Is Hungary an autocracy? This is the central question of this textbook, which takes an internal l... more Is Hungary an autocracy? This is the central question of this textbook, which takes an internal look at the Hungarian political system and analyses factors that are relevant to the system. Historical legacies such as the Habsburg monarchy, so-called goulash communism, system change and democratisation are significant for current developments, which are highly controversial and even more criticised in the German-speaking public. One thing is certain: Viktor Orbán's concept of the state has led to a more or less fundamental restructuring of the system since 2010. In ten chapters, the book examines how the concept of national cooperation (NER) influences political institutions, legislation and foreign policy, as well as the articulation of the interests of minorities and Hungarian civil society. It concludes with scenarios for the country's future development.
Tradierte gesellschaftliche Konfliktlinien und ihre Einflüsse auf das ungarische Parteiensystem. In. Ellen Bos/Astrid Lorenz (Hrsg.), Das politische System Ungarns., 2021
Der folgende Beitrag richtet den Fokus auf die gesellschaftlichen Konfliktli- nien, die die Heraus... more Der folgende Beitrag richtet den Fokus auf die gesellschaftlichen Konfliktli- nien, die die Herausbildung und Gestalt des ungarischen Parteiensystems prägen. Ausgangspunkt ist die Annahme, dass historische Strukturen und Charakteristika die Wahlentscheidungen gesellschaftlicher Gruppen maßgeblich bestimmen und Parteien- und Parteiensysteme als Abbild sozialer Konstellationen aufgefasst werden können. Daher wird das Cleavage-Konzept herangezogen, das für die Beziehungen zwischen Parteien und überzeitlichen Konfliktstrukturen Erklärungsmuster liefert. Der Beitrag geht der Frage nach, welche tradierten gesellschaftlichen Konflikte in Ungarn vorzufinden sind, die das Gesellschafts- und Parteiensystem struktu- rieren. Dazu werden zunächst die Grundannahmen und zentralen Befunde des soziostrukturellen Ansatzes erläutert und deren Anwendbarkeit für die Analyse des ungarischen Parteiensystems diskutiert. Es folgt ein historischer Rückblick auf die tradierten politischen Konfliktlinien in Ungarn. Schließlich wird die heutige Konflikt- und Parteienstruktur beleuchtet und dabei aufgezeigt, wie stark diese von historischen Konflikten und alten Feindbildern geprägt ist. Auf diese Weise sollen das heutige ungarische Parteiensystem und die Struktur der politischen Auseinandersetzungen verständlich gemacht werden.
RENDELLENESSÉGEK A 2020. ÉVI BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE 6-OS EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETBEN RENDEZETT IDŐKÖZI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁSON, 2021
Tanulmányunkban az Unhack Democracy civil szervezet 2020. évi október 11-i BorsodAbaúj-Zemplén me... more Tanulmányunkban az Unhack Democracy civil szervezet 2020. évi október 11-i BorsodAbaúj-Zemplén megye 6. egyéni választókerületében rendezett időközi országgyűlési képviselő választást érintő kvalitatív kutatásának eredményeit ismertetjük meg. Az összefoglalónk 48 szavazatszámláló bizottsági (SZSZB) tag megfigyelésén és tapasztalatain alapszik. Ez a 110 szavazókör (össz)ellenzéki delegáltjainak közel 25 százalékát jelenti. Az alábbi tanulmány a megkérdezett delegáltak egy 41 kérdésből álló online kérdőívben megadott, valamint a személyes interjúkban elmondott válaszait rendszerezi. Többszöri próbálkozásunk ellenére a kormánypárt tagjaitól nem kaptunk választ arra a kérésünkre, hogy továbbítsák kérdőívünket delegáltjaiknak, így az eredmények kizárólag az ellenzéki delegáltak vallomásait tükrözik.A 2018. évi parlamenti, a 2019-i évi EP és önkormányzati választást követően a borsodi időközi választás volt az Unhack Democracy által vizsgált negyedik választás. Összesen1070 szavazatszámláló delegált személyes beszámolóját rendszereztük, amik tartós és aggasztó tendenciákat tártak fel.
