Sport Office

Tanulmányunkban a nemzetközi szakirodalom segítségével járjuk körbe az úszástudás fogalmát. A meghatározásokat követően figyelembe véve korunk paradigmáját, a kompetencia3
alapú iskolai úszásoktatást vizsgáljuk. Korábbi történeti-összehasonlító elemzésünk során öszszegyűjtött adatok alapján vetjük össze 1918-tól 2020-ig bezárólag a köznevelésben megjelent
elemi- és polgári iskolákra vonatkozó utasításokat, tanterveket, az általános iskolák tantervi
tervezeteit és alkalmazott tanterveit. Az elemzés során a vizsgált dokumentumokat a szerint csoportosítjuk, hogy a vízbiztonság és úszáskompetenciákból melyek jelentek meg pontosan. Eredményként bemutatjuk mely tantervek épültek leginkább a legfontosabb kompetenciákra, és hazánkban milyen irányban fejlődik az iskolai úszásoktatás.

We can talk about Olympic and non‐Olympic sports according to a kind of grouping of countless sports. This study guides the reader into the world of underwater sports belonging to the group of non‐Olympic sports. The aim of our work is to present the circumstances of the formation of the World Underwater Federation ( Confedération Mondiale des Activités Subaquatiques, hereinafter CMAS) and the Hungarian Divers Federation (hereinafter MBSZ) in an exploratory manner. We present the exact organizational structure of both organizations, covering the officials, and describe their operation. We briefly present the Free diving, Aquathlon, Finswimming, Underwater hockey, Underwater rugby, Orienteering, Visual (underwater photography), Target shooting, Spearfishing, and Sports diving. The study is intended to fill a gap, as to the best of our knowledge, the professional material summarizing underwater sports activities in this way, presenting the world and national organizations, has not been prepared, yet. This article is mainly recommended for those who want to gain more knowledge about an alliance that is gradually developing internationally and about the sports under their control. Our study is a first attempt to ensure that the presentation, operation and development process of underwater sports have a place and a greater role in the Hungarian scientific sphere in the future.
Keywords: underwater sport, diving, sport federation, technical sports

Bevezetés
Magyarországon a testnevelés oktatása jelentős változásokon megy keresztül, elég a mindennapos testnevelésre gondolni, vagy a ”Minden gyermek tanuljon meg úszni!” programra. Az iskolai úszásoktatást az 1777-es Ratio Educationis is jegyzi, de a nyílt vizekben történő úszást tiltja. A feljegyzések alapján hazánkban 1805-ben oktattak először intézeti keretek között úszást a haladó szellemű testnevelőknek köszönhetően a Sárospataki Református Iskolában. Országos szinten tantervi megjelenés formájában az 1900-as évek elejétől találunk feljegyzést az úszásoktatásról, mint kiegészítő tananyag. Később, egy 1959-es rendeletnek és az 1960-ban elkezdődött uszodaépítési programnak köszönhetően ötödik osztálytól kötelezővé tették, ahol az infrastruktúra lehetővé tette.
Módszer
A pedagógiailag elemezhető tantervi forrásbázis kritikával kezelt bemutatásán túl, azonos szempontrendszer kialakításával, elemzéssel vizsgáltuk az elérhető szöveges tanterveket, közleményeket. A tanterveken belül kizárólag a testnevelés témakörével foglalkoztunk, azon belül kerestük az úszásoktatással kapcsolatos kulcsszavakat a szövegkörnyezet tükrében. Célunk, hogy azonosságokat és különbözőségeket keresve feltárjuk az általános iskolai úszásoktatás megjelent tantervi követelményeit, milyen korosztályoknál milyen minimum céllal tanítottak. Az alapcélok mellett figyelembe vettük a legfrissebb külföldi szakirodalmakat, amelyek alapján megállapítható, hogy a vízbiztonság meghatározását jelentő 15 kompetencia közül, kiadásonként mennyi jelent meg hazánk oktatási tervezeteiben.
Eredmények
Összegzésként elmondható, hogy a pozitív irányban fejlődő infrastrukturális körülményekkel nem vonható párhuzam a tantervek alapján leszűrhető vízbiztonságot jelentő kompetenciák meglétével. Előfordult, hogy egy-egy korábban kiadott tanterv részletesebb, célorientáltabb feladatokkal, követelményekkel járult hozzá az úszásoktatás minőségéhez és eredményességéhez, mint a 2000-es évek elején megjelent tantervek némelyike.

