés

[szerkesztés]

1921. március elején a kronstadti matrózok fellázadtak a bolsevikok ellen. Az esemény igen nagy csapás volt a rendszerre, hiszen az itteni matrózok a kommunizmus hívei voltak, és igen nagy szerepük volt az 1917-es bolsevik hatalomátvételben. A lázadás fő támogatói a Petropavlovszk, a Szevasztopol és a Reszpublika sorhajók legénysége volt. A matrózok az igazi szocializmust akarták megvalósítani, és a bolsevikok hatalmát megdönteni.[2][3]

A helyzet megoldására az oroszországi polgárháború egyik vörös parancsnokát, Mihail Tuhacsevszkijt jelölték ki. Március 7-én elkezdték ágyúzni a kronstadti erődöt és mintegy 50 000 katona sorakozott fel a kb. 3000 matróz ellen. A március 8-án megindított első roham kudarcba fulladt, és mintegy 1000 bolsevik katona a felkelők oldalára állt. A következő támadásra március 17-ének éjszakáján került sor, amikor a vörös csapatok a befagyott jégen átkelve kerültek az erőd és a felkelők közelébe. Ezzel együtt mérges gáz is bevetésre került és másnap délre a felkelést teljesen felszámolták. A túlélők egy része Finnországba menekült, más részüket sarkkörön túli fogolytáborba zárták.[2][4]

A második világháborúban

[szerkesztés]

Látnivalók

[szerkesztés]

Kronstadt egyik fő látványossága a Szent Miklós katedrális, amit 2013-ban szentelt fel közösen I. Kirill moszkvai pátriárka és III. Teofil jeruzsálemi pátriárka. A templom különlegessége, hogy a mecsetté alakított Haiga Szófia stílusában épült.

Híres kronstadtiak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. a b William J. Spahr: Sztálin hadvezérei, p. 157.
  3. Kronstadt - egy újabb forradalom kiindulópontja?. Sulinet. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
  4. Kronstadt - 1921, a felkelés eltiprása. Sulinet. (Hozzáférés: 2011. január 8.)

További információk

[szerkesztés]