Választási Rendellenességek a 2019-es Európai Parlamenti és Önkormányzati Választásoknál Magyarországon, 2020
Tanulmányunkban az Unhack Democracy 2019. évi május 26-i európai parlamenti és a 2019. október 13... more Tanulmányunkban az Unhack Democracy 2019. évi május 26-i európai parlamenti és a 2019. október 13-i önkormányzati választást érintő kvalitatív kutatásának eredményeit ismertetjük meg. Az összefoglaló 851 szavazatszámláló bizottsági (SZSZB) tag megfigyelésén és tapasztalatain alapszik, amiket egy 42 kérdésből álló online kérdőív és 50 személyes interjú során gyűjtöttünk össze 15 megyében. Többszöri próbálkozásunk ellenére a kormánypárti delegáltak közül mindössze öten vettek részt a kutatásban, így az eredmények legnagyobb részben az ellenzéki delegáltak vallomásain alapszanak. A 2019-es kutatás során hasonló minták rajzolódtak ki, mint a 2018-as parlamenti választásról készült kvalitatív felmérésünkben, amiben 170 szavazatszámláló bizottsági tag vett részt (ebből hatvanan adtak személyes interjút). A három egymást követő választás (2018 parlamenti, 2019 EP, 2019 önkormányzati) kutatásai alapján az Unhack Democracy feltárta a tartós és aggasztó tendenciákat. Vizsgálataink összesen 1021 szavazatszámláló delegált tapasztalataiba nyújtanak betekintést, valamint konkrét szabálytalanságok és csalások sorozatát tárja fel. Ide tartozik a szavazatszámlálók stigmatizálása, az idősotthonokban élő szavazók tömeges megfélemlítése, a koordinált szavazatvásárlás, a fantomszavazók szervezett szállítása és a jegyzőkönyvek hitelességének sérülése. Az Unhack Democracy a 2018-as és a 2019-es magyarországi választásokat érintő kutatásából kiderül, hogy ebben az időszakban az ország választási integritása szisztematikusan romlott, amit a növekvő szabálytalanságok és csalások sorozata is alátámaszt. Az országos szintű tömeges szabálytalanságok tükrében fontos kiemelni a kormánypártnak kedvező jogi és politikai környezetet. A TASZ 2019. évi választási jogi programjának jelentése szerint a Nemzeti Választási Bizottságban, ami a választási szabálytalanságokat bírálja el, "a kormánypártokhoz lojális tagok száma az EP választáson is meghaladta a kormánypártokhoz nem lojális tagok számát és még inkább így volt ez az önkormányzati választási időszakban. Az eredmény: az EP választási időszakban 26 elemzett döntés közül 18 volt a kormányzat vagy a kormányzó pártok számára kedvező és 8 kedvezőtlen, míg az önkormányzati választási időszakban 46 elemzett döntés közül 42 volt a kormányzat számára kedvező/semleges és 4 kedvezőtlen.". Nem véletlen, hogy a Freedom House 2019-es Nations in Transit jelentése, Magyarországot leminősítve, az eddigi félig szilárd demokráciák csoportjából átsorolta a hibrid rezsimek közé. AZ UNHACK DEMOCRACY KVALITATÍV KUTATÁSA A 2019. ÉVI EP ÉS ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOKRÓL jelentés, szintén kimondja, hogy többek között a választások szempontjából romlott a demokrácia helyzete Magyarországon. Fontos kiemelni, hogy a magyarországi média helyzete, a kampányfinanszírozás kérdése, a választókerületek határainak elfogult átrajzolása (gerrymandering), a választási rendszer átalakítása stb., amelyek akár egyenként is befolyásolhatták a választások kimenetelét, nem voltak vizsgálatunk fókuszában. Kutatásunk gerincét az a 851 személyes beszámoló képezi, amik alapján a szavazatszámlálók által megfogalmazott kihívásokat, valamint a szintén általuk megtapasztalt választási anomáliákat és csalásokat rendszerezni tudtuk.
Is Hungary an autocracy? This is the central question of this textbook, which takes an internal l... more Is Hungary an autocracy? This is the central question of this textbook, which takes an internal look at the Hungarian political system and analyses factors that are relevant to the system. Historical legacies such as the Habsburg monarchy, so-called goulash communism, system change and democratisation are significant for current developments, which are highly controversial and even more criticised in the German-speaking public. One thing is certain: Viktor Orbán's concept of the state has led to a more or less fundamental restructuring of the system since 2010. In ten chapters, the book examines how the concept of national cooperation (NER) influences political institutions, legislation and foreign policy, as well as the articulation of the interests of minorities and Hungarian civil society. It concludes with scenarios for the country's future development.