Based on historical research it could be said that sports history holds swimming to be as old as mankind itself. Since water is essential for life our ancestors settled purposefully next to freshwater (lakes, rivers, streams). Our ancestors did this so they could easily get food, quench their thirst, and last but not least to establish a safer environment around themselves. The close proximity of water provides safety measures against attacks from enemy herds, larger predators. Whilst our forebears observed the animal life around them, they imitated the animal's actions to learn the tricks of fishing and fishery from them.

A történeti korok változásai során az úszómozgások megtanulásának rendkívül nagy szerepe volt a fejlődésben. Míg kezdetben az életben maradás és a táplálékszerzés volt a fő célja, jelen társadalmunkban az életmentő funkció mellett elsősorban az egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos szerepe nőtt meg. Az úszómozgások megtanulásának folyamatában, a térben (környezetben) és az időben bekövetkező változások nagymértékben hatnak a hatékonyságra és a módszerekre. Ennek áttekintése céljából történelmi koronként elemezzük az úszás megjelenését, jelentőségét és funkcióit. Az úszásoktatás közoktatásban való megjelenését követően (1777. Ratio Educationis) vizsgáltuk a folyamat térbeli változásait, eszközrendszerét és módszertanát. Elemeztük az úszásoktatás folyamatának megtanulásához tartozó, fellelhető írott dokumentumokat (tanterveket) napjainkig. Figyelmet fordítottunk az oktatási folyamat intézményesített megvalósításának fejlődésére, tárgyi környezetére (uszodai ellátottság, elérhetőség, esélyegyenlőség). Vizsgáltuk az iskolai úszásoktatás helyét, szerepét a mindennapos testnevelésben és a térbeli megvalósítás fejlődését (az uszodai infrastruktúrát), eredményeit, akadályait. Az úszómozgások megjelenési formája, funkciója, történeti koronként eltérő képet mutatott. Míg az őskorban az élelemszerzésen és a védelmi funkción volt a hangsúly, addig napjainkra már az (él)versenyzők nevelése, rehabilitációs, prevenciós, rekreációs hatásmechanizmusa került előtérbe. Bizonyítható, hogy a folyamat egészére a környezeti tér jelentős hatást gyakorol. Ezek folyamatos korszerűbbé válása a történelmi időszakok során nagymértékben segítették az úszómozgások oktatási folyamatát. A térbeli és infrastrukturális változások miatt pedig módosulnak, fejlődnek az oktatási módszerek, eszközök és az eredményesség is. Összességében a környezeti változások pozitív hatással bírnak a mozgástanulás folyamatára.

Tanulmányunkban a nemzetközi szakirodalom segítségével járjuk körbe az úszástudás fogalmát. A meghatározásokat követően figyelembe véve korunk paradigmáját, a kompetencia alapú iskolai úszásoktatást vizsgáljuk. Korábbi történeti-összehasonlító elemzésünk során összegyűjtött adatok alapján vetjük össze 1918-tól 2020-ig bezárólag a köznevelésben megjelent elemi- és polgári iskolákra vonatkozó utasításokat, tanterveket, az általános iskolák tantervi tervezeteit és alkalmazott tanterveit. Az elemzés során a vizsgált dokumentumokat a szerint csoportosítjuk, hogy a vízbiztonság és úszáskompetenciákból melyek jelentek meg pontosan. Eredményként bemutatjuk mely tantervek épültek leginkább a legfontosabb kompetenciákra, és hazánkban milyen irányban fejlődik az iskolai úszásoktatás.