Tradierte gesellschaftliche Konfliktlinien und ihre Einflüsse auf das ungarische Parteiensystem. In. Ellen Bos/Astrid Lorenz (Hrsg.), Das politische System Ungarns., 2021
Der folgende Beitrag richtet den Fokus auf die gesellschaftlichen Konfliktli- nien, die die Heraus... more Der folgende Beitrag richtet den Fokus auf die gesellschaftlichen Konfliktli- nien, die die Herausbildung und Gestalt des ungarischen Parteiensystems prägen. Ausgangspunkt ist die Annahme, dass historische Strukturen und Charakteristika die Wahlentscheidungen gesellschaftlicher Gruppen maßgeblich bestimmen und Parteien- und Parteiensysteme als Abbild sozialer Konstellationen aufgefasst werden können. Daher wird das Cleavage-Konzept herangezogen, das für die Beziehungen zwischen Parteien und überzeitlichen Konfliktstrukturen Erklärungsmuster liefert. Der Beitrag geht der Frage nach, welche tradierten gesellschaftlichen Konflikte in Ungarn vorzufinden sind, die das Gesellschafts- und Parteiensystem struktu- rieren. Dazu werden zunächst die Grundannahmen und zentralen Befunde des soziostrukturellen Ansatzes erläutert und deren Anwendbarkeit für die Analyse des ungarischen Parteiensystems diskutiert. Es folgt ein historischer Rückblick auf die tradierten politischen Konfliktlinien in Ungarn. Schließlich wird die heutige Konflikt- und Parteienstruktur beleuchtet und dabei aufgezeigt, wie stark diese von historischen Konflikten und alten Feindbildern geprägt ist. Auf diese Weise sollen das heutige ungarische Parteiensystem und die Struktur der politischen Auseinandersetzungen verständlich gemacht werden.
RENDELLENESSÉGEK A 2020. ÉVI BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE 6-OS EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETBEN RENDEZETT IDŐKÖZI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁSON, 2021
Tanulmányunkban az Unhack Democracy civil szervezet 2020. évi október 11-i BorsodAbaúj-Zemplén me... more Tanulmányunkban az Unhack Democracy civil szervezet 2020. évi október 11-i BorsodAbaúj-Zemplén megye 6. egyéni választókerületében rendezett időközi országgyűlési képviselő választást érintő kvalitatív kutatásának eredményeit ismertetjük meg. Az összefoglalónk 48 szavazatszámláló bizottsági (SZSZB) tag megfigyelésén és tapasztalatain alapszik. Ez a 110 szavazókör (össz)ellenzéki delegáltjainak közel 25 százalékát jelenti. Az alábbi tanulmány a megkérdezett delegáltak egy 41 kérdésből álló online kérdőívben megadott, valamint a személyes interjúkban elmondott válaszait rendszerezi. Többszöri próbálkozásunk ellenére a kormánypárt tagjaitól nem kaptunk választ arra a kérésünkre, hogy továbbítsák kérdőívünket delegáltjaiknak, így az eredmények kizárólag az ellenzéki delegáltak vallomásait tükrözik.A 2018. évi parlamenti, a 2019-i évi EP és önkormányzati választást követően a borsodi időközi választás volt az Unhack Democracy által vizsgált negyedik választás. Összesen1070 szavazatszámláló delegált személyes beszámolóját rendszereztük, amik tartós és aggasztó tendenciákat tártak fel.
Választási Rendellenességek a 2019-es Európai Parlamenti és Önkormányzati Választásoknál Magyarországon, 2020
Tanulmányunkban az Unhack Democracy 2019. évi május 26-i európai parlamenti és a 2019. október 13... more Tanulmányunkban az Unhack Democracy 2019. évi május 26-i európai parlamenti és a 2019. október 13-i önkormányzati választást érintő kvalitatív kutatásának eredményeit ismertetjük meg. Az összefoglaló 851 szavazatszámláló bizottsági (SZSZB) tag megfigyelésén és tapasztalatain alapszik, amiket egy 42 kérdésből álló online kérdőív és 50 személyes interjú során gyűjtöttünk össze 15 megyében. Többszöri próbálkozásunk ellenére a kormánypárti delegáltak közül mindössze öten vettek részt a kutatásban, így az eredmények legnagyobb részben az ellenzéki delegáltak vallomásain alapszanak. A 2019-es kutatás során hasonló minták rajzolódtak ki, mint a 2018-as parlamenti választásról készült kvalitatív felmérésünkben, amiben 170 szavazatszámláló bizottsági tag vett részt (ebből hatvanan adtak személyes interjút). A három egymást követő választás (2018 parlamenti, 2019 EP, 2019 önkormányzati) kutatásai alapján az Unhack Democracy feltárta a tartós és aggasztó tendenciákat. Vizsgálataink összesen 1021 szavazatszámláló delegált tapasztalataiba nyújtanak betekintést, valamint konkrét szabálytalanságok és csalások sorozatát tárja fel. Ide tartozik a szavazatszámlálók stigmatizálása, az idősotthonokban élő szavazók tömeges megfélemlítése, a koordinált szavazatvásárlás, a fantomszavazók szervezett szállítása és a jegyzőkönyvek hitelességének sérülése. Az Unhack Democracy a 2018-as és a 2019-es magyarországi választásokat érintő kutatásából kiderül, hogy ebben az időszakban az ország választási integritása szisztematikusan romlott, amit a növekvő szabálytalanságok és csalások sorozata is alátámaszt. Az országos szintű tömeges szabálytalanságok tükrében fontos kiemelni a kormánypártnak kedvező jogi és politikai környezetet. A TASZ 2019. évi választási jogi programjának jelentése szerint a Nemzeti Választási Bizottságban, ami a választási szabálytalanságokat bírálja el, "a kormánypártokhoz lojális tagok száma az EP választáson is meghaladta a kormánypártokhoz nem lojális tagok számát és még inkább így volt ez az önkormányzati választási időszakban. Az eredmény: az EP választási időszakban 26 elemzett döntés közül 18 volt a kormányzat vagy a kormányzó pártok számára kedvező és 8 kedvezőtlen, míg az önkormányzati választási időszakban 46 elemzett döntés közül 42 volt a kormányzat számára kedvező/semleges és 4 kedvezőtlen.". Nem véletlen, hogy a Freedom House 2019-es Nations in Transit jelentése, Magyarországot leminősítve, az eddigi félig szilárd demokráciák csoportjából átsorolta a hibrid rezsimek közé. AZ UNHACK DEMOCRACY KVALITATÍV KUTATÁSA A 2019. ÉVI EP ÉS ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOKRÓL jelentés, szintén kimondja, hogy többek között a választások szempontjából romlott a demokrácia helyzete Magyarországon. Fontos kiemelni, hogy a magyarországi média helyzete, a kampányfinanszírozás kérdése, a választókerületek határainak elfogult átrajzolása (gerrymandering), a választási rendszer átalakítása stb., amelyek akár egyenként is befolyásolhatták a választások kimenetelét, nem voltak vizsgálatunk fókuszában. Kutatásunk gerincét az a 851 személyes beszámoló képezi, amik alapján a szavazatszámlálók által megfogalmazott kihívásokat, valamint a szintén általuk megtapasztalt választási anomáliákat és csalásokat rendszerezni tudtuk.
Ziel der Arbeit war es, die Anwendbarkeit des Cleavage-Konzepts von Lipset und Rokkan auf Ungarn ... more Ziel der Arbeit war es, die Anwendbarkeit des Cleavage-Konzepts von Lipset und Rokkan auf Ungarn zu prüfen und mögliche Erweiterungs- und Modifizierungsansätze zu diskutieren. In einem zweiten Schritt sollte die Relevanz tradierter gesellschaftlicher Konfliktlinein in der Posttransformationsphase in Ungarn geprüft werden.
Im Hinblick auf diese Anliegen wurden im ersten theoriegeleiteten Teil der Abhandlung die wissenschaftlichen Diskussionen über die Erklärungskraft des Modells auf die postkommunis-tischen Staaten skizziert und vor dem Hintergrund der Giddens´schen Funktionalismuskritik die Cleavage-Theorie kritisch hinterfragt. Dabei wurde gezeigt, dass die „klassischen“ soziostrukturellen Merkmale auf das ungarische Parteiensystem nicht anwendbar sind. Es ist notwendig, die Cleavage-Variablen zu historisieren und die methodische Dichotomisierung zu überwinden. Die historische Diskursanalyse hat deutlich gemacht, dass im Zeitraum von 1790 bis 1990 ungarnspezifische Konfliktstrukturen vorhanden sind, und dass diese von top-down-Prozessen gesteuert und kontrolliert werden, die sich schließlich auf die Allianzbildungen im Zentrum und in der Peripherie systematisch auswirken.
Die empirisch-analytische Längsschnittanalyse, bestehend aus der Analyse von historischen parteipolitischen Konfliktdiskursen und von wahlgeographischen Merkmalen auf das Wahlver-halten, erbrachte, dass es in Ungarn historische Kontinuitäten im regionalen Wahlverhalten entlang der ökonomischen und kulturellen Achse gibt, und dass die regionalen wahlgeographi-schen Daten mit den soziodemographischen Variablen funktional gleichwertig sind. Der Teil der Arbeit über die Prägekraft von historischen legacies im Sozialismus entkräftete die These, wonach die vorsozialistischen Konfliktstrukturen im Sozialismus eingefroren sind. Das hätte zur Folge, dass nach dem Systemwechsel eine „Stunde-Null“ in der Parteiensystementwicklung eintrat. Dagegen konnte aufgezeigt werden, dass die historischen Konfliktstrukturen nicht nur auf der gesellschaftlichen Ebene weiter wirkten, sondern auch die Parteigründungen in der Spätphase des Sozialismus beeinflussten.
Die theoretischen Vorüberlegungen und die Ergebnisse der Diskursanalyse wie der empirischen Untersuchung erlaubten es, auf den Anwendungsfall Ungarn angepasste Cleavage-Dimensionen sowohl auf der ökonomischen (Urbanisten vs. Agrarpopulisten) wie auch der kulturellen Achse (Traditionalisten vs. Westernizer) zu bestimmen und die komitatsspezifischen wahlgeographischen Kontinuitäten von 1790 bis 1990 darzustellen. Die wahlgeographische Prüfung der rehistorisierten und angepassten Cleavage-Dimensionen anhand von ausgewählten Parlamentswahlen nach dem Systemwechsel ergab in der Mehrheit der untersuchten Komitate konstante regionale Muster im Abstimmungsverhalten der ungarischen Bevölkerung seit 1990, die über das hinausreichen. Die in der ungarischen Gesellschaft verankerten historischen Konfliktstrukturen sind für die derzeit dominanten Parteien insofern dienlich, als sie durch das wiederholte Reproduzieren der Konflikte die bestehenden Cleavages für ihre Macht-erhaltungszwecke instrumentalisieren. Zur Gefahr wird es, wenn im Zuge der für das Reprodu-zieren notwendigen Allianzbildungen die demokratischen Strukturen ausgehöhlt werden.
This is a summary of the qualitative research conducted by experts at Unhack Democracy Europe, ... more This is a summary of the qualitative research conducted by experts at Unhack Democracy Europe, a new non-profit election watchdog. Our goal was to uncover, summarise and raise awareness of the anomalies surrounding the 2018 Hungarian parliamentary elections as experienced by ballot counting officers. This paper is based on qualitative research conducted after the 2018 Hungarian parliamentary elections. It uncovers anomalies (e.g. curtailing rights of party delegates, influencing mobile ballot votes and organized transportation of voters, signing empty voter logs etc.) surrounding the elections as experienced by opposition ballot counting officers. Furthermore it aims to raise national and international awareness of these electoral irregularities.
VÁLASZTÁSI RENDELLENESSÉGEK A 2018-AS MAGYARORSZÁGI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSON , 2019
Tanulmányunk alapjául egy a 2018-as magyarországi országgyűlési választás után készített kvalitat... more Tanulmányunk alapjául egy a 2018-as magyarországi országgyűlési választás után készített kvalitatív kutatás szolgál, ami célul tűzte ki, hogy feltárja azokat a választási rendellenességeket (pl. a delegáltak jogköreinek korlátozása, mozgóurnás szavazatok befolyásolása, üres jegyzőkönyvek aláírattatása), amelyeket ellenzéki szavazatszámláló bizottsági tagok (SZSZB) tapasztaltak. Elemzésünkkel továbbá fel szeretnénk hívni a hazai és nemzetközi figyelmet a választási anomáliákra.
This paper based on a qualitative research conducted after the 2018 Hungarian parliamentary elections. It uncovers anomalies (e.g. curtailing rights of party delegates, influencing mobile votes and organised collection of mobile voting, signing empty voter logs etc.) surrounding the elections as experienced by oppositional ballot counting officers. Furthermore, it aims to raise national and international awareness of these electoral irregularities.
Tartalom 1. A SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG TAGJAINAK (DELEGÁLT ÉS VÁLASZTOTT) ÉS A JEGYZŐKÖNYVVEZETŐK FELKÉSZÜLETLENSÉGE 1.1 A DELEGÁLT TAGOK MEGÍTÉLÉSE 1.2. A PÁRT-DELEGÁLTAK JOGKÖREINEK KORLÁTOZÁSA 1.3 SZAKMAI FELKÉSZÜLETLENSÉG A JEGYZŐKÖNYVEK KITÖLTÉSÉNÉL 1.4 A RENDELLENESSÉGEK HIÁNYOS JEGYZŐKÖNYVEZÉSE
2. A SZAVAZÓKÖRI EREDMÉNYEK HITELESSÉGÉNEK SÉRÜLÉSE A HAMIS, HIÁNYOS ÉS AZ ELŐRE ALÁÍRT JEGYZŐKÖNYVEK MIATT
3. AZ INFORMATIKAI RENDSZER LEÁLLÁSA
4. SZERVEZETLENSÉG ÉS KEVÉS SZAVAZATSZÁMLÁLÓ AZ ÁTJELENTKEZŐ SZAVAZÓKÖRÖKBEN 4.1 KÖZÖS URNA A HELYI ÉS AZ ÁTJELENTKEZŐ SZAVAZATOK LEADÁSÁRA 4.2 NEM MEGFELELŐ KELLÉKEK A SZAVAZATOK BIZTONSÁGOS TÁROLÁSÁRA, SZÁLLÍTÁSÁRA 4.3 TÖBB ÓRÁS VÁRAKOZÁS A SZAVAZAT LEADÁSÁRA; SZERVEZETLENSÉG AZ ÁTJELENTKEZŐ SZAVAZÓKÖRÖKBEN
5. A MOZGÓURNÁS SZAVAZÓK BEFOLYÁSOLÁSA ÉS A MOZGÓURNÁS KÉRVÉNYEK SZERVEZETT GYŰJTÉSE
6. A SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁGI TAGOK ÉS A NEMZETISÉGIKÉNT REGISZTRÁLT SZAVAZÓK INFORMÁCIÓHIÁNYA A HATÁLYOS TÖRVÉNYRŐL
7. ADMINISZTRÁCIÓS HIBA ÉS EGYÉB OKOKBÓL KELETKEZETT HIÁNYZÓ ÉS TÖBBLET SZAVAZATOK
8. KORMÁNYPÁRTI MOZGÓSÍTÁSOK ORSZÁGSZERTE
9. A KORMÁNYPÁRT EGYRE ERŐSÖDŐ VÁLASZTÁSI-KLIENTÚRA RENDSZERÉNEK KIÉPÍTÉSE
10. FANTOMSZAVAZÓK UTAZTATÁSA (2018, 2014)
11. AZ ELLENZÉKI PÁRTOK MULASZTÁSAI
12. A SZAVAZATSZÁMLÁLÁSRA VALÓ JELENTKEZÉST NEHEZÍTŐ AKADÁLYOK ÉS EGYENLŐTLENSÉGEK AZ ANYAGI KOMPENZÁCIÓBAN
13. A HELYI VÁLASZTÁSI IRODÁK ÁLTAL SZERVEZETT OKTATÁS HIÁNYOSSÁGAI
Uploads
Papers by Melani Barlai
Der Beitrag geht der Frage nach, welche tradierten gesellschaftlichen Konflikte in Ungarn vorzufinden sind, die das Gesellschafts- und Parteiensystem struktu- rieren. Dazu werden zunächst die Grundannahmen und zentralen Befunde des soziostrukturellen Ansatzes erläutert und deren Anwendbarkeit für die Analyse des ungarischen Parteiensystems diskutiert. Es folgt ein historischer Rückblick auf die tradierten politischen Konfliktlinien in Ungarn. Schließlich wird die heutige Konflikt- und Parteienstruktur beleuchtet und dabei aufgezeigt, wie stark diese von historischen Konflikten und alten Feindbildern geprägt ist. Auf diese Weise sollen das heutige ungarische Parteiensystem und die Struktur der politischen Auseinandersetzungen verständlich gemacht werden.
Der Beitrag geht der Frage nach, welche tradierten gesellschaftlichen Konflikte in Ungarn vorzufinden sind, die das Gesellschafts- und Parteiensystem struktu- rieren. Dazu werden zunächst die Grundannahmen und zentralen Befunde des soziostrukturellen Ansatzes erläutert und deren Anwendbarkeit für die Analyse des ungarischen Parteiensystems diskutiert. Es folgt ein historischer Rückblick auf die tradierten politischen Konfliktlinien in Ungarn. Schließlich wird die heutige Konflikt- und Parteienstruktur beleuchtet und dabei aufgezeigt, wie stark diese von historischen Konflikten und alten Feindbildern geprägt ist. Auf diese Weise sollen das heutige ungarische Parteiensystem und die Struktur der politischen Auseinandersetzungen verständlich gemacht werden.
Im Hinblick auf diese Anliegen wurden im ersten theoriegeleiteten Teil der Abhandlung die wissenschaftlichen Diskussionen über die Erklärungskraft des Modells auf die postkommunis-tischen Staaten skizziert und vor dem Hintergrund der Giddens´schen Funktionalismuskritik die Cleavage-Theorie kritisch hinterfragt. Dabei wurde gezeigt, dass die „klassischen“ soziostrukturellen Merkmale auf das ungarische Parteiensystem nicht anwendbar sind. Es ist notwendig, die Cleavage-Variablen zu historisieren und die methodische Dichotomisierung zu überwinden. Die historische Diskursanalyse hat deutlich gemacht, dass im Zeitraum von 1790 bis 1990 ungarnspezifische Konfliktstrukturen vorhanden sind, und dass diese von top-down-Prozessen gesteuert und kontrolliert werden, die sich schließlich auf die Allianzbildungen im Zentrum und in der Peripherie systematisch auswirken.
Die empirisch-analytische Längsschnittanalyse, bestehend aus der Analyse von historischen parteipolitischen Konfliktdiskursen und von wahlgeographischen Merkmalen auf das Wahlver-halten, erbrachte, dass es in Ungarn historische Kontinuitäten im regionalen Wahlverhalten entlang der ökonomischen und kulturellen Achse gibt, und dass die regionalen wahlgeographi-schen Daten mit den soziodemographischen Variablen funktional gleichwertig sind. Der Teil der Arbeit über die Prägekraft von historischen legacies im Sozialismus entkräftete die These, wonach die vorsozialistischen Konfliktstrukturen im Sozialismus eingefroren sind. Das hätte zur Folge, dass nach dem Systemwechsel eine „Stunde-Null“ in der Parteiensystementwicklung eintrat. Dagegen konnte aufgezeigt werden, dass die historischen Konfliktstrukturen nicht nur auf der gesellschaftlichen Ebene weiter wirkten, sondern auch die Parteigründungen in der Spätphase des Sozialismus beeinflussten.
Die theoretischen Vorüberlegungen und die Ergebnisse der Diskursanalyse wie der empirischen Untersuchung erlaubten es, auf den Anwendungsfall Ungarn angepasste Cleavage-Dimensionen sowohl auf der ökonomischen (Urbanisten vs. Agrarpopulisten) wie auch der kulturellen Achse (Traditionalisten vs. Westernizer) zu bestimmen und die komitatsspezifischen wahlgeographischen Kontinuitäten von 1790 bis 1990 darzustellen. Die wahlgeographische Prüfung der rehistorisierten und angepassten Cleavage-Dimensionen anhand von ausgewählten Parlamentswahlen nach dem Systemwechsel ergab in der Mehrheit der untersuchten Komitate konstante regionale Muster im Abstimmungsverhalten der ungarischen Bevölkerung seit 1990, die über das hinausreichen. Die in der ungarischen Gesellschaft verankerten historischen Konfliktstrukturen sind für die derzeit dominanten Parteien insofern dienlich, als sie durch das wiederholte Reproduzieren der Konflikte die bestehenden Cleavages für ihre Macht-erhaltungszwecke instrumentalisieren. Zur Gefahr wird es, wenn im Zuge der für das Reprodu-zieren notwendigen Allianzbildungen die demokratischen Strukturen ausgehöhlt werden.
This paper based on a qualitative research conducted after the 2018 Hungarian parliamentary elections. It uncovers anomalies (e.g. curtailing rights of party delegates, influencing mobile votes and organised collection of mobile voting, signing empty voter logs etc.) surrounding the elections as experienced by oppositional ballot counting officers. Furthermore, it aims to raise national and international awareness of these electoral irregularities.
Tartalom
1. A SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG TAGJAINAK (DELEGÁLT ÉS VÁLASZTOTT) ÉS
A JEGYZŐKÖNYVVEZETŐK FELKÉSZÜLETLENSÉGE
1.1 A DELEGÁLT TAGOK MEGÍTÉLÉSE
1.2. A PÁRT-DELEGÁLTAK JOGKÖREINEK KORLÁTOZÁSA
1.3 SZAKMAI FELKÉSZÜLETLENSÉG A JEGYZŐKÖNYVEK KITÖLTÉSÉNÉL
1.4 A RENDELLENESSÉGEK HIÁNYOS JEGYZŐKÖNYVEZÉSE
2. A SZAVAZÓKÖRI EREDMÉNYEK HITELESSÉGÉNEK SÉRÜLÉSE A HAMIS, HIÁNYOS
ÉS AZ ELŐRE ALÁÍRT JEGYZŐKÖNYVEK MIATT
3. AZ INFORMATIKAI RENDSZER LEÁLLÁSA
4. SZERVEZETLENSÉG ÉS KEVÉS SZAVAZATSZÁMLÁLÓ AZ ÁTJELENTKEZŐ
SZAVAZÓKÖRÖKBEN
4.1 KÖZÖS URNA A HELYI ÉS AZ ÁTJELENTKEZŐ SZAVAZATOK LEADÁSÁRA
4.2 NEM MEGFELELŐ KELLÉKEK A SZAVAZATOK BIZTONSÁGOS TÁROLÁSÁRA,
SZÁLLÍTÁSÁRA
4.3 TÖBB ÓRÁS VÁRAKOZÁS A SZAVAZAT LEADÁSÁRA; SZERVEZETLENSÉG AZ
ÁTJELENTKEZŐ SZAVAZÓKÖRÖKBEN
5. A MOZGÓURNÁS SZAVAZÓK BEFOLYÁSOLÁSA ÉS A MOZGÓURNÁS KÉRVÉNYEK
SZERVEZETT GYŰJTÉSE
6. A SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁGI TAGOK ÉS A NEMZETISÉGIKÉNT
REGISZTRÁLT SZAVAZÓK INFORMÁCIÓHIÁNYA A HATÁLYOS TÖRVÉNYRŐL
7. ADMINISZTRÁCIÓS HIBA ÉS EGYÉB OKOKBÓL KELETKEZETT HIÁNYZÓ ÉS
TÖBBLET SZAVAZATOK
8. KORMÁNYPÁRTI MOZGÓSÍTÁSOK ORSZÁGSZERTE
9. A KORMÁNYPÁRT EGYRE ERŐSÖDŐ VÁLASZTÁSI-KLIENTÚRA RENDSZERÉNEK
KIÉPÍTÉSE
10. FANTOMSZAVAZÓK UTAZTATÁSA (2018, 2014)
11. AZ ELLENZÉKI PÁRTOK MULASZTÁSAI
12. A SZAVAZATSZÁMLÁLÁSRA VALÓ JELENTKEZÉST NEHEZÍTŐ AKADÁLYOK ÉS
EGYENLŐTLENSÉGEK AZ ANYAGI KOMPENZÁCIÓBAN
13. A HELYI VÁLASZTÁSI IRODÁK ÁLTAL SZERVEZETT OKTATÁS HIÁNYOSSÁGAI
14. JAVASLATOK/ÖSSZEGZÉS
15. KITEKINTÉS